Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-05 / 177. szám
2. oldal. ßACSMEGYEI NAPLÓ 1925. Julius 5. Fegyelmi eljárások lavinája a suboticai rendőrségen Eljárás indult a rendőrfőkapitány helyettese ellen is a suboticai rendőrségen folyamatban levő személyzeti átcsoportosításnak szombaton olyan tisztviselő is áldozatául esett, akinek működése ellen mindeddig még nem merült fel panasz a közönség köréből. Rajcsics Sándor polgármester-helyettes, Obradovics. Dragoszláv rendőrkapitány előterjesztésére fegyelmi eljárást indított Pesics Vladimír helyettes rendőrfőkapitány ellen. Pesics Vladimir a választásokat megelőző időkben került a suboticai rendőrséghez, ahol a bűnügyi osztályban kapott beosztást. Rövidesen áh ette az osztály vezetését és csaknem ezzel egyidejűleg nevezte ki a belügyminisztérium főkapitányhelyettesnek. A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste Rajcsics Sándor helyettes polgármestert, aki a következőket mondotta: — A város vezetősége, még a hónapokkal ezelőtt megkezdett hivatalvizsgálatok során elhatározta, hogy a nem megfelelő tisztviselőket eltávolítja a közigazgatásból. Csodálatoskép csak a rendőrségi szervezetben mutatkoztak oly hibák, amelyeket ki kellett küszöbölnünk. Obradovics Dragoszláv főkapitány, aki a legnagyobb eréllyel igyekezett elejét venni az anomáliáknak, végül is súlyosabb eszközhöz volt kénytelen folyamodni és ennek a következménye, hogy a fegyelmi eljárásoknak és felfüggesztéseknek valóságos lavinája indult meg. Pesics helyettes-főkapitány ellen is több szabálytalanság miatt tartotta szükségesnek a fegyelmi eljárás megindítását a főkapitány. Többek közt súlyos kifogás alá esett Pesicsnek az az eljárása, hogy egyes ügyekben,- a fő kapitány megkerülésével intézkedett, mint főkapitányhelyettes, holott az a hivatalos álláspont, hogy a főkapitányhelyettesi jogkör csak a főkapitány távolléte alatt illeti meg. A rendőrségnél történt felfüggesztésekről Rajcsics polgármesterhelyettes kijelentette, hogy Blázsics György, Didánovics Gorcsa és Prodánovics Mladen rendőrkapitányok ellen súlyosabb természetű hivatali panaszokmerültekfel.öiázsics György újabb felfüggesztése a belügyminisztérium utasítására történt. A közigazgatási bizottság ugyanis — mint ismeretes — a vizsgálat befejezése után Elázsicsot visszahelyezte állásába és az erre vonatkozó határozatot felterjesztette a belügyminisztériumhoz. Néhány nappal ezelőtt a belügyminisztériumtól leirat érkezett, amely közli, hogy Blázsics oly szabálytalanságokat követett el, amelyek miatt föl kell függeszteni állásától. — Didánovics Gorcsa — mondotta Rajcsics alpolgármester — azzal adott okot az ellene megindult eljárásra, hogy a városi tanács intézkedéseivel szembe helyezkedett. Prodánovics pedig, mint ismeretes, egy ártatlan embert az ágyából húzott ki és kihallgatás közben súlyosan összeverte, — Remélhető, — fejezte be nyilatkozatát a helyettes polgármester — hogy a jövőben rend lesz a rendőrségen is, A tanács mindenkor igyekezni fog a nem odavaló tisztviselőket a legszigorúbb eszközökkel eltávolítani. A megindult fegyelmi eljárásokat Vukics Ferenc főjegyző vezeti. Pusztuló magyar iskolák Velikibecskereken a leánypolgáriban és két elemi iskolában veszélyeztetve van a magyar tanítás Velikibecskerekről jelentik: A vajdasági magyar oktatás kálváriáján gyötrelmes stáció volt a veiikibecskereki felsőkereskedelmi iskola magyar tagozatának megszűnése. Ebben az évben tettek utoljára magyar nyelven érettségi vizsgálatot a (becskereki' kereskedelmi iskolában és ez az érettségi a magyarnyelvű kereskedelmi oktatás utolsó megnyilvánulása volt az egész Vajdaságban. A magyar kereskedelmi megszűnésével azonban nem ért véget a pusztuló magyar iskolák sora Velikibecskereken, sőt a helyzet még sohasem volt olyan kilátástalan, mint most és sohasem volt a magyar oktatás sorsa annyira za/aros és bizonytalan, mint a most következő tanévben. A középfokú oktatásban a kereskedelmi megszűnésével csak a gimnáziumban lesznek magyar nyelvű párhuzamos osztályok, de a magyar iskola már itt sem teljes, már az 1924—25-iki iskolaévben sem volt a harmadik és ötödik osztályokban magyar oktatás, bár a többi hat osztály fennmaradása egyelőre legalább biztosítottnak látévre inog. Az iskola harmadik osztályát már a múlt évben is csak külön engedéllyel nyithatták meg, de semmi biztosíték nincs arra, hogy amit Korosec megadott, nem fogja-e megtagadni Pribicsevics. Az intézet tanári kara aggódva tekint a szeptemberi beiratkozások elé és véleménye szerint az iskola fennmaradását csak az biztosíthatja, ha a Messinger-intézetböl átkerülnek a növendékek. Az elemi iskolákban magyar osztályt nyitnak mindenütt, ahol a létszám kielégítő, a múlt évben azonban a központi elemiben már együtt kellett tanítani az I—II. és együt a III—IV. osztályokat. Hiányosak voltak a magyar osztályok a Juranies uccai és a német, régi állami iskolákban is, amelyeken kívül ugyancsak a Messinge r-intézetben és a zárdában volt magyar elemi. A zárdái elemi iskolát nem vette át az állam és ennek engedélye ebben az évben ép úgy lejárt, mint a Messingeré. Hogy jövőre megnyilhat-e közülük valamelyik, az teljesen bizonytalan. A Miasszonyunkról elnevezett apáca-rend becskereki zárdájának főnöksége a napokban adta be a velikibecskereki közoktatási inspektorátus utján kérvényét a közoktatásügyi miniszterhez az engedély meghosszabbít ásóért. Minthogy az iskolatörvény felekezeti iskolát nem engedélyez, a zárda magánelemi iskola engedélyezését kérte és kérését felruházta minden törvényes kellékkel. Létszám tekintetében a központi áilami iskola, a Messinger-intézet és a zárdái elemi egyaránt gyenge lábon állnak. Szomorú, hogy itt is ép úgy, mint a polgáriknál az oktatást az egyik magyar iskolában, csak a másik megszűnésével lehet biztosítani. Félő, hogy egy magyar leánypolgári és két elemi iskola fogja szaporítani a jövő iskolaév elején az elpusztult magyar iskolák számát Velikibecskereken. A tanító házassága Irta: Kodolányi János Még volt vagy negyedóra a gyűlés megkezdéséig, de csodálatosképpen már izsufolásig megtelt az alacsony iskolaterem az egyházközség tagjaival. S még mindig jöttek az emberek. Sulvos csizmák kopogtak odakint a sötét tornácon, amint úgy nagyjából lecsoszogták a sárkoloncokat s az éktelen füstbe bebukott egy-egy kucsma és ködmen. mogorván dörmögött j’estét a sötétképü nógár s madárszárny módján lecsapzott bajusza kegyetlenül rángott a pipacsutora mellett. S a! padok közöt ott szorongtak a nagytekintélyű férfiak S a sarokban a szájas asszonyok csapata, ahal valamikor mint oskolásgverekek bibliázták taktusra az egyszeregyet. Akkor ők rettegtek a tanítótól, most a szegény mester válogatta izgalmában a lábát és sugdosott a kántorral a kályha mellett. Kopott volt a tanitó. borotválatian és keshedt. idegesen szíttá a ciearett maró füstjét s nagyon tisztességesnek, alázatosnak és szerénynek látszott, noha im telligens emberként büszkélkedett a fahibán más napokon. Nem is halk zugás duruzsolt az alacsony hodálvban. a kéméin- füstölés is arra vallott, hogy az egybegyűltek nagyon elszánták magukat, hogy pedig a legnyelvcsebb asszonyokat is elhozták magukkal az emberek azt bizonyította, hogy , nem alkusznak, nem mennek belel semmibe S még a halvány kísértésnek is eleiét akarják venni. Néha egy-egy erősebb kifakadás hallatszott a morajban, a fő szóvivő köpte a markát, hogy de biza ü máj megmondj annak a vásottnadrágunak, hogy nem fejőstehenek ük. mér nem ment püspöknek. mégis csak abszolút idolog, hossv mindön terhet a szegény Ipógár nyög. mindég csak fizessön.. Félnyolcra együtt volt a gyülekezet. A tanitó .utolsót szívott a kanadohány eigerettából s elhajította a kálvha tövészik. Magyar tanítási nyelvű polgári iskola három van Velikibecskereken: az állami fiúpolgári, az államosított zárda leánypolgári és a Messinger-intézetben levő leánypolgári iskola. A fiúpolgári népes és fennmaradása biztosítva van, annál labilisabb azonban a leánypolgárik helyzete. A Messinger-intézet iskoláit már régebben betiltották és csak az elmúlt tanévre hosszabbították meg az engedélyt az intézet polgári és elemi iskolájára egyaránt. Az évről-évre való engedélyül eghosszabbitási kálváriát az intézet tulajdonosnője bizonyára az idén is végig fogja járni, ennek a sikere azonban nagyon bizonytalan, különösen most. amikor az intézetnek tanitónőképző céljaira való imegvásárlása anyagi eszközök hiájnya miatt meghiúsult és nyilvánvaló, hogy a tanügyi hatóságok éppen az engedély megtagadásával fogják olcsóbb ajánlattételre szorítani a leánynevelőintézet tulajdonosnőjét. Az államosított zárdái leánypolgári a léíszámrendelet miatt évrőlbe. mert ő kuitureniber volt s nem szemetelt akárhová. mint a vele szemben tolongó polgárok sáros, köpködő, félelmetesen bősz s nemtörődöm hadteste. A mozdíthatatlan hegy! Alighanem nagyon melege voit a tanítónak: a mai napra tekintéivóvás miatt föltett kemény gallérja olyan volt. mint a szivacs. — Tisztelt gyűlés. — kezdte a tanitó odafönt a dobogón s rántott egyet a nyakán, mintha hurokba körűit volna s a tekintete is olyan kétségbeesett volt. De a zsongás elült s halálos, gúnyos, szinte röhögő csend borult a rossz atrnoszíérá.iu teremre. — Azt hiszem, mindnyájan tudják, hogy miért jöttünk ilyen számban összp . . . — Ugyárn. — dörpiögte egy rosszindulatú hang ott hátul s . az asszonyok vihogtak. — bakkecskét fejni. — Az a körülmény, hogy valamenynyien itt vannak, akiket a dolog érint, bizonyltja . . . — Kár a szép szóér. tanéttó ur. — vágott közbe nyugodtan a főhangos Csicsó-Mátyás János, előrelökvén hatalmas hasát s mindenki helyeslőén zúgott. — Mer mink iná tuggyuk. hogy a szóverág mire való: fizess, meg: fizess! Hát. Azér ne húzzunk az időt. Mer mink nem vagyunk olyan kecskék, akiket fejni lekössön. Mink bnkkecskék vacvunk. tanétó uram Éktelen, fülrepesztő orditásba kavarodott a százféleképpen is ugyanaz a vélemény. Az asszonyok hadonásztak, visítottak. piszkos bikiáik lengtek a füstben s csak foszlányokat lehetett hallani a kavargásban: — Mai a rosseb! Ki az a tanétól Hát má mink legyünk kódusok. ü meg csak zseböjön?! Hogy a rosseb . . . — Fizessön az isten! —• Hát mai má az utolsó tikunkat is a mestörnek aggvunk? — Emraá sok! Gyalázat! Szégyön! Az eien embör ne meniön mestörnek! — Bezárassuk az oskolát! Úgyse sok a gyerök! A mestör sápadtan és ajkát rágva állt a dühödt tömeggel szemben, amelyből csak torzult szájakat és kipirult, hullámzó kobakokat látott, meg itt-ott hadonászó kezet. Mellette a kurátor állott politikus képpel: hogv a tanitó is azt vélje, ö a fizetésemelést akarná, de a nép is azt. hogy csak kényszerűségből áll a tanitó mellett. Mikor a zsivaj kissé szűnt, a tanítónak sikerült elorditani. hogy ő is beszélni akar s erre meghallgatták. úgyis hiába tépi a torkát. S a tanitó fölindulva, reszkető hangon s tiizheborult képpel beszélt: — Nem hinném, hogy maguk közt akadna csak egy is. aki soknak találná a fizetésemet . . . Maguk tudiák. menynyi. maguk fizetik. Nem tudok belőle ruházkodni . . . — Járjon a régibe... — Nem tudok venni semmit, amire egy kulturenibernek szüksége van . . . — Meniön kapáni maga is... — Akkor ki tanítaná a maguk gyerekit. ha én is kapálnék?... — Nem is kell. — Jobb. bár gverök se lenne! — És higyjék el. — folytatta a tanitó megalázva és keserűen. — hogy nem jönnék én elő evvel a fizetésemeléssel, hiszen láttam a nap példájából, hogy maguk inkább nem választottak papot, csak a lukmát ne követelje, most ott a templom üresen. r— Nem is kell. Inkább a disznónak aggyuk a kukoricát. — De mondom, nekem ez elég intő példa. Most azonban, leeven egv kis szivük. gondolják meg. maeuk házas emberek. némelyiknek gyereke is van . . . Gondolják meg. ha megházasodok, hogyan élek meg a fizetésből? Pár percnyi csend dermedt a tömegre. — Nem házasodik a tanéttó ur. — bizakodott ezv asszony. — De igenis házasodok. Azért kérem, könvörgök maguknak, tegvék lehetővé, hogv asszonyt hozhassak a házhoz. Nem élhet az ember igv. mint a kivert kutya, egyedül. Asszony kell. aki gondomat viselje, masuk is beláthatják... Elhallgatott. A teremben izgatott csószogás. zugás támadt. Eleinte nem lehetett érteni semmit, később azonban tisztábban és világosabban vált ki a közvélemény állásfoglalása ebben, a tanítóra nézve olyan kényes és érzékeny ügyben. Hangok emelkedtek. — Eddig ió vót neki egyedül. — Ha neki magának is kevés, minek házasodik? — Van asszony elég. keressön, talál házasság nélkül is. — Hát eddig hogyan élt? A tanitó hallgatta. Aztán megint beszélni kezdett, csakhogy a veszni kezdő fejsze nyelét is. utána dobhassa a növekvő árnak. — Es ha most még el is tengődnénk valahogy ketten, de ha gverek születik. .. Ha gyerek lesz... Esetleg kettő is . . . Annak ruha kell. cinő kell, kenyér kell . . . Szinte rikoltozott a hangia. Erre már aztán tetőpontját érte a kavarodás. Mindenki beszélt. Sokan a mellüket verték. — Hát oztán mink tartsuk a mestör gyérükét? Azér fizessünk, hogv a mestör gyereküket szaporítson? — Magunknak se kell a gverök. osztán üneki meg azér aggvunk a sok drága búzát, kukoricát, sunkát. pénzt . . . — Bezárassuk az oskolát! Nem fizessünk! Nincs pap. ne legvön mestör se! — Hát! A rosseb! Mink dógozzunk. a pógúr nyög marná, a tanéttó meg házasoggyon a mi bürünkön! Azt má nem! A tanitó csak állt a foitó. szédítő zűrzavarban. ahol mindenki bátran kiabálhatott. hisz úgyse lehetett számontartani. ki mit mond ... És érezte, hogy tervei, álmai összeomlanak és düh facsarta a szivét és bosszút szeretett volna állni rajtuk és szemét könnv és vértödulás kápráztatta... Vasgy hozza ide az asszonyt és lökje szegénységbe? — Nézzék., emberek! Ide hallgassanak! Értsék meg. emberek! . . . De szavai elvesztek a füstben, mely s petróleumlámpa fényét ködbe takarta s nem válaszolt neki a zűrzavarban senki.
