Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-11 / 213. szám

6. oldal BACSMEGYF! NAPLÓ 1925 augusztus 11 A JÓ VIDÉK fi m® Egy nazarénus püspök, aki az égbe akart szállni A nazarénusok szektája, eterjedt fele­­kezet Baranyában. A szegény emberek vallása ez, aminthogy a hit mindig is a szegény embereknek volt lelki kalácsa. — A régi vallás nem a mi pártunkon van — mondták a baranyai magyarok, akiket annyi méltatlan sanyaruság ért és átmenekültek az uj akolba, amely több szereteted és több védelmet Ígért Vörösmarton a nazarénusok püspököt választottak. Csöndben, minden lármás ceremónia nélkül ment végbe a felava­tás és .Landmann Mátyás, az aj püspök ezelőtt három héttel megás kezdte egy­házi működését. Landmann Mátyás fa­natikus, buzgó ember volt, akinek a val­lási rajongás átment a vérébe és folyto­nosan csak az isteni kinyilatkoztatás fog­lalkoztatta. Legutóbb egyik hivének kije­lentette, hogy álmában meglelem e'ölte az Ur, aki felszólította, hogy szombat délutánig tartson pcnitenciát, amikor is maid el fog jönni érte és érdemei jutal­mául magával viszi az égbe. A püspök ettől a naptól kezdve telje­sen elzárkózott a külvilágtól, senkivel nem érintkezett és éijel-nappal imádko­zással vezekelt. Felvirradt a szombat reggel. A hívek a messze környékről sereglettek össze csodát" látni és a püspök méltóságosan készült az utolsó útra. Délután négy óratájban, talpig feketé­ben, megjelent a püspök az udvaron. Rö­vid beszédet intézett híveihez, amelyben kérte őket, hogy tartsák meg továbbra is jó emlékezetükben. Ekkor két fehér libaszárnyat kötött a hóna alá, létrán felmászott a háztetőre és a magas eresz szélén állva várakozott. A tömeg izgatottsága nőttön nőtt. Az emberek imákat mormoltak és mindenki sápadtan várta a fejleményeket Egy­szerre hevesen felkiáltott a püspök: — Látom ez Urat! Jövök már, óh is­tenem!— Széttárta karját és heves csap­kodással előre lendült. A várt csoda azonban nem következett be. Landmann Mátyás a magos tetőről lezuhant a kö­ves udvarra, ahol rettenetesen összezúzta magát. A hívek jajgatva fogták körül a véres tetemet és bevitték a lakásába. A nyomban előhívott orvos bekötözte se­beit Életbcnmaradásáho: kevés a re­mény. _____ Pirgl Tamás Hal mérő földrengést rendez Dárdán Dárdán még akadnak jóhumoru embe­rek. Pirgl Tamás tekintélyes dárdai ven­déglősnek a falu határában van egy kis .nyári kocsmája. A környék fiatalsága idejár vasárnapomkint táncolni, bálázni és inni. Az utóbbi időben azonban vala­hogy megcsappant az érdeklődés a kis kocsma iránt és Pirgl ur, aki nyughatat­lan kereskedelmi szellem, ezt nagyon rossz néven vette a hűtlen dárdai ifjú­ságtól. Ám a jó dárdai kocsmáros nem esett kétségbe, hanem igen eredeti és a maga nemében valóban páratlan ötlet­hez folyamodott. Vasárnap délben, amikor a hívek ki­felé jöttek a templomból, megjelent a templom előtti téren a községi dobos, aki kihirdette, hogy délután négy órakor földrengés lesz Dárdán, legtanácsosabb, ha a lakosság elhagyja a falut, kimegy a község határába és ott várja be a vég­zetes esemény lefolyását. A község jámbor népe rettenetesen megijedt, sokan sietve összecsomagoltak és elmenekültek, mások, a kevésbé pesz­­szimisták, kimentek vigadni egyet a Pirgl bácsi kocsmájába, amely* így dél­utánra zsúfolásig megtelt menekülőkkel. Mert a vendéglő — Pirgl ur szerint — kívül