Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-25 / 226. szám
6. oldal BACS MEGYEI NAPLÓ 1925.au Uncle Sam és John Bull: uzsorások A francia közvélemény visszautasítja a túlzott angol és amerikai követeléseket — Caillaux londoni tárgyalásainak nehézségei gusztus25. tetni magát, a dalmáciai munkás a szlovén kivándorlóval beszélget. De a legtöbb csak ül és hallgat. Az egyik pádon egy szombori magyar asszony ül, a karján tartja a kis fiát és úgy igyekszik előadni »az esetet®. Senkit sem tud rendesen megérteni, kétségbe van esve, a kisfiának megadják ugyan a beutazási engedélyt, do neki nem. Hogy miért nem, azt nem tudja elmagyarázni. — Nent tudom én megérteni ezt az írást — panaszolja és még jobban magához szorítja a kisgyerekét — azt mondják, hogy a fiam mehet, én nem. Hát hegy válhatok éh e! a kisfiámtól, kérem. Akkor inkább itt maradok. Mikor aztán kijön az irodából, már elégedettebb. Elmondja, hogy átnézték az Írásait és elküldték az amerikai konzulátusra. Ott majd eligazítják a.dolgot. És olyan nagy nekilendüléssel megy, olyan felgyülemlett reménységgel, mintha most már igazán túl lenne műiden akadályon. 1 Még egy kis várakozás, aztán az ügyosztály főnöke elé kerülök. Megkérdeztem tőle, bogt- a szociálpolitikai minisztérium kiadta-e már az idei kvóta végleges névsorát. — A névsort az amerikai követségtől már megkaptuk ugyan — mondotta az ügyész tályfőnök — de a nyilvánosság részére a neveket nem adhatjuk ki, mert az egyes íőispáni hivataloktól még nem érkeztek meg a válaszok. A kvótába most bejutott kivándorló-jelöltek ugyanis már hosszú idő óta várakoznak, sc-kan közülük már meg is haltak, betegek avagy nincsenek szabadlábon és igy nem vándorolhatnak ki. A főispán! hivatalok most összeírják azokat, akik eszerint a kvótából kiesnek és ezek helyébe az amerikai követségtől mások kijelölését fogjuk kérni, hogy a kvóta teljes legyen. A főispán! hivatalok válaszai valószínűleg rövid időn belül teljes számban beérkeznek és ezután megtehetjük a szükséges lépéseket a kvóta végleges kiegészítésére és elkészítésére. Ä mákosi véres éjszaka Hat év előtt elkövetett buncselek usényt tárgyal kedden a subotica! törvényszék Hat évvel ezelőtt, 1919 április hó 4-én, a Szenta melletti Mákos-pusztán kirabolták és meggyilkolták Bálint Gábor erdőőrt. A bűntény után megindult nyomozás során stűyos gyanuokok merültek fői abban az irányban, hogy a gyilkosságot Pckovity Bogdán nevű katona követte el, aki abban az időben Szentán íeljesiteít szolgálatot. A gyanusiottat letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték, de pár heti fogság után több rabtársával együtt megszökött a fogházból. Évekig nem akadtak nyomára, míg ez év tavaszán tudomást szereztek a hatóságok arról, hogy Pekovity Bogdán Beográdban tartózkodik és szabó-iparral foglalkozik. Erre újból letartóztatták és előbb Szentára és onnan Szuboíicára szállították az ügyészség fogházába. Az eset részleteit ismertettük már, amikor július hó 14-én főtárgyalásra tűzték ki a bűnügyet. A főtárgyalást akkor nem lehetett megtartani, mert nem jelent meg a tárgyaláson két fontos tanú: a meggyilkolt Bálint Gábor erdőőr özvegye, aki a gyilkosság utáni napon Pekovity Bogdán közkatonában ismerte fel azt, aki férjét agyonlőtte és Aiamszicvics Velimir ezredes, aki a kérdéses időben helyőrségi parancsnok volt Szentán és a gyilkosság után