Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-12 / 184. szám

1925. julius 12, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. K isebbségi Élet ® H® A szocialista internacionále közpon­ti bizottságának legutóbbi londoni ülé­sén bizottságot küldtek ki a nemzeti kisebbségek helyzetének tanulmányozá­sára. A bizottság, amelynek tagjai Otto Bauer (Ausztria), Abramovics (Orosz­ország), Brouckere (Belgium) és Buxton (Anglia) az egész Európában megvizs­gálja a kisebbségek helyzetét és tapasz­talatait egy memorandumban fogja be­terjeszteni az internacionale titkárságá­hoz. A memorandum alapján a közpon­ti bizottság legközelebbi ülése kidolgoz­za azokat az irányelveket, amelyeket az európai szociáldemokrata pártoknak na­pi politikájukban követni kell a kisebbsé­gi kérdésben. # A román érettségi vizsga erdélyi statisztikáját összeállították. A statisz­tika szerint Erdélyben érettségi vizs­gálatra jelentkezett összesen - 934 ifjú, akik közül felsőbb tanulmányokra éret­teknek nyilvánítottak 329-et és megbuk­tattak 607-et. A románnyelvü állami, továbbá a balázsfalvi görögkatolikus és a brádi görögkeleti szintén román tan­nyelvű líceumoktól vizsgálatra állott 403 ifjú, érettségi diplomát kaptak 212-en és elbuktak 192-en. A magyar tannyelvű felekezeti középiskolákból 460 tanuló je­lentkezett; átment 68 és megbukott 392. Zsidó tanuló vizsgálatra állott 16; érettnek nyilvánítottak közülük 7-et; Temesváron valamennyit, Kolozsváron csupán egy leánytanulót. A legnagyobb kíméletben részesültek a szász diákok: jelentkeztek 57-en, sikerrel vizsgáztak 42-en és csak 15 bukott meg. # A nemzetközi női liga a legköze­lebbi kongresszusán nagyszabású mani­­fesztációra készül a kisebbségek elnyo­mása ellen. A liga központi orgánuma a Londonban megjelenő Womans Leader legújabb számában bejelenti a liga ak­cióját és ezzel kapcsolatban hosszasan foglalkozik az erdélyi magyarság sérel­meivel. »A kisebbségek — Írja — védel­met kerestek a békeszerződés alapján, amelyet a nagyhatalmak és a Népszö­vetség garantáltak. A békeszerződésben az utódállamok kötelezettséget vállaltak, hogy biztosítják a kisebbségek polgári és politikai szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget, szabad nyelvhasználatot a bíróságok előtt és a közigazgatásnál, is­kolákat és végül állami segélyt egyházi és kulturális célokra. A szerződés tizen­két rendelkezése közül eddig hét ellen emeltek panaszt a romániai kisebbségek. Az igen terjedelmes kisebbségi panasz­irodalomból csak kevés szivárgott át hozzánk Angliába, de ez a kevés is meg­győződött bennünket, hogy Románia nem teljesiti vállalt kötelezettségeit. Mi­kor 1922-ben az angol presbyteriánus szövetség beterjesztette jelentését, lord Robert Cecil sürgette a panaszok orvos­lását. A későbbi jelentések különösen a romanizálás irgalmatlan politikájáról számolnak be. A kisebbségek minde­nekelőtt kultúrájuk elvesztésétől, vallá­sos életük gúzsbakötésétől félnek, mert a román kormány az utóbbi időben szemmelláthatóan akisebbségi kultúrák el­len fordult támadóan.« A tekintélyes an­gol lap cikkét igy fejezi be: »Kétségte­len, hogy a progresszív román közvé­lemény hajlandó a panaszok orvoslásá­ra. A kormány azonban tovább folytat­ja az elnyomás politikáját. A Nép­­szövetségnek kötelesége, hogy a vállalt szerződések alapján beavatkozzék és érvényesítse a kisebbségek jogait«. # A nagyszebeni tanfelügyelő átira­tot intézett a református egyházi főha­tósághoz, amelyből kiderül. hogyAnghe­­lescu közoktatásügyi miniszter rendele­tileg megintette a sepsiszentgyörgyi Mi-' ko-kollégiumot, mert növendékei a városon végighaladva magyar da­lokat énekeltek. A miniszter a kö­vetkező szabályok életbeléptetését követeli az iskolaigazgatóságtól: ti­ns a polgári iskola és a gimná­zium növendékeinek együtttartózkodása; tilos a kollégium tanítványainak dalokat énekelni; végül a kollégium egyik pro­­íeszorának, aki a román vizsgát sikere­sen tette le, tilos román nyelvet és iro­dalmat tanítani. * Hlinka, a szlovák néppárt vezére, egy magyar lap munkatársa előtt tett nyilatkozatában a szlovenszkói magya­rokat együttműködésre hívja fel a szlová­kokkal. »Szlovákországban — mondotta — mindenki elégedetlen,■. szlovákok, ma­gyarok és németek egyaránt, miért, kell­jen akkor szétforgácsolódnunk. mikor, ha összefogunk, olyan erőt tudunk föl­mutatni, amely előtt a cseheknek is meg kell hajolniok. Legyen egy közös keret, amelyben mindenki megbizik, a többi azután belügy. Ha erre vonatko­zóan bármilyen oldalról is felmerül a kí­vánság, akkor mi tárt karokkal foga­dunk mindenkit, aki Szlovákországban jobb sorsáért őszintén akar küzdeni«. Újabb kisaotant-konferencia A román kormány isméi napirendre akarja tűzni a magyar kérdést Bukarestből jelentik : Politikai körökben hire jár, hogy a legkö­zelebb újabb kisanlani-kohferenda lesz, inert a román kormány ki akarja kérni Csehszlovákia és Ju goszlávia támogatását bizonyos Kérdésekben, amelyek legközelebb targvaias alá kerülnek a Népszö­vetségben. Románia a konferencián hr' szerint ismét napirendre akorja tűzetni a magyar kérdést. Szóba fog kerülni a tárgyalás alkalmá­val ailitólog a kisantentnak a magyar kormányhoz a Vitézi Szék üuy ben intézett demarsa, ame­lyet a magyar kormány erre vo­natkozólag adott és amelyet a ' isantanl-körökben nem tartanak kielégítőnek. Kipk a Ferencet választották rneg Budapest főpolgármesterének Száznyolcvanlsét szavazatot kapóit Budapestről jelentik; Budapest törvényhatósága szombaton délután ülést tartott, amelyen megválasztot­ták a főváros uj főpolgármesterét. Az ülés megnyitása után Sipőcz polgármester rövid beszéd után fel­olvasta Horthy kormányzó leiratát, amelyben a törvényhatósággal közli azok neveit, akiket a törvényható­ság megválaszthat. A kormányzói leirat felolvasását a Wolff-párt áll­va hallgatta végig, a demokraták és szociáldemokraták azonban tüntető­leg ülve maradtak. A Wolff-párt ré­széről emiatt többen élesen kifa­kadtak és ezt kiáltozták a szociál­demokraták felé: — Magyarország kormányzója ta­lán megérdemelné, hogy leiratát állva hallgassák végig. Révész Mihály szociáldemokrata: Bizzák ránk, mi tudjuk mit érdemel a kormányzó ur! Eckhardt Tibor: Gyáva patká­nyok. A leirat felolvasása után megej­tették a szavazást, amelynek során Ripka 187, Kollár 30 és Kozma 30 szavazatot kaptak. A megválasztott főpolgármesterért küldöttség ment és amikor Ripka belépett a terem­be, a jobboldaliak lelkesen megtap­solták, a szociáldemokraták azonban csöndesen viselkedtek. nél é'.énkebb, valamint a L.hcn-íc yó felső folyásáná . Ha a Taz.:ától délre vivő utón lévő törzsek is c adakoznak a mozgalomhoz, akkor isméi veszélyes lesz Feznek a helyzete. ■■ ■ii—iwir i11111 it mi Franciaország két korosztályt mozgásit A francia kormány nem tárgyal közvetlenül Abd el Krímmel Parisból jelentik: A marokkói had­járat-gyarmati kaland most hosszú had­járattá válhat, mert Painlevének sikerült hosszas, izgatott viták után az éjjeli gyűléssel megszavaztatni a kamarában a hadjárat folytatására szükséges hitele­ket. Négyszáztizenegy szavazattal hu­szonkilenc el'en győzött a kormány ja­vaslata és ezután az eredmény után megkísérelheti a kormány azt is, hogy egy vagy két korosztályt fegyverbe hiv és elindítja Marokkóba. Egyelőre azon­ban a kamarában is, a sajtóban is a nemzeti blokk harcias kirohanásaivá szemben Painíevé hangsu yozta, hogy Franciaország nem akar sem uj terüle­teket gyarmatosítani, sem egy olyan nemzetet leigázni, amely évszázadok óta függetlenséghez szokott. Mindössze le­hetőséget keres ahhoz, hogy a franciák, spanyolok és a kabilok békésen együtt­működhessenek. Abban a zónában azon­ban, amelyben Franciaország feladata a lakosság védelmezése, biztosítania kell a békét. Ha a Spanyolországgal folytatott tár­gyalások befejeződnek, a kabil törzse­ket röpcédulák utján fogják tájékoz­tatni, a megállapodás egyes pontjainak közlése nélkül. Ha nem sikerül a béke, csak akkor teszik közzé a francia­spanyol megegyezést, hogy megállapít­ható legyen ebből Abd el Krim felelős­sége a háborúért. Franciaország és Spanyolország mó­dot keres arra, hogy Abd el Krímmel érintkezésbe lépjen és tudomására hozza a megállapított feltételeket anélkül, hogy hivatalos békekisérleteket tenne. Hivatalos követeket addig nem fog ki­küldeni, mielőtt Abd el Krim nem kéri. Echevarieta spanyolországi kereskedőt, Primo de Rivera, a spanyol diktátor megkérte, hogy mondjon le tervbevett külföldi útjáról és a francia kormány egyik képviselőjének kíséretében térjen vissza Agadirba, hogy ott uj tárgyalá­sokat kezdjen Abd eí Krímmel, a fran­cia-spanyol értekezleten megállapított alapelvck szem eiőtt tartásával. Eche­varieta, aki régi jó barátja még spa­nyolországi diákkora óta a riff-vezérnek, igen élénk részt vett az Abd el Krim és Spanyolország közt létrejött egyez­ségben is, tehát a legalkalmasabb egyé­niség ahhoz, hogy a francia kormány nevében is mint hivatalos kiküldött tár­gyalásokat folytathasson. De vele lesz egy hivatalos kiküldött is, akinek sze­repe az, hogy rögtön konkrét tárgyalá­sokat kezdjen a kabilok uralkodójával, ha ez elvileg hozzájárul a békéhez. Egyébként a francia kormány pénte­ken újabb tizenháromezer katonát kül­dött Marokkóba és kiegészítette a ma­rokkói partokat biokáló hajórajt. A francia hadvezelőség egyébként hivatalos közleményében azzal vigasz­talja a Közvéleményt, hogy a riff-törzsek minden harcban többszáz halottat és sebesültet vesztenek. Az Information ezzel szemben Fezből azt jelenti, hogy a helyzet nagyon komoly. Áz asszonyo­kat és gyermekeket Tazzából Udsába vitték. Az ellenség tevékenysége külö­nösen Feztől északra Kelaa esz Azlesz-Márton Mátyás starakanizía; préposí-piéhár.03 preláiusi feutvahí :;a Harmincöt pap végezic r.z egyházi szertartást Sztarakanizsáróh jelentik: Márton Má­tyás prépostot, a sztarakanizsaiak tudós és érdemes plébánosát a pápától nyert kitüntetése folytán néhány ♦ nappal ez­előtt avatták föl a sztarakanizsai plébá­niatemplomban prelátussá. A külsőségeiben is rendkívül fényes ünnepségen harmincöt egyházi személy íungált és a szokásos ceremónia délelőtt tiz órától tizenkét óráig taktott. A papok a sekrestyéből .az oltár elé vonultak, ahonnan rövid imádság után a templom hajóján keresztül a plébániá­ra mentek. Néhány perc múlva tírt visz­­sza a menet Márton Mátyással, aki ek­korra már uj méltóságának ibolyaszinü ornátusát öltötte föl. Az oltár előtt a »Te Deum« után kezdődött meg a szer­tartás, amelyet Fáth Ferenc noviszadi apátplébános, Petrányi Ferenc sztari­­becsei apátplébános és dr. Menevisián Gábor noviszadi örmény plébános vé­geztek segédletükkel. Amikor Márton Mátyásra föladták uj főpapi süvegét, a zsúfolt templomban a hivek lelkes örömmoraja hangzott fel. A népszerű és közszeretetben álló Márton Mátyást egész Kanizsa népe lelkesen ünnepelte Franciaország kiüríti a Rufcr-vidéket A német kormány megnyugtató értesítést kapott Parisból Berlinből jelentik : A német kormány a Ruhrvidék kiürítésére vonatkozóan P nsból megnyugtató :(■ízléseket kapott. E ékből kitűnik, n-ogy a francia kormány kiürítési icöteie ettségének teljes mértékben eleget akar tenni é , nemcsak a megszállásnak láthatatlanná téte­lére gondol. Ezidőszerint csupán a kiürítésnek nehány formális kérdése okoz nehézséget. Még nem bizonyos, hogy a szankció fe­jében megszállt D / sseldorfot és Duisburgoi is kiürilik-e, de a bi­rodalmi kormány mindenesetre arra törekszik, hogy e két város -iüritését is elérje. A kormány ebben a fáradozásában különö­sen Anglia támogatásút reméli, mert Nagybritannia annakidején ezeknek a varosoknak szankciós megszállását helytelenítette. Nagy feltűnést keltett Berlinben a német nemzeti parti gróf Wes­­tarpnak egyes konzervatív lapok­ban közölt ciki e, amely szerint a német memorandum nem volt hi­vatalos jellegű, hanem csupán a külügyminiszternek nem kötelező kezdeményezése. Erre a közle­ményre válaszoltak a német dip­­.omácia köréből s ezt o közle­ményét nyilván Stresemann inspi­rálta. A cikk azt fejtegeti, hogy a memorandum hivatalos jellegű volt és ha gróf Westarp közle­ménye alkalmas is a belpolitikai siker elérésére, mindenesetre hát­rányosan befolyásolja a külpoii­­ikei helyzet tisztázását. A Vorwärts ezzel kapcsolatban azt írja, hogy ami történt, nem egyéb, mint a legnagyobb kormány­párt hadüzenete a külügyminiszté­rium vezetői eilen.

Next

/
Thumbnails
Contents