esett a földrengés! körzeten: az egy semleges terület volt, abszolút biz­tos földdel, amely nem szalad ki az em­ber lába alól. Kivéve az egész tökrészeg embert Csak az öregemberek és a vénasszonyok várták be otthon az Úristen ítéletét. De a földrengés egyre késett Lassan beesteledett, kigyultak a csillagok, a hold is feljött és a lakosság visszaszállingózott az üres házakba. — Biztosan elhalasztották? — mondta Pirgl ur komoly képpel a vendégeinek, akik a földrengést reklamálták. De már jsenki sa dűlt be neki. I Másnap aztán kiderült hogy az egész vaklárma a kocsmáros csinje, aki ezzel I az Amerikában is szokatlan trükkel to-A budapesti rendőrség — mint Buda­pestről jelentik — körözö-fevelef adott ki Vámos-W eissmann József pápai szü­letésű féllábu rokkant ellen, aki bárom esztendő éta sorozatos szél­hámosságokat kövei e! Magyarorszá­gon, Jugoszláviában és legújabban Olaszországban, mindenütt Vázsonyi Vilmos volt magyar igazságügymi­niszter nevében. A féllábu szélhámos három-négy év­vel ezelőtt megjelent Vázsonyi Vilmos budapesti ügyvédi irodájában és ott az iránt érdeklődött, hogy hogyan kell öt­emeletes sarokháza eladását a telek­könyvnél bevezettetni. Amikor kiderült, hogy semmiféle háza sincs, kidobták az irodából, de Vámos-Weissniann azóta megdöbbentő és szinte érthetetlen kö­vetkezetességgel Vázsonyi Vilmos nevé­ben követi el csalásait. Azzal a néhány levéllel, amelyeket a házátiratási ügyből kifolyólag a Vázscnyi-irodától kapott, megjelenik hiszékeny embereknél, akik­nek előadja, hogy vagyonát Vázsonyi Vilmos kezeli és arra hivatkozva, hogy pillanatnyilag meg van szorulva, kisebb­­nagyobb kölcsönöket csal ki. A nagyobb hatás kedvéért rendszerint sürgönyöket ad fel a Vázsonyi-irodának ilyen szö­veggel: — Vilmos, küldd a pénzt. Weissniann. Vagy: — Kérem a hatszázmillió sürgős át­utalását. W eissmann. A Vázsonyi-irodában már régen meg­feledkeztek a féllábu szélhámos négy év előtti látogatásáról és éveken keresztül nem tudták megmagyarázni maguknak az iroda vezetői a Weissmann aláirásu titokzatos sürgönyökéi. Nemrég azon­ban egy fiumei ügyvéd, aki előtt Vá­mos-Weissniann Vázsonyi Vilmosra hi­vatkozott, mint jótállóra, információt kért a féllábu csalóról a Vázsonyi-iro­­dától és levelében közölte Vámos-Weiss­­mann személylcirását is. A személyle­­irás — elsősorban a müláb, mint külön ismertetőjel — alapján a Vázsonyi-iro-' da vezetője megállapította, hogy Weiss­­mann azonos azzal a féllábu rokkanttal, aki évekkel ezelőtt az irodában járt és megtette ellene a feljelentést. Vámos-Weissrnann, aki rendszerint pápai földbirtokosnak adja ki magát, valóban pápai születésű, de természete­sen nem földbirtokos. Négy évvel ezelőtt a pápai cionista-társaságban előadást tartott, ami miatt kormányzősérlés­­ért letartóztatták. Néhány hónapig vizsgálati fogságban ült és olyan ügyesen szimulálta az el­mebajt, hogy beszüntették ellene az el­járást. Az internálás! eljárás elől Jugo­szláviába szökött, ahol először Zagreb­­ban tűnt fel. Politikai menekültnek adta ki magát, azonban az emigránsok egye­sülete gyanús viselkedése miatt nem igazolta. Zagrebban számos szélhámos­ságot követett el, főként a zsidó hitköz­ségekre utazott, amelyektől nagyobb borzott magának vendégeket, akik a vég­veszedelemre való tekintettel egyáltalán nem fukarkodtak a pénzzel. A felháborodott falu