Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-01 / 173. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925 július 1. vajdasági képviselő felszólalt a gyűlésen és alaposan ismertették a vajdasági agrárviszonyokat. A vitában Zsivkovics, Suvakovics és Stankovics bánáti képviselők, Markovics Lázár, Jovanovics Ljuba és több más képviselő, valamint Simonovics agrárminiszter vett részt. Zsivkovics és Suvakovics képviselők a bánáti helyi agrár-sérelmekkel foglalkoztak és élesen támadták az egyes agrárhivatalokat, amelyek a független demokratapárt érdekeit szolgáljak. Sztankovics Szvetozár volt agrárminiszteri államtitkár nagyvonalú beszédében az agrárprobléma egész komplexumát megvilágította és rámutatott a bajok kutforrására. Szóváíette azt a káoszt, amciv a Vajdaságban az agrárreform terén uralkodik. Igaz. hogy 191#- 1920-ban nagy sietséggel kellett az agrárreformot végrehajtani, de az érdekelt minisztériumok kelló együttműködésével sok hibát lehetett volna elkerülni. A föbai az. hogy az agrárminisztérium a földosztás kérdését nem a belügy-. pénzügy- és földmivelcsügyi minisztériummal kontaktusban oldotta meg. Nem kellett volna felosztani a községi földeket Így a belügyminisztériummal együtt fontolóra kellett volna venni vájjon célszerü-e a községek és városok földjeinek felosztása. Most kétségtelenül megállapítható, hogy a községi és városi földek elvétele igen súlyos károkat okozott s többek között az 1000—2000 százalékos pótadók kivetése is ezért vált szükségessé. Azért sem lett volna szabad a községektől és városoktól elvenni a földeket, mert igen sok törpe- és kisbirtokos van. akik csak úgy tudtak megélni, hogv a községi földekből is kaptak bérletet. Ezek most kritikus helyzetbe iutottak. mert telepesektől nem vehetnek földet bérbe. Az elhanyagolt ármentesités Nagy mulasztás terheli a földmivelésügyi minisztériumot az ár mentesítés elhanyagolása miatt. Az árrnentesitő társulatok csaknem telie-TUDJA-E...? TUDJA-E, hogy a legidillibb szerelem is milyen tüskés és gyötrelmes? Most jelent meg olasz fordításban a szerelem költőjének, Petrarcának latin nyelvén irt munkája: De Conteptu mundi. Ebben a könyvben, melyet Baldini ismertet, Petrarca ékes prózában viaskodó szerelmét tárta föl, kegyetlen őszinteséggel. Petrarcának Laura iránt való szerelmét az olvasóközönség nagyon is regényesnek látja, mert mindig a szonett szép rímeire gondoi, nem tudja, micsoda gyötrelmeken mehettek át mind a ketten. Laura meghalt, a költő nem látta öt megöregedni, elpusztulni és a halott nő, kit a költő húsz évvel élt túl. húsz évig szolgáltatta meg neki az ihletet. Petrarca e halhatatlan szerelemre a lehető legkegyetlenebb siriratot irta: —•, Sokáig viseltem a szerelem szörnyűséges kínját s még tovább viseltem volna, ha ezt a már hunyni-készülő tüzet ki nem oltotta volna a kegyetlen, de szükséges halál. Amint könyvéből kiderül. Laura halála csakugyan szükséges volt a költőnek, .mért Laura, ki már közeledett a negyven évhez, szemében azután is fiatal maradt. Petrarca igy zavartalanul átadhatta magát a szenvedés »édes gyakorlatának«. Mindig uj tárgyakat talált, az eltűnt nő cinléke szolgáltatta. E könyv legérdekesebb vallomása a következő: Egy napon, mikor a költő mély szemlélődésbe merült, mintegy magánkívül volt, megjelent előtte egy föl* döntulian szép nö, a Szépség s mellette egy tiszteletreméltó aggastyán, az Igazsert tönkrementek az utóbbi években s ennek tulajdonítható, hoey nagy árinentesitett területek ismét viz u> kerülhettek. Ha a múlt évben a vajdasági radikális képviselők a sarkukra nem állnak, az egész agrárreform eredménye elpusztult volna, minthogy több mint 200.000 hold ármentesített, föld van felosztva telepesek között. Élesen támadja Sztankovics a pénzügyminisztert, amiért a tizenkettedek.be csak 3 millió dinárt vett föl ármentesités céliára. Az ár mentesítő társulatok központi választmánya 15 millió dinár illetéket, rótt ki. amit az állam be is haitott, tehát a pénzügyminiszternek nincs joga ezt az összeget visszatartani és elvonni rendeltetésétől. —--------——•»-«■■«■aiiBHnnfl Ésszerű telepítést! A telepítés sem vált be. Különösen helytelen, hogy hegyi, vidékekről telepítettek a Vajdaságba olvati embereket. akik sem az itteni klimatikus viszonyokhoz nincsenek