Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-17 / 189. szám
6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. julius 17. A fasiszták ellopták az ellenzék kiáltványát Mussolini lapja előre leközölte a Mateotti-figy íeleplezo-lratát Rómából jelentik : A fasiszta Epoca szerdán a késő esti órákban egy kiáltványt hozott nyilvánosságra, amelyet az ellenzék készíteti, válaszképpen De B:mo szenátor főimenlésére. Az iratot eddig azért pem hozták nyilvánosságra, mert az ellenzék aventir.usi blokkja még nem tudott. végleg megegyezni a szövegezésben. Az ellenzék kiáltványa — amit a fasiszta sajtó valami módon megszerzett — azt igyekszik bizonyítani, hogy a tanúvallomások súlyosan terhelők voltak, mert világosan kiderül belőlük, hogy n kormány tudott azoknak a merényleteknek és bűn cselekményeknek tervéről, amelyeke! az ellenzék tagjai ellen elkövettek. De Bono szenátor személyét olyan nagymértékben kompromittálják a vallomások, hogy főimentésérő! mindenki világosan láthatja, hogy mentőakció eredménye. Ezután felsorolja az ellenzék mindazokat a gyanús körülményeket, amelyek Matteotii meggyilkolása idején felmerüllek. A kiáltvány azzal végződik, hogy az ellenzék vállalja a felelősséget magatartásáért és ha hangja most is, mint már annyiszor, visszhang nélkül hangzana el, az Ítélet megbirálását az olasz népre bizza. Minthogy ezt az ellenzéki leleplezést a fasiszta sajtó hozta nyilvánosságra, természetesen elmaradt az a szenzáció is, amelyet az ellenzék az írás megjelenésétől várt. Kétségtelen azonban, hogy a nyilvánosságra hozott tanúvallomások, első sorban Dumini vallomása uj, eddig ismeretlen részleteket tartalmaznak a nyilvánosság előkészítésére vonatkozólag. Spanyol banditák megostromoltak egy francia gyárat Négy halolt, öt súlyos és sok könnyű sebesült Bordeauxból jelentik: A bünkrónikában szinte páratlanul álló rablógyilkos támadást követett el szerdán fényes nappal három spanyol b'andiía egy, íi szomszédos Talenceban levő bútorgyár ellen. A támadásnak több halottja és sebesültje van. A tettesek mind kézrekerültek. Az Arribey-féle bútorgyár irodájában az igazgató éppen Lafitte pénztárnokot várta, akinek 130 ezer frankot kellett hoznia a munkabérek kifizetése céljából. Hat hivatalnok a fizetési bárcák rendezésével foglalkozott, amikor egyszerre csak három ismeretlen ember toppant be és lövöldözni kezdtek. Egy golyó Árribey igazgatót könnyen megsebesítette, két golyó pedig egy üimon nevű hivatalnokot és a fiát találta halálosan. Ebben a pillanatban kívülről lárma. hallatszott, mire a banditák kirohantak. A gyár munkásainak sejtelmük sem volt róla, hogy mi történt, egy Bourdier nevű vasutas azonban, aki történetesen arra ment, miután a gyári iroda ablakai nyitva voltak, hallotta a lövöldözést és azonnal tisztában volt vele, hogy a menekülő emberek a tettesek. Utánuk vetette magát, de a banditák egyike visszafordult és agyonlőtte. Ekkor már a munkások kiszaladtak a gyárból és ki revolverrel, ki szerszámmal futott a banditák után. Állandó tűzharc fejlődött ki, amelynek során a gyár egyik Liebéau nevű alkalmazottját és egy Lakousse nevű mezőőrt szintén letérhettek a banditák. Közben az egyik gonosztevő is megsebesült és az üldözök jól láthatták, hogy egyik társuk hogyan vonszolja magával. A hajsza a mezőkön folytatódott, de ekkor már a csendőrök is talpon voltak és a különböző utkeresztezéseken foglaltak állást lövésre készen tartott fegyverrel. A banditák, látván, hogy nincs menekvés és különben is ekkor már mindegyik meg volt sebesülve, eldobták fegyverüket, felemelték a kezüket és kiáltozni kezdtek: — Ne lőljeteh, megadjuk magunkat mindnyájan! Néhány perc múlva már kezükön volt a bilincs és bevitték őket a csendőrségre. — Ramon Garcia, cnbai születésű spanyol vagyok, — kezdte vallomását a legidősebb bandita, ez itt mellettem a saragossai Ramon Rodriger, a harmadikat Juan Lopert ne is faggassák, mert siketnéma. A Somogyi-gyilkosságnak nj szemtanúja jelentkezett Bibó főhadnagy és Ranzenberger százados is részt vettek a gyilkosságban ? Budapestről jelentik: Somogyi és Bacsó meggyilkolásának ügyében csütörtökön uj szemtanú jelentkezett, akinek