Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-05 / 177. szám

1925. Julius 5 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet « ü» A Volga-menü németek köztársasá­gának helyzetéről érdekes jelentést közöl a nagyszebeni Deutsche Tages­post, amely bevezetőjében elmondja, hogy az oroszországi német kisebbség teljes politikai és kulturális autonómiát élvez a központi szovjet részéröl. A köztársaság területén, a jelentés szerint, 1924. évben 301 népiskola működött 38.000 tanulóval, mig ezzel szemben az iskolaköteles száma messze meghaladta a 60.000 lelket. A gyermekek 50 száza­léka beiskolázásán maradt. 1923-ik év­vel szemben az iskolázott gyermekek száma 9, a foglalkoztatott tanítóké pedig 14 százalékkal emelkedett. A német fal­vakban a tanítás nyelve német, az ukrá­nokban azonban orosz, mert nincs elég ukrán tanító. A nem jelentéktelen észt lakosság rendelkezésére olyan tanító van. ki észtül beszél. Német középisko­la alig van és a meglevőknek pedig csak az alsóbb osztályaiban folyik a tanítás tanárok és könyvek hiánya miatt. Igen érzik egy mezőgazdasági főiskola hiá­nyát, bár Krasni-Kut-ban van ilyesféle felette gyarló kezdeményezés. Ezen kí­vül van még két ipariskola és egy me­zőgazdasági gép szakiskola, egy paeda­­gogiai technikum és egy zeneiskola. A köztársaág néhány ösztöndíjat is ad te­hetségesebb tanulóknak. Az ösztöndíjak az 1925. évre igy oszlanak meg: 25 me­zőgazdasági, 9, közügyi és orvosi, 19 társadalom tudományi, 2 állatorvosi, 5 technikai, 10 munkás szakirodalmi, 3 ápolói és 1 repülőszakmai tanulmányok folytatását akarja elősegíteni. A közok­tatásügy céljaira a német szovjet az elő­irányzott 464.000 aranyrubel helyett csak 378.000 rubelt fordított, mert a befolyó jövedelmek nem fedezték a kiadásokat. Ez az összeg azonban a ■köztársaság egész költségvetésének egyharmadát teszi ki. Általában a Volga-menti németek erejükhöz képest igen sokat költenek kulturcélokra. A köztársaság közoktatásügyi népbiztos­sága elhatározta, hogy 1926-ik évben 20 uj iskolát nyit és 100 olvasókört alakit százezer könyvvel és ismeretterjesztő röpiratokkal. * Az aradi szobrok lebontását meg­kezdték. A lebontást Vignelli Rafael nagyváradi szobrász vezeti, aki a szét­szedett szobrokat bevaggonirozza és át­­kiséri Magyarországba. A lebontás idő­tartamára Arad főterét elzárták a for­galomtól # Az erdélyi magyar párt, a kolozs­vári lapok értesülése szerint akciót indit az érettségi vizsgák uj rendszere ellen, amelynek alkalmazása, mint az utóbbi napokban beigazolódott, katasztrofális a kisebbségi tanulókra. Az akció előkészí­téséről a magyar párt egyik vezető tag­ja a következőket mondotta: — Ami; a most folyó érettségi vizsgá­latokat illeti, mi sem tudunk többet, mint amit a lapok és elsősorban a Keleti Új­ság megírtak. Az érettségi törvényről szólva, beigazoltnak látjuk több alkalom­mal kifejezett aggodalmainkat. Remél­jük, hogy külön akció indítására nem lesz szükség és a közoktatásügyi kor­mány magától is be fogja látni taktiká­jának voltát és revízió alá fogja venni a törvénynek hibás pontjait. * * Észtország uj budapesti követe a magyar újságírók előtt nyilatkozott a kis északi ország politikai és kulturális helyzetéről. »Az észt autonómia — mon­dotta — a Kercnszky-kormány uralom­­rajutásával lépett életbe. A bolsevizmus kitörésével szükségszerűen született meg szinte napok alatt állami függetlensé­günk. Az ország gazdasági helyzete ki­elégítő és kulturális viszonyaink is jók. Annak dacára, hogy nemzeti kultúránk alig 60 éves múltra tekinthet vissza, már helyet kérhetünk magunknak a többi, európai ái!amok között. A kultúra fej- \ lesztése Észtország egyetlen luxusa. Analfabéta nincs az országban és min- ’ den kisebbség teljes kulturszabadsdgoí és autonómiát élvez, sőt a kisebbségi kultúrintézményeket állami segélyben részesítjük a számaránynak megfelelő­­leg«. Boldog ország... # Az Adeveral legutóbbi számában Eu­gen Filotti vezércikket irt, amelyben a genfi román követnek azzal az ominózus nyilatkozatával foglalkozik, amelyben retorziót követelt a Népszövetségnél pa­naszkodó nemzeti kisebbségek ellen. »A bajon másként kell segíteni irja Filot­ti —, még pedig módszereink megvál­toztatásával. Nyissuk meg a lehetősé­get számukra, hogy a parlamentbe jus­sanak. Megengedhető és igazságos-e, hogy másfélmillió magyart, az 'ország lakos­ságának csaknem fiz százalékát alig két' mandátum reprezentálja 350 képviselő közül, vagyis még egy százalék sem? Vitassuk meg a törvényeket, olvassuk cl önként Bukarestben emlékiratainkat, ne­hogy Gcnfbcn legyünk kénytelenek el­olvasni azokat. Tegyünk igazságot a kisebbségek dolgában«. Autószerencsétlen egy muzulm Ajanovics Hamral: Szarajevóból jelentik: A Banjalu­­ka-Jajce közti országúton pénteken este súlyos automobilszerencsétlen­ség történt, amelynek áldozatul esett Ajanovics Hamralia muzulmán-párti képviselő. Ajanovics, fiatal feleségével, akit pár héttel ezelőtt vett nőül és Mid­­zsics tcsnyai bankigazgatóval együtt indult el Tesnyáról Banjalukán ke­resztül Szarajevóba. Az autónak Vrbanja község mellett át kellett haladnia a Vrbanja-folyó fölötti ta­hidon. A. soffőr az alkonyati sötét­ségben nem vette észre, hogy a fa­híd padlóit javítás végett felszedték iség áldozata lett án képvisel© a halálos balesete ’és az autó befordult a folyóba. Aja­­\novics képviselő feleségével egy kő­nek vágódott és azonnal szörnyet­halt. A soffőr és a képviselő felesé­ge súlyosan megsebesültek, Midzsics bankár pedi'g zuzódásokpt szenve­dett. A tragikus végű Ajanovics nagy szerepet játszott a muzulmán moz­galomban és mint újságíró is jó ne­vet szerzett magának Boszniában. Szerkesztője volt a muzulmán-párt lapjának, a Szarajevóban megjelenő Pravdának. A szimpatikus fiatal képviselő halála egész Boszniában ■agy részvétet keltett. Dél-Kinábao forrada Kanton elszáll Londonból jelentik: A Reuter­­iroda értesülése szerint, Dél-Kiná­­ban, Kantonban a forradalmi pár­tok tizenhaitagu bizottságot alaki lottak a nemzeti kormány átvétele végett. A dél kínai pártoknak ez a lépése azt jelenti, hogy Kanton teljesen függetleníteni 'akarja ma­gát Pekingtól, amelynek politiká­ját az idegen-kérdésben túl oppor­­tunusnak találja és megalakítja a délkinai autonom köztársaságot, amely erőteljes forradalmi akció­kat kezd az idegen irnperalizmus ellen. A megalakított bizottság többségét a bolsevikiek befolyása alatt álló Sun-Yat-Sen pártiak al­kotják, akiknek vezetője Sun-Yat- Sen fia mint közlekedésügyi mi-Imi kormány alakult adt Pekingtő! niszter foglal helyet a bizottság­ban. A nemzeti kormány beikta­tására az angol és francia kon­zulokon kívül meghívták az ösz­­szes külföldi konzulokat, a meg­hívást azonban egyik sem fogadta el, kivéve az orosz ügyvivőt, aki bejelentette, hogy a beiktatáson megjelenik. Kantonban egyébként naponta érkeznek gőzösök az európai la­kosság számára rendelt nagy készletekkel. Az angol csapatok tízezer homokzsákot és szöges dróthuzaloknt kaptak a védelem erősítésére. Legutóbb egy francia korvetthajó és ágyunaszád Frochot tengernaggyal fedélzetén elindult Honkongba. Amundsen nei az Észak A szélesség 88 fok é Oslóból jelentik: Egy norvég lap tu­dósítója szikratáviró utján meginterjú­volta Amundsent, aki jelenleg az A. W. Selmdr fedélzetén tartózkodik. Amund­sen szikratávira,tban válaszolt és kije­lentette, hogy nem szándékozik többé északsarki expedícióra indulni repülőgé­pen. A legutóbbi expedíción meggyőz­ték arról, a fényképfelvételek is meg fogják ezt erősíteni, hogy nincs olyan erős repülőgép, amely a napról-napra növekvő sarki jég erejével dacolni tud­na. Az a gép, amelyet ők használtak,, a Dornier Wall, hatalmas erejű gép volt, mégis valóságos csodaszámba megy, hogy meg tudtak menekülni. Repülésük azonban igen fontos és értékes fö'dcritő szolgálatot teljesített Eckencr Zeppelin expedíciója számára. Meggyőződése sze­rint a Zeppelinnek sokkal több esélye van a; sikerre, mint a repülőgépnek. Ar­ra, vájjon Amundsen hajlandó-e részt­­venni Eckencr sarki Zeppelin-expedí­ciójában, Amundsen nem tér ki, de nyi­latkozatának ez a legutóbbi mondata sejteti, hogy nagy szimpátiával és nagy érdeklődéssel viseltetik az Eckener-ex­­pedició iránt n repül többé ;i Sarkra s 30 percéig jutott el Amundsen kijelenti, hogy a leg