Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-14 / 216. szám

T9*?5. aqgusztus 14, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, Kisebbségi Élei {Bt Pozsonyban furcsa kérdés vetődött fel a napokban. Egy pozsonyi állami tisztviselő, gyökeres preschburgev, aki mindig német nemzetiségűnek vallotta magát, nemrégiben vadászjegyet kért a várostól. Pozsonyban meg lévén a busz százalék német lakosság, a nyelv­­törvény értelmében, a közigazgatásnál a német nyelvet is lehet használni. Az ál­lami tisztviselő németül kérte a vadász­jegyet a rendőrségtől, aliol azonban na­gyon zokon vették, hogy állami-ember lé­tére a kisebbségi nyelvet meri használni. Nem is adták ki neki a vadászjegyet, ha­nem fegyelmi vizsgálatot indítottak elle­ne. mert németül kért valamit egy köz­hatóságtól, ami hivatali főnöke vélemé­nye szerint lenézése az állam hivatalos nyelvének. A pozsonyi németek az eset­tel kapcsolatban izgatottan tárgyalják: megmarad-e kisebbséghez tartozó em­bernek nyelvhasználati joga akkor is ha köztisztviselő lesz, vagy akkor már csak csehszlovákul tartozik privát ügyeiben is a hatóságokkal érintkezni. Persze mellé­kesen az is izgatja a kedélyeket, hogy i!iik-e egy köztisztviselő magán életébe úgy beavatkozni, hogy az ilyen csekély­ségért följelentik és zaklatják. * Betiltották. Aradon Rózsahegyi Kál­mán budapesti szülész vendégszereplé­sét. Az aradi magyarságot nagyon lesújtotta a hatóságok intézkedése de meglepte magát a művészt is, aki a le­tiltás után nyomban elutazott Aradról. A betiltásról Fekete Mihály aradi ma­gyar szinigazgtó a lapok után a követ­kező nyilatkozatot tette közzé: \ -•Ki­tartás betiltásának, amelyben a fősze­repet Rózsahegyi Kálmán • játszotta' vol­na, tudtommal az" az oka, hogy az előző előadáson, a Gyurkovics lányokban a művész csárdást táncolt, amelyekkel és általában egyéb jelenéseivel is olyan lá­zas tapsorkánra ragadtatta a publiku­mot, hogy azok a. tapsok már tiiu­­tetéss.zámba mentek. A magam részé­ről szükségesnek tartom annak kijelen­tését. hogy az előadáson jelen volt Mar­­tus István vezérfelügyelő ur és Yulpe József szigurancafőnök ur is, akik az­óta többizben találkoztak velem és Ró­zsahegyivel is és a legnagyobb őszinte­séggel gratuláltak mindkettőnknek a ki­tűnő előadáshoz«. A cseh soviniszták egy idő óta ál­landóan azt hangoztatják, hogy a köz­társaság kisebbségeinek több a joguk, mint amennyit a békeszerződések elő­írnak és amennyire a köztársaság kö­telezve van. A »Narodni Politika« nem rösteli nap-nap után kimutatni ezt , a többletet«, amelyet természetesen nem tud igazolni. A legutóbbi számában saj­nálattal megállapítja, hogy a csehek nem dolgoznak oly propagandával a külföl­dön mint a magyarok és a németek, ho­lott az ő szempontjukból erre nemcsak szükségük, hanem okuk is van. A ma­gyarok és németek — írja — az egész világon elnyomatásukról kiabálnak, ám­bár semmi okuk a panaszra. A mi lelki­ismeretűnk tiszta, de ez a külföld eiőít semmit sem használ; nekünk is lármáz­ni agitálni kell,, hogy a külföldi csehszlo­vák kisebbségeink méltányos elbánásban részesüljenek. A külföld előtt fel keli fedni, mily elbánásban részesülnek a ki­sebbségek Magyarországon«. * Az aradi magyar tisztviselők ro­mán vizsgája a napokban folyt a vár­megyeház nagytermében. A román vizsga-bizottság tagjai igen szigorúan rostáltak: hatvanegy vizsgázó közül hu­szonötöt megbuktattak és csak harminc­hatot engedtek át A vizsgán izgalmas jelenetek játszódtak le. Egy főszolga­bíró az izgalmak következtében össze­esett. alig tudták fellocsolni. A bizottság tagjai egyáltalán nem voltak elnézéssel, ahol csak lehetett, kíméletlenül szekun­dáztattak. A vizsga után az eíbukottak nagy megny ugvására Kolu János fő­polgármester kijelentette, hogy az elbu­kott tisztviselőket nem bocsátja el. a szolgálatból, hanem egy év múlva ismét vizsgára küldi őket A szlovenszkói magyar keresztény­­szocialisták népgyülést tartottak Csek­­tészen. A népgyülésen Vöszadkó János szlovák nyelvű beszédében kifejtette, Hogy a jelenlegi koalíció ellen össze kell fogúi a szlovenszkói magyar és szlovák népnek, amely testvéri sors­ban szenvedi a 'kormánypolitika hibáit és önkényét A jelenvoltak a népgyülés végén egy határozati javaslatot fo, gadtak el. amely felszólítja a szlovák és magyar keresztényeket, hogy egysége sen vegyék fel a harcot Prága politiká­ja ellen. Az európai konferencia összehívását Németországnak kell ajánlania A francia válaszjegyzéket szombaton küldik el Berlinbe Parisból jelentik: A francia és an­gol lapok egyértelműen megállapít­ják, hogy a londoni tanácskozások során Briand és Chamberlain minden vitás kérdésben megegyeztek, többek közt abban is létrejött köztük meg­állapodás, hogy európai konferenciát fognak ösz­­szehivni amelyre meghívják a garanciapaktum ügyében érde­kelt államokat, Németországot, Lengyelországot és Csehszlová­kiát. A londoni tanácskozáson, mint a Imi mai jelenti, a német birodalmi kormányhoz intézendő francia jegy­zék tervezetében az angol kormány úgyszólván semmi lényeges módosítást nem kívánt. A szövegben csak egynéhány mondat változott, ezt is a szakértők tanács­kozásán hajtották végre. A francia válaszjegyzék —r mint Briand a fran­cia lapok tudósi tóinak mondotta ■ rendkívül koncijians és nagyon »hí­vogató . A Matin a »hívogató« kife­jezést arra magyarázza, hogy nem fog a szó szoros értelmében vett meghívás menni. Berlinbe Strese­­manrihoz. forma szerint nem hivják meg a német birodalmi külügymi­nisztert egy szövetségközi konferen­ciára, hanem megkínálják azzal, hogy Stresemann maga testven kezde­ményező lépést és ö ajánlja a szöveíségközi konferencia össze­hívását Az Oeuvre szerint Franciaország nem engedi magát’ elbolonditani, de őszintén kívánja a megállapodást. A Petit Párisién azt irja, hogy a jegy­zék nyomon követi a német jegyzék cszmemenetét és ríj in den mondata abba kapcsolódik bele. Párisban azt árják, hogy már szombaton el fog menni a válasz Berlinbe, de a német bi­rodalmi kormány felelete késni fog a Népszövetség összeüléséig, a biztonsági szerződés pedig előre­láthatólag még ennek az évnek vé­géig tető alá fog jutni. A londoni Times hosszabb cikkben foglalkozik a Briand és Chamberlain tanácskozásaiy-al és megállapítja hogy a garanciapaktuin csak kölcsönös lehet és hogy most már közvet­lenül kell tárgyalni a német biro­dalommal. iia a londoni konferenciának — ír­ja — az lesz az eredménye, hogy meghívják Németországot a szóbeli és közvetlen tárgyalásokra, akkor Briand és Chamberlain hasznos mun­kát végzett. A Daily Express kifejti, hogy a konferencián Chamberlain mindent elkövetett, hogy megakadályozza, hogy a nyugati paktum olyan garanciá­kat tartalmazzon, amelyek An­gliát háborúba keverhetnek. Briand egyébként londoni tartóz­kodása alatt tanácskozást folytatott Churchill kincstári kancellárral a francia adósságokkal összefüggő kér­désekről. A rifkabilok az egész arcvonalon visszavonulnak A spanyol—francia offenziva sikerrel kezdődött Párisbó! jelentik: Uézánbó! érke­zett jelentések szerint a francia csa­patoknak Lukkos mellett végrehaj­tott hadműveletei orra kénvszeritet­­ték a felkelőket, hogy hanvatthom­­lok visszavonuljanak az Amezzu— Ziíuna-vonaltól északi irányban és feladják a Sarsar-tömböt. Az ellen­séget francia repülők üldözik. Hir szerint több osztag,'- igy különösen a Letamár-osztag tárgyalásokat kez­dett a meghódolásra vonatkozólag. A törzseken világosan az elernyedés jelei mutatkoznak. Mint Fezből jelentik, a középső arcvonalon meliaJJa-lovasok rendőri intézkedéseket hajtottak végre és megtisztították Selaa. Es. Sles és Ain Aisa környékét. Több foglyot ejtettek. A megerősítések megérke-Sziriában kedvezőtlen, a franciák helyzete A Szíriái ■ harctérj helyzetben nem állt be javulás. A lapoknak Szí­riából érkezett táviratai szerint a bennszülöttek és franciák közötti he­ves harcok még mindig tartanak. Több helyen francia repülök bombáz­tak a druzok állásait, Damaskusbol és Beirnfibó! erős francia csapatok indultak a druzok ellen. A jelentések szerint az angol hatóságok éberen őrködnek a Palesztinái határon, hogy meggátolják, hogy a druzok ott meg­felelő hátvédet teremtsenek a fran­ciák elleni támadásaik elősegítésére. E célból állandó repülőgépek cirkál­nak a Palesztinái határ mentén húzó­dó terület felett. A minisztertanácson Painlevé mi­niszterelnök jelentést tett sziriai és marokkói legújabb értesüléseiről. A minisztertanács után Painlevé kije­lentette az újságíróknak, hogy szer­dán érkezett hozzá Sarrail tábornok egy megbízottja és ez referált a mi­niszterelnöknek a sziriai helyzetről. A jelentés szerint a sziriai csapatok vesztesége halottakban, sebesültek­ben és eltűntekben nem több ISOO embernél. A Szueidában körülzárt helyőrségnek tizenöt napra van élel­me és megfelelő municiókészletekkel is rendelkezik. Politikai válság Franciaországban Párisbó! jelentik: Painlevé minisz­terelnök a sajtó képviselőinek kérdé­sére megerősítetté, hogy felkereste Herriot volt miniszterelnököt bizo­nyos belpolitikai kérdések megbeszé­lése céljából. Az Echo de Paris ez­zel kapcsolatban tudni yéli, hogy Painlevé és herriot Sarrail tábornok visszahívásáról tanácskoztak, mivel Sarraili Herriot nevezte ki ónnak idején Szíria prokonzulává. Painlevé ezenkívül állítólag arról is érdeklő­dött Herriot-nál, hogy tett-c a volt miniszterelnök formális ígéreteket Ruhrort és Duisburg kiürítésére nézve. A lapok feltűnően nagy figyelmet szentelnek Pailevé titokzatos utjának és a Herriot-val való találkozásnak rendkívül nagy jelentőséget tulajdo­nítanak. Általában azt tartják, hogy a találkozás okát a szocialista párt­nak a kormánnyal szemben legutóbb elfoglalt álláspontjában kell keresni. Bizonyos ellenzéki körök már is azt a gondolatot vetették fel, hogy a kormány lemondása küszöbön áll. Ezeknek a köröknek a nézete szerint, Painlevé azt szerette volna megtud­ni Herriottól, vájjon milyen magatar­tást tanúsítana ő és pártja kormány­válság esetén és hogy vájjon hajlan­dó lenne-e átvenni esetleg Painlevé helyét, hogy biztosítsa a baloldali kartell politikájának a továbbfolyta­tását. I A kormányhoz közelálló körökben a leghatározottabban visszautasítják a kormányválság hirét és hangoztat-­­I iák, hogy a jelenlegi pülanatban sem­mi esetre sem lehet erről szó. Az aranykölcsön aláírási ideje még tart és Franciaországot' pillanatnyilag Szíriában és Marokkóban is erősen szorongatják, ilyen körülmények közt a. legnagyobb szükség vau az 'Wudó és biztos kormányzati rend­szerre és valószínűtlen, hogy éppen most következne be a kormány újjá­alakítása. Újabb vérontás Kínában Véres zavargások Tiencsinben Londonból jelentik : Tiencsinben szer­dán nagy zavargások voltak. Egy nagy pamutszövő gyárban, miután az őrséget visszavon! ák, a kínai munkások és diákok e'pusztították a gépeket s több mint 200.000 font sterling kárt, okoztak. A katonaság hamarosan ott termett, még pedig nagy erővel, mert 800 főnyi csapatot rendeltek ki, a tömeg azon^ ban lehetett vagy 10.000 ember és be­kerítette a katonaságot. Mind a két részen lövöldöztek, végre is a csapatok kerekedtek felül és a csőcselék veszett, futásban keresett menedékei, igen so-, kán a folyóba ugrottak és belefultak. Körülbelül 400 lázadót fogdostak össze. Az uccai harcban 68 ember meghalt. Az újabb forrongás ismét elmérgesi­­tette a helyzetet. A kinai kormány éleshangu jegyzékben tiltakozik a ha­talmaknál az újabb vérontás ellen. Uj ellenzéki párt alakult Bulgáriában Az uj párt éles harcot indít a kormány ellen Szófiából jelentik : Néhány nappal ezelőtt „Stoboda“ név alatt uj bol­gár napilap indult meg. A, lap beje­lenti, hogy az eddigi nemzeti-liberália pártból, a Sztambolijszki-pártból kilép­tek és megalakították a liberális nép­pártot. Az uj liberális néppárt egyben egyesült az úgynevezett nemzeti egy­ség pártjával s'remélik, hogy a nem­zeti-liberális párt több tagja, akik az utóbbi időben elégedetlenségüket fe­jezték ki a párt működésével szem­ben, szintén belépnek az újonnan alakult liberális néppártba. Az uj párt éles küzdelmet vesz fel a Cankov-kormány ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents