Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-18 / 219. szám

rjan-előfizetési irođ IIIL 12 OLDAL « ARA 1’/, DINÁR GYEI Poštariaa p’aćena! aja Budapejí XXVI. évfolyam Szubotica, KEDD 1925 augusztus 18. 220. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben _ _ Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciér ©-palota) Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. E.ofizetési ár negyedévre 135 din. Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l (Lelbach-palota) m A király Zagrebban Nem az alattvalói engedelmes­ség szólítja ki belőlünk a hódolat tömjénszavait. Hódolatra az a bölcseség és nagyság késztet, a mi a zagrebi királylátogatás je­lentőségéből kisugároz. — Minek nekünk köztársaság — mondotta Radios István a minap — hiszen a kontinens legalkotmá­nyosabb uralkodója a mienk. — S Radios István fogadta és köszön­tötte Zagrebban a királyi párt. Az uj orszégalakulásra ez a látogatás, maga a király tette fel a koronát. Az államalakulás ter­vét kirajzolhatta a történelem, konstrukcióját összekovácsolhatta a népek érdeke, mégis halhatat­lan szándékok és halandó embe­rek tették teljessé a történelmi szükségszerűség munkáját. Radios István s — ahogy Radics mon­dotta — „a megegyezés három nagy patriarchdja" megállapodhat­tak a megegyezés feltételeiben s e feltételek végrehajtásának mód­jában, magét a megegyezést a király akarta, a király süigette, a király teremtette meg s most, a zagrebi látogatásával,a király tette föl rá a koronát. A király uralkodik, de nem kormányoz, — ez alapfeltétele az államfő alkotmányosságénak. A népek békéje nem is kormányzat1 cselekmény, ennél sokkal több : az uralkodás alapja, az uralkodaa fénye. A fegyverek ereje gyönyörű országot teríthetett a király jogara alá, az imperiumot a törvények uralma emeli alkotmányossá s a népek békéje varázsolja teljessé. Áldott legyen az a királyi gondo lat, mely békeszerzője volt né­peinek s áldott legyen az a ki­rályi cselekedet, mely ezt a bé­két az alattvalók szivébe, a leg­­igazabb és legállandóbb törvény­­könyvbe irta De. Bölcseséget és nagyságot sugá­roz királyunk minden cselekedete és minden szava. „Földet a dol­gozóknak I“ — követelte Korfu szigetén már akkor, amikor sem neki magának, sem lehanyatlott országának egy talpalatnyi szabad földje nem vo’t. „I/szségot!“ — hirdette és parancsolta legelső trónbeszédében. Földet >s igaz­ságot szomjaz a nép s a királyi szó földet ésigazságot hirdet. S a király, aki nem csak a születés jogén uralkodó, de az ország legelső gentleman-e is, soha, egyetlen al­kalmat nem mulaszt el annak ér­dekében, hogy államot építő, jövendőt megszilárdító Ígére­teit a megvalósitáshoz segítse. A föld és igazság kirá ytól való és magában is királyi propagan­dája szerelte le az SHS. király­ságban a köztársasági mozgal­mat. A köztársasági államformá­nak az országalakulás első pilla­natától kezdve hatalmas és tekin­télyes tábora volt. És ma nincs egyetlen párt, egyetlen polgári politikus sem, aki köztársaságot követelne. Királyi uralomnak en­nél nagyobb elismerése nem le hét. A nép tudja, a nép megérti, hogy királyának mit 1-öszönhet. A republikánus törekvéseket a nép határtalan királytisztelete és őszinte, meleg szeretete szerelte le. A törvények szigorával is e! lehetett volna némitani a köztár­sasági államforma propagálását. Elnémult volna, de meg nem szűnt volna ez a propaganda. A köztársaság gondolatát a szivek­ből s az értelemből csak az alatt­valói hódolat önkéntessége és fogyatkozás nélküli teljessége téphette csak ki fájdalom nélkül, ds — véglegesen . . . A föld és igazság királyi pro­gramja után már csak egy hiá­nyozhatott: a béke. S s felséges Beogradból jelentik : A politikai körök még mindig a zagrebi ese­mények hatása alatt állanak, amelyek egyébként a legjobb be­nyomást keltették a fővárosban. A királyi pár lelkes fogadtatását, minthogy erre vonatkozóan Zag­rebban a rövid idő miatt semmi hivatalos előkészület nem történt, általában a horvát nép spontán megnyilatkozásának tekintik. En­nek tulajdonítható, hogy R d cs István legutóbbi nyilatkozatát már nem fogadták oly idegességgel, mint korábbi megnyilatkozásait és á horvát parasztvezérnek ez n nyilatkozata már úgyszólván sem­mi visszhangot sem keltett. A politikai életben egyébként semmi nevezetesebb esemény sem történt, úgy a képviselők, mint a kornvny tagjainak nagy része még távol van a fővárostól A miniszterek közül hétfő estig dr. Nincsics Momcsiilo külügymi­niszteren kivü csak dr. firajnec Iván kereskedelemügyi miniszter erkezett vissza a fővárosba. A délután folyamán Nincsicset fel­kereste Miletics Krszta földmive­­'ésügyi miniszter, aki rövidebb tanácskozást folytatott a kü!ügy­­miniszterrel. Keddre várják Beo­­gradba Radics Istvánt, akinek megérkezése előreláthatólag moz­galmassá fogja tenni az esemény­telen politikai életet. Lhést tart kedden a miniszter­­tanács is, amely több fontos ügyet fog elintézni. Hajnali beszédek Zagrebban A zagrebi millenáris ünnep­ségek vasárnap este, a program­király felséges gondolata most a béke cselekedetét nyújtja népének. Mert a szerb és horvát nén meg­egyezése a zagrebi látogatás je­lentősége nélkül könnyen válha­tott volna pártok pa■ turnévá s politikusok taktikai megábnp dá sávé. Amit azonban a királyi lá­togatás pecsételt meg^/ aminek bokrétaünnepéiyét a királyi pár megjelenése ékesítette föl, bt. nem kaliódhatik ei többé párt­érdekeken s taktikázásokon. A király összeterelte a szerb és horvát népet, a szerb és horvát nép össze is találkozott, ezt az összetalálkozást királyi látogatás fénye emelte ki a napiesemények zűrzavarából — a ?zerb és hor­vát nép összetalálkozott szeretet© és egyesült akarata fogja meg védeni ennek a békeszerző ki­rályi gondolatnak sérthetetlensé­gét, igaz jelentőségét és örökle­tes uraimét. [tói eltérően, nem fejeződtek be. A lakosság egészen a hajnali órákig az uccán tartózkodott, hogy a megegyezés mellett demonst­ráljon. Nagy tömeg gyűlt össze a Hrvatski Séljacski Dom épülete előtt, ahol Rudies István nagy beszédet mondott. A tüntetés a hajnali órákba nyulott. Radics még éjjel két órakor is fogedta a tömeg üdvözlését és újabb be­széd keretében köszönte meg a nép ragaszkodását. Zagreb csak a kora reggeli órákban csende­sült el, amikor a lakosság nyu­govóra tért. Rendzavarás az ün­nepség folyamán sehol sem tör­tént. Radics István a készülő agrárreformtörvény röl A horvát parasztpart kerületi I megbízottai, különösen a boszniai és daimáciai képviselők hétfőn ülést tartottak Zagrebban. Az ülésén az agrárreform-kérd ’sröl, a passzív vidékek ellátásáról, va­lamint közigazgatási tisztviselők felváltásáról tanácskoztak. Az ülés folyamán Radics Ist­ván nagyobb beszédet mondott a készülő agrárreformtörvényter­­vezetről. Bejelentette, hogy az ag­­rárreformminisztérium az uj javas­latban alkalmazkodni fog az egyes vidékeken uralkodó speciális vi szonyokhoz és amennyiben szük­ség mutatkozik rá, a törvény majd lehetővé teszi, hogy egyes vidékeken pénzbeli segélyt is ki­utaljanak. Közölte még, hogy a párt két vezető tagja, Predavec és Kvssutics volt képviselők legkö- I zdebb Dálmáoiába utaznak, hogy ez ottani agrárviszonyokat tanul* mányozzák. A Zajednica proklamációja A horvát Zajednica prokiamá­­ciót bocsátott ki, amelyet a Za­­j'dnica tagjai és a disszidens Radics-prirti képviselők írtak alá. A proklamécióban jelentést tesz­nek a politikai eseményekről, rövid ’o összefoglalják az állam megalakulása óta történt politikai fordulatokat és ezzel kapcsolat­ban megállapítják, hogy a horvát í,parasztpárt, amely minden válasz­tási eszközt igénybe vett, az első ' választásokon túllicitálta- a Zajed­­nicát, holott ez h ár akkor is a fö­derallista álláspontot képviselte. — Ha akkor a negyvenkilenc horvát képviselő bevonult volna tíz alkotmányozó gyűlésre — folytatja a proklamáció — meg­akadályozhattuk volna a centra­lizmusnak az alkotmányba való iktatását és a P. P.-kormány bru­talitásait. A legutóbbi idők poli­tikai eseményei, a : adUpuiis-Pri­­bicsevics-párti kormány, valamint áz R. R.-kbrmány megalakulása sem következett volna be. Köte­lességünknek tartjuk bejelenteni, hogy a mai állapot miatt, amely ; veszélyt jelent a népre, elválaszt­juk utunkat a horvát parasztpárt­­tól. Hívek maradunk a horvát nép követeléseihez, folytatni fog­juk a hatcot az állam oly berendezéséért, amely biztosítani fogja a horvát nép törvényhozó és végrehajtó jogát. Horvát demokrata párt­szervezetek csatlakozása a Radics-pártkoz Susakról jelentik : A horvát ten­gerparti városok demokrata párt­­szervezetei vasárnap konferenciát tartottak Susakon és elhatároz­ták, hogy kilépnek a demokrata póriból és csatlakoznak a horvát paraszt parthoz. A konferencia határozati javaslatot fogadott el,l amelyben bizalmát fejezi ki Radics Istvánnak. A határozat a Davido­­vics-pártban nagy meglepetést kelt és általában élénken foglal­koztatja a politikai köröket. Pribicsevics Boszniában Sarajevói jelentés szerint Pribi­­csevics boszniai körútja során va­sárnap Trebinjén vett részt a füg­getlen demokrata párt népgyülé­­sén, ahol beszédet mondott. Beszédében élesen támadta a Radics-pártot és igazolta válasz-1 tói előtt, hogy az uj politikai helyzetben miért kellett pártjának ellenzékbe mennie. Változások a diplomáciai karban A király Nincsics külügyminiszter előterjesztésébe ukázt irt alá. amely jelentős változásokat idéz elő a kül­földi diplomáciai karban. így Gru­­bicsics Dímitrije pécsi konzult Kai-Á zagrebi ünnepségek hatása Beogradban Horvátországi demokrata pártszervezetek csatlakozása a Radics-párthoz

Next

/
Thumbnails
Contents