Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-06 / 208. szám

% oT£

B ACS MEGYEI NAPLÓ

arra, h'&jfy a pénzügyminiszter ős a belügyminiszter erről a tanácskozásról is távol voltaié, fontosabb ügyekben ezúttal sem tudtak határozni és igy az ülés legnagyobb részé« csak előkészítő megbeszélések folytak. *

Hosszasan tárgyalt a minisztertanács a hon'dt S zokni - egyesük' tek vasárnap Zagrcbban megtartandó nagyszabású országos ünnepély érői, amelyet engedélyeztek és elhatározták, hogy az ünnepélyen a kormány és a hatóságok is képviseltetni fogiák magukat. Az Orjanának ugyanerre a napra öszehivott ünnepélyét a kormány nem. engedélyezte, hogy igy elejét vegyék a hon át szokolisták és orjturisták esetleges összeütközésének. ezzel kapcsolatban szóba került Pribicsevicsnek közoktatásügyi minisztersége alatt kiadott ama rendeleté, amellyel megtiltotta, hogy a diákok \ borvát Szokolegyesilleteknek tagjai lehessenek és a tanulóknak csak a jugoszláv Szokol-egyesülctbe való belépést en-Amint a kormány egyik tagja a Bdcsmegyei Napló munkatársa előtt kijelentette, a megegyezés az államtitkárok személyére nézve elvben már megvan, azonban az még netti végleges és ezért a neveket egyelőre még nem fogják nyilvánosságra hozni.

Mecsek dr. Beográdban

Mácsok Vladkó dr., a Radics-párt alelnöke szerdán két napi tartózkodásra Beogradba érkezett. Macsek beogradi útja összefüggésben van a ►horvátországi közigazgatás átszervezésével, igy elsősorban az úgynevezett községi komesszdtlnsok elbocsátásával és a községek autonómiájának helyre állításával. Tekintettel arra. hogy a községi választások nem folytathat ók le olyan gyorsan és a községi elöljáróságok megválasztása sem történhet meg rövid-idő

alatt, a komesszáriusok felmentésével beálló közigazgatási válságot úgy fogják áthidalni, hogy a rangban legidősebb községi tisztviselőket bízzák meg az ügyek vezetésével az uj képviselőtestületek megválasztásáig.

A Bdcsmegyei Napló munkatársa beszélgetést folytatott dr. Macsck- Ikel, aki kijelentette, hogy a községi választások* időpontja még nincs megállapítva, azt hiszi azonban, hogy erre csak az egységes községi törvények megalkotása után kerülhet sor, a járási és tartományi választásokat pedig csak a községi választások után fogják megejteni. A községi választások megtartásának szerinte az is nagy akadálya, hogy az ország nagy részében, — mint például egész Boszniában, — a. politikai községek még egyáltalán nincsenek is megszervezve.

BECSKEREKI VÁZLATKÖNYV

1925, augusztus Q.

2,4a adókérdés szörnyű lahirintusá* ban tévelygő becskerekieknek legújabb céltalan útja a IV. osztályú kereseti adó. Aligha van egyetlen tisztviselő, aki egzisztenciája összeroppanásának veszélye nélkül ki tudná fizetni a rá kivetett adót. Az első napon, amikor nyilvánosságra hozták ezeket a kirovásokat, óriási felzúdulás kerekedett. Mindenki »ielcbbez!« adták ki a jelszót és az érdekelt — és talán legjobban sújtott köztisztviselők általános mozgalmat akartak indítani yz alispán és a kereskedelmi és iparkamara bevonásával. Ez a csuda sem tartott három napnál tovább. Negyednapra minden elcsendesedett, mindenki szépen bebandukolt hivatalába és a minden-mindegy apátiájával várják, hogy *ma!d csak lesz valahogy*. Kétségtelenül lesz. Ha másképp nem, hát ugv. hogy egy szép napon eljön a végrehajtó, lefoglal az ezerkétszáz dináros fizetésből négyszázat, elviszi a szekrényt, az asztalt és még örülnünk kell, ha a szalmazsák megmarad, hogy no legyen a puszta padlón túlságosan kemény az alvás.

