Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-09 / 181. szám

Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1925 jalias 9. Postarina plaéena f 181. szára 12 OLDAL ■ ARA \\ DINÁR Megjelenik miudsn reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szóm: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova ut. 4. (Rosxia-Fonciére-palűta) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova ul.l.(Leibach-palota) Jég és erő (+) Az erdélyi magyar egyho-1 zak törték meg a jogaikban sér­tett nemzeti kisebbségek óvatos tartózkodásának jegét azzal, hogy a Népszövetségnél tettek panaszt a román kormány sérelmes isko­latörvényjavaslata ellen. Korszak­nyitó lépés volt ez a kisebbségi küzdelmek történetében, mert le­számolt azzal a váddal, hogy hazaárulást követ el az a nemzeti kisebbség, amely a saját hazája kormányának intézkedéseit az ország határain kivül működő nemzetközi fórumhoz felebbezi meg. Az erdélyi magyar egyhá­zak memorandumának meg is lett a foganatja: a román kormány az iskolatörvény tárgyalását elha­lasztotta és a népszövetségi ta­nács, amely már foglalkozott a hozzá beterjesztett erdélyi pana­szokkal, a román delegátus ide­gességének tanulságát levonva elhatározta, hogy az érdekelt álla­mok képviselői nem vehetnek részt az orvoslásért folyamodó kisebb­ségek ügyének eldöntésében. Az erdélyi példát követik most Szlovenszkó magyarságának ve­zetői és a Népszövetség közbe­lépését kérik, minthogy a cseh­szlovák legfelsőbb biróság döntése alapján százezernyi sziovenszkói magyar illetősége vált vitássá és egzisztenciája sodródott veszede­lembe. A sziovenszkói magyar képviselők felhívják a Népszövet­ség figyelmét arra, hogy a cseh­szlovák közigazgatást nem a tör­vény, hanem a törvény magya­rázata irányítja és ezáltal negy­ven-ötvan év óta sziovenszkói területen élő, adózási és katonai kötelezettséget teljesítő magyar nemzetiségű állampolgárok szer­zett jogait teszi kétségessé. — A csehszlovák köztársaság magyar nemzetiségű lakossága — mondja a memorandum — békésen viselte sorsát és türe­lemmel várta, hogy a békeszer­ződések végrehajtása meg fogja hozni a várvavárt nyugalmat s a békés kulturális és gazdasági fej­lődés lehetőségeit a kisebbségek számára is. Megadással tűrte, hogy a csehszlovák állampolgár­sági törvény a saintgermaini szerződésbe foglalt feltételeket megsulyosbitotta. Azt azonban nem hagyhatja szó nélkül, hogy a csehszlovák állampolgársági törvény gyakorlati alkalmazása a sziovenszkói magyarság nagy tö­megeit taszítja hontalanságba. A népszövetségi tanács leg­utóbbi határozata után ezt a pa­naszt is nemérdekelt államok de­legátusaiból áüó zsűri fogja meg­vizsgálni és bizonyéra olyan meg­oldásra fog jutni, amely jogor­voslatot nyújt, ané kíil, hogy a csehszlovák állam presztízsét csorbítaná. A nemzetek szövet­ségét az az alapgondolat hívta életre, hogy kell lennie egy in­­íernacionális szervnek, amely a népek között fölmerülhető nézet­­eltéréseket a mega pártatlansá­gának magasságából megnyug­tató módon elsimíthatja. A meg­kötött szerződések hiányos ga­ranciáinak pótlására alakult tes­tület hatáskörébe utalták közös megegyezéssel a kisebbségi jo­gok védelmét is, amivel elismer­ték, hogy a békeszerződések ide­vágó szakaszai a nemzetiségek jogbiztonsága szempontjából nem abszolút értékűek. Az utódálla­mok nemzeti kisebbségei mégis éveken át tartózkodtak attól, hogy sebeiket a nemzetek szövetsége elé tárják. Úgy érezték, hogy illoyalitásnak minősíthető, ha uj hazájukkal szemben támasztott igényeiket nemzetközi elbírálás alá bocsátják. Bíztak az átmeneti időkkel járó zaklatottság megszű­nésében és a konszolidációt szol­gáló törvények uralmának min­den polgárra egykép kiterjedő jó­tékony hatásában. A magyar kisebbségi pártok Romániában is, Csehszlovákiá­ban is parlamenti képviseletet vívtuk ki maguknak, aktive bele­kapcsolódtak a belpolitikai erők versenyébe, de az államalkotó pártoknak a kisebbségi kérdés­ben szolidáris felfogásával szem ben gyöngéknek bizonyultak a magyar kisebbség létérdekeit érintő feladatok betöltésére. A parla­mentarizmus a többség uralmi formáit szabja meg és a kisebb­ségnek csak panaszjogot biztosit. A romániai és a csehszlovákiai magyarság képviselői a maguk oarlamentjében hiába panaszol­ták el megbízóik bajait, ezért fordulnak most a Népszövetség­hez, amely abból a célból jött lét­re, hogy egyensúlyt próbáljon te* remteni a jog és az erő között. Csütörtökön végetérnek a megegyezési tárgyalások Néhány napon belül megalakul az uj kormány Pribicsevicsék a dinasztiát féltik a megegyezéstől A radikális és a Radics-párti delegátusai közti tárgyalások szer­dán tovább folytak a szociálpoli­tikai minisztériumban. A tanács­kozás délelőtt tiz órától délután egy óráig tartott. A delegátusok ma fe tünöen szűkszavúak voltak, sem kommünikét nem adtak ki, sem az érdeklődő uj ágiróknak nem adtak felvilágosítást. Trifko­­vics Márkó, a parlament elnöke mindössze annyit jelentett ki: — A tárgyalások kedvezően foly­nak és a befejezéshez közelednek. Délután politikai körökben el­terjedt, hogy e mai tárgyaláson az összes pontokra nézve megtörtént a megegyezés s holnap csak a záró­­jegyzőkönyv aláírására ütnek össze a delegátusok. A megegyezés ef­­fektuólása Pasicstól függ, aki fentartotta magának a végleges döntést. Ma már meg lehet álla­pítani, hogy általánosan biznak a megegyezés sikerében. Azok a pesszimista hangok, amelyek még kedden felmerültek, már teljesen elhallgattak s mára teljes bizo­nyossággal állítják, hogy az uj kormány megalakulása csak napok kérdése. Hogy az eddigi előre megjósolt dátumok nem vá'tak be s hogy az uj kormány meg­alakulása még eddig nem történt mer?, az csak technikai okokon múlott, amint hogy most is szá mitani kell arra, hogy a megegye­zés ratifikálása, a jelenlegi kor­mány lemondása, a király vissza­térése és az uj kormány kineve- j zése bizonyos időt vesz igénybe.® Pribicsevicsék sajtója és szer­vezetei még mindig igyekeznek a helyzetet úgy beállítani, hogy a tárgyaló delegációknak hatás­köre nem terjed ki a végleges megegyezésre s az a megállapo­dás, amit ez a delegáció köt, senkire nézve sem kötelező. Utal­nak arra, hogy. főleg Pasicstól függ a megegyezés. A Pribicse vics-parti sajtó megismétli s ál­landóan felszínen tartja az Orjuná­­nak azt a határozatát, amelyben tiltakozik a megegyezés ellen, a mit nemcsak az állam rendjére, ha­nem az uralkodóházra nézve is ve­szedelmesnek tart. Ezeknek az ér­veknek azonban ma már kevés a hatásuk. Az ellenzéki blokk soraiban a helyzet még tisztázatlan. D.ivido­­vics Ljuba szerdán délelőtt ta­nácskozott Koroseccal, Hrasnicá­­val és Lorkoviccsal, akiknek be­számolt Radics Pavleval folyta­tott megbeszéléseiről. A blokk vezetői megvitatták a politikai helyzetet is, határozatot azonban nem hoztak. Mi történt a „horvát népképviselet“ vasárnapi gyűlésén ? Zagrebből jelentik : Zagrebi po iitikai körökben még mindig a horvát parasztklub vasárnapi ülé­sén lefolyt eseményekről tárgyal­nak, annál is inkább, mert a horvát népképviselet zárt tanács­kozásén történtekről megbízható ' információk még mindig nem ke­rültek nyilvánosságra, A zagrebi lapok is csak egy-egy részletet kö­zölnek a ülésr !, amelyeknek hitelességét nem lehet megálla­pítani. A zagrebi Rijecs, a Pribicse­­v:cs-pért lapja, legutóbbi számá­ban többek közt a következőket irja : — Az ülésen dr. Lorkovics Iván, a Zajednica elnöke kijelentette Radics Pavlenek, hogy március 27-iki parlamenti nyilatkozatát a klub felhatalmazása és képviselő t orsainak tudta nélkül tette meg. O mér annakidején kijelentette, hogy a deklarációt csak Radics Pa vie magánvéleményének tekinti, mert a Zajednicával folyt tárgya­lások minimális alapul a horvát tartományi kormányt, a báni mél­­tósági autonómiát fogadták el. Mivel a lapok közleményeiből arról értesült, hogy Radics Pavle a radikálisokkal folytatott tárgya­lások során messze tu ment ezen a minimális mértéken is, a Za­jednica nem szavazhat neki bizal­mat, amíg teljes felvilágosítást nem ad a tárgyalások menetéről. Ugyanezt az álláspontot hangoz­tatta felszólalásában dr. Trumbics is. E felszólalásokra Radics Pavle ingerülten kiáltotta : — Aki nem járul hozzá, az men­jen ki. A Zijednica tagjai és néhány Rad'cs-párti képviselő ki is vonultak az ülésről, mig a visszamaradt képviselők bizalmat szavaztak Radics Pavlenek. A Rijecs arról is érlesül, hogy Lorkovics a következőket mon­dotta : — Az ilyen tárgyalások kárt okoznak a horváloknai és demo­ralizálják a tömegé; t. Ezzel a kapitulációval több ' árt teltek a horvát népnek, mint az egész Pasics—Pribicse vies-kabinet. Radics Pavle vezércikke a megegyezési tárgyalásokról A Radics-párti Doni is legutóbbi számában csaknem kizárólag a radikális párt és Rndicsék közt folyó tárgyalásokkal foglalkozik. A lapban Radics Pavle a követ­kező címen irt vezércikket: „Az egész világ és a civilizáció a köl­csönös bizalmon alapul“. A cikk többek közt a következőket tar­talmazza : — A tárgyalások a legteljesebb kölcsönös bizalom és őszinteség alapján folynak. Nem tárgyalunk elméletekről és programokról, ha­nem bajainkról és módot kere­sünk az állam konszolidációjá­nak elérésére. A szerbek, horvá­­tok és szlovének a múltban és most is három külön nép voltak, akik végre közös nemzeti állam­hoz jutottak, amit most rendezni és fejleszteni kell, a népek kö­zötti megegyezés és parasztde­­mokrócia szellemében, úgy, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents