Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-19 / 220. szám

BAGS MEGYEI NAPLÓ ....' HL-, .sxr-.vrm rdön, mások pánikszerűen menekül­tek. A Babenberger-strasse környé­kén gyalogos rendőrök .több yak­­lövést adtak le. Rövidesen ezután az Opemgasse­­fcan újból gyülekeztek a horogkresz­­tesek és megkísérelték, hogy a nagy­körúti hotelekbe nyomuljanak be, a hol a, cionista kongresszus számos résztvevője lakik és ahol fosztogat­ni fis lehet. Ezt azonban a rendőrség megakadályozta. A tüntetések során összesen száz­hat letartóztatás és huszonnégy sú­lyos sebesülés történt. 4. oldal A hatóságok vezetőit leginkább meg­lepte a rendelet, mert ezen a vidéken teljes a nyugalom és misem indokolja a szigorított ostromállapotot, ami külö­nösen a gazdáknak jelent óriási káro­kat, A most beállott jó idő megengedi, hogy a gazdasági munkálatokat késő estig végezzék s a behordással éjjé foglalkozzanak. A megszigorított ostrom" állapot most ezt lehetetlenné teszi, a vá­rosokban megbénítja a forgalmat. A rendelet kibocsátásának oka állító­lag az, hogy a határon igen elharapód­zott a csempészet. A noviszádi |áfela felmentette az emberöléssel vádolt volt pasicsevői főkapitányt Sajtóper felmentő ítélettel — Tárgyalások a novmádi felebbviteli bíróságnál Pokolgépeket kerestek a cio­nista kongresszus üléstermé­ben Minthogy hire járt, hogy a horog­keresztesek két pokolgépet helyez­tek el a Sophienhausban, ahol a cio­nista-kongresszust tartják, Schober rendőrfőnök intézkedett, hogy a pa­letta valamennyi helyiségét kutassák át. A kongresszust erre való tekin­tettel kedden délben félbeszakítot­ták és nemcsak a kongresszus tag­jainak, hanem a palota egésjz sze­mélyzetének távoznia kellett. A rendőrség kordont vont a palota kö­rül és azután megkezdődött a vizs­gálat, amely azonban nem vezetett pozitív eredményre, A Stunde keddi száma azt Írja, hogy a nagy számmal Bécsbe ér­kezett német birodalmi horogkeresz­­tesek nemcsak a cionisták, hanem a jelenlegi osztrák kormány ellen is merényletet készítenek elő. A lap szerint erre vall az is, hogy az osz­trák szövetségi hadügyminiszter a vidéki helyőrségekből sok gyalogsá­got, sőt tüzérséget is összpontosított Bécsben. Az már megállapítást nyert, hogy a hétfői tüntetés alkalmából megsebesült horogkersztcsek nagy része németországi és a legtöbbje kiskorú. A cionisták közül a tüntetésen két amszterdami kereskedő Burger Tó­biás és Burger Benjamin is megse­besült. A két kereskedőt a horogke­­resztesek akkor rohanták meg, ami­kor megérkeztek a Westbanlioíon. A kereskedők támadóik elől egy au­tóba menekültek, amelyre azután a horogkeresztesek rálőttek. A keres­kedők sérülései gummibotoktól ered­nek. Mint Newyorkból jelentik, több nagy amerikai lap hasábos tudósítá­sokat közöl a hétfői bécsi tüntetés­ről. A lapok rámutatnak arra, hogy a.cionista kongresszuson ötven ame­rikai delegátus vesz részt és meg­jegyzik, hogy az osztrákoknak a hi­teltárgyalások szempontjából ártal­mukra volna, ha az amerikai delegá­tusokat Bécsben hántolom érné. Ostromállapot a csempészek eilen A roma st határvárosokbast a haátestp®­­yantsisoPság rendelkezik a polgárság felett Szatmárról jelentik : Nagy meglepe­tést keltett az a rendelet, mely a tizen­hatodik hadtest parancsnokságától ér­kezett hétfőn a szaímármegyei prefek­tusra. A rendelet szerint a hadtest