Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-06 / 208. szám
Poštarina plaćena! XX¥L évfolyam Szaibotica, CSÜTÖRTÖK 1925 augusztus 6. 2 09. szám Megjelenik minden reggel) ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedérre 135 din. Szerkesztőség: Aleksandrov? ul. 4, (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivalai: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Az állandó Ideiglenesség Bács-Bodrog vármegye közgyűlése pár óra alatt a közgyűlési tárgysorozat nyolcszáz pontjában hallgatta meg az előadó ismertetését, az állandó választmány javaslatát s hozott vita, elleninditványok, jóformán vita nélkü határozatot. Va óban szédületes tempója ez a közigazgatási ügymenetnek, csudálatos tájékozottságot, pompás értesültséget, elsőrendű appercipiáló képességet s gyors és biztos judiciumot feltételez. Ahol pár óra alatt pár millió embernek sokszáz ügyében tudnak határozni, milliókat megszavazni és utalványozni, ott valóban mintaszerű lehet a közigazgatás s jogosultan lehet tökéletes az a bizalom, amivel a vezető tisztviselők előterjesztéseit elfogadják. Azonban — máshol is ez a kép. A megyékben épenugy, mint a törvényhatósági városokban s a megyei hatóság alá tartozó rendezett tanácsú városokban ilyen zavartalan'iOft a polgárságnak részesedése a közigazgatásban, ilyen szenvedélyteienek a viták s ilyen en biok elfogadottak a költségvetési javaslatok. S azt hiszszük mindenütt mégsem lehet a polgárság megelégedésével, töretlen bizalmával s a közigazgatás vezetőinek infallibilitas-ával magyarázni ezt a jelenséget. Mert másfelől a közigazgatás elleni panaszok állandóak és általánosak. A rezsimváltozások személyi kérdései még állandóan mozgásban tartják azt az apparátust, mely az impérium változás óta még nem tudott politikamentessé lehiggadni s kivetkőzni a párturalmi szervezet jellegéből. Az az állandósult ideiglenesség, az az intézményessé vált átmenet, melynek képét a közigazgatás mindenütt mutatja, különös kontrasztját egyesíti magában az állam; közigazgatás korlátlanságának s az önkormányzat látszatának. A közigazgatási tisztviselőket még mindig a kormány nevezi ki s a polgárság autonómiája már csak arra terjed ki, hogy fizeti a kormány által kinevezett és nyugdíjazott tisztviselőket. A kiszélesített tanácsoknak lenne az a feladatuk, hogy pótolják legalább látszattal, az állami végrehajtó hatalom által kisajátított autonómiát. A kiszélesített tanácsok azonban még e látszat fölkeltésére sem alkalmasak. Ha még a gazdasági érdekeltségek kiküldötteiből, a gazdakörök, kereskedői egyesületek, ipertestületek, ügyvédi- és orvosi kamarák képviselőiből állítanák öízsze a kiszélesített tanácsokat, talán a kinevezett választottakból álló tanács működése át tudná hidalni azt az űrt, ami az ideiglenes intézkedés kényszere s a végleges berendezkedés törvényszerűsége között tátong. De a kiszélesített tanács tagjai nagyjában-egészében azoktól függnek, akiket e - lenőrizniök és irányitaniok kellene. Ha ez az állapot sokáig tart, a közszellem látja kárát. Mi nevelje a polgárság érdeklődését a közügyek iránt, ha a közigazgatás mai rendszere drótsövényt von a polgárság s a polgárság érdekeinek védelme, ügyeinek intézése közé. Mi törje meg azt a fásult beletörődést, vagy — jobbik esetben — a kényelmesség érdektelenségét, amivel a polgárság leg jobbjai is a maguk sorsának sokszor bizony nem szerencsés, sokszor bizony nem hivatott intézését nézik. A községi és tarto-A parlament bezárásával megkezdődött a politika nyári szünete. A politikusok nagy része elutazott Beogradból, hogy a nép közt, kerületekben igazolják eddigi parlamenti magatartásukat. A közeli napokban az egész országban népgyülések és konferenciák lesznek, amelyeket különböző pártok hívtak össze a politikai helyzet megtárgyalására. A kormány tagjai közül Srskics törvényegységesitő miniszter Bledbe utazott, ahova magával vitte a parlament által megszavazott sajtótörvényt, hogy megszerezze rá a király aláírását. Radios Pavle Zagrebba utazott, ahol Radios Istvánnal tart megbeszéléseket. A demokrata párt kiáltványa Szerdán jelent meg a demokratapárt kiáltványa, amelyet válasz tóihoz intézett. A terjedelmes kiáltvány azzal kezdődik, hogy a legfontosabb feladat az egyesülés után az alkotmány meghozatala volt. Ezzel azonban, mint később kiderült, nem rendezték véglegesen az ország viszonyait, különösen nem elégítettek ki a nép gazdasági, kulturális és nemzeti szükségleteit, A horvátok óriási többsége határozottan ellene volt a vidovdáni alkotmánynak' és ezért nem is vettek részt a parlament munkájában. Ez viszont olyan egészségtelen állapotot teremtett, hogy lehetetlen volt hozzáfogni a komoly munkához. Mikor a demokratapárt erről meggyőződött, elhatározta, hogy megkísérli a horvát kérdés megoldását. A kiáltvány ezután elmondja a blokk megalakításának és a Pasics— Pribicsevics - koalíció létrejöttének történetét, majd igv folytatja: — A horvát parasztpárt azonban néni tartott kii a harcban a demokraták és a szükebb 'blokk többi pártja mellett amelyek mindent megtettek, mányi választások követelése ott dörömböl már minden megyeháza és minden városháza kapuján. A vajdasági városok nép? általában sok aggodalommal vesz búcsút az önkormányzat rendszerf iőí s tartózkodóan néz az ui közigazgatási rendszer megvalósulása et?. Mégis, azt hisszük, egyértelműen sürgeti a tartó mányi és községi választások "'pgtartását. Mert ha már a mű ideiglenesség megsemmisítette az önkormányzati jogot, legalább törvényes alapot lépjen a törvényes állapot helyébe. Nem sürgetheti hangosabb érv, beszédesebb bizonyíték a községi választásokat, mint a vita, elíeninditványok, felszólalások és — érdeklődés nélkül megtartott vármegyei és városi közgyűlések. hogy a horvát képviselők a parla mentbe bevonuljanak. A Radics-párt egyezséget kötött a radikálisokkal és ebben az egyezményben megújította azokat a már megtett nyilatkozatokat, hogy lemond bizonyos olyan követelésekről, amelyek az államélet rendezésére vonatkozna*. A demokrata-párt ezt nem veti szemükre, csupán azt a módot kifogásolja, ahogy ezt megcselekedtek. Radicsék és a radikálisok megegyezése — folytatja a kiáltvíny — bizonyos horvát oldalon érzékenységet sért, amelynek megítélésébe a demokrata-párt nem akar belemenni. A demokrata-párt azonban semmi esetre sem mehet együtt azokkal a horvát csoportokkal, amelyek kihasználva a Radics-párt nehéz helyzetét a megegyezés kényes kérdésében, makacsul megmaradnak eredeti álláspontjuk mellett, sőt a faji és közjogi politika terén még eredeti álláspontjuknál is szélsőségesebbet foglalnak el. Magát azt a tényt, hogy a horvát kérdés mint külön probléma lekerült a napirendről, a demokrata-párt nyereségnek tekinti az ország érdeke szempontjából, A párt azt hiszi, hogy az országban uralkodó viszonyok