válsá­gosabb pillanat az volt expedíciója alatt, amikor mind a hatan, négy héttel kény­szerleszállásuk után végre ismét gé­pükbe szálltak, a motor berregni kez­dett és mindnyájan lesték-várták, meg­mozdul-e a repülőgép, ki tud-e a jég­ből szabadulni, föl fog-e tudni emelked­ni. Végtelennek tetszettek a pillanatok, s utána érezték, hogy egyszerre csak a gép emelkedni kezd. Ebben a percben érezték, hogy most végre megint van reményük ahhoz, hogy visszatérnek az életbe. A gép azonban ekkor jnég csak három-négy méternyire emelkedett a jég, illetőleg a viz fölé. Két óra múlt el, amikor végre igazán föl tudott emel­kedni. Ekkor végre szárazföldet láttak: a Spitzbergák rénszarvasterülete volt. Amundsen még megcáfolja azt a, köz­lést, hogy ő csak a 87 fok 40 első perc­nyi szélességig jutott el. A valóság az, hogy ott szálltak ugyan le, de repü­lésük során már 88 fok 30 percig jutot­tak el. Az Amundsen-expedició filmfelvételei ideérkeztek és jelenleg kidolgozás alatt vannak, őszre előadható lesz a film, a mely háromezer méter hcsszu, ebből 25C0 métert a Spitzbergákon vettek fel, mig a többi ötszáz, méter íj sarki tenger jégtábláin készült. Ez az 500 méteres film mutatja be az emlékezetes leszállás után a sarkvidéket és annak a karcnak a legérdekesebb jeleneteit, amelyet Anuindsenék vívtak a természettel, az életbe való visszatérésükért. Ezt a fű­met a sarkkutatóknak sikerült megmen­teni. Hogy repülőgépüket ismét repülő­­képessé tegyék, el kellett dcbnicik sok mindenfélét, de inkább otthagyták még bundáikat is, a Hímektől azonban nem vá tak meg. Oslóban vasárnap délben egy órakor lesz Amundsen ünnepélyes fogadtatása, az úgynevezett diszhidnál. Az ünnepsé­gen résztvesz Amundsen régi hajója is, amelyet előbbi utjain használt. A repülőgépet, amely az expedíció tagjainak közös tulajdona, eredetileg a Norvég Múzeumnak akarták átadni. Amundscnék azonban most cl akarták adni közös pénztáruk javára a norvég tenge­részeinek. Amundsen azt mondja, hogy a technikának ez a csodája még sok jó szolgálatot tehet hazájának. Amundsen további terveire vonatko­zóan arról értesülünk, hogy a kiváló ku­tató most meg fogja írni könyvét, még pedig vidéki házában, ahova visszavo­nul az oslói ünnepségek után. Amundsen a kézirattal cl akar készülni szeptember elsejére. Szeptember elején előadást tart Oslóban, majd még szeptember kö­zepén Amerikába utazik, ahol október hónap folyamán tart előadásokat. Lehet­séges, hgyg utazását Berlinben félbesza­kítja és ott is előadást tart. Küszöbön a világ- legnagyobb bérharca Angliában általános bányászsztrájk fenyeget Londonból jelentik: A bánya­munkások szervezetének konfe­renciája egyhangúlag elhatározta, hogy a munke.adók által felaján­lott béreket nem fogadja el, arról pedig még csak tárgyalásokba sem bocsátkozik, hogy a munkaidőt hét óráról nyolcra felemeljék. A konferencia határozaia rend­kívül kiéiesiti n bányászok és a munkaadók közti amúgy is erős ellentéteket. A bérek tekintetében még hajlandók volnának állás* pontjukból engedni a munkaadók, a nyolc órai munkaidőt azonban mindenáron be akarják vezetni az angol bányaüzemekben, a munká­sok viszont éppen ebben a kér­désben fejtik ki a legnagyobb ellent­­állást. Ha a bányászok ragasz­kodnak követelésükhöz és a kor­mány tervezett intervenciója nem jár sikerrel, akkor julius 31-én, ami­kor a kollektiv szerződés lejár, vagy általános bányészkizárás, vagy általános bányászsztrájk kö­vetkezik. Azok a bányamunkások, akik tagjai az alsóháznak, szerdán a fenyegető sztrájk ügyében meginter­pellálják Baldwin miniszterelnököt. A sajtó változatlanul a bánya­munkások oldalán van, különösen az a tény hangolta ily irányba a közvéleményt, hogy a bányatu­lajdonosok a maguk részéről a legkisebb áldozatot sem akarják hozni a termelés olcsóbbátételére, mig a munkásoktól nagy áldoza­tokat követelnek. Több lap azt irja, hogy az üzemeket nagyrészt elavult elvek szerint vezetik és ha a tuiajdonosok ezen a téren re­formokat határoznának el, bizo­nyára javítani lehetne a helyze­ten, a tulajdonosok és a munká­sok megkúrositása nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents