Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-19 / 191. szám
14. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925 julius 19. véház nélkül. Csák, ha tehetségtelen. De olyan »iró« is van, akinek a tehetsége csak abban nyilvánul meg, hogy kávéházba jár. * Az iró úgy csip be a kávétól mint a nyárspolgár a sötröl. * Kávé nélkül még csak meglehet az iró és a művész, de kávéház nélkül semmiképpen. Elgondolni is borzasztó, mily katasztrofális hatással volna az irodalomra és művészetre, ha a kávéházakat bezárnák... Mindi'g megijedek, ha olvasom, hogy egy kávéház megbukott. Nem fogja ezt a bukást megsinyleni a jövőévi könyvpiac s a legközelebbi mütár- Iat? # A kávé otthon jobb mint a kávéházban, de a kávéházban jobban izük mint otthon. Nem pusztán azért, mert roszszabb, de azért is mert drágább. # Az Imént mondtam, hogy a kávé: a nők bora. Igaz, ők úgy isszák a kávét mint a férfiak a bort. A nők másképp isszák mint a férfiak. De ezen ne csodálkozzunk, ők mindent másképp csinálnak mint a férfiak. bet. A kétféle képnek Iátószerveinkben végbemenő összeolvadása folytán áll elő a plasztikus látás. A sztereoszkópnál tulajdonképpen a látószervben végbemenő, processzust utánozzuk azzal, hogy a két szem távolságának megfelelő két nézőpontból készítünk egy-egy felvételt és az igy nyert képeket oly helyzetben rakjuk egymás mellé a nagyitóüvegek elé, hogy az egyik szemünkkel csak az egyik képet láthassuk és viszont, a mássikkal csak a másikat, miáltal a két fénykép ép úgy egyetlen plasztikus képpé olvad, mint a természetben nézett tárgy. A feltaláló, Datonte párisi mérnök merőben más utón kereste — és ugylátszik találta meg a megaldást. ö a két nézőpontból felvett képeket nem egymás mellé, hanem egymás tetejébe vetíti. Az igy nyert képek eleinte természetesen kusza benyomást tettek, mert a két kép egyszerre jelenvén meg a vásznon, egymásra zavaróan hatottak. A leleményes Daponte csakhamar belátta, hogy csak úgy érhet célt, ha a két képet .gyors egymásutánban, külön-kíilön világítja meg és pedig oly gyors egymásutánban, hogy a szem alkalmazkodó képessége követni ne tudja. Olyan berendezést eszelt tehát ki, amellyel a tökéletesen éles egymástól térbelileg különálló képeket úgy tette a két vetítőgép lencséi mögé, hogy közbül még egy-egy kristálytárcsa is elférjen. E kristálytárcsák nagy sebességgel való forgatásával a képből induló sugárnyaláb fényét hol megerősítette, hol meggyengítette Daponte, még pedig úgy, hogy az egyik képpet éppen akkor világította meg legjobban, amikor a másik leggyengébben volt megvilágítva. Ez természetesen ugyanazt a hatást keltette, mintha az egyik szembe csak az egyik a másikba csak a másik kép sugarait bocsátotta volna. Az elért siker tehát iteljes volt, amennyiben a mozgóképekkel is tökéletesen ugyanolyan plasztikus benyomást nyerünk, mint a Brewster-féle sztereoszkóppal az (élettelen fényképről. Nem kell hozzá ilyenformán tulnagy optimizmus, ha azt hisszük, hogy ez a plasztikus mozi szintén oly gyorsan fogja meghódítani a világot, mint eJsőszülött testvére, a harmincéves kétdimenziós mozi. Balzac annyi feketekávét ivott, hogy belehalt. (Állítólag harmincezer csészénél többet fogyasztott el.) És voltak a kortársai közt, akik a nagy Honoré halálára azt mondták: szép halál. A müvei nem volnának oly életerősek, ha kevesebb kávét iszik. Ha az ő jeles kortársa és barátja: Musset a kávét szerette volna és nem az