Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-22 / 194. szám
2. oldal tétéről, a bíróságokról, a rokkantakról és az elemi oktatásról. A parlament jövő munkája tekintetében a kormány elő fogja készíteni és a parlament elé (pgja terjeszteni a kivetkező törvényjavaslatokat: törvényjavaslat a községektől, amivel az egész királyságban tegységesiteni fogja a községi törvényeket. Törvényjavaslat a tisztviselői törvény módosításáról, amely lelte tővé fogja te»mi az állami tisztviselők számának szükségszerű csökkentését, másrészt a szolgálatban maradó állami alkalmazottak illetményeinek felemelését, valamint íazokét, akik most nincsenek szolgálatban, de szükség van állami szolgálatukra. Törvényjavaslat az adók egységesítéséről, az agrárreformról, a viziérök kihasználásának konceszsziójárót, a vízi törvények egységesítéséről és az ár mentesítő törvények egységesítéséről, a mocsaras területek kiszárítása céljából. Törvényjavaslat az ipari hitelekről, a mely már a parlament előtt fekszik, szintén minél előbb döntés alá kerül. 'Mindezek mellett a kormány törekedni fog a tengerészet, a hajózás és a halászat fejlesztésére. Főbb vonalaiban, tisztelt képviselő urak. ez a jelenlegi munkaprogramja a kormánynak. Az ország külpolitikáját a kormány teljesen az eddigi szellemben fogja vezetni, egyetértésben minden olyan szövetséges és barátságos hatalommal. akik bennünket segítettek ennek az államnak megteremtésében. A kormány barátságos szerződések kötésével lehetőség szerint meg akarja szilárdítani ezeket a kötelékeket. Törekedni fog arra. hogy a többi államokkal is lépésrői-lépésre minél jobban rendezze viszonyát. Az az óhajtásunk, hogy együttes erővel oldjuk meg azokat a nehézségeket. amelyek a legutóbbi borzasztó háború után valamennyi európai államban felmerültek. A nemzeti felszabadulásnak és ezvesülésnek nagy müvét Isten segedelmével. nagy és hatalmas szövetségeseink támogatásával, valamint népünk legendás vitézségével lés óriási véráldozatokkal befejeztük. Ezek az áldozatok és szenvedéseink megadják a jogot nemzetünknek arra. hogy történelmének hosszú, nyugodt és békés periódusába lépjen most be. Sohasem volt iobb kilátásunk arra. hogy ilyen életet biztosítsunk. mert hiszen a horvát oaraszt- Dárt vezéreinek parlamenti deklarációja után. amelyet a szerzett tapasztalatok diktáltak, elmondható, hogy az egy nemzet két része, amelyek sok évszázadon keresztül idegen uralom átal el voltak egymástól szakítva, most nemcsak külső 'körülményele következtében, hanem meggyőződésük által vezéreltetve iegy tető alá kerültek, amelyet együttes jogaik érdekében együttesen is fogiák megvédeni ellenségeitől. Azonkívül két ilyen nasrv és erős •parlamenti csoport egyezménye által megalakult kormány teiiesen biztosítja a nemzetgyűlés gyors és sikeres munkáját, aminek, reméljük, a legrövidebb időn belül látható eredményei is lesznek és ami jótéikony hatását éreztetni fogja az egész állami életben. Az általános állami és nemzeti szükségletek tekintetében ilyen nézetekkel lén a királyi kormány a parlament* elé és reméli, hogy bizalomra és támogatásra talál majd a nemzetgyűlésben. A nemzetgyűlés megszavazta a hadi kártalanítási törvény módosítását 1Ä deklaráció felolvasása után a [•nemzetgyűlés áttér a napirendre, a melyen elsősorban a hadikártaianitásról szóló törvény módosításáról szóló javaslat szereoel. ti többségi jelentés felolvasása után Nikolics Milán (demokrata) szó! hozzá a ia-BACSMEGYEI NAPLÓ vaslathoz, amelyet kritika alá vett. de végül kijelenti, hogy vártja nevében hozzájárul a javasolt módosításokhoz. mert azok a köziót szolgálják. Az elnök ezután elrendeli a szavazást. amelynek eredménye az, hogy a javaslatot 201 szavazattal 2 ellen a nemzetgyűlés elfogadja. Csak a montenegrói föderalisták szavaztak a javaslat ellen, mert Montenegró nem kap a hadikárpótlásból. A Pantheon-javaslat A nemzetgyűlés ezután megkezdi a nemzeti érdemek elismeréséről <Pantheon) szóló javaslat tárgyalását. A többségi jelentést Lcdosevks Jó-ó dr.. a kisebbségi jelentést lsebot szlovén néppárti terjeszti elő. Az elnök a Jelentések felolvasása után az ülést berekeszti és a legközelebbi ülést szerda délelőtt kilenc órára tűzi ki. A szerdai ülés napirendje: vita a kormány deklarációról. A pénzügyi bizottság ülése Radonics Jováu dr.. a pénzügyi bizottság elnöke szerda délutánra ülésre hívta össze a bizottságot. Az ülésen befejezik a lelkészek drágasági pótlékairól szóló törvényjavaslat vitáját. Pribicsevicsék lemondanak parlamenti tisztségeikről Kedden délelőtt Pribicsevics Szvetozár elnöklete alatt ülést tartott a független demokrata-párt is. Az ülésen a politikai helyzettel foglalkoztak és elhatározták, hogy tekintette! a megváltozott politikai helyzetre, a párt tagjai lemondanak a parlamentben viselt tisztségükről. A határozat értelmében dr. Palacsek a parlament másodelnöki tisztségétől, dr. Popovics Szvetiszláv a pénzügyi bizottság alelnöki, dr. Demetrovics Juraj a törvényhozó bizottság alelnöki és Budiszavlyevics Szretén a mentelmi bizottság alelnöki tisztségétől válna meg. Elhatározták még, hogy a pártvezérek kollégiumának délutáni ülésén a pártot Grizogono, a párt alelnöke képviseli, aki javasolni fogja, jhogy a kormánydeklarációt a tizenkettedekre vonatkozó kormanyjavaslattal együtt tárgyalják. Anya és fia Hat hónapra ítélték a szuboticai főispán tolvaját Főtárgyalások a szuboticai törvényszéken ispáni hivatal irodafőnökét hallgatták ki. Elmondja, hogy, ő ment a pénztárhoz fölvenni a főispán fizetését. Pár percig beszélt Merkovics ellenőrrel, amig a pénztáros kiolvasta a járandó pénzt. Mire aztán befejezte az ellenőrrel beszélgetését és fel akarta venni a pénzt, legnagyobb meglepetésére sem a könyvecske, sem a Pénz már nem volt ott. Az esetet rögtön jelentették a rendőrségnek. A kérdéses időben más nem volt a pénztárnál, csak Krisztoíorovics. Ezután Bldzsics György, a városi titkos rendőrség főnöke tanúvallomásában ismerteti a nyomozás lefolytatását, majd Gubics Kálmán városi számvevőt hallgatták ki. Azt mondja, hogy a kérdéses időben más senki sem volt a Pénztárnál, csak Krisztoíorovics. Mánics Stefán írnok elmondja, hogy a lopás utáni napon több hivatalnoktársával kutatást végzett a hivatalban az eltűnt pénz után és ő találta meg a könyvecskét a pénzzel együtt egy fiókban, amely közvetlen Krisztoíorovics detektív íróasztala mögött van. A bizonyítási eljárás befejezése és a perbeszédek elhangzása után a bíróság meghozía ítéletét, mely szerint a vádlottat bűnösnek mondotta ki lopás bűntettében és ezért hat havi börtönre Ítélte. Az ügyész és a védő felebbezett. ___________1925 julius 22, Főszámvevők Két érdekes bünpörben Ítélkezett kedden a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa.' Fiú az anya ellen Ez év április 19-én, vasárnap özvegy Ivaidcs Istvánné, Zöldi Ceciliát megtámadta a fia, Kálmán, leteperte és kést fogott rá. A vád szerint a íiu rátérdelt anyjára és a kezében tartott késsel meg akarta ölni. A házbeíiek közbeléptek és véget vetettek a verekedésnek. Az április hó 20-ika óta vizsgálati fogságban levő huszonhárom éves tvanics Kálmánt szándékos emberölés kísérletével vádolja az ügyészség. A vádlott a bűnösség kérdésére nemmel felel. Hosszasan beszél családi viszonyairól. Azt mondja, hogy anyjával mindig békésen élt, de aztán odajött hozzájuk lakni Gáló István, aki akkor rendőr volt és ettől az időtől kezdve rosszra fordult a viszony közte és anyja között. — Mióta Gáló a házban lakott, — mondja a vádlott — engem el akartak űzni. Januárban a vádlott elvesztette állását, ami még tűrhetetlenebbé tette otthon a helyzetét. Az anyja kijelentette, hogy nem ad neki kosztot. Akkor csak hálni járt haza. A kritikus napon délután ment haza és összeszólalkozott anyjával, amiatt, mert a ruhái nem voltak elrakva. Egy fiókot kért az anyjától a ruhái részére, de nem kapott. Ebből előbb szóváltás, majd tettlegesség keletkezett. Amikor mind a ketten ,— ő és az anyja — a földön hevertek, kiugrott a szobából a konyhába, ahol a verekedés folyt, Gáló István és megütötte őt. Erre fölkelt a földről és hátra lépett. Gátó botot vett a kezébe, ütni akart, akkor kivette nadrágzsebéből a kését, felnyitotta, de nem szúrt. Amit tett, önvédelemből tette. Kijelenti, hogy nem térdepelt az anyjára és soha sem fenyegette meg, hogy megöli. Ezzel véget ért a vádlott kihallgatása és mint első tanú a vádlott anyja, Ivanics Istvánné lép a bíróság elé. Az elnök figyelmeztetésére, hogy — miután fia ül a vádlottak padján — nem köteles vallani. Kijelenti, hogy vallani akar. — Engem gyilkolással fenyegetett, — mondja. — Nekem jött. mert nem adtam neki enni. Nekem van még három családom, a kereset kevés. Egy huszonhárom éves fiatalember keressen maga. — Akkor vasárnap belém kötött. Agyon akart ütni, mert a ruhát nem rakhatta el a fiókba. Csúnyán rámkiáltott, aztán úgy meglökött, hogy elestem. Mikor felkelteni, megragadta az egyik kezével a nyakamat, aztán mind a ketten elestünk. Ö fogta a nyakamat, én segítségért kiáltoztam, erre bejöttek a konyhába Domonkos Juliska és Mohai Ernő. A fiam megint nekem fordult és rám térdepelt. Erre Gáló István kiugrott a szobábói és két pofont adott a fiamnak. Akkor fölkeltünk. A bicska ott volt a fiam kezében. Gyilkolni akart, többször mondta, hogy meg fog gyilkolni. Ezután izgalmas szembesítés következett anya és fia között. A fiú hevesen tagadta, hogy úgy történt az eset, ahogy az anyja előadja. A bíróság megeskette a tanút. Ezután Gáló Istvánt hallgatták ki. Elmondja, hogy amikor ö közbelépett, a bicska ott volt a vádlott kezében, de nem volt kinyitva. Domonkos Julianna, aki szintén jelen volt az esetnél, azt vallja, hogy a verekedés után a bicska a földönheveit és nem volt kinyitva, ügy tudja, hogy a fiú békében élt az édesanyjával. Több tanú lényegtelen vallomása után véget ért a bizonyítási eljárás. Vaszüjevics Liuba dr. ügyész fentartja a vádat. Vuics Milán dr. védő fölmentést kér. A bíróság rövid tanácskozás után fölmentő Ítéletet hozott, mert nem látta beigazoltnak, hogy a vádlottnak szándéka lett volna az anyját megölni. Detektív a vádlottak padján Ez év május 1-én — mint ismeretes — a szuboticai városi főpénztár ablakából ellopták Gyorgyevics Dragosziáv főispáni fizetését és fizetési könyvecskéjét. A megejtett nyomozás során kiderült, hogy a kérdéses időpontban, amikor Jaramazovics városi főpénztáros a főispán fizetését a könyvecskével együtt oda tette a felek részére szolgáló asztalkára, más nem tartózkodott ott, mint Krisztoíorovics István, a bejelentő hivatal egyik detektivje, aki a saját és két társa fizetését vette fel a pénztárnál. A lopás gyanúja igy, egyedül ő reá terelődött és a lopás utáni napon megtalálták a pénzt is. a könyvecskét is a bejelentő hivatalban egy állvány fiókjában, amely közvetlen Krisztoíorovics íróasztalának háta mögött van. Ez a körülmény, valamint az, hogy a kérdéses időben a pénztárnál más nem tartózkodott, mint Krisztoforoviés, nyilvánvalóvá tette, hogy csak ő követhette el a lopást. Kedden tárgyalta a bíróság ezt a bűnügyet. A vádlott tagadta, hogy ő lopta el a pénzt A vádlott után MarciMcs Ivánt, a főoffenzivája Senta város ellen A volt főszámvevők sorra perük Sentit Sentáról jelentik: Bobrik György volt sentai főszámvevő — mint megírtuk — port indított Senta város ellen, mert a város nem akarta nyugdíjjogosultságát elismerni. A port Bobrik megnyerte. A város azonban ezután sem fizetett, úgyhogy Bobrik végrehajtást vezetett Senta ellen. Most a város másik volt főszámvevője, Helmberger György indít kártérítési port Senta város ellen. Helmbérger György éveken át volt Senta város tisztviselője, főszámvevője és helyettes polgármestere. Semmi konkrét panasz nem merült fel ellene, mégis 1921 év január hó 4-én főkapitányi ítélet alapján az Ítélet kihirdetése után egy órával átdobták a magyar határom Szegeden még 3 évig a pénzügyigazgatóságon működött, 1924-ben pedig nyugalomba vonult. Helmbergernek háza is volt Sentám amelyet még 1913. évben kisajátított a város. Ezt azzal indokolta, hogy rakpart bővítésre, hídfeljáró építésre kell a Helmberger-féle telek, s hogy a ház helyére akarják felépíteni a polgári leányiskolát. Helmberger tiltakozott a kisajátítás ellen. Minthogy azonban közérdekű építkezésről volt szó, a bíróság helyt adott a város kérésének, s a házért 17.000 koronát ítélt meg. Ezt az összeget Helmberger meg is kapta. A házat akkora már le is bontották. A város jó üzletet csinált, mert a ház anyagáért többet kapott, mint amennyi a vételár volt. Ekkor a város kimondotta, hogy nem épít a megmaradt telkeken, hanem értékesíti. A megmaradt 340 négyszögöl telket két részre elosztva el is árvereztette 1919-ben. A két telket Kikirics Béla és Gráf Ármin vette meg. Kikirics is elköltözött és ingatlanát Gráfnak adta el. Az árverési feltételek között benne volt, hogy a vevők öt év alatt kötelesek a rakparton megfelelő házat építeni. Az öt év lejárt, a telek azonban még mindig üres. A város tartozott volna a kisajátítást szenvedő főszámvevőnek a kisajátitott, de építkezésre igénybe nem vett ingatlant a törvény értelmében a kisajátítási ár megfelelő hányadáért felajánlani. A város ezt is elmulasztotta, ezért Helmberger György, aki a napokban megjelent Sentán, kártérítési port indít a város ellen és követeli a telek visszaadását, vagy pedig, ha ezzel súlyos károsodás érné a várost, méltányosságból pénzbeli egyezségre is hajlandó.
