Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-31 / 203. szám
12 OLDAL » ÁRA 1'/2 dinár Poštarina plaćena! Megjelenik mieden reggel, ünnep alán és hétfőn délben Telefon «*ám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Szubotica, PENTEw 1925 Julius innfMinw Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossi.i Foae'ire-paio’.al Kiadóhivatal: Suhotica, Aleksandrova «1.1 (Lolhach-palota) Kis csöbörből nagy vödörbe Megelégedéssel vesszük a hirí, hogy a pénzügyi kormányzat nem zárkózik már eí azoknak a panaszoknak meghallgatása elől, melyek tiltakozó gyűléseken sorakoztatták fe! a Vajdaság iparosait, kereskedőit és gazdáit. Azok a rendelkezések, melyek a most benyújtott pénzügyi tizenkettedről szóló törvényjavaslattal együtt kerülnek a törvényhozás elé, kétségtelen jelei már a pénzügyi kormányzat kétségtelen jóindulatának, ha még nem is tekinthetők a jogos panaszok teljes orvoslásának. A törvényjavaslattal a pénzügyi kormány maximálni kivánja a házadénak s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak pótadóját. Ha ez a maximálás valóban az állami egyenesadó 50 százalékban fogja megjelölni a pótadó legmagasabb kulcsát, úgy észrevehető megkönnyebbülést fog jelenteni azoknak, akikre az vonatkozik. De még ha a törvényjavaslatból lesz is törvény, a Vajdaság gazdasági életének tátongó sebei tovább sürgetik az orvoslást. Elsősorban is miéft csak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra vonatkozik ez a korlátozás ? Az egyéni cégek, melyek szintén III. osztályú kereseti adót fizetnek, miért nem érdemlik meg ezt a törvényes kedvezményt? Másodsorban pedig miért maradnak orvosolallanok az adóztatás legkiéltóbb igaztalanságai ? Miért maradhat továbbra is törvényes állapot az, hogy a III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelem minden 100 dinárjából 10 dinár a III. osztályú kereseti adó, 60 dinár a hadipótlék, 35 dinár az általános jövedelmi pótadó és 30 dinár a rendkívüli pótadó. Eddig tehát ICO dinárból már 135 dinárt kell adóba elfizetni. És hol vannak még a forgalmi adók, hol vannak a fogyasztási adók, különböző, de egyaránt súlyos pótlékaikkal, hol van még a rokkantadó, betegápolási adó, útadó, fejadó és — a városi pótadók? A mai adórendszer vollaképen nem más, mint az adózók jövedelmének teljes s az adózók vagyonának fokozatos lefoglalása az állatni közösség számára. De ha most segítenek is az adófizetők egy részén, ha talán ezt a kedvezményt ki is fogják terjeszteni az adózók szélesebb kategóriájára, még mindig megoldatlan marad a városi háztartások problémája. Miután valamennyi vajdasági városnak szinte valamennyi földjét elvették s a köztulajdonban lévő föld fölosztásával legalább annyi gazdát, tettek öidnélkülivé, mint ahány földnél•ülit földhöz juttattak s legalább annyi szociális nyomorúságot okoztak, mint amennyit meg akartak szüntetni a földek lefoglalása, elvétele, kiosztása s a régi birtokosoknak a birtokból való kivetése után, végre fölmerült az a gondolat, végre megszületett az az aggodalom, hogy talán nem is lett volna szabad elvenni a városok földjét s talán mégis meg kellett volna hagyni ezeket a földeket a városi polgárság köztulajdonában, hogy jövedelme az egész polgárság terheit könnyítse s amellett annyi munkást tartson el, amennyi csak munkát találhat rajta. Még egyetlen vajdasági város sem nőtt fel odáig, hogy a francia, angol és amerikai municipiumok példájára általános földértékadóva! fedezze kiadásait. A vajdasági városok kivétel nélkül még az osztrák és porosz városi háztartások példáit követik s pótadóval s fogyasztási adókkal gondoskodnak szükségleteik fedezetéről s ily módon pótolják az elvesztett városi főidők jövedelme: r Éjszakai .g3i avazták a tizeukettt vasiatokat is. Do most, ha a városi pótadókat maximálja a törvényhozás, mihez fognak majd a városok, melyek először a földjeiket, utána a pótadószedés korlátlan jogát vesztik el. Kevés remény van arra, hegy rátérnek a legigazságosabb, a legszociálisahb, a termelőt kímélő s a tőke restségét büntető telekértékadóro. Bizonyosan majd a legagyaíurtabban kieszeit, iegraffináítebban kifantáziáit fogyasztási adókhoz iolyrmódnak. A szuboticai házbéríillér'ek ezer dinárokra rugó adótételei riasztó képet festenek előre. S miután az eddigi példák kivétel nélkül azt bizonyítják, hogy minden uj adó jövedelme háromszor annyi jövedelmet eredményez, mint amilyen költségvetési hiányt /akarnak vele fedezni, a városi polgárság joggai tart attól, rog3 ímit a törvényhozás a /árosi pótadóból lefokoz, hrioms.-oros összegben keil majd a cülöi.boző fogyasztási adók elmén oeH -.e>t.ni. Vuics Demeter éíes beszéde a vajdasági adómizériákról Sértő kijelentései miatt az elnök megvonta tőié a szót A parlament csütörtöki ülését délelőtt fél tizenegykor nyitotta meg Szubotics alelnök. Az elnöki bejelentések között szerepel Pilsen jak szlovén néppárti javaslata a szlovéniai jégkárosuitak gyors segélyezéséről, amit a pénzügyi bizottság elé utalnak. Szubotics elnök válaszol ezután Zsanics (Zajednica) kérdésére arra vonatkozólag, hogy miért nem válaszolnak a miniszterek az interpellációkra? Az elnök kijelenti, hogy már kétszer felszólította a belügyminisztert, hogy válaszoljon a hozzá intézett interpellációkra, azonban eddig eredmény nélkül maradtak felszólításai. Zsanics nincs megelégedve az elsők válaszával és rámutat arra, hogy Horvátországban a rendőrhatóságok terrort fejtenek ki, a belügyminisztérium pedig nem tesz ez ellen semmiféle megtorló intézkedést. Rátérnek ezután a napirendre, amelyen a költségvetési tizenketted javaslat részletes vitája szerepel. Az első szónok Demetrovics Juraj Prihicsevics-párti, hosszasan kitizálja a javaslatot. Foglalkozik a tisztviselőkérdéssel és az államnak a tisztviselőkkel szemben fennálló tartozásaival, majd az agrárkérdésről szó] és különösen a tizenketted törvénnybe foglal: azt azt az uj fejezetet bírálja, amely megengedi a nagybirtokok eladását az agrárérdekellek számára. Hangsúlyozza, hogy az adók olyan magasak már, hogy azokat nemcsak ki kell egyenlíteni, hanem le is ,kell .szállítani. Parlamenti bizottság kiküldését követeli az agrártörvény végrehajtásának ellenőrzésére. Végül pártja nevében bejelenti, hogy a javaslat ellen fognak szavazni. A vajdasági adóterhek Vuics Demeter bánáti földmivespárti képvislő részletesen bírálja a vajdasági pénzügyi viszonyokat. Beszél a súlyos adóterhekről és elmondja, hogy a Vajdaságban legutóbb a népgyülések • százain követelték az adóterhek könnyítését. A parlamentben nagy csoportjuk van a vajdasági képviselőknek, ezért csodálkozik, hogy ezek nem alkottak még egységes frontot a vajdasági adókérdésben. Sztojadinovics pénzügyminiszter: Hiszen ön is tagja vagyok a vajdasági klubnak! Vuics: Annál sajnálatosabb, hogy a Bánát megválasztja képviselővé a