Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-31 / 203. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. juHus 31 Éd. Fentartja előbbi állításait és hajlandó elfogadni bármilyen zsű­rit. Egyébként félreértett szavait helyreigazítja. Azt mondotta, hogy ha nem helyesbítik a javaslatot, nem lesz becsületes ember, aki ezt a ja­vaslatot meg merné szavazni. Az elnök a vitát befejezettnek je- j lenti ki, majd Gavrilovics Ottó elő-! adó felolvassa egyenkint a szaka-, szokat és a többség az egész első ! fejezetet megszavazza. Végül az el-1 nők déii icgy órakor bezárja az ülést i és folytatását délután öt órára tűzi ki. A délutáni ülés Félhatkor nyitja meg a délutáni ülést Szubotics Nikola aielnök és nyomban rátérnek a költségvetési ti­­zenkettcdek második részének tár­gyalására. Az első szónok Rankovics Ljuba j demokrata, aki megállapítja, hogy a j Itizenketiedeket kevesebb perc alatt | szavazza meg a nemzetgyűlés, mint ahány millióról szólnak a javaslatok. Kritizálja a pénzügyminisztert, aki­nek az az ambíciója, hogy világhírű pénzügyi kapacitás legyen s közben ; nem1 veszi észre, hogy az ország ! pénzügyi és; gazdasági helyzete egyre romlik. Bírálja az adópolitikát lés rámutat az adózás igazságtalan- j iságaira, amelyek főokát a ki nem j egyenlített adórendszerekben látja. Pártja nevében kijelenti, hogy a ti­­zenkettedjavaslatokat rtem fogadja jel. Moskovljevics földmivespánti be­szél ezután és részletes kritikáját adja a tizeiiktfiedjavaslatoknak. Ki­oktatja a Radics-pártot. hogyan vi­selkedjék a kormányban és figyel­mezteti, hogy ne engedje magát be­csapni. Örül, hogy?' Radicsék belép­itek a kormányba, de nem bízik a (radikálisokban. A Ház nagy többsé­be iücHI! tlldja; mit Scavaa meg. A ja­vaslatokat nem fogadja el. Skoberne szlovén néppárti hosszú (szlovén beszédben bírálja a tizen­­kettedjavaslatokat. Setyerov Szlávkó este nyolc óra­kor kér szót. Az agrárreformot érin­tő függelékekről beszél. Szerinte a rendelet a nagybirtokok fakultativ | eladását lehetővé teszi, ami az ag­rárreform teljes csődjét jelenti. Éle­sen támadja a Radicsr-pártot, hogy parasztoárt létére, nagybirtokos-po­litikát folytat. — Azt még a radikális-kormány sem merte megtenni, — mondja Se-, tyerov, — amit most Radics Pavlc megtesz. A rendeletnek az a rendel­kezése, amely megengedi a fel nem osztott fölei területek eladását jogi személyeknek is, a bankok és kü­lönböző konzorciumok kezére jut­tatja a földet. Számadásokat sorol fel, amelyek szerint még 1.200.000 hold termőföld és erdő van a nagy­­birtokosok kezén. Utána Zsulyevics Alexa radikális emelkedik szólásra, beszédét azon­ban csaknem egészen üres padsorok előtt mondja el. Zsulyevics beszéde után az elnök szünetet rendel el és az ülést tíz órakor nyitja ineg ismét. Az éjszakai ülés Szünet után Bozsovics Gligorije Pribicsevics-párti képviselő kap szót. Bozsovics szintén az agrárre­form kérdésével foglalkozik és tá­madja a Radics-pártot. Beszéde közben heves összeszóialkozás tá­mad Pribicsevics Valérián és a Ra­­dics-pártiak között. Az elnök csak nagysokára tudja a rendet helyre­állítani, mire Borovics folytatja be­szédét. (A parlamenti tudósitás folytatása ik oldalon.) . Újabb eljárás indiai a forgalmi ásó eltitkolásával vádolt noviszádl kereskedők ellen Szeptemberben kerül ez ügy az aáókivető bizottság elé Hirt adtunk róla, hogy az egye­nes adók «beogradi vezérigazgatósá­ga megsemmisítette azokat a pénz­ügyigazgatósági ítéleteket, amelyek­kel