vallomása előreláthatóan uj fordulatot fog hozni az öt év óta kinyomozatlan bűnügy kiderítésében. Csütörtökön megjelent egyik budapesti napilap szerkesztőségében Birnstingl Miksa volt karhatalmi tizedes és elmondta, hogy szemtanúja volt Somogyi és Bacsó elhurcoltatásának, amelyben szerinte Bibó Dénes főhadnagy és Ranzenberger Jenő százados is részt vettek. A bűnügy nyomozása során — amiben, mint karhatalmi altiszt, ö is segédkezett —■ adatokra bukkant Cservenka Miklós volt szociáldemokrata szakszervezeti titkár és Reismann zongoragyáros eltűnésére vonatkozóan is. Birnstingl, előadása szerint, a kritikus napon a Csokonay-ucca egyik büfféjében tartózkodott, amikor a sarkon, a büífével szemben egy nagy fekete autó állt meg. Az autóból két civil, — egy 30—35 év körüli és egy fiatalabb, — valamint egy százados szállt ki. A gépkocsi feltűnt neki és figyelni kezdte, hogy utasai mit beszélnek. Hallotta, amikor a százados odaszólt egyik társának : — Bibó, kérlek, mennyit kell még várni ? — Körülbelül egy fél óra hosszat hangzott a válasz. Félóra múlva egy auíósapkás férfi is beült az autóba és a következőket mondta: — Ranzenberger ur, az a Somogyi. Erre valamennyien felugrottak, beszálltak a gépkocsiba és a Rákóczi-ut irányába elrobogtak. A nyomozás során, — melyben ő is részt vett, — a szálak egy Aréna-uti garázsba vezettek, amely vagy Bihónak, vagy egy rokonának volt a tulajdona. Ott találtak egy nagy szürke autót, melyről megállapították, hogy frissen van festve. A sárhányáján lövés nyomaira is bukkantak. Az autó bőrpárnája alatt két cédulát is találtak ; az egyiken Cservenka szakszervezeti titkárnak és több tisztnek a neve, a másikon pedig Reismann zongoragyárosnak és több tisztnek a neve volt feltüntetve. Elmondta még Birnstingl Miksa, hogy a gyilkosság ügyében csütörtök délutánra kihallgatásra idézték meg a Margit-köruti katonai ügyészségre, ahol az előadottak szerint fog vallomást tenni. hoz falura, aztán kedden, az uram kezébe került a szombati újság, ahol meg volt írva, hogy kezdődik a Kosztka-iigy tárgyalása. — Te, Böske — mondta az uram -— te már beszéltél erről a dologról a télen is. Most azonnal pakkoij össze, még nta este felutazol Pestre- és jelentkezel a törvényszéken, mert kötelességed elmondani, amit láttál és hallottál. A szenzációs vallomást közölte az egyik uj ságiró Langer törvényszéki elnökkel, a tárgyalás vezetőjével, aki a következőket mondotta: — Tessék az esetet közölni Kosztka védőjével, — ő a Táblához intézendő felebbezésében majd bizonyára hasznát veszi az uj tanúvallomásnak. A törvényszék kimondotta ítéletét, mi ezen már semmiképpen sem változtathatunk. Az Ítélethirdetés után perdöntő tanú jelentkezett a Kosztka-pörben A véres dráma ki nem hallgatott szemtanúja szerint Valérián ezredes sértegette Kosztkát — Önvédelemből ölt az elitéit? Budapeistről jelentik: A Kosztka-pörben a törvényszéki tárgyalás lefolytatása után és közvetlenül az itéletkihirdetés előtt olyan körülmény merült fel, amelynek a felebbviteli tárgyaláson esetleg döntő jelentősége lesz. A biróság már ítélethozatalra vonult vissza és a tárgyalóterein közönsége kitódult a folyosóra, amikor egy egyszerű ruhába öltözött fiatal nő odafordult a , terem ajtajában álló rendőrhöz és azt kérdezte, hogy tárgyalják-e a Kosztka-iigyet. A rendőr felvilágosította, hogy a tárgyalásnak már vége van, mire az asszony kétségbeesetten csapta össze a kezét és igy szólt: — Jaj, istenem, hát hiába utaztam egész éjjel! Ml lesz azzal a szegény Kosztka úrral? Talán még el is ítélik! Csakhamar nagy embergyürü képződött az asszony körül, akiről kiderült, hogy azért érkezett a sopronmegye! A ősalak községből, mert nagyfontosságu vallomást akar tenni Kosztka érdekében. Az asszony Bendes Istvánná, Tóth Erzsébet ezután a következőket mondotta el: — Tavaly szeptemberben házvezetőnő voltam Tószt Gyula kegyelmes urnái, aki kultuszminiszter volt, de most már nagyon öreg, nyolcvan esztendős. Szeptember 30-án egész este vasaltam, megfájdult a fejem és kapuzárás előtt lementem kicsit sétálni. A József uccán át bekerültem a, csendes Röklt Szilárd uccába, ahol akkor i^en kevés ember