Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-12 / 184. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 julius 12. hangú választással dr. Jovanovics Vásza, dr. Lalosevics Jósó, Krázsalies Gyúró, Leovác Dragutin és Jovanovics Péra radikálispárti, dr. Popovics Szvetiszláv Pribicsevicspárti, Sibenik Őztankó és dr. Zsánies Milován horvát parasztpárti, Pesics Dragutin és Sumenkovics Iliia demokrata, líodzsár Jakab szlovén néppárti, valamint Rapetánovics Musztafa bég muzulmánpárti képviselőket küldte ki. Ugyancsak egyhangúlag választották meg a többi bizottságokat is, aminek megtörténte után az elnök az ülést be'rekesztette. A legközelebbi ülést hétfő délelőtt kilenc órára hívták össze. Miután a pártvezérek megállapodtak abban, hogy hétfőn inter,oeilációs nap lesz, a napirend első pontjául Smodej szlovén néppárti képviselőnek az ausztriai csatlakozási mozgalom ügyében a külügyminiszterhez intézett interpellációját tűzték ki. Megalakult a vizsgálóbizottság A Lukinics elleni vád megvizsgálására kiküldött bizottság szombaton délután megalakult. A bizottság elnökéül dr. Lalosevics Jócót választották meg. A rokkanttörvényjavaslaí a parlament előtt A rokkant törvényjavaslatot tárgyaló bizottság szombaton befejezte működését és a javaslatot a legközelebbi ülésre beterjesztik. A javaslat többségi előadója dr. Kujunesics Dragoljub radikális képviselő, mig az ellenzéki vélemények előadói Loncsárevics Radics-párfi. Kjemzsár klerikális és Agatonovics, aki a demokraták, muzulmánok és a kisebb pártok véleményét fogja előadni. A pénzügyi bizottság ülése Szombaton délelőtt, a parlament ülése előtt a pénzügyi bizottság Radonics Jován elnöklete mellett ülést tartott. A bizottság jelentésével foglalkoztak és annak javaslatait jóváhagyták. Ezután az állami bevételek feleslegének felhasználásáról döntöttek. Elhatározták, hogy a fölöslegekből az építésügyi miniszternek járási utak építésére, a közlekedésügyi minisztériumnak vasúti beruházásokra, az erdő- és bányaügyi minisztériumnak pedig a dalmáciai, horvátországi és montenegrói karsztvidékek befásitására nagyobb hite-Az agrárreformminiszter, mint annakidején jelentettük, elrendelte, hogy az egész országban vizsgálják felül az agrárviszonyokat és véglegesen rendezzék a földosztást.Evégből a minisztérium öt agrárrevizósbizottságot küldött ki, amelyek bejárják az országot és mindenütt a helyszínén döntenek a jogos földigénylők számáról és a tulajdonosoknak megmaradó birtokrészek nagyságáról. Az az agrárreviziós bizottság, a melyet Szretenovics Mihajló agrárreforminisztériumi osztályfőnök vezet, szombaton megérkezett Szuboticára. A bizottság vezetője szombaton délután felkereste hivatalában Gyorgyevics Dragoszláv sznbőticai főispánt, akivel a revízió munkájának előkészítéséről tárgyalt. A bizottság az elnökön és Krnetics technikai vezetőn kívül öt adminisztrativ-jogi szakértőből és négy mérnökből áll és körülbelül két hónapig fog Szuboticán működni. Szretenovics osztályfőnök a bizottság feladatáról a következőképpen nyilatkozott a Bdcsmegyei Napló munkatársa előtt: — Az agrárreviziós bizottságnak az a feladata, hogy végérvényesen rendezze az agrárviszonyokat Szubotica környékén. Ez az a munka, a melyet még az elején, az agrárreform végrehajtásának megkezdésekm el kellett volna intézni. A mileket engedélyeznek. Szóba került a lelkészek drágasági pótlékának rendezése is, amiről azonban nem döntöttek és az erre vonatkozó tanácskozást kedden délután folytatják. Ezenkívül különböző hiteleket hagytak jóvá a hét és nyolc százalékos kölcsönök terhére. niszter rendelete értelmében most revízió alá vesszük az eddigi ideiglenes intézkedéseket és igyekszünk definitiv ált apótokat teremteni az agrárreform terén. — A revízió során meghatározzuk: mennyi a lefoglalható birtok, mennyi a meghagyandó birtokmaximum és mennyi a jogos földigénylők: a helybcii nincstelenek, a dobrovoljáeok, telepesek száma és ehhez képest fogunk dönteni. A bizottság döntései a jövő gazdasági év elején lépnek életbe, amostani gazdasági év folyamán megmarad az eddigi állapot. Legelőször Szubotica város birtokainak helyzetét vizsgáljuk meg: A Bácstnegyei Napló munkatársa ekkor kérdést intézett az agrárrefomi minisztérium osztályfőnökéhez, hogy a bizottság foglalkozik-e a hajdujürási bérleti földek körül éppen most folyó viszállyal? — .4 hajdujürási ügyben meg fogom kísérelni, hogy békés megegyezést létesítsek a régi bérlők és a telepesek között. Ha azonban ez nem sikerül — mondotta Szretenovics — akkor végrehajtjuk a minisztérium határozatát, még pedig úgy, hogy a szolok feltétlenül a régi bérlők birtokában maradjanak. A bizottság vasárnap kiszáll a hajdujárási földekre, ahol Szretenovics osztályfőnök helyszíni szemlét fog tartani. Megkezdődött az általános agrárrevizió Jubotlcára érkezett a revíziós-bizottság — A jövő gazdasági évben a helyi szegények is földet kapnak — A hajdujárási / bérlők visszakapják szőlőiket Szretenovics agrárminisztériumi osztályfőnök nyilatkozata A megoldás Irta: Rozványi Vilmos I. A nagyvárosban töltött utolsó napon már bujkált barátai elől... Észrevette vájtuk, hogy terveznek valamit ellene. Jelenlétében sugdosódnak s általában úgy viselkednek vele szemben, mint az örültek. Tegnapelőtt is. — einve. hogy is hívják azt a jóbarátját, akivel tegnapelőtt egész délután együtt volt, hogy is csak... pedig együtt jártak tíz évig, mindegy no — szóval tegnapelőtt az az egyik is folvton: — Ne gondolj mindig arra a gépre. Ugv benne élsz ebben a konstrukcióban, hogy nem tudod áttekinteni és ezért késik az a megoldás, lgv beleörülsz. A megoldás késik... Hallottak ilyet?... A megoldás, amelv veleszületett Vajtó Kázmérral. hogy a világ egy ni pompás eszközzel gazdagodjék — a megoldás késik... Ezt nem értik! Mikor a körút felé közeledett, remegni kezdett. Tekintete egy-egv pillanatra már kifelé is sugározta az önkívületet s bizonyára mozdulataiból is látszott már nagy lelki zavara s ezért sokan bámulták... Ö a bámulatot eleinte áhitatos meghajlásnak vette, .ugvhogv oda is köszönt egy-egv feltűnőbben megdöbbenönek olyan gesztussal, mint királyok fogadják a nép alázatát. Az erei is kidagadtak halántékán, amint valami idétlen gépzugást utánzott. A körút lármájában gyáván, gyanakodva siklott előre. — Szóval, hogy vagyok-e?... Hm... Milyen bolond dolog: erre nem én felelek. hogy vagyok-e?... Erre nem én vagyok a felelet... Micsoda borzasztó, soha nem záruló kör ez!... Az én életem nem az én szenvedésemmel kezdődik. , És szinte körmével ássa homloka bőrét mintha ki kellene fejteni onnan egy gondolatot, ahogyan a kőburkolatból fejti ki a szobrász a müvét... Iszonyú, hogy az ő müvének nincs konkrét alakja!... — Akkor én sem!... Akkor biztosan én sem!... És percig is áll. ismét csak arra figyelve, ami benne történik. — Vannak lények, akik tudnak róla, hogy ki van és ki nincs a világon. Rámvonatkoztatva is van ilyen lénv... Hogy is csak? Vajtó... ejnye... Vaitó Lá... Óh Istenem, az anyám!!... Az utolsó mondatot szinte üvöltötte már meredő helyén... És mintha ez a furcsa szó: »anyám« még a teljes lelki széthullás fölött is valami óriási egybefoglalás volna, egyszerre isszonyu tisztán ítélte meg helyzetét a belsejében tomboló kérdésekkel szemben. Az anyja! Ahoz kell elrohanni. Az mindent tud. Hz azt az asszonyt megtalálja. akkor minden tisztázva van. Akkor van Vaj tó László és megvan a csodálatos gép, a századot megváltó konstrukció megoldása is. Ami nem más, mint ő. Vajtó Kázmér... H.( A vonaton csendesen viselkedett. Sőt belemerült az emberek apró-cseprő napi gondolataiba és értelmesen, világosan beszélgetett a kuné többi utasával. Az anyja előtt azonban uira elfogta valami finom remegés. Kutató, feszült pillantásokkal figyelte. Ravaszul, szinte egészen lezárt pillák alól. hoev a töpörödött anyóka semmit se vegven észre. De csak az első órában ... Otthon az ősi hajlék önmagára eszméltette. Néhánvnapon át kacagott, bolondozott. a napon íutkározott és újra meg újra könnybelábadt szemmel futott oda anyjához, a kezét csókolgatta s mint valami hálától részeg kis kölvök. görgette szép fejét anyja térdén. Ám lelkében a. kinok kereke most viszszafelé is belekapaszkodott öntudatába. Irtózatos gyanú fogta el. — Az anyám nincs!... Mert én sem vagyok. S ha én nem vagyok, az anyám sem lehet... Oly könnyű vagyok, hogy nem lehetek... Nem lehetek!!... Megjelent lelkén az össze-visszaság, amelynek végső következtetése mindig és feltarthatatlanul a rögeszme. Még ravaszkodoít. Sunyi vigyorgással. kuncogva kérdezte meg édesanyját, hogy annak esetleges evanuiát elterelje: — Mikor születtem &n. édesanyám? Az az öreg asszony, aki eddig is különös idegenséget érzett fiával szemben, erre a kérdésre csak megdöbbent nézéssel felelt. És ebben a nézésben pontosan megvolt, hogy Vaitó Kázmér nincs. Ekkor történt, hogy Vaitó Kázmér mérnök kitörő, állati dühhel vetette magát az édesanyjára és fojtogatni kezdte. Az öregasszony csak a halálos kétségbeesés erőfeszítésével tudta lefejteni nyakáról fia szorító ujjait és kimenekült az utcára. Nem csapott lármát. Nem, mert érzései közé valami különös önvád lopózott. utolsó nézésével megölte a fia lelkét. Az élete utolsó napjaival eltiport öregasszony néhány percig a halaira gondolt. Ám ekkor az önvád még hatalmasabbra nőtt lelkén. — A fiam csak addig én. ameddig én élek, — gondolta. A fiával most töltött első napok emlékéből szűrte le ezt a gondolatot. Holott a fia lelkén a betegség iránya most inár teljesen visszájára fordult. — Ha az édesanyámat mee tudom semmisíteni, akkor ő volt... És ez azt jelenti, hogv én vagyok. És a szátroncsolt lélek nap-nap után megismételte támadását. Vajtóné ekkor élte anyaságának legszentebb napjait. Mikor már érezte: testi ereje nem elég. hogv életét megmenthesse fia elől s ezzel fiát is életben tartsa. egyszerű lelke egyszerű megoldáshoz folyamodott. A falu kovácsánál vas-A noYÍszadi Grafika r.-f. öt millióról másfél millió dinárra bélyegezte le alaptőkéjét Panasz a közgyűlés összehívása miatt Noviszadon néhány évvel ezelőtt alakult meg a Grafika kőnyomdai r.-t., a mely nemcsak a Vajdaságnak, de az országnak is legtökéletesebben berendezett és felszerelt nyomdavállalata volt. A vállalat azonban nem tudott prosperálni, évről-évre jelentékeny veszteségek érték, úgy, hogy az alaptőkét immár másodszor kellett lebélyegezni. A váiialat részvénytöbbségét Dungyerszky György nagybirtokos és nagyiparos szerezte meg, aki egymaga három millió dinár veszteséget szenvedett. Mindez nem kedvetlenítette el. Sikerült is a zagrebi Rosankovski-féle kőnyomdai müintézettel, amely elsőrangú grafikai vállalat, megállapodást létesítenie, úgy hogy a Rosankovski-csoport, — amely mögött a Prva Hrvatska Siedionica zagrebi főintézete áll — nagyobb érdekeltséget vállal a Grafikánál. A néhány nap előtt Vucsctics Müo, városi főszámvevő, kereskedelmi miniszteri biztos jelenlétében megtartott IV. évi rendes közgyűlés, az eredetileg 5 millió dinárt kitevő alaptőkét, amelyet azonban már tavaly 3.900.000 dinárra szállítottak le, most újból 3.900.000 dinárról 1.501.500 dinárra bélyegeztek le. A közgyűlés ezután megválasztotta az uj igazgatóságot, amelyben a régiek közül csak a Grafika eddigi elnöke: Dungyerszky György és dr. Latincsics János ügyvéd maradtak benn, mig uj igazgatósági tagokul megválasztattak: dr. Dangyerszky Gedeon nagybirtokos (Noviszad), Ni kies Jován nyugalmazott tábornok (Noviszad), Crnadak Milivoj, a Prva Hrvatska vezérigazgatója (Zagreb), Latkovics Franjo, a Prva Hrvatska ügyvezető-igazgatója (Zagreb), Pukler Zlatko, a Prva Hrvatska igazgatója (Zagreb), Freund Mátyás (Zagreb), Felder Jenő (Zagreb) — utóbbi kettő a Rosankavski-csoport részéről. Grkinics Száva nyugalmazott miniszteri tisztviselő, részvényes a közgyűlés állítólagos szabálytalan összehívása miatt a noviszadi törvényszéknél panaszt emelt. gyűrűt csináltatott a nyakára. Isszonyu volt az a beszélgetés a kováccsal. — Vasgyürtit a nyakára? örzse néni! Elment a jó dolga? És a kovács torkaszakadtából kacagott. — Nem. nem — motyogta a vázzá gyötört öregasszony. — A fiam töri az eszét valami masinán. Iszen tetszik tudni, mérnök. Ü mondta, hoev ip ilyen vasgyürü kéne neki a feltalálmányáho... Igen. aki in az én nyakamra ió... Azér tessék csak azt megcsinálni. És másnap, mintha ezzel az isszonyu béklyóval kötné meg az élet partjához a fia és maga szabadulni hányódó hajóját. nyugodtan, boldogan tért haza. És éjszaka fetcsatoha a vasgvürüt. Éjfél felé vad sikoltozásra ébred. A íja állt fölötte és a vasgvürübe tapadó ujjal, halálos kétségbeesésben, szinte vonitva, mint a szűkülő eb. szaggatja fel az éjszakába isszonyu vágyát. — Ha nem tudom... ha nem tudom, — hörri — akkor nincs. És akkor én sem ... Nem hal meg. mert nincs. Akkor a megoldás sincs... Semmi sem él!! Semmi!!!. Azöregasszonv. mint máskor, most sem értett egv szót sem. Csak annyit értett meg ösztöne, hogy fiának szüksége van az ő halálára, mert igy akar valamit megtudni. És mialatt imádkozó száiiál. utolsó könvörgést morzsolva, az egek felé fordul. csöndesen leveszi fiú uriait a vasgyürüről és megoldja a gyűrű kapcsait. Vajtó Kázmérban talán az ember mozdult utolsót, amikor az iszonyú tudás elől kimenekült a házból. Anyja még utána sóhajt két kiszáradt kariával, de futni már nem tud a nyomában s térdre csuklik a küszöbön ... Ott találták meg másnap reggel némán begubózva a halálba, amikor a Lélek folytonosságából kihullott fia roncsait lehozták a vasúti töltésről