huszonnyolc noviszadi kereske­dő forgalmiadé eltitkolás cimén c/o— 51/* millió dinárig terjedő pénzbír­ságokkal sujttaott. A vezérpénzügy­­igazgatóság egyben elrendelte, hogy azok a kereskedők akik nein ve­zettek; szabályszerű forgalmi köny­veket, 500—5000 dinárig terjedő pénzbírsággal sujtassanak és hogy mind a huszonnyolc kereskedő ki­fogásolt forgalmi adóügyét az adó­kivető bizottság bírálja felül. Bugarszki Tódor inspektor, a no­viszadi pénzügyigazgatóság igazga­tóhelyettese az ügy várható fejle­ményeiről a következőket tikhkF '< rruwka táTSun kti aK í — A iwe»ér-pén 'š.rigaz' megsemmisítő határozatának, kolását nem közölhetem a nj nossággal. íz kizárólag a pénz, igazgatóságra tartozik. Annyit az ban mondhatok, hogy a megsemim sitő végzéssel az ügy még nincs el­intézve, mert maga a vezérpénz­­ügyigazgatóság rendelte el. hogy az érdekelt huszonnyolc kereskedő ügye az adókivetőbizottság elé utal­­tassék, ahol uj eljárás indul ellenük. Más oldalról, ahol a viszonyokat kitünően ismerik, közölték velünk, hogy a vezérigazgatóság utasította a pénzügyigazgatóságot, hogy foly­tassa le a vizsgálatot és büntesse meg a kihágást elkövetett feleket és most ugyanez a vezérigazgatóság azzal az indokolással semmisitette meg a pénzügyigazgatóság végző­­sét, hogy illetéktelen volt ezügyben eljárni; sem a vezérigazgató, sem a helyettese nem irta alá ezt a vég­zést, noha más esetekben a legjelen­téktelenebb akta is a vezérigazgató aUvrrsüval kerül ki. Ezeket a vég­et egy osztályfőnök irta alá. gül MiíoiTráLtorubk közölte ve­­, hogy a vázén énzügyigazgató­­utasitása folytán az összes ér­teit akták az adókive tőbizottság < oié kerülnek, amely szeptember vé­gén a pénzügyigazgatóságnak már rendelkezésre álló adatok alapján ki fogja vetni1 az eltitkolt forgalmi ösz­­szeg egyszeres adóját. Ez szabály­talan, mert ha a pénzügyi törvény értelmében a pór,zügymiuisztemek joga is van tiz éven belül adókive­téseket újtól az adókivetőbizottság elé utalni, ez a joga nem terjed ki a forgalmi adóra, amelyről szóló tör­vény semmiféle revíziót nem enged meg. Ha tehát- az adókivetőibizottság netán, a törvény rendelkezése elle­nére, mégis újra megállapítaná a most már nagyobb összegben' kisza­bandó forgalmi adót és ha ezt az érdekelt felek miegfelebbezik, a köz­­igazgatási bíróság, mint legfelsőbb fórum, feltétlenül megsemmisítené ezt az adókivetést. Ezt a vezérigaz­gatóság is jól tudja, de nem talált más megoldást. Titokzatos leányrablás Beogradban Autón elhurcoltak egy iizenöiéves gyógyszerészlányt Néhány nap előtt hirt adtunk arról, hogy egy tizenkilenc éves noviszadi leány és tiz éves húga titokzatos körül­mények közt eltűntek Noviszadról egy ismeretlen ember társaságában. Később az idegent a két leánnyal együtt a fci­­kindai rendőrség letartóztatta és átszál­lította a noviszadi rendőrséghez. Most ehhez az esethez hasonló tör­tént Beogradban, ámi azt a feltevést látszik igazolni, hogy egy jói megszer­vezett leánykereskedelmi szervezet mű­ködik az országban. Mint Beogradból jelentik, Kovácsé vies Danica tizenöt éves gyógyszertári gya­kornok leány a napokban nyomtalanul eltűnt. Kedden délután a lány a gyógy­szertár előtt állt, mikor arra haiadt egy autó, amelyben egy hölgy s egy ur ült. A férfi odahívta a lányt és kérte, hogy szálljon fel és kalauzolja el őket a Sztrumica-uccába. A kis gyakornok lány mit sem sejtve beszállt az autóba és azóta nem tért vissza. A rendőrség széleskörű nyomozást indított. Péntek