parancsnoksága életbelépteti újra az 1920- ban kiadott ostromállapotra vonatkozó rendelkezéseket azzal, hogy esti 9 órá­tól reggel 4 óráig senki nem tartózkod­nánk az uccákon. A rendelet aló! csak hivatásukat teljesítő köztisztviselők és hatósági igazolvánnyal ellátott beteg­­vizsgálatra menő orvosok és lelkészek ment esi thetők. Az esti 9 és reggeli 4 óra között az uccun talált embereket a rendőrség köteles azonnal őrizetbe venni és átszállítani a hadbírósághoz, A rendelőt Romániának Magyarország­gal, Cseh-Szlovákiáva! és Lengyelország­gal határos városaira (Szatmár, Nagy­károly) és Ínségeire vonatkozik. 1923-ban a beogradi „Ba'kan" című lap egyik tudósítóját: Hrstics Milánt kinevezték pancsevói főkapitánnyá. Hrs­tics röviddel kinevezése után detekíiv­­nek maga mellé vette Trhulja. Abda! boszniai származású detektívet, akivel pár hónappal utóbb már súlyosabb né­zeteltérései voltak, mert a. detektív azzal gyanúsította hivatali főnöké’:, hogy az viszonyt folytat a feleségével. Trhulja 1924 október 11-én ebből keletkező szóváltás közben bottal meg­támadta Hrstics főkapitányt és a?,t sú­lyosan megverte. Hrstics a verekedés közben kést rántott és azt a detektív \ mellébe szúrta, úgy hogy az még aznap este meghalt. Az ügyészség szándékos emberölés miatt emelt vádat Hrstics ellen és a pancsevói törvényszék 1925 március 28-án két és fél évi börtönre Ítélte. Az ügyész és elitéit fölebbezése folytán kedden tárgyalta a bűnügyet a novisadi felebbviteli bíróság, amely ár. Zákó Milán ny. főispán, pancsevói ügyvéd védbeszéde után fölmentette Hrsticsei, mert a tettet jogos védelemben követte el, egyben elrendelte a vizsgálati fog­ságban levő vádlott azonnali szabad­lábra!: élvezését. Dr. Jocks Milorád főáüamügyész semmiségi panaszt jelentett he a fel­mentő ítélet elless. # A Pancsevón megjelent „Srpska Za­­vetna Misao“ című időközi lapban Dakics Vlfida pancsevói görög keleti plébános több cikkben élesen megtá­madta ,dr. Tornánál Mihály pancsevói ügyvédet és szerkesztőt, aki becsület­sértés és rágalmazás címén feljelentést tett ellene. Dskicsot a pancsevói tör­vényszék múlt évi december 2-án há­romszáz dinár pénzbüntetésre, nem fize­tés esetén tízenötnapi fogházbüntetésre ítélte. A novisadi felebbviteli bíróság ked­den fölmentette a plébánost, mert a fel­jelentést e'késetten adta be a főmagán­­vádió. Hajjós-Héjjas szuboticai áimérnok kiszabadult a váci (egyházból Önként hajlandó csalásaiért a szuboticai bíróság elé állal Magarasevics volt törvényszéki elnököt nevezi meg bűntársán? Budapestről jelentik: Kedden reggel Budapestre érkezett tiajiós Ferenc állí­tólagos mérnök, aki most szabadult ki a váci fegyházból, aki Szuboiicán sik­kasztásért és csalásért két évet töltött, a másik két esztendőt a négyből, a mennyire elítélték, a legutóbbi általános kegyelem következtében nem kellett le­ülnie. Haj jós Ferenc viharos élet után kö­tött ki Vácott, ügyével, különösen $gtt­­boticáról való szökésével és romániai szereplésével sokat foglalkoztak a la­pok. Ezeknek az ügyeknek most folyta­tásuk lesz, mert az állítólagos mérnök igazságot . követei a jugoszláv . {Hitósá­goktól és leleplezésekre készül volt »üz­lettársai« ellen. Haiiós-Héjjas Sándor Ferenc 1920 jú­niusában került Szuboiícára. Orosz ha­difogságból jött, gépészmérnöknek mondta magát és csakhamar nagy