Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-27 / 228. szám

Poštarhia plaíena! te OLDAL * ARA V/2 DINAR XXVI. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1925 au<?uszlhtis 27. 228. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szerkesztői ég: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbosh-palota) Az üzlet (x) Hogy a háború rossz üzlet: erre az öreg igazságra lassankint rájön mindenki, az is, aki annak idején nem hitt Norman Angell próféciájában. Kilencszáztizen­­nyoicban, amikor két forradalom a németországi és a monarchia­beli, váratlanul bevágta mögöttük a poklok kapuit, csak azt az egyet tudtuk még holtbiztosán, hogy ha valaki, hát Németország csúnyán ráfizet a négyesztendős ember­mészárlásra még akkor is, ha az antant-diplomatákban és generá­lisokban felülkerekrd 1< a józan ész és úgy állapítják meg, akkora összegben a hadisarco', ahogy azt kezdetben a jenki békeangyal kí­vánta. Alig pár hónap múlva már tovább látott vértől vak szemünk és azt is beverték a fejünkbe, hogy a számlát néni csak Németország érdemelte ki, hanem a monarchia mellett azok a kismitlaufer-állo­­mok is, amelyek egy kis konc reményében vetették magukat a forgatagba. De nem kellett sok idő, kiderült, hogy Norman Angell igazságán nem tudnak kifogni a győztes államok sem, azok, ame­lyek a győzelem alapján szüre­telték le a béke áldásait: a jóvá­tételt, a Ruhr-szenet és a német gyarmatokat. A történelem őket is előcitálta és fölöttük is époly kérhetetlen szigorra! mondta ki az ítéletet, ahogy a monarchiát és Németországot elmarasztalta bűn­ben és felelősségben. Az igazság, Norman Angell igazsága, legelő­ször is Franciaországot vette elő a győztesek közül, mely a legár­­tatlanabbul hitt a gloire legendá­jában és üdvösségében. Kezdő­dött a dolog a frank debacljávol és folytatódott a rifkabií-háboiu­­val, a francia kisipar züllésével, majd, ami a legérzékenyebben érintetette Franciaországot : a ha­di-adósságok ügyének felvetésé­vel. A gall kakas azt hitte, hogy örökké tart o lakodalom, hogy, Anglia és Amerika sohanapig vár­nak türelemmel azoknak a hite­leknek a megfizetésére, amit a háború alatt vett igénybe a fran­cia állam. A csalódás azonban sokkal hamarabb elkövetkezett, mint a francia hazafiak gondolták és pont akkor következett el, a mikor a legüresebb volt Francia­­ország kasszája. Cáillaux még meg sem melegedett a pénzügy­­miniszteri székben, még be sem fejezte pénzügyi defenzíva hadmű­veleteit, amikor a brit szövetséges étszólt a csatornán: adós fizess! Az illúziók hirtelen kihullottak a francia fejekből és a valóság pe­netrans illata megfeküdte a gyom­rukat; a szövetséges húszmillió fontot követelt, horribilis össze­get frankokban. És hiába kérlel­ték, nem tágított, kereken kijelen­tette, hogy az üzlet — üzlet, amit nein lehet elintézni jegyzé­kekkel és szerelmi vallomások­kal. De mi lesz a halottakkal, kérdi most a francia sajtó, hogy számoljuk e! a várt, amit francia katonák hullattak ? A kérdés fáj­dalmas és szent, ez kétségtelen, ám Angliának semmi kedve ott számolni, ahol nem tudna kimu­tatni pluszt a maga javéra. Kész is a felelettel : a hadiadósságokról van szó, nem a vérről, ami Flan­driában és egyébb helyeken folyt el és feketedett meg. Az üzlet­ilen nincs barát és nincs ellen­ség : az elv, aki tartozik, az fizes­sen, lehetőleg sürgősen, mert Anglia is pénzszűkében van és elvégre mögötte is ott áll az uzsorás: Amerika. A francia nép bámu', olvadozik az ájulattól, nem hisz a szemének, nem akarja hinni, hogy szövetséges régi fegy­vertársa ilyen ridegen követeli a fontok megfizetését. Pedig itt nincs szó optikai csalódásról, Ézsau hangja ez, aki, hogy maga is belekerült a bajba, nem röstelli benyújtani a számlát szövetsége­sének, Franciaországnak. A husz­­miiló font, igaz, tekintélyes ösz­­ázeg, olyan hatalmas, hogy a francia állam nem tudja meg­fizetni anélkül, hogy ne érje gazdasági katasztrófa, fizetni azo; - an előbb vagy utóbb muszáj lesz neki, mert Anglia nem hagyja nyugodni. Hogy aztán mi lesz, mi történik, lesz-e összeomló', elkövetkezik a pénzügyi vízözön Franciaországban: ez nem ér­dekli. Neki pénzre van szüksége és ezt, ha kell, erőszakkal is be­hajtja. S a francia nép, ha más bői nem, ebből talán megtudja, rójö , hogy a háború, az ember­mészárlás nemcsak a legyőzői­teknek volt rossz üzlet, de n győzőknek is. Mindenkinek Pasics augusztus hó végén visszatér Beogradba Az újonnan kinevezett államtitkárok letették az esküt Beogrodban a politikai élet már napok óta teljesen eseménytelen. A miniszterek legnagyobb része még mindig nem tartózkodik a fővárosban. Újabban Vukicsevics Velja közoktatásügyi és Radics Pavle agrárreforn miniszter érke­zett vissza Beogradba, azonban egyelőre még mindig olyan kevés miniszter tartózkodik a főváros­ban, hogy a kormány nem tart minisztertanácsot és valószínűleg csak ci jövő hét fo’yamún lesz ismét rendes miniszlertonc.es. Az egyetlen politikai esemény, hogy az újon­nan kinevezett államtitkárok le­tették az esküt és szerdán átvet­ték hivatalukat. A kormányhoz értesítés érkezett a franciaországi Eviens des Bains­­ből, hogy Pasics miniszterelnök odaérkezett. Hir szerint a minisz­terelnök csak augusztus hó 25-ig tartózkodik a francia fürdőhelye és n hónap vegén nuir visszaérke­zik Beogradba. Radios kihallgatásra mogy a királyhoz A népszövetségi közgyűlés elő­készítése erősen foglalkoztatja a külügyminisztériumot. A népszó vetségi delegáció elindulása előtt Radies István újból kihallgatáson jelenik meg a király előtt, majd Nlncsics külügyminiszterrel együtt Genfbe utazik. A népszövetségi közgyűlésről visszatérve Rsdics és Nincsics ismét együttes kihallga­táson jelennek meg Bledben és jelentést tesznek az uralkodónak a népszövetségi közgyűlés hatá­rozatairól. Radics István legkö­zelebbi audienciájának időpontja még nincs megállapítva. Radics és az ellenzék A politikai köröket élénken fog­lalkoztatják még mindig azok a nyilatkozatok, amelyeket Radios István tett legutóbbi beogradi tar­tózkodása alatt, amely* kben tud­valevőleg éles támadást intézett az ellenzéki pártok ellen. A de­mokratákon kívül Rád cs táma­dásai elsősorban a földmüvesp -r­­tot érintik, amely az utóobi idő­ben már azzal a tervvel foglalko­zott, hogy csatlakozik a horvát parasztparthoz. Radics támadása után erről rnár nem lehet szó cs valószinü, hogy Rádiósnak az is volt a célja, hogy teljesen sza/cilson a földmiivespártlal. Radics ezzel valószinüleg dokumentálni akarja a radikálisok előtt loyalitását a kormánykoalíció iránt, annál is inkább, mert a koalíciót állandó jellegűnek tartja. A muzulmánpárt és a demokraták fúziójának előkészítése A politikai életben könnyen for­dulatot idézhet eTő az a két fon­tos pártkongresszus, amelyet leg­közelebb tartanak meg. Az egyik a földmiv.espárt kongresszusa, amelyet Beogradban, a másik a jugoszláv muzulmánpárt konfe­renciája, amelyet Sarajévóban fognak megtertani. Különösen ez az utóbbi kelt nagy érdeklődést, mert a kongresszussal kapcsolat­ban újból felmerült az a lehető­ség, hogy a muzulmánpárt fuzio­nálni fog a demokratákkal. Ennek megerősítését látják azokban a cikkekben és nyilatkozatokban, amelyeket a legutóbbi napokban a muzulmánpárt vezérei Írtak és mondottak. A sniajevói „Pravda“­­ban Hadzsi Ati bej cikket irt, amelyben annak szükségesség* t hangoztatja, hogy olyan nagy pari alakuljon, amely a páriáméul cent­rumát alkothatná. B ii.cs Salih mu­zulmán képviselő ugyancsak cik­ket irt, amelyben niég nyíltabban foglal állási a demokrctapr.rlL.l való fúzió mellel!. Spaho dr. pedig az újságírók előtt nyilatkozott erről a kérdésről és ugyancsak a nagy ellenzéki párt megalakítása mellett nyilatkozott. Politikai körökben azt hiszik, hogy mindezek a nyilatkozatok a hangulatot akarják előkészíteni a fúzióhoz, amelynek feltételeiről a szarajevói kongresszus fog dön­teni. A fúzió létrejötte esetén az egyesü't demokrata- és muzul­mánpárt a parlament harmadik pártja lenne nagyságra nézve és ötvenegy képviselője volna. Az uj szociálpolitikai állam­titkár nyilatkozata Dr. Krnjevics szociálpolitikai ál­lamtitkár hivatalbalépóse után nyi* 'atkozott a sajtó képviselői előtt és kijelentette, hogy a szociálpolN ti!: ai minisztérium államtitkárai még nem osztották fel egymás között a munkát, hanem egyelőre özösen dolgoznak, mindaddig, amíg Simonovics szociálpolitikai miniszter vissza nem tér Géniből, ahol a népszövetségi közgyűlésen vesz részt. Krnjevics dr. kijelentette még, hogy elsősorban a gyermek­­védelemről ad ki a minisztérium uj rendeletet, amely már e hónap végén életbe fog lépni az egész országban. A szlovén néppárt nem fél Radicsék szlovéniai agitá­­dójától Susnilc Ante volt közlekedés­­ügyi miniszter, szlovén néppárti képviselő Beogradba érkezett és az újságírók előtt nyilatkozott Radicsék szlovéniai agitációjáról. Kijelentette, hogy a Radics párt szlovéniai akciója nem árt a szlo­vén néppártnak. A klerikálispárt — mondotta — a legutóbbi vá­lasztások alkalmával négyszer­­annyi mandátumot szerzett, mint a Radics-párt és különben is a horvát porasztpárt eddigi gyűlé­seit a szlovén-hcrvát határ men­tén rendezi, úgy, hogy az ezeken a gyűléseken megnyilvánult ma­­aifesztációnak nincs különösebb jelentősége. A Radics-párt konferenciája A horvát porasztpárt képviselői csütörtökön plenáris ülést tért Zagrebban. Az ülésen, amelyen Radics István fog elnökölni, részt vesznek a parasztpárt miniszterei és államtitkárja, akik csütörtök reggel érkeznek Zagrebba,

Next

/
Thumbnails
Contents