következő nap reggelén ő vonultatta el egyeckint a katonákat özvegy Bálint Gáborné előtt, amikor az asszony fölismerte a tettest. A rendkívül érdekesnek ígérkező büttpörben augusztus 25-re. keddi? van kitűzve az yjabbi főtárgyalás a szuboíicai törvényszéken és azt Pavlovics istván törvényszéki elnök tanácsa előtt fogják megtartani. Parisból jelentik: Caillaux pénzügyminiszter vasárnap este Londonba utazott, hogy Chwchi/lal tanácskozzék. Az első megbeszélés hétfőn reggel volt és arról ezideig még semmi hir sem szivárgott ki. Úgy látszik, hogy Caillaux londoni tárgyalásai Franciaország adósságait iietöleg, nagyon nehéz körülmények között kezdődnek. Franciaország pénzügyi helyzete különben is bizonytalan volt és ,i,ost, hogy Amerika követeléseihez hozzájárult az angol igények újabb hangoztatása is, a pénzügyi helyzet még bizonytalanabbá vált. Általában úgy számítják, hogy a két föhitelező követelése oly nagy, hogyha azt Franciaország teljes mértékben elfogadná, évenként négymiliiárd frankot kellene amortizációként fizetnie. Nemcsak a sajtóban, hanem a hivata:os körökben is teljes az egyetértés abban az irányban, hogy a hitelezők követelései túlzottak. És ezekkel a túlzott követelésekkel szemben erkö'csi és pénzügyi érveket hoznak fel. így például hangoztatják, hogy igazságtalan dolog Franciaország hitelezői részéről olyan adósságoknak teljes összegben való megfizetését követelni, amelyeket közös cél érdekében csináltak. — Ez az igazságtalanság annál nagyobb és annál sértőbb, —- hangoztatja a francia sajtó — ha tekintetbe veszszük, hogy a Franciaország által felvett kölcsönök azokban az országokban ma-I radtak, amelyek ezeket a kölcsönöket i folyósították és amely országoknak kereskedelme természetesen hasznot húzott belőlük. Tekintetbe kell venni azonkívül, hogy Franciaország szövetségeseinek nyomására mondott le nagy részérői1 azoknak a követeléseknek, amelyeket el-I pusztított vidékeinek helyreállítása cél-1 A törvénykészftés elemi szabálya, hogy a törvény megfontolt, az összes körülményeket és eshetőségeket figyelembe vevő, szabatos, félreértéseket lehetőleg kizáró és állandó jellegű legyen. Ezt a szabályt a ml törvényhozásunk nem tartja szem előtt, mert legtöbb rendelkezését rövid időn belül magyarázni és módosítani kell. ami megdönthetetlen bizonyítéka a törvény elhibázottságának. Ha a javaslatokat kiadnák az érdekelteknek megvitatás végett, akkor nem volna szükség a foldozgatásokra, már pedig a foltozott törvények sohasem váltak a törvénykészités dicsőségére. A fizikai munkások adójára vonatkozó rendelkezés, mely az 1925. évi április—júliusi tizenkettedekröl szóló törvény 56. §-ában van lefektetve, már megjelenése pillanatában éles kritikát vont maga után és a végrehajtási utasítások sem voltak képesek eloszlatni a kételyeket és megjavítani az elhibázoltakat. Ennek a következménye, hogy az augusztusi tizenkettedekröl szóló törvény a három hónap előtt szabályozott jogviszonyokat kénytelen volt korrigálni és megállapítani a fizikai munkások korhatárát és létminimumát. valamint az állami és községi adók mérvét. Az uj meghatározás szerint minden fizikai munkás kötőiés azt az adót fizetni, tekintet nélkül a végzett munka természetére, kivéve azokat a munkásokat, akik állami szolgálatot teljesítenek. Fizetik tehát a városok, községek, társulatok és magánosok munkásai is. Hogy azonban