Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-18 / 219. szám
2. tíTiJal BACSMEGYE? NAPLÓ 1925. augüFZtus tóba helyezték át, Pécsre pedig Pavlovics Spira athéni követség! tanácsost helyeztek, akit egyben főkonzullá neveztek ki. Rómában uj jugoszláv konzulátus nyílik meg, a melynek élére Svüokosics Dobrlvoj eddigi kairói főkonzul kerül. Antics Milán bécsi követség! tanácsost, aki a beogradi külügyminisztériumban teljesít szolgálatot, az athéni követséghez helyezték át, egyelőre azonban központi szolgálatban marad továbbra is. Stojanovics Bozsidar brüsszeli követség! titkárt Berlinbe, fíytmsics Györgye berlini alkonzult pedig Brüsszelbe helyezték át követség!! titkári minőségben. Plamenae volt montenegrói minisztere inak Nincsicsnél Nincsics külügyminiszter, aki vasárnap este. Zagrebból visszaérkezett Beograába, hétfőn délelőtt ismét megjelent a külügyminisztériumban. A délelőtt folyamán Okenszki lengyel követ látogatását fogadta a külügyminiszter, majd pedig Piatncnac Nikola volt montenegrói miniszterelnök jelent meg a külügyminiszter előtt, akinek a kormány, hosszú emigráció után, csak nemrég engedte meg az országba való visz«atérését. > Szeptemberben folytatják a Vatikánnal a konkordátum tárgyalásokat A -beogradi kormány és a Vatikán közt folyó konkordátum-tárgyalások, mint ismeretes, a nyár elején, megszakadtak, mert a bíborosok konzisztÓTiuma, melynek a megegyezést jóvá fkell hagynia, megkezdte nyári szabadságát. Beogradi jelentés szerint a tárgyalásokat szeptemberben Rómában folytatni fogják és tekintettel arra, hogy a főbb kérdésekben a megegyezés már létrejött és csak kisebb jelentőségű részletkérdések tisztázása van hátra, Beograában remélik, hogy az újabb római tárgyalásokon legfeljebb : tiz napi tanácskozás után megkötik a végleges konkordátum-szerződést a Vatikánnal. Négyezer tanitó vesz részt a szuhoticai tanitókougressziisou Sportversenyeket és szántóversenyt is rendeznek a szuhoticai kiállításon — A kiállítás előkészületei A szuhoticai kiállítás iránt az egész országban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik, amit az a tény is igazol, hogy a jugoszláviai tanítók egyesülete is a kiállítás idejére tűzte ki a Szuboticára egybehívott ezévi országos kongresszus időpontját. A kongresszus — amelyen a tanítók szociális helyzetével és pedagógiai kérdésekkel fognak foglalkozni — augusztus 28-án kezdődik és három napig fog tartani. Az ország minden részéből rendkívül sok tanitó és tanítónő jelentette be a gyűlésen való részvételét, úgy, hogy ez alkalommal négyezer tanító érkezésére számítanak. A szuhoticai kiállítás és vásár tartama a’att, augusztus 30-án vasárnap, nagy közgazdasági kongresszust is fognak tartani, amelyen az ország égető gazdasági problémáival fognak foglalkozni. Ezen a gyűlésen kiváló szaktekintélyek szólalnak fel. Tekintette! arra, hogy Szerbiában — elsősorban Beogradban — szintén igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a szuboticai kiállítás iránt, mert ez nyújt legjobb alkalmat arra. hogy a szerbiai gazdasági körök a Vajdaság termelését megismerhesse és az itteni gazdasági tényezőkkel összeköttetést teremthessenek, Szerbiából is igen sok érdeklődő megjelenésére számítanak. Szerbiában egyébként a beogradi Patnik utazási iroda fejt ki tevékenységet a szuhoticai kiállítás propagálására. A nagy érdeklődés folytán valószínűleg küiönvonatokon fogják Beogradból a kiállítás szerbiai látogatóit Szubottcára szállítani. A kiállítás egyébként aemésak a gazdasági, hanem a sportéletnek is jelentős eseménye lesz, mert a kiállítás vezetősége a nagyvas ár tartama alatt érdekes sportversenyek rendezését is tervbe vette. Az augusztus 28-ikán reggel nyolc órakor kezdődő mükotorékversenyen, amelyen élő rókákra fognak vadászni, előreláthatólag az egész gazdasági vadásztársadalom résztvesz. Augusztus ó 26-ikán reggel nyolc órától tiz óráig 1 tartják meg az agyaggalamblövő-verí senyt kezdők számára, délután bárom órakor a főversenyt, délután öt órakor pedig a vigaszversenyt. A vadászversenyekkel kapcsolatosan rendezik a vadászkiállitást is, amelyen az összes vajdasági vadászegyesületek részt fognak venni gyűjteményeikkel. Különösen érdekesnek ígérkezik a gróf Chotek-uradalonr vadászgyüjteménye és Tripolszki Béla trofeális gyűjteménye is. A szuhoticai lovaregylet a kiállítás alkalmával augusztus 23-ikán és 30-:kán lóversenyt tart, amelyre a legelső belföldi istállók már beküldték nevezéseiket. A gazdákat nagy mértékben fogja érdekelni a traktorok versenye. A szuboticai kiállítás közelében fekvő szántóföldeket a különféle mezőgazdásági gépgyárak traktorjaikkal fel fogják szántani. A traktorok szántási eredményeit a gazdák felülbírálhatják és méggyőződhetnek arról is, hogy a szántóvetőgépekkel milyen nagy eredményt lehet eiérni. A mezőgazdasági osztály egyébként borkiállítást rendez, amelyen az egész ország valamennyi nagyobb bortermelője részt vesz. A kiállításra kerülő borokból kóstolót is tartanak, hogy a borok minőségéről az érdeklődök meggyőződhessenek. A kiállítást látogató közönséget különösen érdekelni fogja a pompás látványosságnak Ígérkező virágkocsik őrző, amelyre számos szuhoticai és vajdasági gazda is bejelentette részvételét. A kereskedőket már nagy mértékben foglalkoztatja a kiállítás igazgatósága által kiirt kirakatverseny is, amelyre már eddig is nagyszámú szuhoticai kereskedő jelentette be a részvételét. A jelentkezések nagy számából meg lehet állapítani, hogy ez a kirakaiverseny sikerült vállalkozása lesz a szuhoticai kereskedőknek. Azok a kereskedik, akik az augusztus 23-iki kirakatversenyen részt vesznek, a kirakataikat felírással A multszázadbeli költő Irta : Krady Gyalu B. A. —- nevezzük csak röviden így költőnket mert ő maga sem merészelte bővebben kiírni nevét versei alá. mióta e«v ostoba tréfa miatt (csak escv ötforintosat rajzolt le iuxból. mint akkoriban .mondták), darab időt a budai Fortunában töltött —. a börtönbüntetés után nem maradhatott Pesten. Lóra ült, amely lovat Erzsébet királyné kegyelméből mustráltak ki számára egy kaszárnyából és egy tarisznya verseskönyvet vetett vállára, hogy beutazza vele Magyarországnak azta részét, ahol senki sem tudhatott a balul sikerült tréfáról. Az Alföldnek Nyírség nevű területét választotta, mert emlékezetből úgy tudta, hogy itt már lói ment dolga ama másik királynő Mária Terézia pártío- Kóltiának Bessenyei urnák is. Hárem, nasi lovaglás után a bujdosó költő csakugyan elérkezett ördögbe-pokolba. mint akkoriban Gubát nevezték. Csakhamar a dölyfösen pipázó házigazda előtt állott, akinek arca nagyon hasonlított ahhoz a kiszívott törökfőhöz, antdy taitéknináiára volt faragva. A végrehajtók fogadtatásához szokott tekintete megenyhült, amikor megtudta, hogy ■■■'•«var költő áll előtte... Prinvinek hívták őt is. mint annyi embert ezen a vidéken. '— Két hónapja, hogy meghalt a Hen'• velünk«, akit még az apámtól kaptam örökbe. A kertiházban kényelmesen ellakhatik a költő ur. Prinvi Pál ezután nem sokat beszélt. • - a a szóval nagyon takarékosan bánt: leginkább csak a fejével, közével szokott integetni. Ha egy uilát erstehe fel. azt jelentette. hogy a hajdú cgv kupa bort beesőn fai a Pincéből ha két ujját mutatta, ez ugyanannyi kupa bort jelentett... A ház úrnőié már évek óta karosszékben ült és olyan jókedve volt. mint a halálraítéltnek, akin addig nem hajthatják végre -á, büntetést, amíg nevetni tud . . . — Végre egy eleven köitő! — kiáltott fel az úrnő. — A »lengyelünk«. áld eddig mulattatom volt: telefüstölte a szobámat, végül már krákogni merészelt Igaz. hogy csak a sarokban. B. A. megkérdezte, hogy miért ül naphosszat szobájában az uriasszony. Julis. — mert igy hívták —. olyan vidáman kacagott, mintha a világ legmuiatságosabb dolgáról beszélne: — Bolond farsangunk volt három esztendő előtt, akkor jött haza Szekerczey bácsi az emigrációból. Egy szán-utón megfáztam és azóta nem tudok a lábamra állíüii... Oe beszéljünk inkább a maga dekáról. Vájjon miféle szél hajtotta hozzánk? A karcsszékben ölő nőnek olyan szép huncutkás az arca. mint valami kis kohóidnak. amelyet darab időre rabbá ejtették ... Fiatal volt. mint egy bálkiráiyno. A. B. uzv érezte, hogy legalább is armvi ideig üldögélne e kedves uriaszszonv mellett, mint azért az asszonyságért ölt,' akinek arcképét az ötforintosra rajzolta. ~- Élt a királyné miatt bujdosom . . . — kezdte B. A. nagyot sóhajtva, mint a költők szekták, «mikor hazugságaikba belekezdenek. B. A. előadása szerint Erzsébet királyné érdeklődött versei iránt, amely verseket Ferenczy Ida udvarhölgy utján juttatott el a királyné kezeihez. Erzsébet megtudta azt. hogy a költő ártatlanul börtönben sínylődik, mire nyomban parancsot áldott hogy a költőt eresszék szabadon... — Nem maradhattam Pesten, mert a rossz nyelvek már úgyis azt beszélték, tó ÍV; a királyné érdeklődése szokatlan, meglepő, fél rema gyár ázható, pedig esküszöm. hogv csak verseimnek köszönhetem kiszabadulásomat De ki tudná, mit gondol magában Ferenc József?' Hátha megharagszik rám . . . Ezért legjobbnak véltem darab időre otthagyni a fővárost rra kérem, hogy ez kettőnk titka many'jen. B. A. többször hátrasimitotta liaját bestéd közben; nagy sörénye volt Julis egy kis plajbászt tartott a szája szélében (amely plajbászra azért volt-üksége. hogy mogorva férjével levelezzen). ragyogó, nevetős, fekete szemeit a levegőbe emelte és elgondolkozott a hallottakon. — Én nem hiszem, amit maga beszélt. — mondta csendesen, melegen, suttogva, mintha nem nagyon akarná megsérteni a költőt. B. A. erre dolmánya zsebébe nyúlt és elővette azt az Írást, amit minden kiszabadult rabnak adnak a börtönökben. — Még most sem hiszi? — Nem. — felelt Julis, összehajtogatva az írást. — Mert én mióta így üldö-éick karosszékemben: nagyon megtanullam ismerni az embereket, B. A. ezután néhány napig nem szólt börtönbüntetése történetéről, habár minden nap meglátogatta a szobájában unatkozó asszonyságot, amikor Prinvi Pál >; óból kiesett a oinacsutora és ő maga olbóbiskojt a kuna felett. Az asszonyka mindig egyformán vidám volt. aminthogy a madárka is boldognak látszik kalitkádban. B. A e határtalan jókedv láttára: bátorságot vett magának, hogv legújabb költeményeit bemutassa, amelyeket már ?tt irt az udvarában az »éi csendjében«. Kis verset irt borlopó hajdúról, a oeosenveíoifiató szolgáról, a tfpás kocsisról... fogják megjelölni. A kirakaiverscuyt bíráló bizottság augusztus 23-ikán este nyolc óra után fogja a kirakatokat megtekinteni és ugyanakkor fog dönteni arról, hogy kinek adja az arany-, ezüstös bronzérmeket, valamint kit fog díszoklevéllel kitüntetni. Minthogy a kiállításon rendkívül sok külföldi érdeklődő látogatására számítanak, gondoskodás történt arról, hogy a vízum elnyerésének megkönnyítésén kívül a külföldiek jelentkezését is egyszerűsítsék. Azoknak az idegen állampolgároknak, akik a szuhoticai nagyvásár és kiállítás tartama alatt a szuboticai vásár igazolványaival jönnek Szuboticára, nem kell a rendőrségeit jelentkezniük, hanem a kiállítás lakásirodája veszi át az útleveleket, amelyeket az érkezés utáni napon láttamozva visszaadnak. A Radics-párt szervezkedik a szubolicai kerületben is A helyi pártszervezet tisztújító közgyűlése A Radics-párt szuhoticai szervezete vasárnap délután tartotta meg tisztújító közgyűlését Matkovics Torna szuhoticai földbirtokos Vukovicscva-uccai lakásán körülbelül kétszáz tag jelenlétében, A közgyűlés foglalkozott az uj politikai helyzettel és elhatározta, hogy a szervezet működését kiterjeszti az egész szuhoticai választókerületre. Ezután megejtették a tisztujiiást. A közgyűlés elnökké Matkovics Torna földbirtokost, aielitökké Mácskovics Kázmér földművest, titkárrá Toly Iván joghallgatót, pénztárossá Bacsics Antal vasúti tisztviselőt választotta. Ezenkívül tizenöt tagú választmányt és egy húsz tagból álló szervező bizottságot választottak. A szervező bizottság, amelynek az lesz a feladata, hogy a sgajboneai kerületben megszervezze' a Radics-párt helyi szervezeteit, a legrövidebb időn belül megkezdi működését. A pártszervezet a közgyűlésről üdvözlő táviratot küldött dr. Krajacs Iván kereskedelmi miniszternek, aki a szuboticai kiállítás megnyitásán részt fog venni és ez alkalommal tárgyalásokat is fog folytatni a Radics-párt helyi szervezetének vezetőivel. Sőt Piriim Pál ur se maradt ki a ntegverselendők közül — Látóin, hogy maga hűséges hozzám —. utondá egy napon Julis karos‘zekében. — Igyekszem meghálálni a hűségét. Én kivettem az elejtett szavaiból. hogy ittasra miért jött erre a körékre. Verseskönyveit akarja eladni, nemde? — Az én verseimet nem érti senki. — mormogta bosszúsan a költő. — Hát csak akarom mondani. — folytatta Julis homlokára húzott szemöldökkei. — hogy nem is fontos az. hogy az ön verseit megértsék, ellenben önnek a, legfontosabb az. hogy verseskönyveit elad i a. B. A. csak a bizonyos megerőltetéssel biccentett fejével. Julis nevetett mert gyermeki lélek lakott benne. .— Hát csak azt akarom mondani, hogy bár három esztendeje karasszékben ülök. azért még mindig kapom a eghivókat erre a bálra, amarra a névnapra. mert az emberek jók és nem akarják éreztetni velem, hogy a betegségem miatt elfelejtettek volna... épaen úgy hívogatnak ide meg amoda, mint akkoriban, mikor én voltam a vármegye első táncosnőié. Estétől reggelig iáriam egyhuzamban, talán éppen azért keil most annyit pihennem . . — Maid meggyógyul. — Igen. de addig ... kárbavész a "k meghívás a bálákra, a névnapokra... Itt is van mindjárt egv. — cigánypostás hozta. — bál lesz Bujiban. farsang utolján az ottani Nemzeti Casinoban. Nem menne helyettem táncolni Buiiba? Talán a könyveit ott eladhatná a bálon? A bujdosó költő kezet csókolt a cső— asszonynak. — Elmegvek és estétől-reggefig táncolok maga helyett, drága tekintetes aszszonyom,
