Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-22 / 194. szám

1925. julius 22.

BÄCSMEGYEI NAPLÓ

3. oHaf.

K

isebbségi Élet

9 E! ®

Kitiltott egy magyar ABC könyvet a román közoktatásügyi miniszter azzal az indokolással, hogy a tankönyv a román állam érdeke ellen tartalmaz néhány kitételt. Az ABC-és olvasókönyvben Anghelescu a következő ártatlan sorokat inkriminálta:

»Magyar helyen, Székelyföldön szülét[tem,

Magyar anya virrasztóit énfölöttem/«

Az olvasókönyv 43-ik oldalán ezek a sorok is szemet szúrtak a román közoktatásügyi miniszternek:

»Csak nem f ájult cl még a székely vér, Minden kis csepje drága gyöngyöt ér/« Megbocsáthataian bűnnek minősítették az alábbi gyerekverset is:

»Pesten jártam iskolába, kuk!

Térdig jártam a rózsába, kuk!«

Az olvasókönyv 23-ik oldalán ebben talált Anghelescu irredentizmust: »Debrecenben kidobolták.

Hogy a dongót ne dalolják«.

A 60-ik lapon is van egy roppant sértő mondat:

»Egyszer egy kecske betévedt Pestre...«

Az ABC-és könyv szerzői, hir szerint, nem nyugosznak meg a miniszter szigorú Ítéletébe és az a szándékuk, hogy az inkriminált kitételek kihagyásával újra készítik szeptemberre ABC-iükct.

Az erdélyi magyar párt az ősz folyamán napilapot indít, amely a párt ellenőrzése mellett szolgálja a magyarság érdekeit. A lapalapitást a legutóbbi elnöki tanácsülésről kiadott hivatalos kommünikében jelentette be az erdélyi magyar párt, melynek vezetői »Magyar Sajtóvállalat Részvénytársaság« címen jelentős tőkét gyűjtöttek össze a lapkiadás céljaira.

A szlovák autonomisták egyik vezetője Mudrony feltűnést keltő cikket irt a szlovákok politikai sérelmeiről. »A szlovenszkói csehszlovákok azt mondteletét, a kulturális türelmesség és a kölcsönös megismerkedés atmoszféráját. El kell hárítanunk a nagy veszedelmet, hogy rablók hemzsegjenek az országutakon, az előkelő világban pedig a törvénytelenség tiporja lábbal a becsületességet. Vissza kell iktatni régi jogaikba a román nép tradicionális erényeit, egyszóval a szeretet müvét kell szolgálnunk«. Jorga beszédét az előkelő közönség lelkesen tapsolta. A román politikára azonban aligha lesz a beszédnek hatása.

Elsimult

az angol kormányválság

Churchill konfliktusa a tengerészeti miniszterrel

Londonból jelentik: Az angol konzervatív kormányt, mely példátlan többségével az alsóházban egészen rendkívüli parlamenti helyzetet élvez, súlyos kormányválság fenyegette. Jóformán észrevétlenül támadt ez a válság, de amilyen hirtelenül jött, olyan nagy veszedelmet rejtett magában. A válság középpontjában Churchill pénzügyminiszter állott, aki takarékossági szempontból ellenezte a fegyverkezési költségek fokozását. Szembentalálta magával főként Bridgcman tengerészeti miniszteri, aki öt uj círká'ót kíván épiltetni és a költség első részletének megszavazását már az idei évre kérte. A tengerészeti minisztert a hadügyminiszter és a légügyi miniszter támogatták, mig a kereskedelmi miniszterrel élükön a többi miniszterek Churchill felé húztak. Bridgemann, aki a konzervativ-párt jobboldalának a vezetője, lemondással fenyegetődzött és ezzel élezte ki annyira a helyzetet, hogy már arról Írtak a lapok, hogy lemondása esetén a kormány fele vele együtt távozna. I yen körülmények között természetesen Churchill pozíciója tarthatatiannak látszott, annál is inkább, mert az aranyérték elsietett bevezetése miatt őt okolják a gazdasági válság elfajulásáért.

Kedden érkezett londoni hir szerint egyezmény jött létre, amely lehetővé teszi a válság megoldását. Az egyezség nagyobb megtakarításokra nyújt módot, ami a légügy számára 10, a hadsereg számára 20, a tengerészet számára pedig 15 százalékot fog kitenni. Ilyen körülmények között végrehajthatják majd a cirkálók építését, amit a tengernagyi hivatal követel.------ Hl Ilim lilillMHHIt Ilim II Win ---Magyar sors

Erdélyben

Radics István a Vajdaságról

Becsületes agrárpolitikát ígér — Pártja a Vajdaságban újra

akar szervezkedni

Beogradból jelentik: Konyovics rfolyamán a legutóbbi választásokról

István volt tengerésztiszt, a Radicspárt volt bánáti képviselőjelöltje, a ki szintén résztvett a Radics-párt zagrebi tanácskozásain, hétfőn érkezett vissza Beogradba. Konyovics Radics István meghívására vett részt a vasárnapi ülésen és külön is tanácskozott Radiccsal, aki a vajdasági állapotok felől érdeklődött. A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa beszélgetést folytatott Konyovicosa.1, ;aki részletes információt adott Radics Istvánnal folytatott tanácskozásairól.