kit kell fizikai munkásnak tekinteni, azt a törvény nem szabályozza, a végrehajtási utasítás pedig több zavart ökoz, mintha magyarázatokkal nem szolgálna. Meg kell állapítani, hogy ez az utasítás a. törvényt kiterjesztően magyarázza és fizikai munkások közé soroz olyanokat is. akiknek ilyen minősége kétséges. jábói Németországgal szemben támasztott. Mindezekből az tűnik ki, hogy Franciaország sohasem fogja megkapni azt az összeget, amit az elpusztított vidékek helyreállítására elköltött, sőt még annyit sem fog kapni a német fizetésekből, hogy Angliával és Amerikával szemben fennálló tartozását kiegyenlíthesse. A Paris Soir a következőket Írja Caillaux utazásával kapcsolatban: — A háború alatt Anglia és Amerika méregdrágán fizettették meg azokat az árukat, amelyeket kénytelenek voltunk ná’uk beszerezni. Az olcsó kölcsönök igy roppant drágákká váltak, mert Uncle Sam és John Bull azsoraárakat szabtak nekünk; nagyon szerényen számi'unk, ha azt mondjuk, hogy a „felár“ húsz százalékot tett ki. Franciaország nem fizet uzsoraadősságot.. , Elutazása előtt a pályaudvaron Caillaux egyébként a következőképpen nyilatkozott francia hírlapírók előtt: — Az angol iapok art Írták rólam, hogy magammal viszem Londonba egy gentleman javaslatét. Azt hiszem, olyan jsvas’atot értenek ezen, amelyet az ajánló maga meg tud tartani. De a francia javaslatok mindig is ilyenek voltak és Churchill most sem várhat egy nagy nemzet képviselőjétől más ajánlatot, amely nemzet aggódik jövő* jéért, óvatosan vigyáz, hogy csak olyan kötelezettségeket vegyen magára, amelyeknek megfelelni is képes és ebben a tekintetben tiszta a lelkiismerete. Feltétlenül meghízom az angol nép igazságérzetében és mind a két állam vezető kormányférfiainak jó belátásában, ezért remélem, hogy a tárgyalások hamarosan kedvező és kielégítő eredményre fognak vezetni. Haladás, hogy azok a munkások, akiknek évi 5000 dinárt nem halad meg a keresetük, továbbá azok. akik a 18-ik évet el nem érték, viszont a 65-ik évet túlhaladták, valamint mezőgazdasági Idénymunkások, mint amilyenek az aratók, kapások stb. nem adókötelesek, ellenben a favágók, akiket nem lehet mezőgazdasági munkásoknak tekinteni, valamint a béresek, akik nein idénymunkások, ezen adó fizetésére kötelezettek. A munkaadók szavatossága továbbra is fenntartatott, de nem szabályozták azt a kérdést, hogy a munkaadó csak a nála eltöltött időre nézve viseli a íe- Jelősséget, vagy az előző munkaadónál eltöltött időre nézve is. amiként ezt a végrehajtási utasítás tartalmazza. A törvény nem intézkedik arról, hogy az 1875. évi 29. t. c. 2. §-a most már — az uj intézkedésnél fogva —• hatályát vcsztette-e avagy sem és igy ismét ki vagyunk téve annak, hogy ugyanaz a kereset kétszeri megadóztatás alá kerül. Egyszer a kereseti adó I. osztályánál, másodszor pedig a fizikai munkásokat terhelő ul adónál. Az adókulcs a keresetnek 2 százaléka. Nemcsak a pénzbeli szolgáltatás képez keresetet, hanem minden más, természetben eszközölt ellenszolgáltatás is. A 2 százalékon felül minden egyéb állami egyenes és pótadó elesik, kivéve a rokkant, katonai és rendkívüli pótadót. Az első 0.50 százalék, a második 0.20, a harmadik 0.60 százalékot tesz ki. Az állam összesen 3.30 százalékot igényéi és érthetetlen, hogy miért kellett cifrázni az adókulcsot:, mikor egyszerűen kimondhatták volna, hogy az állami adókulcs 