Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-18 / 219. szám
19°5. augusztus 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei ® x » A csehszlovák agrárreformból, ahol csak lehet, mindenütt kizárják a kisebbségi íöldnéMlieket. Legutóbb a Nyitrabessenyö község határában levő káptalani birtokot parcellázta föl a pozsonyi agrárbizottság. A birtokból, amely hatszáz kataszteri holdat tesz ki, a bessenyői magyarok és németek csak 150 holdat kaptak, a föld nagyrészét: 300 holdat az ujlóti szlovák domovinároknak osztották el. mig a hátralevő 130 holdat meghagyta a bizottság maradékbirtöknak. Az igazságtalan és sérelmes agrárreform miatt nagy az elkeseredés a I bessenyői földigénylők között, akik elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek Prágába, amely kérni fogja a birtok újbóli parcellázását. * Az erdélgi magyar pártnak Bratianuékkal kötött megegyezését nagy örömmel regisztrálják a bukaresti lapok. A ViitoTul megelégedéssel konstatálja, hogy »a kisebbségek végre belátják a liberális párttal való együttműködés előnyeit« A Lupta hasonló lelkersedésse! üdvözli az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek, mint az erdélyi magyar párt megbízottjának paktumát a liberálisokkal és megjegyzi, hogy a mezőgazdasági kamarai választások hozták meg Bratianuék kisebbségi politikájával •első és igaz sikerét. A nagyjelentőségű választási paktumról a kalotaszegi magyarság vezére, Koós Károly is elmondotta véleményét egyik koloszvári reggeli lap hasábjain. A feltűnést keltő cikkében a kalotaszegi vezér a következőket írja: »Ha már most a magyar párt, bár közvetve, de nyíltan a liberális választási listán való részvételre hívja fel a magyarságot, ebből joggal következtethetünk arra, hogy a magyarság politikai vezetősége szakított eddigi mereven elzárkózó politikájával, viszont a kormány részéről kapott valami határozott biztatást, a közeledésnek, a megértésnek valami komoly és félremagyarázhatatlan jelét, mely őt c kétségkívül elhatározó, eddigi álláspontjával teljesen ellenkező lépés megtételére bírta. Ha ez az indoka a magyar pártvezetőség elhatározásának, — amiben nincsen jogunk kételkedni. — akkor csak örömmel üdvözölhetjük mi, akik eleitől fogva a megtörténtekben való megnyugvást, román néptestvéreiukkel való megértést, a kormányhatalommal való becsületes megegyezés akarását hirdettük és annak a lehetőségében hittünk is.« * Kivándorlási statisztikát tett közzé a prágai szociálpolitikai minisztérium. A statisztika szerint a kivándorlási kedv lényegesen erősödik Csehszlovákiában. 1924-ben 54.373 ember hagyta el a köztársaság (őrületét, ebből csak Szlovenszkóra 62 százalék, számszerűen 35.202 személy esik.A köztársaság egyéb részeiről már kevesebben indultak el a tengerentúlra: Ruszinszkóból 2493-an, Morvaországból 5218, ?ziléziából 787, Csehországból 10.673. A statisztika nemzetiség szerint így osztja fel a kivándorlókat: 33.614 szlovák, 10.000 cseh, 4525 német 3089 magyar, 2180 orosz, 851 zsidó és 85 lengyel. A valóságban azonban jóval több magyar hagyta el az országot, akiket önkényesen, sokszor a nevük után, mint szlovákokat tartották számon a kivándorlási hivatalok. * A bukaresti Adeverul szerint az erdélyi magyar párt Julián Péter belügyminiszteri biztos és tizenegy társa ellen büntető följelentést tett a dési szenátorválasztás alkalmával elkövetett törvénytelenségek miatt. Julián Péter ellen, mint ismeretes, azt a vádat emelte a magyar párt, hogy két nappal a választások előtt megváltoztatta a szavazólapok színét és ezért a magyar választók -azt hitték, hogy a sárga cédulákkal a magyar jelöltre. Gyárfásra szavaznak. Julián Péter ezenkívül távirati utón intézkedett: az urnákat csak két nappal a választások után nyissák ki, hogy ezzel alkalmat és időt adjon a liberális korteseknek a szavazócédulák kicserélésére. * A szalontai maggar gimnázium sorsáról az