Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-14 / 216. szám

4. oldal BACS MEGYEI NAPLÓ 1925. augusztus 14, Becskerek a tengerimoly főíészke A kukorica 98 százaléka moiyos Többször megírtuk, hogy Malama Tódor amerikai egyetemi tanár az Egye­sült Államok kormányának megbízásá­ból Bácskában és Bánátban jár a ten­geri egyik betegségének, a tengerimoly­nak tanulmányozására. Egyszer jön egy igazi amerikai a Vajdaságba, az sem egy gazdag nagybácsi, aki dollárokat hoz, hanem egy tudós professzor, aki­nek iit-tartőzkodásából Amerika akar hasznot húzni, itt akarja megtanulni, mikép lehet a tengeri molyosodása ellen védekezni. Az amerikaiak meg­győződése szerint a tengerimolyt Eu­rópa s főleg a Vajdaság importálta az Egyesült Államokba. Az itt termett kukoricával került az Unióba a tengeri­­moly s minthogy a kukoricának ez a betegsége nem kívánatos export,- Ame­rika ideküldte Malama professzort, hogy a helyszínen tanulmányozza a tengeri­­moly keletkezését és az ellene való vé­dekezést. Malama professzor most járja be har­madszor a becskereki járás kukorica­termő vidékeit. Kutató útjában vele van a becskereki járás gazdasági fel­ügyelője, Tapavica Dusán is. Az ame­rikai tudós többször megismételt becs­kereki látogatásának az a magyarázata, hogy az eddigi tapasztalatok szerint Becskerek és a becskereki járás a kuko­ricamoly főfészke s ha a tengerinek ez a betegsége nem is ott keletkezett, ott fordul elő leggyakrabban s legna­gyobb mértékben. Az eddigi megálla­pítások szerint a becskereki határban a kukorica 98 százaléka molyos s ha a járásban nem is ilyen rossz az arány; ott is mindenütt pusztít a kukorica­moly, A kukoricamoly legtöbbször a ku­korica szárában lép föl s csak ritkán a csőben, A mo’íyosod.is folytán a termés* Bek mintegy 14 százaléka eipueztul. Az idén a bő kukoricatermés következté­ben a molyosodás csapását könnyen ki­heverik a gazdák — holdankint így js 15—16 métermázsás a termés —, rossz években azonban végzetes lehet a ku­korica molyosodása, épen ezért jó volna, hogy ha már az amerikaiak to­lunk tanulják meg, hogy mi a kukorica­moly, cserébe megtaníthatnának rá, hogy mikép kell védekezni ellene. Három betörés ismeretlen, tettesekkel FStárgyalás a snbaticai törvényszéken Ez év.julius 15. és 16-ika közötti éj­szakán három helyen követtek el be* törést Szuboticán. Tóth Bálint cipőüzle­­tíből hatezer dinár értékű cipőt, Krausz Adolftól, a szuboticai orthodox zsidó hitközség kántorától 15.000 dinár értékű fehérneműt és zsírt, Lajtos Bélától son­kát és egyéb élelrnicikkekeí vittek el. A nyomozás adatai szerint a betöréseket mind a három helyén ugyanaz'a há­rom tagból álló betöröbanda követte el. Hogy kik voltak a tettesek, azt nem si­kerűit kinyomozni és nem is kerültek a rendőrség kezébe, de gyanú merült föl, hogy a betöréseknél közreműködött Buta Antal, aki házmester az orthodox zsidó’ hitközség házában, ahol az' egyik károsult. Kraus:z Adolf lakik. A gyanú­­okok alapján Buta Antalt letartóztatták és azóta vizsgálati fogságban van. Ebben a bűnügyben csütörtökön tar­totta meg a főtárgyalást Pavloviés Ist­ván törvényszéki elnök tanácsa. Bale Antal, akit az ügyészség betö­réses lopással vádol, amelyet két isme­retlen társával követett el. nem érzi ma­gát bűnösnek, mert nem követeit e! be­­-íofést sem egyedül, sem másokkal, Az elnök: Mondja eh ml tudomása van az esetről? ' A 'vádlott: A betörés éjjelén két óra­kor zatt hallottam az udvaron.. Házmes­ter vagyok aZ orhodox hitköségnél, ahol az udvarban lakik Krausz Adolf hitköz­ségi kántor is. A zajra kinyitotta az aj­tót és kinéztem az udvarra. Emberma­­gasságu téglarakás mögött egy idegen embert láttam elrejtőzve. Amikor azon­ban utána akartam menni, az idegen el­tűnt Kimentem az uccára is és 40—50 lépésnyire három embert láttam, akik teli zsákokat cipelve, haladtak a szotn­­bori vasúti vágányok irányában, a kö­zeli erdőn keresztül. Amikor mintegy 20—30 lépésre megközelítettem őket, utánuk kiáltottam: — Kik vagytok? A Kiáltásomra megálltak. Látták., hogy egyedül vagyok. Azt kiáltották felém, hogy munkások. Én azonban azt hitiem, hogy- csempészek. Nem is sejtettem, hogy betörők. Másnap aztán, amikor a betörések kiderültek, engem vettek gya­núba és letartóztattak. Sem a rendőr­ségnél, sem a vizsgálóbírónál nem is­mertem be a tettet, mert nem követ­tem el. A vádlott kihallgatása ezzel véget ért és a sértetteket hallgatták ki tanúként. A bizonyítási eljárás befejezése irtán a bíróság a vádlottat fölmentette és el­rendelte azonnali szabadlábfahefyezé­­sét. Újra tárgyalják a Tisza-gyilkosságot? Ujrafelvételt kérnek Kéri Pál és Gartner Marcel! érdekéljen Az egyik elítéltet a főügyész is ártatlannak tartotta Budapestről jelentik : Egyes budapesti lapok közlése szerint a Tisza-büapör­­ben rövidesen el fogják rendelni az ujrafelvételi eljárást, mert újabban fel­merült adatok alkalmasaknak mutatkoz­nak annak igazolására, hogy a Tisza István meggyilkolása miatt halálra ítélt Kéri Pál, — aki most Becsben tartóz­kodik — és a tizennégy évi íegyházra Ítélt Gärtner Marcell teljesen ártatlanok. Sztankovszky Tibor ez ügyben, aki tizennégy évi börtönbüntetését tölti a szegedi Csillag-börtönben, levelet irt dr. Földvári Elemér ügyvédnek, akit megkért arra, hogy látogassa 5t meg a börtönben, mert fontos adatokat qkar rendelkezésére bocsátani, nem is annyira a saját, mint Gärtner Marcell ártatlan­ságának bizonyítására. Ezzel kapcsolat­ban más oldalról is akció indult meg a Tisza-gyilkosság pőrének uirafelvételére, mert most alkalmasnak látják az idő­pontot arra, hogy Kéri Pál ártatlansá­gát is bebizonyítsák s igy lehetővé tegyék a hazatérést is azok számára, akik a Tisza-gyiikos&ágban való részvétei vádja­­miatt kénytelenek voltak eimenekiilni Magyarországról, Fényes László, aki tudvalévőén szirt­ién mint vádlott szerepelt a bunpör­ben, — ez alkalommal nyilatkozatot közöl a Népszavában, amelyben azt írja, hogy Váry Albert főügyészhely fit­tes a múlt évben a következő kijelen­tést tette előtte: —- Nekem is széni meggyőződésem, hogy Gärtner Marcell ártatlan és lehe­tetlen, hogy a tizennégy évet leülje! Mihelyt más lesz a levegő, az njrafelvé­­■ telt ki kelt provokálni! E nyilatkozatra nézve V'áry főügyész­­helyettes most kijelentette, hogy Gärt­­!riér bűnösségét a bírói ítélet niegáilapi­­lötta, erről tehát nem nyilatkozhatik. A vizsgálat során Gärtner abnormális em­ber benyomását kellette és neki is két­ségei voltak a vizsgálat során aziránt, hogy Gärtner bűnös volna a Tisza-gyil­­kosságban. Földváry ügyvéd valóban járt nála, hogy a pör ujraf elvét ele érdekében en­gedélyt kérjen Sztankovszky meglátoga­tására, ő azonban kijelentette, hogy az engedély megadása nem az ö hatás­körébe tartozik. Egyébként, aki a Tisza­­gyilkosság pőrét ismeri, az nagyon jó! tudhatja, hogy annak minden részletét j az igazságszolgáltatásnak sem sikerült kiderítenie, amit a bírói ítélet is nyíltan kijelent. Strassznoff Ignác Suboticán Beszélgetés Európa leghíresebb ex-szélkámosával a pálya­udvaron — Filmfelv telt készítenek a zagrebi csalásról Mit keres Strassznoff Mitrovicán ? ■ A budapest—beogradl gyorsvonat ab* iákából ismerős arc tekint ki. 'I — -Halló, Náci! — kiáltok fel hozzá. — PszJ, nem ke!! feltűnést csinálni, — mondja Strassznoff Ignác, a háború előtti Európa leghíresebb' szélhámosa és leszáll a vagonból. Strassznoff Náci. akinek névét egy­két évtizeddel ezelőtt jobban ismerték a kontinensén, mint most Benes Ede dok­toréi, — pedig a csehszlovák külügymi­niszter nem undorodik éppen a reklám­tól —• erősén megszürkült, amióta a mií­­rovicai fegyhás cellájában utoljára meglátogattam. Egy kicsit megrokkant az elegáns gavallér, de különben az ma­radi, aki volt: igazi granszenyőr, mág­­násabb minden mágnásnál, lebilincselő modorú, titolérhetefléhü! biztos, elegáns megjelenésű ember, egy javíthatatlan, könnyelmű, nagystílű öreg bohém. Mil­liók — békebeli értékben., — fordultak meg Strassznoff Náci kezén, đe nem melegedtek meg nála. Amilyen höny­­nyen megszerezte, tigy úsztak cl egy­kettőre kártyán, asszonyon, pezsgőn, muzsikaszón. Urnák született Strassz­­noft Náci, nem tehetett róla, hogy pénze nem voit hozzá. Szerzett, annyi ötletes, szenzációs csalafintasággal, hogy hóna­pokon azon nevetett mindenki. Sírassz­­nofí Nácira haragudni se lehetett: hisz ő soha meg nem károsított szegény, kis egzisztenciákat. A püspök, az érsek és többi protezsáJtjal pedig minden na­gyobb fájdalom nélkül kiheverték azt az. érvágást, ..amellyel Strassznoff Náci a saját zsebébe, csörgette űf a szép. sárga aranyakat. . — Honnan, mester? — /kérdésiéin ba­rátságos kézszoritás után. — Kassáról. . . —'És hova? — MUrovtedrs — Minek? Strassznoff gyorsan másról. kezd be­szélni, Rámutat a kerítésen keresztül a vasúti vendéglő épületére: /—. Tudja-e, hogy szereztem még a resti bérletét Vörös Ernőnek? Huszár­­tiszti egyenruhát húztam magamra, föl­­mentem Hieronymi kereskedelmi mi­niszterhez és bemutatkoztam, mint gróf Tholvay-Takács főhadnagy, József fő­herceg adjutánsa. A fenséges ur kéreti, mondtam, hogy a szabadkai vasúti ven­déglő bérletét a minisztérium Vörös Er­nőnek adja. Persze meg is kapta. Ritka srnucig ember volt, alig adott valamit a protezsálásért... Nevetve legyint a kezével és kijelenti, hogy most már megkomolyodott, nem csinál ilyesmiket. — Hát mivel foglakozik? — Berlinbe megyek filmezni. A za­grebi esetet vesszük le. félmillió dinár­nak megfelelő összeget kapok érte. Strassznoff még mindig szereti a nagv számokat. Nem haragszik meg érte, amikor tamáskodva veszem tudomásul a honorárium összegét és Szívesén el­meséli a * zagrebi eset«-et. amikor dísz­­század várta őt a Götter haltév el a pá­lyaudvaron. — Az nem volt link trükk. — meséli — hanem igazi diplomáciai misszió, Dr. Frank Józsefet, a kétkulacsos diploma­tát . kellett leiepieznem. 'Ehhez csak te érlel egyedül, Nacikám«, mondta Abrá nyi Kornél, a sajtóiroda főnöke, »három igazi miniszteri tanácsost is hiába kül­­deaéak' le hozzá*, Megkértek, vállaltam. Eíőbb elmentem széjjeínézni egy kicsit Bécsbe. Az első kocsi, amellyel talál­koztam, ismerőst hozott felém: baráto­mat, a nunciust. Ez adta az eszmét hoz­zá, hogy Zagrebban az érsek vendége leszek. Kellett dekórumnak. Másnap hi­vatalos sürgöny ment Zagrebba, hogy Bergen von Waldcck gróf, miniszteri tanácsos, a külügyminisztérium paran­csából, mint királyi biztos, holnap meg­érkezik. Udvari különvonat vitt, mint ahogy dukál a királyi biztosnak és a ki­járó ünnepélyes parádéval fogadtak. Az érseki fogat röpített a palotába, ott fo­gadtam a küldöttségeket és alaxüttattam az érsekkel egy szegény-házat, mert Strassznoff Náci mindig pártfogója volt a szegényeknek. Szédületes poEtikai botrány lett az ügyből. Úgy lelepleztem Frankot, hogy az a skandalumba rövi­desén belehalt. Előbb azonban alaposan nielibevágtam az érseket Is. Tiz hónapot nyomtam le ezért a kis kirándulásért. Ha valódi miniszteri tanácsos lennék, vigasztalt a bíró, akkor most Lipót­­rendet kapnék. Fedi, hogy nem az, mert most'becsukják! — Az előbb említette. — kérdezem hogy baráti viszonyban volt a bécsi nunciussal... — Parisban találkoztunk. Ott volt egy bájos kis barátnőm, de mondhatom, hogy nagyon bájos volt. Egyszer csak eszébe jutott, hogy gyónni akar. El is ment a Notre Dame plébánosához, de csinos kis bünlajstroma lehetett, mert az abbé elküldte a püspökhöz. Várion, ennek emlékszem még a nevére. Graniío de Bélmont-nak hívták. Nagyon gáláns ember volt, igen barátságosan fogadta a kis vezeklőt és olyan nagyon fel akarta oldozni, hogy az kirohant a püspöktől, kocsiba vágta magát és zokogva étke­zett hasa, újabb bűnökkel: A püspök ma­ga akart vele viszonyt kezdeni. Egy lo­vag, ~ ügy-e doktor ur — nem hagy­hat megiorlatlanul egy gyönge nö eile-' nében ilyen támadást. Vettem a kalapo­mat, kocsiba ültem és bekiildtem névje­gyemet a püspökhöz: gróf Szentirmay huszárkapitány. Fogadott azonnal. Hig­gadtan, nyügodtaa beszéltem. Nőm itt voit délután, gyónni akart..; A püspök sápadtan hallgatta, dadogott, hebegett. A nő gyönyörű volt, megszédült, nem tehet róla... »Párbajra nem hívhatom, ki, — mondtam — de elégtétel kell! Egy mágnás ilyet nem hagyhat rnegtorlatla­­nul. Nem akarok felmenni a pápához, intézzük el!« Fehér lett. mint a fal. Min­denre hajlandó volt. Mit csináljon, ho­gyan tegye jóvá a bűnét? »Nekem óriási birtokaim fannak Magyarországon — mondottam — munkásaimnak népjóléti intézményeket emelek. Vezeklése az lesz, hogy jót tesz.» — »Mennyi keil?« — kérdezte boldogan a püspök. Rábíz­tam'és kiegyeztünk húszezer frankban. Besüllyesztettem a pénzt a zsebembe, meghajoltam és távoztam. A püspök ké­sőbb nuncius lett Bécsben. Húszezer bé­kebeli frank fűzi barátságunkat szoros­ra. Gyakran vettem hasznát- ismeretsé­gének ... A vonatvezető sípolt és Strassznoff beszállt a vonatba. Amikor a lépcsőn állt, kértem, hogy mutassa meg az út­levelét. — Olyan jóba már igazán nem va­gyunk, — felelte kedélyesen. Pedig szerettem volna tudni, hogy ez­úttal melyik hercegi családnak a tagja,., (sz. m.) Boxberger Bad-Kissingea Alapítva 1711-ben. SQYÁNYITÖTABLETTÁS a legjobb szer székszorulás és hízás ellen. Kapható minden gyógyszertárban Snboticai lerakat: iS74í HERCZL JENŐ DROGÉRIA Aleksandrova wliöft 1, S. II. S. Föíerakat: „ISIS“ D. D. ZagreihSeogred

Next

/
Thumbnails
Contents