hozzászokva. sem a földművelésben nem járatosak. Okosabb lenne ezeket a hegyes vidékhez és déli éghajlathoz szokott telepeseket Délszerbiában és Macedóniában letelepíteni, a Vajdaságban pedig a Magyarországból citáltakat és a Romániából érkezetteket elhelyezni. Nem ellensége a vajdasági telepítésnek, de azt racionálisan kell végrehajtani. (Ellentmondások a jobboldalon.) Az agrárrevizió. amit a miniszter bejelenteti, nem fog sikerülni, mert sulvos technikai nehézségekbe ütközik. Teodorovics beszéli. A hajókölisisét Tóodorovics apja adta Radulovicsnak, aki* odakünn egy kaliforniai aranybányában kapott munkát és hamarosan bányaiciügyelö lett. libben az időben Radulovics többször küldött pénzt Teodorovics apjának. 1911-ben Radulovicsot hazahozta a honvágy Horvátországba, de egy év múlva újból visszament Amerikába és Detroitban telepedett le. Azóta állandóan ott élt, csak a háború utolsó évében szakította meg rövid időre ottani tartózkodását: sok amerikai .szerbbel együtt Szalonikibe ment, ahol önként jelentkeztek a szerb hadseregbe. A szalonikii fronton Radulovics mint angol tolmács teljesitett szolgálatot, majd a háború befejeztével visszasietett Detroitba. — Szegény nagybátyám -- mondotta Teodorovics — mindig azt irta, hogy az az ország egészen tönkretette és most már legalább a csontjait nem akarja otthagyni. Szerbnyelvii leveleiben sohasem mulasztotta el magyarul odaírni: »Isten áldja meg a Juliskát«. feleségem ugyanis magyar asszony, folyton hazakészülődött, de azt irta, hogy szegyei annyi idő után üres kézzel jöntli Amerikából. Legutóbb azonban már határozottan irta, hogy jön. Azt hiszem, valami meglepetést tartogatott számunkra. Azután nem adott többé életjelt magáról, emiatt nagyon aggódtunk, azt hittük, hogy útközben a tengerbe veszett. Március 5-ikén kelt utolsó levelében Radulovics. a következőket irta: «Élek, egészséges vagyok. Nagy a londoni,, se itt nem élhetek, se ott. Nem szeretnék ittmaradni, fia sikerül visszakapni, amit kiadtam « kezemből, még ezen a nyáron odamegyek,..« Teodorovics végül elmondja, hogy a külügyminisztérium utján kártérítési keresetet adott be az Egyesült- Államok ellen, mert nagybátyját hatósági közeg gyilkolta meg. Lépéseket tett Teodorovics aziránt is, hogy az elhunyt Radulovics esetleges hagyatékát az amerikai hatóságok adják ki. Szuboticai pékmester a Detroitban meggyilkolt szerb iparos örököse Kártérítési pört indít az amerikai kormány ellen Az északamerikai Detroit-ban mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — egy részeg rendőr meggyilkolta Radulovics (javra kivándorolt szerb iparost. A gyilkosság Detroit főuccáján történt, robogó autóban, amelyre kirándulás ürügyével csalta fel a rendőr Radulovicsot, egy titkos alkoholkimérésben lezajlott közös mulatozás után. Az amerikai rendőrség letartóztatta Mac Kirnant, a gyilkos rendőrt és erről diplomáciai utón értesítette a beogradi rendőriőiiökséget. A meggyilkoltnak, mint most kiderült, egyetlen közeli rokona Sznboiicán él: Teodorovics Ili ja pékmester, aki Raduiovicsnak unokaöccse. Nagybátyja tragédiájáról Teodorovics a Bácsmegyei Napió vasárnapi számából értesült és azonnal Beogradba utazott, hogy a szükséges adatokat közölje a rendőrséggel. Teodorovicsnak a Szem Rókus templom közelében. Viskaulica 13. szám alatt van két év óta pékmühely. Itt mondotta el tragikus sorsra jutott nagybátyjáról a követség. Petrarca e két alakkal vitázik, de tulajdonkép mindakettő ő, mindakettö a lelke háborgását érzékelteti meg. Az Igazság azt kérdezi tőle. vájjon akkor is szerette volna Laurát, hogyha csúnya és ellenszenves? A poéta erre nem felel, hanem szerelme lelkiségét magasztalja. Csak Laura emelte őt ki a hétköznapi világból. Az Igazság aztán feléje fordul és igy szóiitja meg Petrarcát: — Nem szégyenled magad, hogy ősz hajjal is igy évelegsz? — De igen — válaszol a furcsa költő — szégyenlem, megvetem magam miatta és gyötrődöm. De tudod-e mivel vigasztalódom? Arra gondolok, hogy Laura is megöregszik, velem együtt. # — TUDJA-E, mi az a. vitamin? Kevés szó futott újabban olyan pályát, mint ez a korcs latin szó. mely a titokzatos életerőt jelenti, azt az energiát, mely táplálékunkhoz okvetlenül szükséges, különben elpusztulunk. Még nem tudjuk, hogy micsoda. Csak hiányát érezzük, csak hatását ismerjük. Most jelent meg róla az első összefogó könyv, melyet Lorenzini irt és egy olasz orvos ismertet. Hosszú ideig azt hitték, hogy helyesen táplálkozunk, ha elegendő mennyiségű fehérjét, szénhydrátot, ásványi sót veszünk magunkhoz. Ereink azonban kimutatta, hogv ez tévedés. Ha étrendünkön nincs olyan táplálék, mely vitamint tartalmazna, akkor egyszerre megsoványodunk. különböző zavarok mutatkoznak szervezetünkben és több-kevesebb idő után elpusztulunk. Erre vonatkozóan kísérleteket is tettek egy vitamin-készítménnyel, melyből naponta mindössze száz tniligrammot- kezőket: Radulovics Gavra a Lika Krbava megyei Oravac községből szárma zott, most ötvenöt éves lehetett. Már tizenkét éves korában világgá ment, sokat vándorolt az európai országokban. Apja ács volt és ö is az ácsmesterséget tanulta ki otthon. Szülei később tönkremenek, elhaltak. Meghalt a nővére is, aki Teodorovicsnak édesanyja volt. Érdekes, hogy Raduiovicsnak testvérbátyja szintén hasonló körülmények között végezte életét: részeg emberek agyonsznrtdk a kocsmában, huszonöt évvel ezelőtt a szlavóniai Okucsani községben. Az alkohol fátuma üldözte Radulovics Gavrát is: cgyizben mar Halai korában az ivóban kcresztiilszurtdk az arcát. Akkor könnyen kiheverte sérülését s végül most Amerikában, a legszigorúbb alkoholtilalom országában érte utói a végzete. Amerikába 1902-ben vándorolt ki először Radulovics Gavra. aki ekkor már kilenc nyelvet beszélt és valóságos ezermester volt, mint adtak a galambnak, évekig jó egészségben tartották, de mihelyt elvonták tőle, elpusztult. Amint a tudományos búvárkodásból kiderül, a vitamin az anyagcserét szabályozza. serkenti: segíti a fehérje földolgozását s az ásványsó elosztását a különböző szövetekben, oldja a zsírt és cukrot. Aztán rendes működésben tartja a belső kiválasztó-m irigyeket. Aki nem vesz magához vitamint, az görvélykórt kap, szemgyulladást, — a gyermekek angolkórt —- pellagrát s beriberi-betegséget. Az uióbbi nyavalyát, mely keleten eléggé elterjedt. azoKAsinylik, akik csak hántolt rizzsel táplálkoznak. Most a tudósok azon fáradoznak, hogy megállapítsák, vájjon a vitamin szempontjából melyik étrend a legmegfelelőbb. Eddig ezt tudtuk meg: — Az A vitamint az olajak, zöldfözelékek tartalmazzák, meg a tojássárgára. A B vitamint a tej, a sárga és vörösrépa, a hüvelyes vetemények magja és a söréiesztö, a C vitamint pedig a nyers gyümölcsök. * TUDJA-E, inért lett miniszterelnök Baldwin? Ezen töprengnek most az angol újságok, melyek nem tudnak beletörődni abba. hogy valaki hirfelenii! ilv magas polcra kerül és előzőén nem futja meg azt a pályát, melyet elődjei. A Spectator ezt írja: . — Oly hirtelenül és váratlanul emelkedett a magasba és oly időpontban, mikor pártjaink kibogozhatatlanul összezavarodtak s igy nem is csoda, az emberek nem tudják, tulajdonkép hova helyezzék.öt. Baldwin tehát miniszterelnök, minden várakozás ellenére. Rizzini megállapítja, hogy pártjában nem haladt előre fokról-fokra, nem őszült meg a szokásos előléptetésekben, nem volt a pártvezér helytartója, nem dúsgazdag, nem származik régi politikus-családból, nem képvisel sem közvetve, sem közvetlenül semmiféle érdeket, sem a pénzarisztokrácia, sem a születési arisztokrácia, sem a földbirtok, gyár. szénipar érdekét. Minek előtte a politikára adta volna magát, nagyiparos volt ugyan, de mégsem jelenti a nagyipart. Nem nagy szónok, nem ragyogó színész, ki fölrázná, megindítaná a tömeget. Nincsenek elszánt hívei sem. Hát mért miniszterelnök? — Baldwin — folytatja a Spektator a magával való vitát — azt hiszi, hogy a többség véleményén nem erőszakkal, hanem rábeszéléssel uralkodhat: nem önkényes, vagy zsarnoki eszközökkel, hanem törvényesen. Ha nem tudja azonnal meggyőzni honfitársait, elhalasztja azt amit akar, mindaddig, mig az ö véleményén nincsenek. Egyszerű, szerény, becsületes, rokonszenve pedig a tömegek felé vonja. A Star azt írja, bogy Baldwin a szociális politikáját egyenesen Disraelli regényéből kölcsönözte a Sybiliböl. mely a tőkések és munkások megértése mellett tör lándzsát. Jelszava az. melyet 1923-ban mondott: — Inkább megfulladok hittel, mintsem hogy hit nélkül ússzak. Szóval Baldwin kitűnő ember. Ez is ok néha arra, hogy valaki miniszterelnökké legyen. De váltig is csodálkoznak rajta. K. D.