járt. Egyszerre csak szembejön velem egy katonatiszt, aki a kardját a hóna alatt tartotta. Utána néhány lépéssel egy I civil ur ment, kalap nélkül, felöltőben, a ®ki éppen akkor érte el a katonatisztet, amikor az mellettem elhaladt. Egyszerre csak furcsa beszédet hallok: — Zsiga, te megszegted a becsületszavadat! — mondta a civil ur a tisztnek, de olyan nyugodtan, hogy első pillanatra nem tudtam, térfál-e, vagy komolyan beszél. De aztán láttam, hogy valami baj lesz, mert a tiszt durván rákiáltott a civil urra: — Fordulj vissza, te pimasz! Nem félek tőled! — Ahogy ezt kiáltotta a katonatiszt, a hátsó zsebe felé kapott és már azt hittem, hogy revolvert vesz ki és lelövi a másikat, de abban a pillanatban már a civil ur is a zsebébe nyúlt és ráfogta a revolvert a tisztre. Háromszor lőtt, a tiszt megtántorodott, megfordult, aztán elvágódott az uccán. — Tisztán emlékszem. — .folytatta az asszony, — hogy Kosztka ur a katonatiszt sértegetésére nem szólt egy szót sem, hanem amikor látta, hogy a tiszt a hátsó nadrágzsebéhez kap. akkor nyúlt ö is a zsebébe, aztán rögtön lőtt. Egy újságíró erre megkérdezte az asszonytól, hogy miért nem jelentkezett előbb a nagyfontosságu vallomással: — Kérem szépen — feleli Bendesné zavartan — az úgy volt, hogy én másnap reggel a kegyelmes uréknak elmondtam a dolgot, ők is küldtek a rendőrségre. de én bizony félteni a sok herce-hnrcától. hát nem mentem el, gondoltam, majd elintézik azt nélkülem is. December végén feljött Pestre az uram, annak is elmondtam az esetet. Két héttel ezelőtt hazautaztunk az anyósom-Wémeiország nem engedi meg a francia csapatok átvonulását Stresemann külügyminiszter nem mond le Berlinből jelentik: A birodalmi kormány megállapította a francia biztonsági paktum-jegyzékre adandó válasz végleges szövegét. A válaszjegyzéket csaknem változatlanul, eredetileg tervezett szövegében fogadták el. A német kormány ebben a jegyzékben annak a véleményének ad kifejezést, hogy a francia csapatoknak Németország területén való áivonulása ellenkezik a biztonsági paktum szellemével és fogalmával, A francia jegyzék döntőbírósági szerződéseket követel Németország és keleti szomszédai közt. Erre vonatkozólag a német kormány elutasító álláspontját úgy formulázta meg, hogy kérdést intéz a francia kormányhoz, miképpen értelmezi ezt a pontot. Németország hajlandó a Népszövetségbe belépni, ha rendezik a francia csapatok átvonulásának kérdését, egyébként nem engedi meg, hogy a Népszövetségbe való belépését, mint föltételt, kössék ki. A válaszjegyzék letárgyalására péntekre összehívták a külügyi bizottságot és egyes tartományok minisztereit, hogy Ők is megismerjék a tervezetet. A jegyzéket csak a külügyi bizottság szankcionálása után fogják elküldeni és egyidőben Berlinben és Párisban közzétenni. Ezzel kapcsolatban megoldódott a külügyminiszterválság is: Stresemann nem fog lemondani. Bubifrizura — szerelemféltésből Büntethető-e a férj, aki levágja a felesége haját Ha a bubifrizura-történetek már meglehetősen unalmasak is, jogászkörökben még mindig érdeklődésre tarthat szárno^ az a bubifrizura csinálás, amelynek a Vrsac melletti Vojvodinca községben Dena József odavaló jómódú gazda feleségének haja esett áldozatul. Dena József névtelen levelet kapott, amelyben bizalmasan figyelmeztették, hogy vigyázzon a feleségére. Dena Józsefné tagadta, hogy a levélnek valami! alapja van, a férje azonban nem hitt neki, éjszaka a szobában leteperte s tövig levágta az asszony dús fekete haját. Az akarata ellenére mcgbubisitoít menyecske éjnek idején futva menekült rokonaihoz s másnap a községi elöljáróságnál panaszt tett a férje ellen s kérte, hogy büntessék meg a levágott hajért. A községi biró meglehetős zavarban volt, amikor Ítélkezni kellett egy férj fölött, aki feleségét megfes - tóttá asszonyi ékességétől. Hamar! ha í nem talált a bűncselekményre paragrafust. Azonban a Vojvodincá-nál nagyobb törvénykezési központok jogászai sincsenek tisztában, hogy milyen bűnt követett el Dena József, aki modern és divatos frizurához juttatta a feleségét. Az asszony azonban sehogy sincs az uj frizurával megelégedve, válópert indított miatta iérje ellen.