Konyovics elmondotta, hogy Radics rendkívül érdeklődik a vajdasági viszonyok felől. A vajdasági viszonyokat személyes tapasztalatból természetesen nem ismerheti, azonban minduntalan Radicsevics Brankó és Zmaj Jovan Jovanovics vajdasági költők verseiből idézett, mintegv igazolásául, hogy nem idegen előtte a Vajdaság, miután a két vajdasági szerb költő müveit jól ismeri.

— Tárgyalásaink során—mondotta Konyovics—érdeklődött a vajdasági nemzeti kisebbségek, de különösen a szegény nép sorsáról és rni,után informáltam a vajdasági viszonyokról, kijelentette, hogy sürgősen '.segíteni kell a szegény földttiives 1nép helyzetén, még pedig az agrár'reform-törvény helyes alkalmazásával.

— Sok szó esett tanácskozásaink

is, különösen a Radics-párt ellen alkalmazott terrorról. Ezzel kapcsolatiban megjegyeztem, hogy a Vajdaságot mindeddig gyarmatként kezelték, néhány tucat miniszteri család monopolizálta. Radics kijelentette, hogy a Radics-párt minisztereinek első feladatuk lesz a vajdasági helyzet megjavítása. A Vajdaságban — mondotta Radics — sokkal roszszabb lehet a helyzet, mint volt Horvátországban, mert ott kevesebb az ellenálló erő a kizsákmányolással szemben.—Hangoztatta, hogy amit tenni óhajt a Vajdaság érdekében, azt a radikálisokkal egyetértésben fogja tenni, mert csak olyan politikát akar folytatni, amelyet a nép is támogat. A radikális-pártnak huszonkét képviselője van a Vajdaságban és akármilyen terrorról is beszélnek, ez a huszonkét képviselő még is csak nagy néptömeget jelent, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ezután elmondotta Konyovics, hogy mint Radics István közölte vele, a Radics-párt továbbra is folytatja szervezkedését a Vajdaságban, még pedig nem csak a nemzeti kisebbségek és szlovákok között, hanem a szerbek között is. Radics meg van arról győződve, hogyha látják a parasztpolitika eredményét, a szerb parasztok is csatlakozni fognak a Radics-párt zászlója alá.

ják, — írja — hogy Szlovenszkón nincsen szlovák nemzet, nincsen szlovák nyelv, hanem csak csehszlovák nemzet és csehszlovák nyelv. Hová lett tehát a szlovák nemzet? Hová lett a csehszlovák testvériség? A csehszlovák kormány Szolvenszkón szlovák politika helyett cseh politikát csinál, mintha nem is léteznék a szlovák nemzet, pedig tudhatná, hogy a szlovák .nemzetet vérig felizgathatja, de elcsehesiteni sohasem fogja. A szlovák néppárt a mai kormánypolitikát sohasem fogja támogatni, mert annak végső célja Szlovenszkó asszimilálása. Éppen ezzel hajtották a szlovák néppártot és vele együtt az egész szlovák nemzetet oda, amelyről a jogászok joggá:! azt mondják, hogy »cillisio afíicorum«.-*

A bukaresti szabadegyetem megnyitása alkalmával Jorga Miklós, a román közélet legtekintélyesebb alakja, nagy beszédet mondott a kultúra feladatairól és a román nép tiirelmességéről. »Sokféle ember van jelen ebben a teremben — mondotta — több nemzetiség, különböző szokásokkal és különböző anyanyelvvel. És meg fognak győződni róla, hogy a legsúlyosabb problémákat is megtárgyalhatjuk anélkül, hogy bárkit is érzéseiben sértenénk. Pedig néha szomorú kötelesség az érzések megbántása. Ám sérteni csak azért az örömért, hogy sértsünk, a legnyomorultabb cselekedet. Meggyőződésem, hogy a tudomány a társadalom boldogulásának eszköze és nem az izolálás fegyvere. A háború után uj elemek jelentkeztek Európa szociális életében. Nálunk, mint mindenütt, valósággal szomjaznak uj ideológiákra. A nemzeti föltételek is mások, mint 1916- ban voltak. Szomorú azonban, hogy az uj ideológiára vágyó ifjúság befogni engedj magát az első éretlen formula elé, amelyet megmutatnak neki. Előadásainknak egyik célja, hogy Romániában megteremtsük a törvényes tekintély tiszKedvezoen fogadták Párisban a oémet jegyzéket

Németország nem köti feltételekhez Európa biztonságának

előmozdítását

Parisból jelentik : A külügyminisztériumban közölték a sajtóval, hogy Németországnak a francia biztonsági jegyzékre adott válasza hivatalos helyen igen jó benyomást telt. A hivatalos jegyzék ugyan tartalmaz bizonyos fentnrtásokat, ezeket úgy magyarázzák, hogy Németország kénytelen volt tekintettel lenni egyrészt belpolitikai szempontokra, másrészt Oroszországgal régebben kötött megállapodásaira is.

Annyi bizonyos, hogy a német jegyzék egyetlen pontja sem tartalmaz ellentmondásokat, Németország korábbi álláspontjával szemben. A jegyzék nem igazolta nzrket a lapjelentéseket, amelyek arra vonatkoztak, mintha Németország junktimot akart volna felállítani a biztonsági paktum és a kölni zóna kiürítése között. A „Köln" név egyáltalában nem is fordult elő a német válaszjegyzékben.

Párisi felfogás szerint a német jegyzék határozottan komoly tépés a paktumra irányuló tárgyalások megindítása felé. Ezért Briand Hoesch német nagykövettel megkezdett tanácskozását folytatni is fogja. Mindkét oldalon megvan a törekvés arra, hogy minél előbb meg tudjanak állapodni, kérdés

azonban, hogy a tárgyalásokat betudják-e fejezni a Népszövetség szeptemberi kongresszusa előtt? Ez különben nem is fontos, mert ez alkalmat ad arra, hogy Németország a tárgyalások kedvező alakulása esetén még a tárgyalások befejezése előtt belépjen a Népszövetségbe, ami azután megfelelne úgy a francia, mint a német álláspontnak is.

Németország bizonyos kikötéseket tesz a népszövetségi paktum

16. cikkelyével szemben, de ennek dacára az az általános benyomás, hogy Németországban megvan a legjobb szándék arra, hogy a biztonsági paktumot meg valósítsák. A német jegyzék azt látszik bizonyítani, hogy Németország szilárdan el van tökélve arra, hogy belép a Népszövetségbe. Hoesch nagykövet egyébként közölte Brianddal azt is, hogy Neme!ország hajlandó a nagyköveti ten cs lefegyverezési jegyzékének messzemenő engedményeket tenni.

i Drótköteleket, szigetelt és csupasz ?

? rézhuzalakat, izzóíámpazsinórokat, antenadró- |

% tokát, ólomkábeleket elsőrendű minőségben, c J jutányos áron szállít a

5 Novisadi Kábelgyár (Rađničkau.2.) II

$ Telefon 121 4433 1

Angol folyóirat támadása a román kormány ellen

Londonból jelentik: A Time and Tide című folyóirat legutóbbi száma tüzetesen foglalkozik az erdélyi magyar kisebbség helyzetével és többek között a következőket írja:

Rendkívül sajnálatos, hogy Románia nem bánik emberiesen kisebbségeivel. A békeszerződés nemcsak Erdélyt, ezt a Skótországgal csaknem egyenlő nagyságú területet juttatta Romániának, hanem a magyar Alföld egy részét is, közte olyan területeket, ahol minden egyes falusi lakos magyar. Ezen a területen most tilos magyar tanoncokat iparosokká képezni. Ha több mint négy magyart beszélgetni látnak az uccán, mint összeesküvőket letartóztatják. A helyi hatóságok minden románnak haladéktalanul engedélyt adnak üzlet nyitására, mig a magyaroknak hónapokon keresztül várakozniok kell és végül is a megvesztegetéshez kell folyamodniok.

Ezen a területen több mint egymillió protestáns áll, köztük több mint hétszázezer presbiterianus (református), valamint kétszázhatvanháromezer lutheránus. Egyházaik és iskoláik, amelyeknek egyike-másika négyszáz éves múltra tekinthet vissza, mindenkor értékes kulturális befolyást gyakoroltak. Eddig száznyolcvan presbiteriánus iskolát alakítottak át román állami iskolává. Középiskolákat és elemi iskolákat egyszerűen bezártak, az iskolaépületeket e’kobozták és amikor az oktatást más épületekben folytatni akarják, ezt egyszerűen eltiltják azzal az ürüggyel, hogy hiányos a berendezkedés.

A vallási kisebbségek védelmére kiküldött nemzetközi bizottság jelentése szerint a román kormány beismerte, hogy kényszeríteni lehet minden személyt, akiről a helyi román magisztrátus megállapítja, hogy román a neve, hogy gyermekeit a görög-ortodox egyházba írassa be. A békeszerződés e