abszintot, az ö elmúlására is azt sóhajtották volna pompás verseinek a kedvelői: szép halál! * « A kávé két irányban tett szolgálatot a kultúrának: fejlesztette a pletykát és előmozdította a litteratura fejlődését. Sok emberszólással és sok jó könyvvel volnánk szegényebbek, ha kávé és kávéház nem volna. '*■ A múltkor megismerkedtem egy úrral, aki azt a kijelentést tette, hogy nem szereti a kávét. Végtelenül megsajnáltam. Szegény ember! Hát mi öröme van az élettől? Az első szerhnyelvii újság Újvidéken 1841-ben jelent meg 7841—1893-ig 56 szerb lap jelent meg Újvidéken Feltalálták a plasztikus mozit Ha igaznak bizonyul az hir. amelyet Parisból hozott a táviró, akkor a mozi gyorsiUemü fejlődésének ismét újabb és talán még a most lezárulónál is nagyobb perspektívákat nyújtó korszaka előtt állunk. Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint arról, hogy az egyes szereplők játéka többé már nem lapos, úgyszólván egymásra tapasztott testetlen fényképek monoton sorozata alakjában jelenik majd meg a Vásznon, hanem csupa háromdimenziós, a valóság illúzióját lényegesen jobban felkeltő plasztikus jelenet fog a mélységet színlelő térben szemünk elé tárulni. Hogy mit jelent valamely* tárgynak kétdimenziós képe, a háromdimenziós, plasztikus, visszaadása mellett, azt a festményt és a szobor keltette benyomás különbségén látjuk legjobban. Elég jó összehasonlítást kapunk egyébként már akkor is, ha a tárgyat egyszer mindkét- szemmel, másszor félszemmel nézzük meg. A fényképészet terén már hetven esztendeje megtalálták a módját és eszközét, hogy miképpen lehet a szemlélőben a papirfelületre rögzített kép plasztikus benyomásának érzetét kelteni. Bizonyára mindnyájunkat gyönyörködtetett már egyszer-másszor a Brewster angol fizikus nevéhez fűződő sztereoszkóp az a két nézőlencsével biró, igénytelen kis szekrényke, amely a beléje helyezett képet, szinte kézzelfoghatóvá varázsolja. Az uj készülék alapötletére ez a sztereoszkóp vezette feltalálóját. * Tudvalevő, hogy a körülöttünk lévő tárgyakat mindkét szemünkkel, nézve, jobbszemünk a tárgy jobb. balszemünk pedig a baloldalából iát valamivel töbUjvidék sok évtized óta a szerb intelligencia központja volt. Innen indult ki minden politikai, kulturális, társadalmi és szellemi mozgalom: Újvidék volt a magyarországi szerbség Athénja. Újvidéken indult útjára az első magyarországi szerb újság is, amely 1841- beu hagyta el a sajtót, de amelyet, — a szerb értelmiség különböző politikai szellemi irányzatának befolyása alatt, — egymásután követett a szerb sajtó számost terméke és ezek együttvéve élénk szellemi életet fejlesztettek és igy a szerb sajtó, sok tekintetben úttörője volt a szerb kulturális törekvéseknek. Az első magyarhoni szerb újság 1841- ben Bácka Vila (Bácskai Tündér) címmel Újvidéken jelent meg. Almanachszerü kiállítása és tartalma volt, költeményeket, elbeszéléseket, történelmi, pedagógiai, nyelvtudományi cikkeket és apróságokat közölt. Összesen négy füzet jelent meg belőle, az elsőt dr. Jovatiovics Péter szerkesztette, mig Jan kavics Pál, újvidéki szabadalmazott könyvnyomtató adta ki. Gimnáziumi tanárok voltak ezzel az almanach-al az újvidéki szerb sajtó úttörői: 640 előfizetője volt. 1847- be Medakovics Dániel dr. Napredak (Haladás) cimmel uj lapot indított és hetente előbb kétszer, majd háromszor jelent meg. 1865-ben Popovics György vette át a lap szerkesztését és azt 1869-ig jelentette meg, amikor a Szrpszki Narod, Bach-párti osztrák érdekeket szolgáló politikai lap váltotta fel. 1867 után a békiilékeny irányt szolgálta. 1848- ban Pesten Bogdanovics Konstantin szerkesztésében és kiadásában hetente kétszer a Vestnik (Hiradó) jelent meg. Néhány száma után Újvidékre tették át a szerkesztőségét, ismét néhány számmal utóbb Karlócára került és rövidre rá megszűnt. 1852-ben Srpski Dnevnik (Szerb Hiradó) indult előbb dr. # Medakovics Dániel, később Gyorgyevics I. szerkesztésében. 1858 szeptember 11-én a kormány betiltotta, később újra engedélyezte. 1864 végéig megjelent. 1855-ben a földművelő érdekeket szolgáló Ratar (Földművelő) indult Petrovics Döme tanár szerkesztésében. Egy év után megszűnt. Rajkovics György Újvidéken 1858-ban Skolszld liszt-et (Iskolai lap) alapított. 1864-ben Budára, majd Zomborba került. Iskolaügyi szaklap volt. 1860-ban Popovics György Danica (Hajnali csillag) cimmel szépirodalmi lapot indít Fućhs Ignác nyomdájában. Tartalma: színdarabok, költemények, elbeszélések. 22 évig állott fenn. Ugyanabban az évben Csokra Emil Slovenlca (Szláv géniusz) cimmel történelmi folyóiratot indított, Mihajlovics Döme szerkesztésében és Zmái-Jovánovics főmunkatársa közreműködésével r 1860-ban Mesečar (Holdas) cimmel az első szerb élclap jelent meg, de még azévben megszűnt. í Zmáj-Jovánovics 1861-ben Dajkovics György szerkesztővel Komarac (Szúnyog) cimmel képekkel illusztrált élclap jelent meg. Később Popovics Sándor (Zub) szerkesztette. Tőle Telecski Lázár és 1868-ban dr. Gruiics János vette át. Szintén az évben Csakra Emil és Ninkovics Péter szerkesztésében Szrbobran (Szerbvédő) cimmel uj lap indult és 1867 március 4-én megszűnt. Csakra Emil 1862-ben a Slogdt (Egyetértés) indította meg. A szépirodalmi lapból csak néhány példány jelent meg. 1862-ben Zmáj-Jovánovics, Jávor (Juharfa) címmel megindult szépirodalmi lapja 1863-ban megszűnt. 1874-ben dr. Ognyanovics Illés uj életre keltette. Ezernél több előfizetője volt. Az ipar, kereskedelem és a földművelés érdekeit szolgálta a Radics György szerkesztésében 1862-ben megjelent Se- Ijak (Falu) cimü lap. 1862—1866-ig állott fenn a Domišljan (Elmélkedő) szatirikus folyóirat, amelyet Stojadinovics Szvctozár szerkesztett. 1 1862-ben Putnik (Utas) volt a címe a tanulóifjúságnak szánt lapnak, amelyet Rajkovics György, Ignjatovics J. és Natosevics Gy., utóbb Csakra Emil szerkesztett. Egy évet élt. A szüntelenül uj lapokat alapitó Rajkovics György 1863-ban Humorista cimü uj élclapot indított, de csak egy száma jelent meg. Hadzsits Antal dr., a Matica későbbi tudós elnöke 1864-ben Ogledalo srpsko (Szerb tükör) cimmol uj szépirodalmi lapot indított. 9 sžam jelent meg. Trumics K. 1864-ben Zoli a (Darázs) cimmel megjelent élclapja 1865-ben megszűnt. I 1865- ben a Matica Hadzsits Antal dr. szerkesztésében kiadta a Matica (Méhkirálynő) cimü előkelő színvonalon állott szépirodalmi lapot. 1866- ban ismét Rajkovics alapította az 5 számot megélt Reu (Torma) élclapot. 