isme­retségre tett szert. Először mint újság­író próbált elhelyezkedni, azután a hadi­fogoly-iroda titkára lett, majd, amikor nem tudott a kezelésére bízott pénzek­ről pontosan elszámolni, innen is távoz­nia kellett- Ezután a vasútnál kapott al­kalmazást mint fütőházl mérnök, majd az agráriiivatal mérnöke lett, végül pe­dig egy beogradi automobil-vállalatnak volt az ügynöke. Az állítólagos mérnök 1922-ben gaz­dagon nősült Bajáról és megalapította Szuboticán a Titán elektrotechnikai vál­lalatot Ä főforgalmú üzlet azonban nem bírta el Hajjós-Héjjas költekező élet­módját és az álmérnök hamarosan sor­ra követte el a hitelezési csalásokat. Gyáraktól, villanyváiMatoktó! nagyobb megrendeléseket fogadott el. előlegeket vett fel, azonban a «zaHiíásokat. nem tel­jesítette. 1922 áprilisában, amikor , a hi­­ieleaők pénzüket követelték és feljelen­téssel fenyegették Haj jóst, ez gyors be­vásárlásokat eszközölt hitelbe a szabó­ikat üzletekben és azután eltűnt a vá­rosból. Először Bajára ment ahonnan a közben beérkezett feljelentések alap­ján a szuboticai hatóságok kiadatását kérték. A magyar hatóságok a kiada­tást megtagadták, Hajjós-Héjjas egér­­utat nyert, először Bécsbe, majd Romá­niába ment. itt a romániai lapok közlé­se szerint a szigurancáuak teljesített szolgálatot, azonban gyanús manipulá­ciói miatt Romániából is kénytelen volt távozni. Újból visszatért Magyarország­ba, ahol 1923-ban apósának feljelentésé­re okirathairúsitásért, csalásért és sik­kasztásért a bajai törvényszék négyévi {egyházra Ítélte, ahonnan amnesztia folytán két évi büntetés letöltése ntáu most kiszabadult. Az álmérnök: most újból Budapesten jelent meg, ahol azonban már az első napon felismerték és Így egyelőre nem sikerült elhelyezkednie. Hajjós-Héjjas emiatt most egy budapesti napilap mun­katársa előtt a következő fantasztikus mesét adta elő szuboticai »mártiriumá­­róU: A Titán vállalat 1922-ben üzletet kö­tött Zelinger Lőrinc bácsi kendergyá­rossal, aki nem volt hajlandó kiegyenlí­teni 160.000 dináros tartozását, mire hi­telezési csalásért feljelentést tettem el­lene. Mikor a bűnügy iratai átkerültek a szuboticai ügyészséghez, Magarase­vics Milán vezetötigyész beidézett és ki­jelentette, hogy kedvezően elintézi ügyemet, ha tizetek neki tízezer dinárt. Abban az esetben behozatja a kender­­gyárost, addig tartja az ügyészségi fog­ház pincéjében, amíg nem fizet. Bele­mentem az ügybe. Másnap Zelingert már letartóztatták és ügyvédem meg­kezdte a tárgyalásokat előbb Zelinger­­rel, majd a vállalatát finanszírozó pénz­intézetté!. Megegyeztünk százhúszezer dinárban,.' amely összeget le is fizette nekem a bank megbízottja. Magarase­vics államügyész közben a szomszéd­­szobában várakozott. Mindjárt a bank képviselőjének távozása után a folyo­són adtam neki 19.000 dinárt, de még öt ezret kért. Azt is átadtam neki. Pár .nap múlva . Magarasevics {elhivatott és azt. az ajánlatot tette, hogy 25.0QÖ dinárral részt vesz az üzletemben, aminek eile­nében havi 2500 dinár részesedést kór Kénytelen voltam elfogadni az ajánlatot,1 bár az államügyész csak 10.000 dinárt, adott át nekem. — Ekkor a nisi várost mérnöki hiva­tal pályázatot hirdetett a háborúban: tönkrement villamoshuzalok kiépítésére és 15.000 villanyóra szállítására. Maga­rasevics révén 36 milHđ dinárért meg­kaptam e munkálatokat. A szerződés