aemvitása érdekéiben folytatott harca, ép e körülmény folytán, dacára a kormánytöbbség számbeli megerősödésének, mégis könnyebb lesz. Részletesen foglalkozik ezután a kiáltvány a legutóbbi politikai esenénvekkel. Rámutat arra, hogy csaknem két év telt el hiába a. Radicspárti mandátumok igazolása körüli harcokban. A radikális-pártot — mondja a kiáltvány — tisztán pártérdek vezeti és ugyanazzal a vezetőséggel, amellyel a február 8-ikí választásokat végrehajtotta, uj politikai útra tért és szakított eddigi szövetségeseivel, csakhogy a maguk részére a hatalmat biztosítsák. A kiáltvány élesen támadja ezután a radikális-párt pénzügyi gazdálkodását és felsorolja a parlament által legutóbb hozott törvények káros köveü-rezményeit. Rámutat a kiáltvány arra. hogy a kormány nem tartotta sürgősnek az adók kk"vcnlitését. holott emiatt egyes vidékek, mint példám a Vajdaság gazdasági válságba jutott. Hangsúlyozza a káltvány, hogy a demokrata-párt továbbra is kitart a széles önkormányzatok rendszere mellett Mi rinkovics Voja ismeretes programja alapján. Ha a viszenvök változásával. Radicsék kilépése által a nemzeti megegyezés blokkja materiálisán szét is bomlott, azért a nemzet valamennyi része szolidaritásának mélyen erkölcsi és nemzeti gondolata, amely a nemzeti megegyezés és jiarasztdemokrácia blokkjának neveiben jutott kifejezésre, továbbra is vezető eszméje marad a demokrata-pártnak, mért ebben a két jelszóban látja útjelzőit až ország jövőjének. Magatói értetődik — fejezi be a kiáltványnégy a demokrata-párt fenn fogja tartani a parlamenti egyesülést az összes csoportokkal, amelyek a törvényesség és parlamentarizmus visszaállításáért küzdenek és amelyek elfogadják az önkormányzati rendszert és a közigazgatás reformját. mint az ország berendezésének alapiát. Ezt a nehéz müvet — mondja végül a kiáltvány — nem lehet közönséges pártmegegyezéssel, a miniszteri tárcák, főispán súgok és más tisztségek felosztásával megoldani, eszmei összhang és kölcsönös bizalom nélkül A földműves pari nem ja : ionál a Radics-párttal Zagrebből jelentik: A íöldmivespárt horvátországi, boszniai és dalmáciai delegátusai Zagrebban konferenciát tartottak, amelyen áüástfoglaltak a Radics-párttal yajő csat? lakozás kérdésében. A konferencián elhatározták, hogy a földmives-párt továbbra is önálló politikát folytat és nem tinónál egy párttal sem. A párt programja alapján követelik, hogy hat-hét kerületet I szükség szerint egyesítsenek és adjanak neki teljes gazdasági, kulturális és szociális önkormányzatot. Az egyhangúlag elfogadott határozati javaslat kimondja, hogy a földtnivespárt küzdeni fog a szerbek, fwrxátok, szlovének és bolgárok nemzeti egységéért. A radikálisoknak a Radics-párttal kötött megegyezése szerintük nem hozhat kasznot a parasztság számára, ezért a párt meg ■m győződve arról, hogy a Radicspárt és a radikálisok közt kötött szerintük nem hozhat hasznot a parasztpártnak. Követeli a délszláv parasztság osztályalapon való megszervezését, hogy leküzdhessék a nagytőkét és megalakíthassák az ideális parasztáHamot. ’A kormány szerdán délelőtt tiz órától délután egy óráig minisztertanácsot tartott Gyuricsics Márkó igazságügyminiszter, helyettes-mi‘niszterlpök elnökletével. Tekintettel A demokrata-párt közeledése a kormánykoalícióhoz A pár! kiáltványa megértőén nyilatkozik Radicsék politikájáról Davidovicsék nem helyesük a Zajedmca magatartását