•gedte meg. A minisztertanács szerdai határozatával Pribicsevicsnek • ezt. a rendeletét hatályon kívül he-j iyezte és kimondta, hogy a diákok j bármelyik Szokol-cgycsiiletnek tag-; jai lehetnek. A kormány egyébként; arra törekszik, hogy szerb-horvát- j szlovén Ssokol-szövetség alakuljon, j hogy ezzel megszűnjék a Szokó!-, mozgalmakban eddig fennállott szc-1 paratisztikus irányzat. Ez a kor- J mátty-tendencia is Pribicsevics ellen \ irányul, aki tudvalevőén megalapi- j tója és fővédnöke a jugoszláv Szó-! fco!-cgyesü!ctnek. j

A minisztertanács ezenkívül ki- i sebb segélyeket szavazott meg . Elhatározta a kormány, hogy a jövő kedden plenáris minisztertanácsot tártanak, amelyen a kormánynak a parlamenti szünet alatti programjáról fognak határozni.

. Srskics törvéuyegységesitő mi- j űiázter szerdán Kledbe utazott Úgy tudják, hogy ez alkalommal több po-' Etikai álamtitkár kinevezéséről szóló nkázt aláírás végett elő fog íeriesz■terii. ___________________

Soha többé!

Irta: Beczáísy Judit

Márta futva érkezett tö! a lépcsőkön. A kirándulásra mindenkit összegyűjteni, a kedvetleneket kedvre hangolni, rábeszélni neki való foglalkozás volt. Már előre látta, hogyan fog örülni Janka és hogyan ellenkezik maid az ura. Már érezte a szavak izét. amivel tönkresflányltja ellenvetéseit í-s látta már Janka hálás pillantását, a siker jutalmát.

— Miért irigy!! ezt a kis szórakozást Jankától, — fogja mondani — csak nem féltékeny rá, az istenért? —- Már előre mosolygóit, Jani csakugyan féltékeny és szörnyen titkolná. Ha ezzel támad rá, inkább megadja magát.

Meg sem várta, hogy a szobaleány bejelentse, az uriszobáből kiáradó világosság felé tartott és egyenesen rájuk nyitott:

— Szervusz, Jankám, jócstét. Jani, de jó, hogy együtt talállak, tudod, miért jöttem? Mi elhatároztuk az urammal, hegy vasárnap a Jánoshegyrc rándu!t:nk ki, ti is velünk jöttök, jó?

Vidám hangossága egyszeribe jnegfagyott a hideg arcokon. Meglepetve kérdezte:

— Mi az? Rosszkor jöttem? Csak ,nem veszekedtetek?

A férjen látszott, hogy merlnl szeretne és az asszonyka sem sietett no so-* iyogni. Kényszeredetten hallgattak. De a csukott ajkak mögött szavak viaskodtak kitörni készen, már kifénylettek a szemek türelmetlen csillogásában. Márta megérezte az ellenséges hangulatot, de nem értette. Kellemetlen hűvösség szállt feléje, — Furcsa ~ gondolta boszsyusan — ilyen nyíltan kimutatni a rossz kedvet. Hát ha még olyan nagy vészé-I Statisztika: adatok szerint, ame* lyekct a beogradi állami statisztikai hivatal adott ki, VeÜklbecskerek város lakosainak száma 27.511. Ebből szerb-horvát IÓS09, német 7552, magyar 7482, szlovák 536, szlovén 308, román 200, albán 167, olasz 22. más nemzetiségű 105. .Az SMS királyság lakosságának minden népfaja összetalálkozott a jugoszláv Bánát fővárosában és a nyolcféle nemzet találkozása rányomta bélyegét a város lelkére a polgárok békés, testvéri egyetértésében. Itt soha nem panaszolt Elnyomatást semmiféle nemzetiség, felelőtlen elemeknek nincs itt talajuk. Együtt játszottak az utca porában, együtt lubickoltak a Bega hullámaiban szerb, magyar, német, román és tót gyerek, három-négy nyelven játszva megtanult mindegyik és a megváltozott Idők megváltozott mentalitása sem tudott gyűlöletet teremtem közöttük. Béla-bácsi, öreg sáros! hajdú, három nyelven, szerbül, magyarul, németül,, dobolja ki, hogy * közhírré tétetik« és bár a közigazgatás hivatalos nyelve szerb, minden hivatalban megértik, megválaszolják a magyar beszédet. Rajlcs Szvetlszláv, a mostani bácskai alispán,

kedés volt is köztük, mit tartozik az rám? Nem tudom, mit szólna Janka, ha én igy fogadnám? Már sértődöttség csengett a hangjában:

— De hát mi váti'veletek?

— Semmi — dobta oda sértő kurtán Janin.

Márta már másra sen» gondolt, csak erre a támadó hangra. Mi történt itt? A személye ellen, ő ellene tör ez a hang. kiérezte. Netn volt nehéz. Janka egy cseppet sem leplezte bosszúságát. De miért?

— Nem mondanád meg, miért fogadsz

ilyen barátságosan? — már Márta is gőgösre egyenesedett.

— Kérlek szépen. Jobb is lesz, ha tu! leszünk rajta, —- szinte fenyegetett Janka szeme. — Te azt mondtad rólunk, hogy Jani nem hiába féltékeny, én máris azon az utón vagyok, hogy megcsaljam. Igaz? Mondtad vagy nem?

— É-én? — Mária csaknem leszédült. Valami már felrémiett az emlékezetében. Arcába szökött a ser és félt. hogy ezt zavarra magyarázzák. Sietett beszélni: — Kj mondta ezt neked?

— Gondolkozz csak, hogy ki lehetett

— Nincs is mit gondolkozni. Gizi volt nálam tegnapelőtt, sete beszélten!, de nem igy! Megáll az ember esze. hogyan ki lehet valamit forgatni. Csak találkozzam vele majd megmondom véleményemet. Es te elhitted, hogy én igy beszélek rólad? Tudod, mit mondtam? Arról vdt szó, hogy milyen rossz lehet féltékenynek lenni. És én azt mondtam, hogy féltékenységgel bclekergethct a férj csalásba egy asszonyt. És Gizi kérdezte, hogy Jani nem féltékeny-e és én azt mondtam, annál okosabb, tudja ű, hogy aki azon az utón van. azt nem lehet féltékenységgel visszatartani. De

inaugurálta ezt a rendkívül szerencsés politikát, amelynek követője Ataxies Bogolyub polgármester, aki szerbnek, magyarnak, mindenkinek mindig szives segítője, egyforma jóakarója. A nemzetiségek elhelyezkedése és magatartása természetesen ennek megfelelő. A becskereki magyarság dr. Vurudy Imre szaván indul. A vezér lelke a katonáké: szerény, de önérzetes! Itt nem Jajgatnak éktelen latnentációk, ha Pista bácsi tyúkszemére léptek, de orvoslást kérnek — és a helyzettel számolva, a kölcsönös engedékenység, megértés és megegyezés eszközeivel szereznek is — minden fontosabb, a magyarság nagyobb rétegét érintő ügyben. Csakazértis kuruckodás helyett a józan, komolyan önérzetes magyarság — ez az irteat magyar kisebbségi politika — és a magyarság a múltkori választáson meghozta róla Ítéletét. Mert uem szabad elfelejteni soha, hogy a februári fájdalmas vereség napján egyedül a Várády Imre pátriájában kapott a magyar párt annyi szavazatot, hogy csak néhány golyóval szorult második helyre a legnagyobb párt mögött . . .

*

ilyent, hogy igy kiforgassa a legártatlanabb megjegyzést, ez igazán csak Gizitől telik ki. Majd szánjonkérem tőle. — Márta csak beszélt, beszélt, kábultan a bűntudat stilya alatt, mert emlékezett rá’, bizony még a szavak is azok. amivel Janka vádolja. De hogyan vállalhatná most igy szemtől-SZembe. Pedig igaza is volt.

— Csakugyan nem mondtad? — enyhült meg Janka arca.

— De hogyan is hihetted el. Majd kérdőre vonom Gizit, hogy merte rólam ezt mondani.

— Hagyja csak el, Márta, kérem, — szólt közbe most a férj — éppen elég volt a pletykából. Akkor végé-hossza nem volna a számonkérésnek. Nekünk elég, ha maga azt mondja, hogy nem igaz, mi clhisszük. És jobb ha nem jár utána, a végén még Gizi is letagadná.-- De csak nem gondolja, hogy én letagadtam? Szavamra mondom, úgy igaz, ahogy elmondtam.

— Meg vagyok róla győződve. Miért is mondaná másképp?

Márta gúnyt érzett, de .nem mért már erősködni. Jó lett volna már menni, de túlságosan sietve sem mehetett, most már mutatni kellett, hogy ő nincs zavarban. Próbált nyugodt hangon szólni:

— És ini lesz a kirándulással, Jankám? Eljöttök, ttgy-é?

— Ha csak valami közbe nem jön.

— Hát csak ne jöjjön semmi se közbe. — Még érezte, hogy nincs minden rendben köztük, de nem birt tovább maradni. A lépcsőn szinte bódultán lépkedett lefelé Micsoda kinos helyzet volt ez. Még szerencse, hogy feltalálta magát és mindent letagadott. Pedig már volt egyszer hasonló esete, akkor is visszamondták mindent és hogy megfogadta, hogy: so, *| A Bcga-folyó szerelmesen öleli köí ^ * rii! Becskereket. Átöleli csillogó huj rokkal és bizony minden évben megki: vánja a maga egy-két áldozatát. Egy ; szerencsétlen szlovéniai katona most a legújabb áldozat és, mert a csalóka hul- i lámokat nem tudják megregulázni az ilj letékcs hatósági közegek, rendszabályba I verik a fürdőközönséget. »Csak az I uszodában, vagy a strandou szabad für» j dcnU hangzik a legújabb rendelet, de a j strandon legkevesebb három, az uszo- I düban pedig öt dinár egy fürdés ára, ez I pedig nagy összeg, ha naponként és családtagonként számítjuk. Rendezni kell valahogy a Bugában való fürdés ügyét, de nem úgy, hogy a fürdéstől egyszerűen eltiltják mindazokat, akiknek nincs fölösleges öt dinárjuk. Jelöljön ki a város egy csendesebb folyású helyet a Begában, csináljon ott — minimális költséggel — ingyen fürdőt és akkor ki j lehet adni olyan rendeletet, hogy' csak I hatóságilag megállapított helyen szabad j fürdeni! De igy — emberéletben és pénzben többe kerülhet valami járványos betegség, amelyre bizonyára jobban inkünál a nyári melegben fürdéstől, tisztálkodástól eltiltott nagyközönség. k. in. * I

1---------------:------------------------------------I ha többé! soha többé nem keveredik I pletykába. És tessék. Az ember már nem j is beszélhet.

Kint a napsütéses uccáa kissé magához tért, már nem érezte olyan nyomasztó súlyát az elébbi kellemetlenségnek. Még gondolt rá, hogy mit fog mondani Gizinek, ha összetalálkoznak.

— Szervusz, Mártuskám. de régen láttalak, hol jársz erre? — köszönt rá egy ismerős asszony.

Márta inár minden fogadalomról megfeledkezett, kiöntötte a szivét, sietett is vele:

— Képzeld. Jankától jövök, micsoda kellemetlenség, Gizi egy pletykába kcj vert pedig őszintén szólva, ha én Janj kának lennék, nem bolygatnám az ilyen ! dolgokat, úgyis éppen eleget beszélnek 1 róla. Udvaroltál magának, rendben van,

J de ne akarja, hogy mindenki szentnek'

I tartsa, mikor ettől igazán a legmesszebb áll. Mi csak tudjuk, hogy miket csinál és csak láttad volna, hogy fel volt háborodva. hogy róia beszélni mernek. Igazán komikus, nem? Hova mégy, drágám?

— Jankához készültem. De mondd, mi volt ez, olyan kiváncsi vagyok.

— Ó,- semmi, igazán sommi, nem is értem, hogy lehet igy felfújni valamit, mint ez a Gizi is. Na szervusz, édes, viszontlátásra. — És sietett tovább, azzal a biztos rémülettel, hogy ez is beszélni fog Jankánál. Miért is nem hallgatott már ezzel. Miért is kellett újból szóba-I hozni? Nem, igazán nem tud vigyázni a I nyelvére. Csak legalább vissza ne mondja ez is, akkor aztán nem lehet újból letagadni. Csak még most az egyszer jönne rendbe a dolog, akkor aztán igazán soha többé nem .beszél senkiről. Újból erősen megfogadja, hogy: soha többé!