Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-09 / 181. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. Julius 9. kifelé éppúgy, mint befelé helytálló, haladó és erős szervezet legyen. A redikálisok nem is gondoltak arra, hogy tőlünk, horvátoktól olyasmit követeljenek, ami lelkiismeretünkkel és képviselői kötelességünkkel ellenkezik. Még a nyári szünet előtt megalakul az uj koalíciós kormány Ugyanebben a -számában a Dom a hírek közt a kővetkezőket irja : — Az egyezmény lényegében már valóban kész, csak a radikális és a paroszípárli parlamenti többség munkaprogramját kell megáll a pita ni. E többség kebeléből kétségtelenül még a parlament nyári szünete előtt megalakul a radikális és parasztprírti parlamentáris kor mány. Pribicsevics már három ízben kísérletet tett Pasicsnűi srra, hogy felborítsa ez egyezményt, ami azonban nem sikerült. A parasztklub vasárnapi ü ésérül csal: röviden számol be a Dom és megemlíti, hogy a Zajednica tagjai kifogásokat emeltek a pártvezetőség taktikája ellen,mégis egy hangot sem lehetett hallani a radikálisokkal való megegyezés ellen. Teljes egyetértés volt abban a tekintetben, hogy az egyezményt semmi esetre sem lehet az őszig halasztani, mert a nép ezt kudarcnak tekintené és azt hinné, hogy a radikálisok a horvátok megsemmisítését akarják. A miniszterelnök állapotában lényeges javulás állott be Pasics miniszterelnök állapotában az utóbbi napokban lényeges javulás állott be. A miniszterelnök kezelőorvosai szerdán délben konzíliumot tartottak, amelyen egyhangúlag megállapították, hogy a miniszterelnök állapota állandóan favul. Az epeömlés szerencsére nem hagyott súlyos nyomokat szervezetében, frissnek érzi magát és közérzete kielégítő. Az egész napot villája parkjában családja környezetében tölti. A miniszterelnök a közeli napokban hosszabb tartózkodásra egy csehországi fürdőhelyre utazik. Az elutazás dátuma, valamint a külföldi tartózkodás ideje nincs megállapítva. Az a hir, hogy Pasics félesztendőt kivan tölteni a csehországi fürdőhelyen. Az ellenzéki iapok e hírrel kapcsolatban azt írják, hogy az ország nem engedheti meg, hogy a kormány feje fél évet töltsön idegenben és azt követelik, hogy Pasics miniszterelnök mondjon le. A sajiótörvényjavaslat vitája A törvényhozó bizottság szerdán folytatta a sajtótörvény részletes vitáját. A 19. szakasznál Hohnvec klerikális kifogásolja, hogy a lapbetilfás indokai közt ott szereire! az ideken államfők messéri őse is. Véleménye szerint ezzel teljesen kiszolgáltatják a sajtót a hatóságok önkényének. amelyek a törvénynek ezt a szakaszát alkalmazhatják akkor is. ha Honolulu királyát éri valami sérelem a jugoszláv sajtóban. Kéri. hogy e szakaszt töröljék és egvben azokat a. bekezdéseket is töröljék a javaslatból. amelyeket az alkotmány 138. szakaszából vettek át. Zsanics ugyanilyen értelemben szólal föl. ő is kivánfa az alkotmány 138-ik szakaszából átvett bekezdések törlését. Hrasnica hivatkozik arra. hogy a muzulmán-párt szarajevói lapját azok miatt a beszédek miatt tiltották be. amelyeket Lorkavics éppen a sajtótörvény tárgyalása alkalmával mondott el. Smodeli klerikális szintén a szakasz törlését kivárnia. Hivatkozik a szlovén néooárt hetilapjának. a Domoljubmk betiltására, a mely eklatáns példája annak, hogy a hatóságok milyen önkényesen járnak el sajtóügyekben/ Srskics miniszter felszólalásában kifejti, hogy a külföldi uralkodók megsértését csak azoknál az uralkodóknál veszik számba, kiknek államában Jugoszlávia reciprocitást élvez. A szakaszhoz hiteles magyarázatot nyújt, amely jegyzőkönyvbe kerül és így a bíróságok számára mértékadó lesz. Polics dr. követelt, hosrv állapítsák meg a lapok kártérítési igényét azokkal a tisztviselőkkel szemben, akik jogtalanul rendelik el az elkohozást. A bizottság a 19-ik szakaszt ezután eredeti, szövegében elfogadja, a miniszter magyarázatával együtt. A 20—26-ik szakaszokat vita nélkül fogadják el. A 27-ik szakasznál, amely a helyreigazításról intézkedik. Knmanudi annak a kimondását kéri. hogy csak azt a helyreigazítást kell közölni, amely valóban korrigálása a kifogásolt tényállításnak. Smodeli azt javasolja, hogy csak akkor kelljen a lapoknak a helyreiga-, zitást közölni1, ha az megfelel a tényeknek. A tízezer dináros büntetési tételnek 