pénzügyminisztert, aki a nép érdekeivel nem törődik. Kifejti ezután, hogy a Vajdaságban a múlt évben 58 millió dinárral több adót fizettek, mint amennyit a költségvetés előirányzott. A vajdasági földmivesek a legna.gyob nyomorban élnek és 50—60 százalékos uzsorukamatot kénytelenek fizetni. A túloldalon is lel kell lázadni a becsületes embereknek — mondja — c viszonyok ellen, amelyekért mindenben, a .kormányzat bűnös. Közben a szónok sértő kifejezést használ a radikálisok ellen, mire az elnök többször sután rendreutasitja. Felhívja ezután Vuics a pénzügyminiszter figyelmét, hogy miképen működnek a Bánátban a pénzügyi hatóságok és mennyire ■‘zságtahuiok az adókivetések. Foglalkozik a pancsevói rétek bérletével. amelyet egy ng\nevezett réti bizottság holdankint egy dinárért bérel. J5.540 hold jó földről vau szó, amelynek csupán szénatermesp ..V- - ,30 iníliió jövedelmet hoz a bérlőknek. Grgin Dusán radikális képviselőt azzal vádolja, hogy tagja ennek a bizottságnak. Közben .heves «összeszóla.lko/ásba keveredik a.pénzügyminiszterrel, aki adatainak helyességét kétségbevonja. Vuics foglalkozik ezután az agrárkérdéssel és fplemliti Pap Géza nagybirtokának esetét, amelyet fel kellett volna osztani agrárcélokra. ahelyett azonban egy Panics nevű ügyvéd vette meg néhány külföldi zsidó segítségével, később pedig Terzin Zsiykónak adták cl. akinek pedig Bccskcrekeii is van ötezer holdas birtoka és aki egy Lederer nevű birtokostól kapott pénzt a birtok megvásárlására. Azt állítja, hogy az ügybe két képviselő is bele van keverve (óriási zaj!) Egy hang a centrumról: Ne rágalmazzon! Az elnök figyelmezteti Vuicsot, hogy u beszéd ideje letelt, amire a képviselő azt válaszolja, hogy jobban hisz a saját órájában, mint az MiiQkél'xm. JSi-. cinölt- űrért"TCiittrítrfc*» sitja Vuicsot Vuics ezután a parasztok bajairól és súlyos helyzetéről beszél, majd élesen támadja a kormányt és kijelenti, hogy nem hiszi, hogy volna olyan becsületes ember, aki megszavazná ezt a javaslatot. Óriási lárma fogadja Vuicsnak ezt a kijelentését.- - Ez.sértés! Vonja vissza! — kiabálják a kormánpártról Vuics felé. Az ehlök megállapítja, hogy Vuics megsértette a parlamentet. Meg logom önt tanítani — mondja — hogyan kell tisztelni a parlamentéi és az elnököt. Mivel kot ízben figyelmeztettem, hogy fejezze be beszédét, és ez nem használt, megvonom a szót, a parlament megsértése miatt pedig az ülés végén fogok javaslatot tenni Vuics képviselőnek az ülésekről való kizárására nézve. Grgin Dusán (radikális) személyes kérdésben szólal fel és kijelenti, hogy Vuics minden beszédében rágalmaz, amivel keveset törődne, mert, szerinte Vuics képviselőben morális szadizmus van. Az elnök ezért a kifejezésért Grgint rendreutasitja. Grgin kijelenti, hogy Vuicsnak a pancsevói rétekre vonatkozó adatai teljesen helytelenek. Egész Beograd tanú amellett, hogy a várossal szemben fekvő Borcsa és Orcsa községeket két év alatt háromszor öntötted az* árvíz, tehát valótlan, hogy az ezen a területen fekvő földek ilyen nagy jövedelmet hoznak. Ha Vuics egy hónapon belül be nem bizonyítja — mondja (irgin — hogy a réti bizottság huszonhat milliós jövedelmet élvezett, akkor öt utolsó rágalmazónak fogom tekinteni, ha azonban be tudja állításait bizonyitani, úgy nemcsak a mandátumomat teszem le, hanem kötelezem magam arra, hogy a politikai élettől teljesen visszavonulok. Vuics személyes kérdésben szólal