feljelentésére most megindult az eljárás Pirgl Tamás kccs­­máros ellen. Mert ilyen furcsák az em­berek: ha tényleg bekövetkezik a föld­rengés és őszedül a házuk, megcsodál­ták volna a kocsmárost, de mivel semmi sem történt és minden jószáguk épség­ben maradt, éktelen haragra gerjedtek ellene. Valószínűleg sokba fog kerülni Pirgl urnák ez a kis földrengést összegeket csalt ki, többnyire Vázsonyi Vilmos nevére hivatkozva. Zagrebböi áttette székhelyét Szubo­ticára, ahol mint nyomorgó öngyil­kos követett el egész sor szélhá­mosságot. Megjelent például egy szuboticai cég fő­nökénél, akinek átadott egy levelet Weissmann Béla pápai földbirtokosnak címezve és azt kérte, hogy a levelet másnap délután öt órakor adiák fel. — Ki ez a Weissmann Béla? — kér­dezte a szuboticai nagyiparos. — Az apám, — mondotta Vámos- Weissmann drámai hangon. — És miért nem adja fel maga ezt a levelet? 1 — Mert holnap délutánig öngyilkos leszek, — válaszolta a féllábu szélhá­mos. Bőbeszédüen elmondotta azután, hogy a magyarországi proletárdiktatúra alatt vörös katona volt, majd román fogságba esett, ahol íeoperálták a lábát. Előadása szerint Romániából átszökött Jugoszlá­viába, ahol nagy nyomorban él és e miatt akar a halálba menekülni. A végén koszorumegvúllás címén fölvett ezer di­nárt és lemondott az öngyilkosságról. Ez azonban nem akadályozta meg ab­ban, hogy dr. Hermann Károly szuboíi­­cai orvost ugyanezzel a mesével be ne csapja; a nagyobb hatás kedvéért a má­tészalkai születésű Hermannak mint fa­­lujabeli mutatkozott be. Hegyi Füüöp ke­reskedőtől szintén öngyilkossággal fe­nyegetőzve csalt ki kisebb összeget, majd egy nőt — akivel együtt töltött az egyik szállodában egy éjszakát — el­küldte névjegyével Hegyihez, hogy számlája terhére adjanak ki annak egy kosztümöt. Noha Vámos-Weissrnann a névjegyen mint a cionista világszövetség főtitkára szerepeit, a Hegyi-cég nem adta ki a kosztümöt. A becsapott nő a szélhámos után hiába tette tűvé másnap a várost, nem találta, mert Vámos-Weissmann visszautazott Zagrcbba, miután Kiadek István szállo­datulajdonost is megkárosította nagyobb összeg erejéig. Zagrebban folytatta szélhámosságait, mire letartóztatták, de mint beszámitha­­tatlant Tuzlára szállították, ahonnan megszökött. Noviszadra került, ahol folytatta szélhámosságait, fütöl-fától kölcsönöket vett fel, pincéreket, szállo­dai portásokat károsított meg. Egy ka­­szirnönek házasságot ígért és ezen a cí­men kicsalta tőle pénzét és ékszereit, majd megszökött. A kaszirnő följelen­tést tett ellene a rendőrségen, amely kö­­röző-leveiet adott ki Vámos-Weissmann ellen. Szarajevóban néhány nap múlva le is tartóztatták és átküldték a novi­­szadi rendőrségre, ahonnan az ügyész­ségre került. Hónapokig ült vizsgálati iogságban és újból őrültséget szimulált. Olyan mulatságosan adta az elmebajost, hogy az egész fogház rajta mulatott; végül is megszökött. A féllábu csaló ezután Szentán kez­dett működni, azonban csak mérsékelt sikerrel, mert itt már hallottak egyet­­mást viselt dolgairól. Egvizben beköszöntött éjiéfután Schweiger fő­rabbihoz. mint a cionista világkon­gresszus megbízottja és megrázó gesztusok között közölte vei;, hogy öngyilkos lesz. A főrabbi szárazon csak - annyit felelt erre, hogy erre igazán ráér reggel is, ezért kár volt öt álmából fölzavarni... Ugylátszik, a szélhámos szivére vette ezt