50—5000 dinárra való leszállítását kívánja. A többség a javaslatot eredeti szövegezésben fogadja el. A javaslatnak a cenzúráról intézkedő 6-ik fejezetét vita nélkül fogadják el. A 33-ilc szakaszig iutnak el. ami után az elnök az ülést berekeszti és közli, hogy a legközelebbi ülést Írásban fogja összehívni. Újra szekvesztrálják a Thurn-Taxis-birtokot A radikális-pártban Lukfnics volt igazságügyminiszter ügyében további akcióra készül egy csoport, a melynek tagjai szerint Lukinicsot nemcsak ki kell adni a bíróságnak, hanem jóvá is kell tenni, az általa okozott károkat. Marianics. Alekszics. Dragovics és más képviselők indítványt tettek, hogy a parlament hozzon határozatot. amelv szerint újra visszaállítják a Thurn-Taxisbirtok szekvesztrurnát és azt állami kezelésbe veszik. A javaslat sorsa iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg politikai körökben. Európa egyetlen miniszternője Beszélgetés Nina Banggal, Dánia közoktatásügyi miniszterével Kopenhága, julius Az óriási előszobában Pallas Athéné szobra áll. A bosszú asztalon két kávécsésze. Nagy csönd. A szolga kételkedik benne, hogy fogad. A miniszternő kiüzeni, hogy ha egy kicsit tudok várni, szívesen beszél velem. Végre beléphetek egy hosszú, nagy' terembe, ahol fáradt mosollyal fogad, kedvesen nyújtva kezét az őszhaju Nina Bang. A teremből nyílik a tágas dolgozószoba, itt áll szép, nagy íróasztala. A névjegyemet forgatja, furcsa neki. hogy a vezetéknevem áll elő. — Én is voltam a magyarok közt egyszer, — mondja, Budapesten szociáldemokrata kongresszuson. Nagyon tetszett ott minden. Még most is vannak színes hímzésű párnáim, amiket ott vásároltam. Elkezdem kérdezni s Nina Bang szívesen, részletesen felel a kérdéseimre. (— Miben rejlik tulajdonképpen a dán' nőmozgalom sikerének a titka?) — Lássa én ezt nem tudom, igazán nem is tudom. Nincs is itt már jelentős mozgalom, — mondja — hiszen a nők már mindent elértek nálunk, amit elérhettek. A mi társadalmunk demokrata és én nem is tudom hogyan lett, de ez már igy van, hogy itt a nők a íórumon is szabadon mozoghatnak, járhatnakkelhetnek, beszélgetnek és cselekedhetnek, senki nem szól ebbe bele. (— Mik hát a látható eredményei a dán nőmozgalomnak?) — A nők jogai, a választójog és választhatóság joga, a hivatalviselési jog. Minden hivatalhoz odaengedték a nőket, kivéve az egyházi és a katonai hivatalokat. Azután a fizikai és szellemi munkát végzi, a nők munkabére ugyanaz, mint a fériiaké. Jobb házassági törvényt kaptak és magánjogi egyenlőséget is a közegyenlőség mellé. (— A dán parlament nöképviselői milyen fontosabb indítványt nyújtottak be?) — A nőképviselök nem reprezentálják a dán nőket. Van itt egy konzervatívhölgy a parlamentben, de ez igazán nem reprezentánsa a nőknek. Én magam is elsősorban szociáldemokrata vagyak és csak azután nő. (Minisztersége alatt milyen nevezetesebb reformokat hajtott végre és milyen változásokra készül még?) — Ugy-e. kétféle reformok lehetségesek. adminisztrativek és törvénykezésiek. Ez utóbbit nagyon nehéz keresztülvinni. Egy kis törvénykezési reformot sikerült megvalósítanom, mely a könyvtárak modernizálására vonatkozik. Két nagy könyvtárunk van. Kopenhágában egy és Jütlandban egy, melyek elavult rendszer szerint voltak berendezve. Meg akartam szüntetni azt, hogy hatalmas, nagy házakat töltsenek meg régi újságokkal. — A jövőben keresztülviendő reformok érdekében még sokat kell küzdenem. Az iskolái#ügyének régi vitás kérdése most ismét felszínre került. Ugyanis a parasztság 30 évig, mielőtt uralomra került, mindig a nyilvános iskolák ellen foglalt állást és a magántanintézetek intézménye mellett szállt síkra. Ez ellen a felfogás ellen aztán küzdelmek indultak meg a nyilvános iskolák érdekében. S ezek a küzdelmek ma ismét aktuálisak. Nagyon sok beszédet tartottam az úgynevezett Schulversammlungokon ez ügy érdekében. Dánia legsötétebb vidékein Jütland nyugati részeiben sokszor és sokat beszéltem olykor 5—6000 főnyi nép-| gyűlés előtt. — Az adminisztratív reformok közül többet sikerült megvalósítani. Uj hivatalt szerveztem, mely fölülvizsgálja a magánintézeteket. Rengeteg még e körül a tennivalóm. Reggel 10-től este 7-ig a hivatalban vagyok, magam is csodálkozom, hogy kibírom. — Egy, Dániában nagyon fontos, reformot valósítottam meg a külföldiekkel összeházasodottak javára. Eddig ugyanis külföldivel való házasság által a nők elvesztették az állampolgárságukat s ha itt is éltek Dániában s a féri meghalt, idegenekként álltak itt elvesztve minden polgárjogukat. Elképzelhető, hogy ez úgy rájuk, mint a gyermekeikre mii ven hátrányos volt. Most az idegen állampolgárok feleségei megmaradnak dán állampolgároknak, ha Dániában élnek s nem vétenek az államrend ellen. (— Még a háború és béke kérdéséről szeretném véleményét hallani.) — Én teljesen és tökéletesen békepárti vagyok, — mondja Nina Bang. Ugy-e régen Déi-Franciaország küzdött Eszak- Franciaország ellen, Skótország Anglia ellen s ezek a harcok teljesen elcsendesedek. Én azt hiszem, hogy amint Észak- Fianciaország és Dél-Franciaország, vagy Skócia és Anglia közt lehetetlen lenne ma a háború, s amint mi itt be-1 kében élünk, — olyan lehetetlen, olyan § elképzelhetetlen lesz egyszer majd az« egész világon a háború gondolata. Még egy autogrammos fényképet kérek Dánia közoktatásügyi miniszternőjétől. de — azt mondja — menjek el érte a lakására. Bucsuzáskor kedvesen nyújtja a kezét. Fáradt és egy kicsit meg is van hűlve. Szigethy Vilma. A topolai ígéret földje Nem ad házhelyeket a községi képviseííítestSlet Topóidról jelentik: A község képviselőtestülete még a februári választásokat megelőzően földet és házhelyeket ígért a topolai földnélküli szegényeknek. Hosszas előkészületek után a földet ki is osztották azok között, akiket igényjogosultaknak ismertek el, azonban a házhelyeket még ma sem adta át a képviselőtestület. A házhelyekre igényt tartó szegénysorsu lakosság, amelynek egy része már meg is tette az előkészületeket az építkezésre, többizben kérte a képviselőtestületet, hogy váltsa be ígéretét, de a képviselőtestület elzárkózott a kérdés teljesítése elől és kijelentette, hogy nem all módjában annyi házhelyet kiosztani, mint amennyi igénylő van. A nincstelenek azonban ezután sem mondtak le a házhelyekről és újabb ostromot intéztek a község képviselőtestülete ellen, a képviselőtestület végre elhatározta, hogy napirendre veszi a házhelyek ügyét. Á határozat értelmében a képviselőtestület gazdasági bizottsága tartott ülést és elhatározta, hogy a kérelmet elintézés végett a vármegyéhez terjeszti fel. Az igénylők remélik, hogy a megyei hatóságok ügyüket kedvezően intézik el és végre hozzájutnak azokhoz a házhelyekhez, amelyeket a választások előtt oly bőkezűen igért meg a község képviselőtestülete.- -- .............................................. Viharos míínkásgyillés Noviszadon bj szakszervezeti tanácsot választottak Noviszadról jelentik: A noviszadi munkásszervezetek kedden tartották meg közgyűlésüket, amelyen uj szakszervezeti tanácsot alakítottak. A közgyűlést Nesics János munkáskamarai tiszviselő, az eddigi elnök nyitotta meg, aki megnyitó beszédében sértegette a megjelent kiküldöttek egy részót. Ebből vihar kerekedett, amelynek lecsillapulta uán a megjelentek Mocsári Latos aimolnárt bízták meg az einökléssd. A közgyűlés a műit évi jelentés meghallgatása nélkül áttért a szakszervezeti tanács újjáalakítására. Elnökke Mocsári Lajost, titkárrá Jurisics Antal munkásbiztositó hivatalnokot, pénztárnokká Trenk Gyula villamos munkást, a felügyelő bizottságba: Gyelics Ferenc szabómunkást, Bernhard Ferenc vas- és fémmunkást és Pavlovics Szteván dohánygyári munkást választották meg. A megválasztottakon kivü! minden szakszervezet két-két tagot delegál a szakszervezeti tanácsba. Elhatározta a közgyűlés, hogy a rési vezetőséget felszólítja, hogy tíz napon belül az ügykezelést és a pénztárt adja át. A közgyűlés elhatározta továbbá, hogy felveszi az érintkezést a független munkásszervezetekkel és a grafika! munkások szervezetével, hogy ezáltal a munkásság egyesülésének útidból minden akadály elháruljon. Kimondották, hogy a szakszervezeti tanács kiküszöböl a tanácskozásaiból minden Politiken kérdést és kizárólag szakszervezeti ügyekkel kíván foglalkozni. Végül elhatározták, hogy nagyobbszabásu kulturprogramot fognak kidolgozni a munkásság szellemi továbbképzésére. A szakszervezeti tanács újjáalakítása és a régi vezetőség bukása ui életet visz a noviszadi munkásság szakszervezett életébe, amelyet az eddigi éles ellentétek teljesen megbénítottak.