utóbbi napokban riasztó hírek terjedtek el Erdélyben. A bizonytalan Prágából jelentik : Karisbadban fontos politikai tanácskozás volt Pasics miniszterelnök és Benes külügyminiszter között. A konfe rendűn elejétől végig jelen voll Musaryk köztársasági elnök is, aki részt vett a tanácskozáson. A Bohemia közli, hogy politikai körökben elterjedt híresztelések szerint a karlsbadi tanácskozáson egy nagy Balkán-szövetség létesíti-Budapestről jelentik : A magyar közoktatásügyi minisztérium uj tantervet dolgozott ki a kisebbségi iskolák számára, amely meszszemenően biztosítja a magyarországi nemzetiségek kulturális jogait és az, anyanyelv használatúi. Az uj tantervről szóló rendelet, amely mar megjelent a hivatalos lapban is, három kategóriába sorozza a kisebbségi iskolákat. Az első kategóriában, amelybe főleg nemzetiségi ellemi iskolák tartoznak, a tanítás teljesen a kisebbségi nyelven történik, a magyar nyelvei c upán heti hat órában fogják tani tani. A második, úgynevezett vegyes csoportban a tanítási nyelv megoszlik a kisebbségi és az állam nyelv között: az elemi ismeretek, eredetű hírek szerint Anghelescu elhatározta, hogy bezárja . a gimnáziumot,, amely állítólag nem tartotta be azokat az instrukciókat, amelyeket az inspektorátus megadott neki még a tanév elején. A hir azonban szerencsére nem bizonyult valónak: a kolozsvári tanfelügyelő maga jelentette ki., hogy szó sincs a szalontai gimnázium bezárásáról, amely különben is 1928-ban már teljesen az állam tulajdonába megy át. séröl tárgyaltak, amelynek kezdeményezése Görögországból indult ki, de amelyet Benes nem tart sürgősnek. Mindenesetre feltűnő, hogy a karlsbadi konferenciáról egy részen sem adtak ki hivatalos jelentést. 1 A Bohemia közlését egyelőre fenntartással kell fogadni, mert az még egyik oldalról sem nyert megerősítést. természettudomány, rajz és gazdasági tanulmányok a kisebbség nyelvén, a földrajz, a történelem és a torna magyarul, o mértan és az ének pedig, ahol éppen szükséges, mindkét nyelven tanítandó. A harmadik kategóriában, ahova a nem tiszta nemzetiségi iskolákat sorolták, a tanítás magyar nyelven folyik, a kisebbségi nyelvet heti hat órában kell tanítani. A rendelet, amely végrehajtja a békeszerződésben a kisebbségek javára megkövetelt intézkedéseket, szigorú szabályokat tartalmaz a magyar és a kisebbségi elő nyelv tanítására nézve és a direkt módszert Írja elő, amelyet direkt módszer szerint tesz köte- I lezővé. A bolgár kormány kártérítést adott a meggyilkolt Redzsepovics családjának Elintézi dőlt a jugoszláv-bolgár diplomáciai affér Emlékezetes még az a diplomáciai affér, amely a szófai Sveti- Neddja székesegyházban történt merénylet után egy jugoszláv állampolgár meggyilkolása miatt az SHS. királyság és Bulgária j közt keletkezett. A merénylet jután megindult nyomozás során I ugyanis Szófiában letartóztatták I Redzsepovics Redzsep jugoszláv j állampolgárt, akit azután a bőr! (önben halálra kínozlak. j A beogradi kormány annak j idején elégtételt és kártérítést i követeit Bulgáriától Redzsepovics j haláláért, majd amikor az ügy elintézése Szófiában sokáig húzódott, rspresszáliákat léptettek életbe, elsősorban olyan módon, hogy a bolgár alatt valók számára megtagadták az SHS. királyságba való beutazásra jogosiió vízumot. Miután azonban a bolgár kormány megállapította a szófiai hatóságoknak a gyilkosságért való felelősségét, hajlandónak mutatkozott a jugoszláv követelés teljesítésére és kártérítés fizetésére. Mint Bcogradból jelentik, hétfőn megtörtént az ügy elintézése, amennyiben a szófiai kormány kétszázezer I vat utalt át a beogradi kormányaik, hogy azt Redzsepovics családjának kártérítésképpen kifizessék. Belső bare a szombori radikális pariban Közvetett választással fogják megalakítani az uj vezetőséget Szomborból jelentik: A szombori radikális-pártban szeptember 6-rá, illetőleg il-re tűzték ki az uj vezetőség megválasztását. Az uj választásokat a radikális-párt beogradi országos főbizottsága rendelte el a párt két frakciójának hosszas küzdelme és sikertelen egyezkedési kísérlete után. Pasics—Benes—Masaryk titkos tanácskozása Karisbadban Nagy BatSíán-sztwetségről tárgyaltak ? A magyar kormány biztosította a magyarországi kisebbségek iskolázási jogait Elkészült a kisebbségi iskolák tantervé A Painlevé-kormány végórái A francia szocialista pártkongresszus a kartell-politika ellen Párisból jelentik: A szocialisták országos pártgyülése nem volt nagyon látogatott, alig kétszáz delegátus jelent meg. A napirend első tárgya a gyarmati politika volt s ennek megvitatása közben Tunisz, Algír és Marokkó kiküldöttei a benszülött lakosságra is ki akarták terjeszteni a politikai szabadságot, követelték a szakszervezeti mozgalom fejlesztését a gyarmatokon s erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújtottak be. Presseman volt a kartelpoliíika kérdésének előadója. Azt fejtegette, hogy a kormány-kartel kezdettől fogva beteg volt, mert felvette kebelébe a radikálisokat, akik mindig szocialista ellenes magatartást követtek. — A Pairilevé-kormány — folytatta — már összeállításánál fogva holtan született, de a szocialistapárt nem szakított vele mingyárt s igy történt, hogv Painlevé marokkói beszédét is le kellett nyelnie. Ez aztán odavezetett boga/ ma már diadalt ül a reakció és megtestesül Cai'laux személyében. Ha koncentrációs kormány váltaná fel Painlevét, akkor azt a szocialista-párt a legélesebben támadná, ha ellenben újabb baloldalt kabinet következnék — mondotta a szónok — akkor ma még válaszolhatnánk arra a kérdésre, hogy a szocialista-párt vállaikozhatik-e támogatására. A francia szocialista párt órája még nem ütött, hogy miként Ausztriában és Belgiumban kormányra kerüljön. Faure, a szocialista-párt főtitkára, élesen támadta a Painlevé kabinetet és ellenezte, hogy a szocialisták belépjenek a kormányba. Leon Blum a parlament munkájáról számolt be és arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási politika, amelyben a szocialista-párt a Herriot-kormányt részesítette, nincs helyén a Painlevé-kabinet irányában. A pártgyülés második napja határozathozatal nélkül végződött. Bizottságot küldtek ki, amelynek feladata, hogy határozati, javaslatot terjesszen a marseillei nemzetközi kongresszus elé. Kétségtelen, hogy a többség amellett lesz, hogv meg kell szüntetni a kartel-politikát. Figyelemreméltó volt, hogy Leon Blum minden ereiddel igvokezett a nártszakadást megakadályozni és az ö békülékenysége a párt kebelében rokon szén wel találkozott. Ez1 év februárjában a szombori radikális-párt uj vezetőséget választott, melynek elnöke Rúcics Színia dr. szombori orvos lett. A választásokat egy nagyobb frakció megpeticionálta azzal, hogy a választások nem a párt-statutumok betartásával történtek és nem a többség akaratát fejezik ki. A radikális-pártnak statútumai ugyanis közvetlen és közvetett választási módszerről intézkednek s abban van, hogy a helyi radikális-pártok szokásos négyéves tisztujitása alkalmával egy központi bizottságot választanak,mely közgyűlést hiv össze és ezen a közgyűlésen, az előzőleg közmegegyezés által összeállított lista alapján megválasztják a vezetőséget Ez történt Szomborban is a februári radikális-párti választásokon. így került be Rácics Szima dr. elnöknek, kit a szombori radikálisok úgynevezett fiatal gárdája vall vezérének. Rácicsék ezt a választási módszert helyesebbnek találják. A másik választási módszer a 35. paragrafus szerint előirt közvetett választás. É szerint mindazokban a városokban, ahol 10.000 főnyi lakosságnál több van, a párt egyes kerületei három-három tagöt küldenek a központi bizottságba és ez a központi bizottság választja meg azután az uj vezetőséget. Szombomak több lakója van tízezernél és igy a pártszabályok betartásával csak'a köz-