a választ, mert búcsút mondott a Vajdaságnak és Beogradba tette át székhelyét. A fővárosból levelet küldött a Vázsonyi-irodának, amelyet magyar­­országi ingatlanainak eladásával akart megbízni. A sablonos válaszlevelet az­után szélhámosságokra használta fel, azzal bizonyítva tájékozatlan emberek előtt, hogy ő gazdag földbirtokos. A ta­laj azonban égett a talpa alatt és ezért jónak látta eltávozni az országból. Fiú­méba ment, ahol rokkant huszárfőhad­nagynak és az összes vitézségi érmek tulajdonosának adta ki magát. Fiúmé­ban mindenütt ismét Vázsonyi Vilmosra hivatkozott, mint aki vagyonát kezeli és úgy neki, mint atyjának, jogtanácsosa. Általában úgy beszélt a Vázsonyi Vil­mossal való kapcsolatáról, mintha már hosszú esztendők óta tartó bizalmas vi­szony volna közte és a volt igazságügy­­miniszter között. Szélhámos kísérletei azonban nem végződtek mindig sikerrel és a rendőrség már érdeklődni kezdett iránta, mire Pólába költözött, ahol ugyancsak Vázsonyi Vilmos hamisított levélpapírjával, hamis aláírásával bizo­nyította néhány pólai hiszékeny ma­gyarnak budapesti összeköttetéseit! a melyekre való tekintettel nagyobb pénz­összegeket sikerült is kicsalnia. így ká­rosított meg a többi között egy Hafner nevű ékszerészt Pólában, akinek ezer lírájába került a mülábu Wdssmann- Váinos szélhámossága. Hafner is csak későn érdeklődött levélben Vázsonyi Vilmosnál és így csak utólag tudta meg, hogy a siránkozó féllábu ismeretlen Weissmann-Vámos József volt, a Vá­zsonyi nevével visszaélő európai szél­hámos. Pólából is rövidesen kereket ol­dott Weissmann-Vámos, előzőleg azon­ban a hiszékeny Hafner megnyugtatására táviratot adott le! a Vázsonyi-iroda címére, amelyen 390 millió koronának Pólába való sürgős átutalását kérte. A távirat feladóvevényével sikerült té­vedésben tartani Hafnert. Junius végével már Meránban ütötte fel tanyáját Weissmann-Vámos és itt kezdte meg manipulációit a Vázsonyi Vilmos nevével és hamis levélpapírjai­vá]. Itt több ezer lírát barácsolt össze a meráni magyarok között, sőt miután öngyilkossággal fenyegetőzött, ha nem segítik, egy-két ur, megszánva öt, még ajánlólevelet is adott neki a chiassoi olasz állami hatósághoz, hogy az Vá­most a svájci határon átsegítse. A szél­hámosnak sikerült is átjutni Svájcba, azonban az olasz földön töltött utolsó napján — hűtlenné vájt Vázsonyi Vil­moshoz. Julius 30-ikán ugyanis dr. György István győri ügyvédnek küldött táviratot a következő szöveggel: — Dr. György ügyvéd, Győr. Vá­laszt, melyik bank foglalkozik legjob­ban átutalással. Weissmann, Hotel Frau Emma Merano. A táviratot még aznap levél követ­te, amelyben megbizta az ügyvédet, hogy kölcsönt vegyen fel egy állítóla­gos Ingatlanára, majd a határról ismét egy sürgönyt menesztett ezzel a lakó­­nikus tartalommal: — György. Pénzt! Weissmann. A rokkant szélhámosnak ezzel a trük­kel sikerült is nagyobb összeget átutal­tatni magának egy győri bankház által Meránba. A budapesti rendőrség megtette az in­tézkedéseket arra, hogy ezt a pénzt Vá­mos-Weissmann ne vétethesse fel és a köröző-Ievelet megküildötte Közép-Euró­­pa valamennyi rendőrségének. A féllábu Weissmann szélhámosságai három országon keresztül A budapesti rendőrség körözi Vázsonyi ál-rokonát Vámos-Weissmann vajdasági büniajstroma Svájcba szokott a suboiicai kereskedők csalója

Next

/
Thumbnails
Contents