Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-27 / 228. szám
2. ofdal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. augusztus 27. A csütörtöki napon ülést tartanak a Zajednica és a disszidens Radics-párti képviselők is, amelyen az aktuális politikai kérdéseket beszélik meg. Szerdán reggel kezdődött meg Beogradban a nemzetközi tanárkongresszus A nevelés aj irányai — A tanítási módszer reformálását követelik a tanárok és a diákok, hanem a széleskörű közönség körében is a legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg a tanárok ügyében. A Radics-párt vajdasági aspirációi A Radics-párt vajdasági aspirációiról sok szó esik a beogradi és a zagrebi sajtóban. A Pribicsevics-párt zagrebi iapja, a Rijecs, beogradi értesülés alapján azt a hirt közli, hogy a napokban a Vajdaságból egy küldöttség ment Beogradba, amely azt követelte, hogy tekintettel a Vajdaság náció realizálásának szükségességére, a kormány lehetőleg rezerváltan viseltessék a Radics-párt követeléseivel szemben. A lap szerint különben ebben a kérdésben komoly ellentétek merültek fel a radikálisok és a Radics-párt között és ezze! van összefüggésben a Radics-párti képviselők csütörtökre összehívott zagrebi konferenciája is. A horvát parasztpárt hivatalos lapja, a Djüi, hosszabb cikkben foglalkozik a Vajdaság helyzetével. A cikk hangsúlyozza, hogy Bácskát és Baranyát az obznana súlyosan érintette, a parasztpárt vezéreit elfogták és bebörtönözték. A lap közöl egy levelet, amelyet egy bacskimonasztiri gazda irt a szerkesztőségnek. A levélíró közli a parasztpárttal, hogy a legnagyobb üldöztetés ellenére ölszáztízen szavaztak Bacskimonasztiron a horvát parasztpárt jelöltjeire és most remélik, hogy hűségük fejében részesülni fognak az agrárreíorinban. A Dom a levelet kommentálva, megjegyzi, hogy hasonló szellemű leveleket mar több Ízben kapott Bácsi;« községeiből is. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Az egyéni morál az egyéni kulturáltság produktuma. Minden müveit embernek más-más a morálja. Lehet, hogy a különbözés és az elhajlás e tekintetben csak igen csekély, mint ahogy a műveltségűkben különbség is esetleg nem több egy hajszálnál, — de kétségtelenül megvan. Ellenben az egyformán müvelettenek erkölcse egészen egyforma, s valamely falu parasztjainak a morálja épp oly kevéssé különbözik egymástól, mint a tudatlansága. * Csodálatos, hogy némely ostoba fráter milyen okos tud lenni, ha a saját érdekeiről van szó, s hogy olyik máskülönben jóeszíi ember mily ostobán viselkedik, amikor az érdekeit kell védenie. Ebből magyarázható csak ki, hogy annyi tökíilkó tud karriert csinálni s .annyi tehetséges férfiú nem képes zöldágra vergődni. * Az igazán jó embernek logikája is van és pedig egészséges logikája, s a rossz emberek rendszerint logika nélkül szűkölködnek. Mert a jó cselekedetek —- tessék megfigyelni! — logikusak s a rosszak logikátlanok. A leglogikátlanabb cselekedet: a gyilkosság. * A mai nemzedéket érte az a különös szerencsétlenség, hogy joggal és okkal beszélhet a régi jó időkről, s ugyanőneki jutott osztályrészül az a kivételes szerencse is, hogy bizonyos számú esztendők múlva ugyanazon joggal és hasonló okkal emlegetheti maid a régi rossz időket. * £gy úriemberről volt szó, akit nem Beogradból jelentik: Mindenütt nagy. várakozással tekintenek ania nemzetközi tanárkongresszus felé, amelyet szerdán reggel nyitottak meg a beogradi Tudoniáay-akadćtnián és amelyen Európa leghíresebb pedagógusai közül sokan jelentek meg. A beogradi tanárok, különösen a fiatalabbak, ünnepnek tekintik azt a napot, amikor, az S. II. S. királyság fővárosának tudományakadémiáján hangzanak el fontos beszédek azokról a kérdésekről, a melyek körül már évek óta a legeikeseredettebb vita folyik pedagógiai körökben. Munkatársunk ma beszélgetést folytatott a rendező bizottság egyik vezető tagjával, aki a kongresszus jelentőségéről a következőket mondotta: — Nyugaton már nem újság az. hogy a tanárok a nevelés módszerének a megváltoztatását követelik. Az angol és francia Iskolákban már évek óta folytak kísérletek erre nézve és ezek a kísérletek sok helyen meglepő eredményekkel jártak. Nálunk azért fontos a kongresszus megtartása, mert ezzel itt is hatalmas tért fog nyerni a progresszív tanároknak az a felfogása, hogy a régi tantervét meg kell reformálni, a tanítás módszerén javítani kell. Ennek a javításnak a kor szelleméhez keli igazodnia, egészen más szisztémával kell a gyermeket felnevelni és tanítani, mint eddig. Ennek a felfogásnak természetesen nálunk is sok ellenzője van, de a mostani kongresszuson reméljük, hogy a világhírű pedagógusok előadásai sokak előtt döntően megvilágítják az uj követelések jogosságát. A kongresszus legérdekesebb előadása előreláthatólag Ferrier genfi professzoré lesz. aki az uj nevelés intemacionális ligájának a képviselője. Ferrier a tanterv reorganizálásáról fog beszélni és a középiskolai nevelés uj módszeréről, amelynek az a fő célja, hogy a tanuló ne csak passzív, hanem aktiv részt is vegyen az iskola munkájában. Ugyanebben a kérdésben fog felszólalni Rcnard liégei professzor is. A reformátorok a nemzetek közeledésének előkészítését is az iskolára kívánják bízni. Eszerint a diákokat úgy kell nevelni, hogy minél közelebbi lelki érintkezésbe kerülhessenek az idegen népekkel és nemzetekkel. Ez a közeledés a világbékére fog igen jótékonyan visszahatni, mert a gyermekbe belenevelik az emberszeretetet, az idegen népek megismerését, nemcsak száraz előadásokban, hanem a gyermekek aktív részvétele utján, levelezéssel, külföldi utakkal, bélyeggyüjtéssel stb.. stb. Ilyen módon akarja az uj nevelési módszer ibeleidegzéni az ifjúságba, hogy a nemzetközi összeütközéseket kerülni kell, az embereket közelebb kell hozni egymáshoz és már a gyermekekkel meg kell értetni, hogy embertársainkat valóban szeretni keli. —A kongresszuson a Nép szövetség kiküldöttje is résztvesz. Mi tanárok a legnagyobb örömmel várjuk a kongresszus; munkáját és úgy hiszszük. hogy nemcsak nemzetközi viszonylatban lesz ennek a koirgreszszusnak nagy jelentősége, hanem vissza fog itatni az országos neveléspolitikára is. amely ilyképpen sokkal liberálisabb és korszerűbb irányt nyerhet. A beogradi kongresszus két napig tart A külföldi vendégek a kongresszus után Zagrebba mennek, a hol megtekintik a város nevezetességeit A kongresszus iránt nemcsak Áz angolok ez oroszok kiutasítását követelik Kínából A kínai kormány nem hajlandó résztvennj a májas! lázadás résztvevői elíaai nyomezéskaa Pekingfaö! jelentik : Amerika és Anglia elfogadta Kína meghívását a vámkonferenciára, amely október 26-án kezdődik. í,zze\ biztosítva van a konferencia j összeülése. Ezalatt azonban a helyzet egész Kínában mind fenyegetőbbé válik, A honkongi brit kolónia, ameiy a kinai bojkott által eddig körülbelül ötvenmillió sterlinget veszített, felszólította Baldwin miniszterelnököt, küldjön ultimátumot a kantoni kormánynak, követelje a szerződésszerű állapotok helyreállítását, „az oroszok által vezetett nemzetközi alakulatok lefegyverzését“, az összes oroszok kiutasítását azzal a szankcióvá', hogy ellenkező esetben az angol flotta biokád alá helyezi Kanton^ I és vidékét. I Kantonból jelentik, hogy a rnérsékei- I lek és radikálisok között a helyzet min- I dig feszültebb. Az utóbbiakat a híva;a« ios orosz funkcionáriusok támogatják. A kantoni kormány főtanácsadója Borodin, Attól félnek, hogy a meggyilkolt Liata• Chung-Kay pénzügyminiszter temetésén történt tüntetés rövidesen megismétlődik és ez alkalommal kitör a mjih ellenségeskedés a szembenálló két politikai párt között, amikor valószínűleg ^ bolsevistákhoz huzó radikális elemek kerülnek fölénybe. Sanghaiban a végletekig feszült a helyzet. A kinai kormány ugyanis vonakodik résztvenni a májusi lázadás résztvevői ellen indított nyomozásban. Ehelyett mindig az exterritoria- Utas kérdését feszegeti, ami pedig nagy bonyodalmak csiráját rejti magában, mivel a pekingi központi kormány csak árnyhatalom, a kantoni kormány pedig az sngolellenes mozgalom spirituí rectora. igen szerettek, de nagyrabecsültek, s a társaság tagjai vetélkedve dicsérték a kitűnő tulajdonságait. Csak úgy ur hallgatott következetesen, s végre így szólt: — Azt hiszem, már éppen elég roszszat beszéltünk róla. — Hogy-hogy? —■ Hát még népszerűtlenebbé akarjátok tenni? Az én szememben már annyira tökéletes, hogy szinte utálni kezdem! Az a legiüggetienebb és a leghatalmasabb canber, aki nem törődik az életével. Semmi se kölcsönöz olyan biztonságot és szilárdságot, mint a halállal szemben érzett közömbösség. Eleven példáikat tudok rá, de ezek nem eléggé ismertek és nem kiválóan érdekesek. Helyettük Stendhal viíághires regényének, a Rouge et Noir hősére: Julien Sorel-re hivatkozók, aki függetlenebb és boldogabb volt a bírálnál, akik fejvesztésre ítélték, mert ezek a nyárspolgárok irtóztak a haláltól, ő pedig nem félt tőle. * Minden tehetséges embernek vannak Irigyei és minden jellemesnek vannak ellenségei. * A legtökéletesebb alkotmány se teheti boldoggá az országot, ha annak népe nenn alkotmányos s a lakosaiban hiányzik a szükséges potgárerény. S alkotmány nélkül is boldog lehet az a nép, amelynek egyes tagjai érettek, becsületesek és alkotmányos érzékűek. * — Valahányszor lefekszem. — panaszkodott egy ur, aki nagyon félt a haláltól — mindig lattó1 tartok, hogy nem fogok többé fölébredni. — De hiszen ez a legrosszabb esetben is csak egyszer történhetik meg önnel, — felelték neki.---- Igaz, de én ezerszer félek tőle. — No látja, — mondta a másik — én meg minden este azzal az aggodalommal fekszem le, hogy reggel felébredek. Az éíetiéMem nem sokkal ritkább érzés, mint a halálirtózat. * Egy asszony, akinek az ura egyike az ország legokosabb embereinek, igy nyilatkozott a cselédjéről: — Hihetetlenül buta. Gondolhatjátok,, hogy mennyire az, mikor még az uram, a jó ember is észrevette! * A nők azokon ,a férfiakon, akiket szeretnek, boszuiják meg azokat, akik nem szeretik őket.-i. A meny asszonyság valami szép jelenség és költői fogaltom, a v»legénység pedig egy kissé komikus állapot.. Egy úriember a jegybenjárás idejében, valahányszor vőlegénynek mondták, mindig ekképpen tiltakozott: — Kérem, ez a fiatal hölgy itt a menyasszonyom, de én nem vagyok vőlegény. Érezte a helyzete fonákságát. * A bünhödés többször előzi meg az erényt, mint követi a bűnt. * Sokan — főleg mostan —. ha visszatekintenek a múltjukra, igy sóhajtanak föl: — Én bizony valaha szebb napokat láttam! De találkoztam tegnap egy megöregedett vivőrrel, aki a maga idejében — tizenhét éves korától hatvanötesztendős vénségéig — nemcsak vigan élt, de Vénusz oltárán sok olyan áldozatot hozott, amelyeket kedvezően fogadtak az istennők, s ez igy sóhajtott, amikor egyedül s álmatlanul töltött éjjelekről panaszkodott: — Óh, bizony valaha szebb éjszakákat éltem! A szép asszonyok és a Tutak közi csak addig van nagyobb különbség, amíg fiatalok. Ha megvéniütek. akikor egyforma szépek, s a rosszabbik esetben egyformán csúfak. S e tekintetben nagyon hasonlítanak hozzájuk a tehetséges és tehetségtelen írók és művészek. Amíg fiatalok, feltűnő köztük a különbség. A tehetséges írót s művészt ünnepük és kitüntetik, csakúgy mint a szép nőt,, s a tafentumriéfikülieket mellőzik úgy mmt a szépség hijján szűkölködő asszonyokat. Ha megvéwülnek, egyforma a becsületük, azaz: semmi. S a tehetséges írónak vagy művésznek épp oly keveset ér, hogy valaha ünnepelték, mint a megvénült szépségeknek, hogy valamikor régen udvaroltak nekik. * A szellemesség, amely tolakodik, unalmasabb, mint a bárgyuság, amely szerényen a háttérben marad. * Néha a rossz cselekedeteink nemesebb motívumokból fakadnak, mint a jók. * Kicsiny eszközökkel küzdeni nagy célokért: vakmerőség; csekély óéiért hadba menni nagy eszközökkel: ostobaság. ¥ Egy ismerősöm mondta. — Ha valaki még ötévi házasélet után is hive az egyneműségnek. az vagy nagyon szereti a féleségét, vagy nem szereti a nőket.