aMirása után 10 millió dinárt kellett volna kapnom. Ebből a város kétmilliót kifizetett, a hátralevő 8 milliót Beograd­­ban kellett volna felvennem az állam­pénztártól. Az államügyésznek mindjárt adtam 200.000 dinért reprezentációs költségekre és egyéb sápokra elköltöt­tem még 100.000 dinárt Azonnal Berlin­be, majd Csehszlovákiába utaztam, ahol a Johann PisMtli-cégnél nagy anyag­­megrendelést eszközöltem, ugyapugy a bécsi Kosenfeld-cégnél és a zasrrébi Sie­mens és Halslrn-cégnél. A megrendelé­sek végösszege 15 millió dinárt tett ki. Ekkor kezdődött a szokol emlékezetes emelkedése. A cégek szállítottak, ellen­ben Nis nem fizetett nekem, Mr szerző­désünk úgy szólt, hogy a város meg­rendeléseim számláinak bemutatásakor azonnal köteles fizetni* Magarasevics. leutazott Nisbe,. ahonnan visszatértekor nekem úgy referált, hogy csak folytas­suk a szállításokat, a város kötelezett­séget vállalt, hogy a késedelmes fizeté­sek következtében előálló valuíadiffe­­renciákaí megtéríti nekem. Erről a fő-' ügyésztől levelet kaptam, amely ma is birtokomban van. Minthogy én sem tud­tam fizetni, a Roseníeld-cég igazgatója Szuboticára érkezett. Én a főügyészhez fordultam, aki azt mondotta, hogy itt zsarolásról van szó és ő elfogatja a te­kintélyes bécsi kereskedőt. — Én tiltakoztam ez ellen, mert ösZ- szeköttetésben állok külföldi cégekkel és-egy ilyen affér után senki szóba nem állna velem. Végül megegyeztünk Ro­­senfelddel, hogy harminc napig vár. Én követeltem, a valutadiííerenejákat, amit a főügyész azzal a föltétellel volt haj­landó kieszközölni, hogy az összegek ötven százalékát átadom neki költsé­gekre, Ekkor megérkeztek a többi cégek képviselői is, a főügyész egyik bizalma­sához fordultam, aki azt ajánlotta ne­kem, hogy nincs más megoldás, szök­jem meg. Útlevelem volt. de vízumom nem volt. Azonnal kiállítottak egy ha­tárátlépési bizonyítványt, amellyel át­jöttem Magyarországra és Bajára men­tem a feleségem családjához. Külföldről, különösen Svájcból, több ajánlott levelet küldtem a szuboticai törvényszékhez, hogy hajlandó vagyok megjelenni a bí­róság előtt, ha garanciát kapok arra, hogy a jogerős Ítéletig szabadlábon vé­­dekezketem. Most meg fogom ismételni ezt az ajánlatot. Természetes, hogy Hajjós-Héjjas elő­adásához nagyon sok kétség fér, annál is inkább, mert nyilatkozatában több szuboticai hatósági személyt igyekszik kompromittálni azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy önmagát Magyaror­szágon tisztázza és újból posszibiíissé tegye. A többmilliós nisi üzletről szóló mesének semmi alapja sincs, legfeljebb Magarasevics Milán volt szuboticai tör­vényszéki elnökkel való összeköttetése bírhat némi alappal, akit tudvalévőén rövid hivatali működése után elbocsá­tottak állásából és az eljárás még most is folyik ellene. Ezt az összeköttetését csak Hajjós-Héjjas szuboticai bűnügyei­nek törvényszéki tárgyalása tisztázhat­ná, azonban erre bizonyára nem kerül sor, mert a szuboticai bíróságnál sem­mit sem tudnak. az álmérnöknek önként való jelentkezésről. A nyilatkozat megbízhatóságát mu­tatja Hajjós-Héjjasnak az a kijelentése is,, hogy politikai okokból, hűtlenség és lázadás miatt ítélték e! Magyarorszá­gon, holott okirathamisitás. csalás és sikkasztás miatt töltött négy évet á váci fegyházban. 1925. augusztus 19.

Next

/
Thumbnails
Contents