1866-ban dr. Milctics Szvetozár alapította a jövő évben hatvanadik esztendőbeli jubileumát ünneplő Zasztavdt (Zászló). Első évben Pesten, majd 1867- ben Újvidéken jelent meg, amelyet később Pavlovits István dr., Popovics I., Gyorgyevits Mita, Dimitrijevics Mihály Bekics Jósa, Mihajlovics Braniszláv dr. Gavrilla Emil, Jovics István, dr. Pacsu Lázár, Aleksievfcs Mita. Klicin Döme, Tomics János és most Vilics Márkó szerkeszt. A sok szerkesztőváltozás dacára Miletics és Tomics voltak a lap vezérei. Egy ideig a mostani egészségügyi miniszter: dr. Miletics Szlávkó adta ki. A lap becskereki Programm alapján áll és alapítása óta a radikális-párt hivatalos lapja. Három évig élt az 1867-ben alapított Nedeljni list (Vasárnapi lap) ismeretterjesztő újság, melyet Beogradac János szerkesztett. Monasevics András, 1868-ban Beseda (Hitszónoklat) cimmel az első szerb egyházi folyóiratot indította meg. Később Szandics Sándor tanár szerkesztett te és Duhovni zbornik cimmel szent beszédeket tartalmazó melléklettel jelent meg. Szubotics János dr. zagrebi szép ternyi r 1869-ben megindította a Narodot (Nép). 3 év után Szubotics Eszékre kőt-, főzött és a politikai lap, •— a szerb szabadelvüpárt lapja, — megszűnt. 1869- ben Masirevics pátriárka alapításában és dr. Grujics János szerkesztésében a Srpski narod (A szerb nép) Indult, Politikai lap volt, 1891-ben megszűnt. 1870- ben Hadzsits Antal Mlada srbadija (Ifjú szerbség) címmel szépirodalmi lap indult. 9. szám után megszűnt A fáradhatlan Rajkovics György Zem- Ijak (Föld) címmel családi lapot indított. Popovics Vazul István, a Tökölianum későbbi kormányzója 1871-ben Glas na^ roda (A nép szava) családi lapot alapított. Zmaj-Jovanovics 1872-ben Ziza (Tüzláng) cimmel uj élclapot bocsáít útra. Egy évig jelent meg. Az első szerb színházi lapot a szerb színházi társulat kiadásában Hadzsits Antal dr. 1871-ben szerkesztette Pozoriste (Színház) cimmel. Az első munkáslapot a Radrűk-ot (Munkás) Szandics Sándor lS71-ben szerkesztette. Csak egy szám jelent meg. Az orosz—török háború ideién indult meg (1874-ben) az llustrovana ratna krónika (Képes háborús krónika). A szláv népek felszabadítását hirdette a török uralom alól. A Pajevics A. nyomda állította elő. A Zasztava 1878-ban Zccvicsai (Szülőföld) cimmel társadalmi lapot alapított. Egy évet élt. j Starmali (Borsszem Jankó) cimmel 1878-ban Zmaj szerkesztésében élclap indult. 1889-ben megszűnt. Pacsi Lázár dr. 1878-ban Sztrazsa (Őrség) cimmel tudományos folyóiratot indít. 1879-ben Saljivi astronom (Tréfás csillagász) cimmel élclap indult. Ugyanezen évben Musicld Branko a Zadrugát (Családi kört) indítja meg. Zmáj 1880-ban megindítja a Nevent. Rajkovics 1881-ben útra bocsájtja az egy évig élt Večernjacđt (Esthajnali csillag.) Irodalmi lap. Popovics Vazul István 1881-ben a Srpske ilustrovane Novinet, (Szerb képes újság), 1881-ben Dimitrijevics Miklós a Srpsko holot (Szerb kör) ismét Rajkovics György 1884-ben a Glas isiinél (Igaz szó), Pavlovics István dr. 1885-ben a Nase dobót (Korszak), Dr. Palit Mihály, Gosztovics Pál. Vucsetics Mihály 1885-ben a Branikot (Védbástya) indítják meg. Nagy napilap lett belőle később és mindvégig a liberális párt orgánuma volt. Sztrazsilovo cimmel 1885-ben Grcsics János tanár szerkesztésében szépirodalmi, Rajkovics szerkesztésében 1885-ben Borsiján (Borostyán) cimmel szépirodalmi Varadfahin Árkád íelsőbbleányiskolai igazgató Zenski svet (Nővilág cimmel 18S6-ban nőmozgalmi ,Neskovics Röme tanfelügyelő Növi vaspitaí (Uj nevelő) cimmel 1887-ben tanügyi, Sakarak-Ninics Szergius Srpski Lion néven 1S87- ben egyházi, Jovics István 1893-ban Sztrazsa (őrség) címmel és ugyanakkor Hadzsits Antal dr. szerkesztésében megindult mint a Matica évkönyve a jelenleg dr. Maletin Marko kitűnő szerkesztésében megjelenő Letopis Matice Srpske magas színvonalon álló irodalmi lap