reggel Irta: Tamás István A harmadik emeleti erkélyen fölsza­ladt egy rolló és kinyitották az ablako­kat Először egy portörlő rongy jelent meg a virágos párkányon, idegsokko­­san össze rázkódott és a menekülő ©őrszemek aranyps glóriaként léptéit el jaz iskolába siető kisdiák sapkát!an fe­jét. — A fene egye meg! — kiáltotta föl­felé a kisdiák míg prüszkölve levegő után kapkodott és a por ködén át két lábszárat pillantott meg, a magosban. Mart lábujhexyen táncolt a harmadik­­emeleti ablak-párkányon és csak halkan kuncogott a mellébe, mert a hálóban még aludt az ur. Eta külön mulatság volt. takarításkor a fejükre rázni az (embereknek a piszkot hogy elálljon a jszemük-száiuk. Ilyenkor megjegyzése­ket szoktak temp és mindenféle gorom­baságot mondanak Marinak, aki maid 'megpukkad a nevetésitől. Hogyisne, mi­kor az, a pici ember ott fenni felfelé forgatja azt a kis gomb fejét ‘és íenye­­getődzik. őt fenyegeti, aki a tornyok, háztetők és a ma.gosság védelme alatt áh! Mari minden péntek reggel lenézi az embereket. £s minden nagytakarításkor. Minden, héten tizenkét ablakot tisztit hat belső és hat külső táblát. Innen a magosból más a világ. A magosság erőt ad. hitet & öntudatot. Milyen kicsik az «ná>ensk odalemtt. Az indulataikkal, a Ttoimszsásrafeikal és a boltjaikkal. Az autó csak duruzsoló fekete bogár és a nehéz falusi szekerek olyan lomhán jmásznak akár. a hernyók. Ma hetipiac van és a falu igy rohanja meg minden pénteken álmában a várost. Atari éne­kel és az arraSárók mind fölnéznek. Ö azt jól tudia. Pélkézzel kapaszkodik a Tolló zsinórjába olvan pózban áll. mint a spanyol ballonnak. behajlitott derók­tőrongy. Ég és föld között lebeg és bravúrokat csinál, mint a pilóták. Prima­donna. És közönsége van mint a komoly színházak művésznőinek. A gyárba siető fiatalemberek minden­féle disznóságot kiabálnak fel hozzája. A szó ritkán jut el odáig, csak a hang és a szájuk éhes rángását látja. Ez mu­latságos és izgató, ö még csak tizen­nyolc éves !és szeret játszani. A múltkor például egy elbódult falujabeli tölcsért csinált a tenyeréből és ezt tutulta föl: — Mári, hun hagytad á selyem bu­­gyogódat? Fd se veszi az tyesmit Viharod és kirúg m levegőbe 'izmos, fehér lábával. Indulatosan. Ez az egész féríinépnek szól. — Dögöljetek meg! — gondolja és feljebb köti a szoknyáját, hadd érje a combjait is a nap. Odahaza szép barná­ra volt lesütve az egész teste. De a vá­ros kifehérítette, megsápasztotta és a fa­lujában, máikor legutóbb otthon volt. kis­asszonynak szólították. Nem tisztességes dolog ez. Próbálta dképzelni magát hogy néz­het ki alulról. A minap a Verebeséknél látta a Sárit igy az ablakban. Azt is néz­ték. de csupa tejfelesszáíu kölykök, diákok. De a Sári ék ablaka csak egy emeletnyi. Egyáltalában nem impozáns. »Ä közei ség nevetségessé teszi az illú­ziókat« érzi hamáiyossabban és egy­szerűbben Mari. öt például a szomszéd házból figyeli egv ur már régóta. Tudja jól. csak agy tesz. mintha nem venné észre, mintha levegő lenne a vén gaz­ember. aki műiden péntek reggel ott izgul a zsaítigáter mögött pedig felesé­ge is van a bitangnak. De ilyenek a fér­fiak. Hűtlen kutyák mind! És Mari vad féltékenységgel gondol az ösmeretien férfiak légiójára, akik más nőt ép ttgy meggusztálnak, mint őt. Ám azért vannak kivételek is. A Lajost nem szabad egv napon se említem azok­kal. A Lajos egy lakatossegéd, aki min­mäüiyv« uüisajntuat utucwv- rau. /v l-üíicsv <uu inat­fcÉjis azjáveö» yíilűaewt «©ül a töt-»dig, «eadtak, flnomt rinügokf beszélget vdet semrná maisok odáz. semmi odané­­zés. Pedig Mari tudia, hogy Lajos is azért áll meg szívesen alatta diskurálni. De azért Lajos mégis más. Nőtlen, ötven dinárt keres naponta és ilyeneket mond papkeltekor: — Marika, kegyed iegy hős! Vagy: — Bámulom a ISekfeleoetét! Vagv: — Csodálatos egy nő! Ám azért nem egy stréber fűzeigő a Lajos,, ezek a kitörésiek csak az ő lei­kének spontán megnyilatkozásai nont­­ahegy a vulkánok is kiadják felgyülem­lett. fölös energiájukat. Mari ilyenkor a lába közé fogja a szoknyáját és ijedő­sen összekapja a combjait legalább is mutatja, hogy megvan benne a jószán­dék és eleget tesz az illendőség követel­ményeinek. amit Lajos nem győz eléggé sajnálni, sőt titkon kárhoztatni. Mari persze kunsztozik az ablakban. Kívülről pucolja és egy hajszálon lóg az élete, egy sóhajtáson, ha megcsúszik, ha csak egv légy száll az orrára, vagy rá­kiáltana valaki: nyomban vége lenne. Le­zuhan az ablakból a kövezetre és össze­törik dirib-darabra. mint tavaly a Kleinék cselédje, akinek az agyvelejét a harmadik sarkon szedték össze. De az szánt-szándékkal tette. Szerelemből. — A buta — gondolta Mari sajnálkozó gőggel —< érdemes egy legényért? — és megnézte magát a ragyogó ablak tükrében. Riszálta a derekát-- Csak az orrom lenne kicsit fitosabb — nyomta arcát a hfis üvegre elégedet­lenkedve — és a szám kisebb. összecsücsőritette a száját, mint ha csókot akarna adni és kacérul bele­csókolt a levegőbe: egyszer, kétszer, háromszor. Ki gyönyörködött ebben a klasszikus magánjelenetben? A ió isten és a kémények. Ez az ő szokásos pén­tek reggeli társasága. A kémények mind öt nézik a szomszéd ház tetejéről. Nem tesznek, megjegyzést meg se mukkan­nak. csaík élvezik őt figyelmesen. Fecs­kék repülnek el mellette és messze, egész a mezőig lártja a várost. Ha lezu­hanna? Mari behunyta szemét a szédü­lés gyönyörűségében. Nem. ez nem tör? ténhet meg vele öt a jóisten vigyázza az égből. A jóisten veszi a gukkerét péntek reggel ilyenkor inspekciót tart és lenéz a földre. Persze1 őt látja meg első­nek. mert ő van a legmagasabban. hozzá közel. És a jóistennek felderül az arca: —1 Ez a iMari egy derék lány. már kora hajnalban talpon van és pucolja a Schlestngerék ablakát a harmadik eme­leten! És ekkor a jóisten kiveszi a zsebéből a piros noteszét megnyálazza a tinta­­ceruzáját és beír a Marinak egy 1-est. Mari .szemében a tárgyak is meg sze­méi vesednek. Az ablak, a kényes kisasz­­szony. akiért hetente egyszer kockára teszi az életét És oly jó lemosoiyoigni a nagysága rémületét, aki — ntógő künn t himbálódzik az ég és föld között — eí­­szömvedve sikitia az ebédlő ajtóból: — Jesszus Mária! Mari ne hajoljon -ki annyira! Mari grimaszt vág és megittasul a gőgtől. Az artista gőgje ez. akinek lelke telezabáüja magát á jámbor néző ijedelmével, ö hozta ki igy a sodrából a nagyságát az ö életéért remeg, ő miat­ta drukkal és zakatol vadul a száve. Kü­lönben a kutya se törődik vele. Sirhat egész éjjel a konyhában és meggebed­het a fájdalomtól. Hallotta a múltkor ebéchiél: tele volt a h&z vendégekkel és a nagysága vele dicsekedett Diskuráltak TÓla. Először á lóversenyről beszedtek és utána mindjárt ő következett. A nap már magosán járt a bankot is kinyitották, még egy ablak, aztán vége. a drótok, kémények és madarak társasá­gából mehet vissza a konyhába elmoso­gatni a kávéscsészéket A konyha lenn van a földszinten. I

Next

/
Thumbnails
Contents