3.30 százalék. A beiizetett összegeket a kincstár úgy oszthatja szét, ahogyan akarja. A törvény véget vet annak a íörekvésnek, amit a szuboticai adóhivatalban elérni akartak, hogy' t. i. az áMamí egyenes adónak negyed része után 245 százalék községi póíadót szedjenek be, mert kifejezetten megállapítja, hogy minden 100 dinár kereset után a közsé* get 0.50 dinár illeti meg és ennél több nem igényelhető. A munkásadó — az előadottak sze* tint — összesen 3.80% újabb megterhelést jelent. .Az adó előírására és behajtására nézve az adóhivatalinál még mindig teljes tájékozatlanság uralkodik és a fizetést nem fogadják el azoktól, akik már önként. jelentkeztek a kötelezettségeik teljesítésére. Ellenben olvan irányzattal találkozunk, hogy a munkásnak nem fognak adóbizonylatot kiszolgáltatni, ha a munkaadó bármely adóhát» ralékban van. # Az előző tizenkettedekröl szóló törvény 64. §-a elrendeli, hogy az 1925. évre a Vajdaságban, Horvát-Szlavonorsz ágban és a Szerénységben uj adóleivetést kell eszközölni. Ehhez az uj törvény 7-ik §-a hozzáfűzi, hogy 1925. évi augusztus 1-től kezdve a 15%-nál kezdődő és Í20%4g terjedő állami póíadő, melyet az 1924/25. évi költségvetési tör-, vény 174. §-a hozott be a vagyonadóra nézve, nem fog kivettetni. A vagyonadó állami pót adóját tehát elengedik, de nem a jövedelmi adó után járó, ugyanilyen táblázat szerint megáilaoiíott állami pótadókat. Arról sem intézkedik a törvény, hogy a rendkívüli állami pótadónak, a rokkant és elöíogati adónak alapját képezheti-e a jövedelmi és vagyoni adó, holott ezek az adóalapok Szerbiában és Montenegróban hiányoznak. Az is szokatlan hogy az év bét első. hónapjára fen tartották a vagyonadó pótadóját és az évnek csak hátralevő részére engedték el. ami számtalan helyen számítási hibákra fog vezetni, különösen ott, ahol a törvényt nem tanulják meg alaposan. Á házbéradó alá eső épületekre'nézve Bácska, Bánát és Baranya, valamint Horvát-Szlavcnországra és a Szerémségre nézve 1925. évi augusztus 1-től kezdve a községek és városok legfeljebb 200, a járások, megyék ás kerületek pedig legfeljebb 100% háziadót fdomestikát) vethetnek csak ki. Szuboticán ez, a községi pótadó ezidőszerint sem haladja meg a 140 %-ot, tehát a törvény kedvezménye a szuboticaiakra kihatással nincsen. ¥ Az elöfogat (konorskO-adó csak az április—júliusi költségvetés hiányának fedezésére szolgált, Az uj törvény ezt az adónemet — visszavonásig — állandósította, határidőhöz nem köti. Kimondja azonban, hogy az ideiglenes; adómentességet élvező házak utáneztaz adónemet, az adómentesség tartania alatt, nem lehet bekövetelni. A klímán! vérbosszú Egy fiatal legény leszúrta apja haragosának fiát Becskerekrő! jelentik : Kumán bánáti község csöndjét vasárnap egy részleteiben is rendkívül izgalmas és véres gyilkosság zavarta meg, amelynek tettesét csak nagynehezen sikerült megfékezni és a rendőrségnek átadni. Vasárnap délelőtt Marszliics Boskó és Szekulics Vojin fiatal legények nagyobb társaságban szórakoztak, anrnor Szekulics Marszkicshoz lépett és kétszer arculütötte, majd amikor szétválasztották őket, a közelben levő Bazin féle vendéglőbe távozott. A még mindig súlyosan izgatott Marszkics utána ment, Szekulicsnak, akit kuglizás közben talált. Kozzálépett és meilbeszurta, majd még két szúrást ejtett a menekülő Szekulicson. A Az uj adótörvények Irta: Fischer Jákó dr.
