Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-11 / 213. szám
1925. augusztus 11 BACSMEGYEI NAPLÓ 7. oldal. Cirkusz a cirkusz-adó körül Kilenc hétre másfélmillió dinár adó A vajdasági jugoszláv állampolgárok állandóan sírnak, panaszkodnak a már elviselhetetlenül magas adók miatt. A panaszok, sirámok dacára az adó nem lesz kevesebb, sőt egyre szaporodik. Az adóterhek alatt nyögő polgárok számára némi vigasztalás, hogy a mai gazdasági krízis egyenesen jólmenő üzlete: a Kludski-cirkusz szintén kiveszi részét az adózás gyönyöreiből. Hétfőn délelőtt a pénzügyigazgatóság ismételt kívánságára a szuboticai adókivető bizottság letárgyalta a Kludskicirkusz adóját. A cirkusz hat napon keresztül játszik Szubotica területén s erre az időre a pénzügy igazgatósáéi referens 40.000 dinár egyenes állami adót javasolt rá kiróni, ami a pótlékokkal s a pótlékok pótlékaival együtt elég nagy summára rúg. Az adótárgyalás éppen nem cirkuszi jelenetek közt elég komolyan folyt le. A bizottság irgalmas volt a cirkusszal szemben, mindössze 10S0 dinár harmadik osztályú kereseti adót vetett ki rá. A cirkusz szuboticai idözése alatt igy is elég adót fizetett. A várossal ugyan kiegyezett 30.000 dinár városi vigalmi adóban. Az egyezséggel a város csinália a rosszabb üzletet. Az eladott jegyek után állami jegyadó fejében 140.0C0 dinárt fizettek be Kludski-ék. s minthogy a városi jegyadó fele az államinak, a város 70.000 dinárt kapott volna, ha egyezséget nem köt. f)e hát jobb a biztos 30.000 dinár, mint a kockázatos 70.000 A városnak ezenkívül még 20.000 dinár jövedelme volt a cirkuszból. Enyiiyit fizetett kövezetvám felében. Az ál-Hydra, augusztus Athénben perzselően íüz a nap, a hőmérő árnyékban 37 fok Celsiust mutat. Aki csak teheti, menekül Athénből. A köztársaság elnöke is, Paolos Koundouriotis admirális elhagyta a fővárost és a Koundouriotisok ősi rezidenciájában, Hydra szigetén tölti a nyarat. Az ősz admirális, a görög flotta egyik legnagyobb hőse, a legjobban csengő görög történelmi név viselője, egyszerűen, visszavonultan nyaral Hydrán. * Piraeusból csak * * nagy üggyd-bajjal tud kis hajónk a rengeteg gőzös és vitorlás között a szabad tengerre vergődni. Amint végre kiérünk, előbb a kikötő kémény-rengetege tűnik el szemünk elől, azután már csak a Licabeth tetejének kis kápolnája mutatja, merre is van Athén. Majd az is lebukik a láthatárról és a kis gőzös egymás után hagyja el a bájos szigeteket: Aegina, Porros, Methana maradnak el mögöttünk. Ezek a szigetek az athéniak nyári üdülőhelyei, az Adria szigeteihez hasonlítanak. Végre négy órai hajózás után Hydrán köt ki az »Attikon«. Fürge bárkások lepik el a hajó környékét, mesterien kapják el a csolnakba szálló utast podgyászával együtt. Néhány evezőcsapás és künn vagyunk a parton, Hydra szigetén, a hellén szabadságharc szülővárosában. Száznégy évvel ezelőtt. 1821 -ben Ali, janinai pasa Mohamed szultán ellen fellázadt és segítségül hívta a görögöket, akiknek függetlenséget Ígért. Az egész országban mindenfelé megkezdődtek a felkelések, Germanos püspök Patrasban hirdetett keresztes hadjáratot, Ypsilantis Sándor Moldvában mozdult meg, az Archipelagos, a Peloponnesos is kibontotta a szabadságharc zászlaját. Az egész mozgalomhoz a »nervus rerum«-ot, a pénzt, a spanyol tallérokat Hydra adta. Még abban az időben, amikor a blokált Spanyolországba csak hajósok mertek gabonát csempészni, a csempészhajók a búzáért majdnem ugyanannyi súlyú lám számára sokkal többet jövedelmezett a cirkusz, mert jegyadó címén 140.000 dinár folyt be az adóhivatal pénztárába, ami az eladott 700.000 dinár értékű jegy 20%-a. Szinte félve Írjuk ie, hogy Szuboticán még eiég olcsón úszta meg a különböző adókirovó hatóságokat a Kludski-cirkusz. Mindössze 200.000 dinár adót fizetett, holott Beogradban 700.000. Zagrebban 350.000 dinárt kellett kifizetnie. Ha ezt a szuboíicaiakat adóztató pénzügyi hatóságok megtudják, a beogradi és Zagreb! példára való hivatkozással sokkal szigorúbban adóztatnak meg — másokat. A Kludski-cirkusz kilenc hét óta működik Jugoszlávia területén s ez alatt az idő alatt különböző adónemekben egy és félmillió dinárt fizetett be. Szinte azt kell kívánni, hogy minél tovább maradjon jugoszláv területen. Ha ilyen arányokban fizet adót, talán azt is remélni lehet, hogy a többi polgár adóját valamivel csökkenteni lehet. Kludskiéknak azonban ugylátszik nincsenek ilyen altruista ambícióik. Sietnek cl Jugoszláviából mielőtt még forgalmi avagy egyéb adókat rónának ki vállalatukra. A cirkuszt azonban a súlyos adók dacára is jó üzletnek tartják. Erre vall, hogy egy jugoszláv'ai vállalkozó, hir szerint, kétmillió dollárt Ígért a menazsériáért és a felszerelésért. — s nem adták el .neki. Ezt a vállalkozót kellene a pénzügyigazgatásnak kikutatni s kivetni rá a vagyonadót. Ez volna az igazi cirkusz. ezüstöt kaptak, szép kerek spanyol tallérokat. Ezeket azután ott őrizték a hydray ciszternákban. Egész ciszternákkal állott a pénz a nagy hajósok házaiban; ekkor élte Hydra a fénykorát: negyvenezer lakosa volt a szigetnek és százötven hajó szelte hydrai lobogó alatt a tengereket. (Hydrának külön zászlaja van ) És 1821-ben ezek a nagy hydrai ciszternákban. Egész ciszterdenüket odaáldozták a hellén szabadságharc oltárára. A hajóhadnak Miaoulis volt az admirálisa, mellette Tomhazis, Tsamados és főleg Canaris tűntek ki. Viszont az áldozatkészségben a Koundouriotisök jártak elöl, minden ezüstjüket, minden hajójukat a nagy ügy Szolgálatába állították. És a mai görög arisztokrácia ezeknek a szabadságharcosoknak a sorából kerül ki: a Koundonriotisok, a Miaoulisok, a Canarisok... A hagy harc után ki is merült Hydra és ma mindössze öiezerhatszáz lakosa van, a hydrai zászlót pedig csak néhány apró szivacshalász bárkája lengeti. De az előkelő hydrai családok még mindig megtartották őseik rezidenciáját és ma is szívesen üdülnek a szigeten. Az ősi kastélyban fogad Paolos Koundouriotis, a hellén köztársaság első elnöke. Szabadságát tölti Hydrán, egyedül, kabinetfőnök, titkár nélkül, csak néhány katonatiszt teljesít mellette szolgálatot. A hatalmas íogadószoba falait csak néhány családi kép díszíti. Néhány régi görög fegyver, remekművű intarziával, pár fauteuil és egy hosszú asztal. Az asztalon aktatáska, könyvek, iratok és egy grammoíon. az elnök egyetlen nyári szórakozása. Néhány üdvözlő szó után valahogy kicsúszik a számon a »politika« szó. Az elnök elmosolyodik, majd hangosan elneveti magát, egyet legyint a kezével: számára nincs politika, ő nem politizál. Amióta az elnök nehéz tisztét betölti, csak egyetlen egyszer élt elnöki jogaival, akkor, amikor Pangalostól megkövetelte, hqgjj a parlament bizalmi szavazatát megszerezze. Politikáról nem is beszél szívesen Koundouriotis elnök; de annál szívesebben a régi időkről, az ősökről, a nagy tengerészekről, Canarisról, akit Victor Hugo három versében tett halhatatlanná. Elbúcsúzunk az elnöktől aki mosolyogva mond néhány, kedves üdvözlő szót. Dr. Kovács Jenő Épeinek a szuboticai kiállítás pavilion] ai Vadászati- és kutyakiálllfási is rendeznek A szuboticai lovasezred kaszárnyájának területén már teljes mértékben folynak a munkálatok az augusztus 22-ikén megnyíló nagyvásár és kiállítás helyiségeinek felépítésére és berendezésére. A munkálatok méretei azt bizonyítják, hogy a kiállítók érdeklődése a várakozást is felülmúlja és bizonyos, hogy a közönség nagy érdeklődése sem fog elmaradni. Mindenesetre meglepő, hogy a mostani súlyos gazdasági viszonyok mellett ötszáznál több kiállító jelentkezett, úgyhogy augusztus 1-e óta újabb jelentkezéseket a kiállítás vezetősége csalt azoktól fogadhatott el, akik maguk vállalkoznak kiállítási helyiség építésére. A kiállítás igazgatósága a kiállítási területet leggazdaságosabban a férőhelyek teljes kihasználásával osztotta be és ennek megfelelőn a következőképpen helyezi cl az egyes osztályokat. Az »A« pavillonba kerül többek közt a bőripar, papíripar, hangszeripar, élelmiszer, ’piperecikkek, valamint a nagysikerűnek ígérkező vadászati kiállítás, «ß« pavilion: mezőgazdasági iparcikkek, »C, D, E, H, 1, M, L.« pavillonok: áüatkiállitás, »F.« pavilion vasipar, bútoripar, elektrotechnika. Különösen a bútoripar ígérkezik impozánsnak. mert e szakmában az egész SHS. királyság ipara képviselve lesz. A »G.« pavillonban az autókat, motorokat és az ezzel rokonszakmái u iparcikkeket helyezik el. Á főbejárattal szemben kerülnek kiállításra az építészeti anyagok és ugyanitt állítják fel a mezőgazdasági öntözővállalatok gépeit is. A másik szabad területen a mezőgazdasági gépek és szerszámok kerülnek kiállításra. A kiállítási nagyfasor mellett, mindkét oldalt ízléses magdnpavillonok épülnek, amelyekben különböző iparcikkeket helyeznek cl. Ugyanit állítják fel a sörgyárak ivöcsarnokait és a cukrászbódékat is. A helyiségek berendezése már a jövő héten megkezdődik, mert a kiállítókat felszóiitották, hogy áruikat legkésőbb augusztus 15-ike és 18-ika közt hozzák Szuboticára. A szuboticai nagyvásár és kiállítás alkalmával nagy vadászati és kutyak.állitást is fognak rendezni, melyen számos nagyon szép trofeális gyűjtemény bemutatását helyezték kilátásba. A kiállítás igazgatósága felhívja a gazdaközónséget, hogy különösen a gazdaságban használatos kutyáit hozza el a kutyakiáilitásra. Különösen a puli- és a komomlor-fajtákat szeretné a kiállítás igazgatósága bemutatni. A kiállítani szándékozók jelentsék be kutyáikat Kiler Zorka-gyárigazgatónál, vagy pedig a szuboticai nagyvásár és kiállítás mezőgazdasági osztályának igazgatóságánál. A bejelentési határidő augusztus 16. Az előjelek szerint nemcsak a belföldről, hanem a küföldről is igen nagy számban fognak Szuboticára jönni, a kiáliitás megteíkintésére. A nagyarányú érdeklődésre való tekintettel a kiállítás igazgatósága úgy intézkedett, hogy a kedvezményes utazásra jogosító vásári igazolványok Magyarországon nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is, a magyarországi kereskedelmi kamaráknál, nagyobb pénzintézeteknél is beszerezhetők. A budapesti SHS. meghatalmazott kereskedelmi képviselet a Budapestre küldött igazolványokat a nagyobb magyar vidéki városokba is szétküidötte. HÍREK Megszólalnak az őszikék — Fázol? — kérdezte gyöngéden a fiatal férj. — Nem, nem éppen, — mondta az asszonyka csendesen — csak úgy összeborzongtam... Csavard te egy kicsit a lámpát. Megint felkerekedett egy kicsit a szél s hűvös szárnyaival meglegyintgette az asztalon álló petróleumlámpát. A sápadt láng füstölt. Köröskörül megsuhogtak a fák koronái, nem hajoltak meg, nem, csak nagyon halkan, nagyon finoman, alig mozgatva meg a lámpafényben komoran tornyosodó lombjaikat s a szellő tovasuhant, a lecsavart lámpa szomorúan guggolt az asztalon. Még ott volt a fehér abrosz, a kancsó és a poharak, a kenyér is a kenyérkosárban. A férfi cigarettázott, az asszony olvasni akart, ezen az estén valahogy nem ment a beszélgetés. Tavasszal esküdtek, aztán következett a forró nyár, a nagyon forró nyár, zuhogó sugaraival s betelhetetlen csókoiózásával a szirmoknak és porzóknak. Reggeltől estig tartó örök csók, örök összetapadás, örök keresés és talákozás u.ira és újra. Ilyen nyár nem ‘volt még, mióta a nap lángolt az égbolton. Ilyen kék ég, ilyen sötétzöld fák, ilyen csend, ilyen remegő megvalósulás. Az asszonyka szinte elsápadt, ha az elmúlt néhány hónapra viszszagondolt. Jó lenne újrakezdeni, egészen elölről, egészen kislány korától, amikor csak halk, bujkáló sejtései voltak, bakfiskorá-tól, amikor már karcsú és izmos lábszárain megakadtak a szemek s ha a szél felíebbenteíte szoknyáját, térdei, mint kerek gyümölcsök ragyogtak ki alóla. Az első álmokat, a titkos ábrándokat csókról férfiról, szerelemről, mindent, mindent szeretett volna elölről kezdeni,, úgy, ahogy lepergett, megismerkedését a férjével a rajongást, mely szivét betöltötte mindjárt az első félórában, amikor szavait hallotta s azonnal megértette, noha fogalma sem volt addig arról amit beszélt. Ez volt az első este, iiogy csak ültek, ültek egymás mellett s elgondolkodtak. Nemcsak az asszony, a férfi is elmélázva szívta cigarettáját, nemcsak az aszszony, a férfi is elölről szerette volna kezdeni ezzel az édes lánnyal, akkor még lánnyal mindazt, ami ma estig történt. A lelkesedéseket, az álmatlan éjszakákat, a cigányzenét és a törötj poharakat, az első részegítő csókot s az első reszkető ölelést. Szerette volna mégegyszer lánynak tudni az asszonyt, aki sikoltva s fájdalmasan tapad hozzá s kiben ő okozta a forradalom lázát s át-' alakítását. Ha mégegyszer lehetne gyenge, le-, eresztett hajú, félő, hozzásimuló lány. Lány. — Azt hiszem, —■ mondta az aszszonyka nagyon halkan, • mikor a szálúira átsuha.nt a verandán, szökekoszorus fejét, tejarcát lehajtotta s megint a kendőbe burkolózott — azt hiszem . . . most már biztos. Nagy csend suhant rájuk. Valahol egy alma tompán iekoppant a földre. Az ágak között narancs-veres koronggal emelkedett a hold. Olyan veit.- mint távoli oltárkő hatalmas, misztikus tüze. — Azért rnég nem biztos — mondta a férfi. — De... de... s ha igen, akkor fiú lesz... Elfutotta a pirossá", egészen a nyakáig pirult, szivét olálTitotta a csodálatos. rettentő öröm... A gyermek. Távol halvány narancsfénnve! égett a misztikus oltártüz s a fákon meg-megcslllánt egy piros, vagy aranysárga gyümölcs a fekete loihbok között. Egészen közel, finoman, halk trillázással, mint félénk, parányi tündér, hegedűs ezüsthegedüje, megszólalt az első űsz.ike. Még nem feleli neki sehol a második. Egyedül cirpelt, hegedült, halkan, mint a távolról közelgő ősz édesbus muzsikája. Kodolányi János A hellén szabadságharc szülőföldjén Látogatás a görög köztársasági elnöknél — A Bácsmegyei Napló tudósítójától —
