Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-01 / 173. szám

XXVI. évfolyam Szubotica, SZERDA 1923 július 1. 173. szám LiiiitMBiiíiiBiri^iTHirrrr'^iaiiiiTWBrMifcffiTiTiiyrmr^|M^|"w|»|qnpnBnBMnTriniTWBBn«mnniiiiiwiau niw iiLitfarafjw?«? assaaBM«ga«BreraBBBMi«BWBiBi33ijB«!w«mtt«yiaKgfifts*33«^.M3BEBE^^ —.iiaamuiamvmi*-J^r^*TO«»1t[|rr^inmnm,mumgrin Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon számi Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Uossia-Foncióre-palota) Kiadóhivatal: SuboíSca, Aleksandrova «!. 1.(LeSbach-palo‘a) A hivatali tekintély Szerencsére, most Csehszlová­kiában történt, tehát könnyebben lehet beszélni az esetről. A dunaszerdahelyi főjegyzőt le­tartóztatták s most megszámlál­hatatlanul sok hivatali hatalom­mal való visszaéléssel vádolják. Amig hivatalban volt, ő volt a korlátlan, törvény által sem kor­látozott hatalom, a kikezdhetet­len tekintély, ő volt az áilamvé­­delem megszemélyesítője. Alig volt hét, hogy kémgyanus, ártat­lan magyart ne tartóztattatott volna le, alig volt hónap, hogy csak képzeletében kigondolt irredenta összeesküvésről ne rántotta volna le a leplet. Előtte meg reszketett a legnyugodtabb lelkiismeret is, de mindazok előtt feltárult a cel­lák ajtaja, akiket érdemek után loholó lelkiismeretlensége kijelölt. Amig hivatalban volt, senki nem mert följelentést tenni ‘ellene, mert mindenkinek tartania kellett bosszújától, aminek féktelenségét sem jogrend, sem törvény nem fékezte. De amikor letartóztatták, a följelentések lavinája indult meg ellene az ügyészségi iktató felé. Kiderült már az eddigi nyo­mozás folyamán, hogy nem is csehszlovák állampolgár, nem is Valódi nevét használta, okmányai is hamisítottak voltak. És mégis éveken keresztül hivatalban tudott maradni, éveken keresztül ő kép­viselte az állam tekintélyét és a kormány hatalmát, ő volt a gya­korlati jog forrása, tőle függött emberek százainak exisztenCiáia, vagyona, nyugalma, testi bizton­sága. Mi lehetett az a csodaszer, mely ezt a szélhámost hivatal­ban tudta tartani s meg tudta védeni a följelentések offenzivája ellen. Semmi más, csak az dl ha­zafias álérdemek szerzése. Tartóz­tass le kémeket, leplezz le irre­denta összeesküvést — az nem fontos, hogy a bíróság föl fogja menteni a vádlottakat s meg fogja szüntetni az alap nélkül megindult eljárást — s azt a hi tét kelted maged felől, hogy az államvédelem suprema lex-e nem nélkülözheti hivatali tevékenysé­gedet. Hány ártatlan letartózta­tásnak, oktalan zaklatásnak, alap­nélküli kiutasításnak lett ^z oko­zója a hivatali kvalifikálatlanság, vagy az előléptetésre való gon­dolat. De nem azok vétenek-e legtöb­bet az állam presztízse, a kor­mányzat tekintélye, a hivatal tisztelete ellen, akik méltatlan egyéneket ruháznak fel hatósági impériummal s akik előtt a szak­értelmet, a hivatali gyakorlatot, a pontos és lelkiismeretes munkát alaptalanul gyanúsítottak letar­tóztatásával lehet helyettesíteni. Nemrégiben történt, hogy egy terheltet, aki ellen a vizsgáióbirő megszüntette az eljárást s nyom­ban szabadlábra helyezését ren­delte el s akit a büntető állam­­hatalom hivatali képviselője: az államügyészség késedelem nélkül szabadlábra is helyezett, egy próbaidős detektív jelölt rögtön sza­badlábra helyezése után újra le­tartóztatott. Kérdjük, elfogulatla­nul az elfogulatlanokat, kérdjük a biróság iránti tisztelet védelmében: lehet-e a bíróságok, az állam igazságszolgáltatási szerveinek te­kintélye ellen súlyosabb táma­dást intézni, mint amilyent egy próbaidős détektivjelöll végre le­hajtott. Ez a próbaidős dciektivjc-1 tölt saját, indulatban megszületett jj meggyőződéséta bíró ági határo l zat szentségénél többre becsült | s merényletet követett el az állam | igazságszolgáltató hatalma ellen, 1 amikor letartóztatta azt, akit a| biróság szabadlábra helyezett. Az j már most csak a helyzetre jel-1 lemző, hogy amikor ez a próba-« idős detektivjelölt az egyi.k suboti­­cai magyar lap tájékozatlanságát és kritikátlanságát kihasználva, mint az államvédelem legfőbb biztosa tett nyilatkozatot s nyilat­kozatában olyan kijelentéseket tett, melyeket sem alkotmánnyal, sem a jogrenddel, sem a tételes törvényekkel nem lehetett össze­egyeztetni, voltak igen előkelő, igen tekintélyes szuboticai jogá­szok, akik nem is kételkedtek ab­ban, hogy a próbaidős detektiv­­jelölt a tételes törvényekkel s az alkotmánnyal ellentétes feliratai-1 mazással rendelkezik. Ez a hit veszedelmesebb, mint! z azóta már meg is torloít visz-j szaélés. B: a közhit azt mutat; , hogy radikális és generális rendszerváltozással kell biztosí­tani a hatóságok tiszteletét, kell megvalósítani a hivatali tekinté­lyeket. Talán azok, akik a köz­égi választások kiírását sürgetik, uj érveket, hatásos argumentu­mokat tudnak kovácsolni ezekből ■' jelenségekből is. Péter király emléke A nemzetgyűlés általánosságban és részleteiben egyhangúlag fogadta el Péter király emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslatot A nemzetgyűlés julms 6-án tartja legközelebbi ülését Beogradból jelentik: A parlamen­tet hétfőig újból elnapolták. Általá­nos az a vélemény, hogy ez a hét végleg ki fogja érlelni a radikálisok és a Radics-párt közti megegyezést. Az összeköttetés a két párt között állandóan megvan, feltűnő azonban, hogy a tanácskozásokat nem a Pa­­sics miniszterelnök által kinevezett direktórium vezeti közvetlenül, ha­nem Stanojevics Aca áll állandó összeköttetésben egyrészt a Radics­­párt vezetőivel, másrészt a radiká­lispárt vezetőségével. A Páris-szálló, ahol Stanojevics Aca megszállt, a színhelye a meg­egyezéses tárgyalásoknak és itt ke­reste fel kedden délelőtt is Stanoje­­vicset Nikics Nikó, aki több óra hosszat tanácskozott vele, majd utána Stanojevics a radikálispárti direktóriummal lépett összekötte­tésbe, akik szerint Pasics miniszter­­elnöknek referáltak. Radicsék közben választóik előtt készítik elő a megegyezést és ezt a célt szolgálták a Radics-párt já­rási szervezeteinek; Péter és Pál napján egész Horvátországban meg­tartott gyűlései. Zagrebi jelentés szerint ezek a vidéki pártszerveze­tek egyhangúlag a szerb-horvát megegyezés mellett foglaltak állást és jóváhagyták a pártvezeiőség megegyezéses politikáját. A Radics­­párt vezetősége ezzel az eredmény­­nyel teljesen meg van elégedve. A megegyezés a Radics-pártnak annál sürgősebb, mert minden jel szerint a kormány a tartományi vá­lasztások kiírására készül Horvát­iországban és Radicsék mindenkép­­fpen el szeretnék kerülni, hogy eze­ket a választásokat a Pribicsevics­­párti tisztviselők vezessék. Ez is egyik oka annak, hogy Radicsék a megegyezésre irányuló tárgyalások befejezését sürgetik. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés keddi ülését dél­előtt 11 órakor nyitotta meg Trifko­­vics Márkó elnök. A formalitások el­intézése után azonnal áttértek a na­pirendre, a Petar király emlékének megörökítéséről szóló törvényjavas­lat tárgyalására. Jovanovics Ljuba előadó felolvas­ta a bizottság jelentését, utána Gyu­ri csics Márkó szocálpolitikai minisz­ter, a miniszterelnök helyettese a kormány következő nyilatkozatát ol­vasta fel: — Uraim! A parlamentnek hatá­roznia kell a királyi kormány ama javaslata felett, mely emlékművet ki­­ván emelni a nemzeti elismerés és hála jeléül Első Felszabadító Nagy Petar királynak. A kormány meg van győződve arról, hogy a nemzet szivében mélyen bele van vésve az elismerés és hála érzése a nagy fel­szabadító király iránt és hogy ez az emlékmű láthatóan fogja jelképezni a nép őszinte szeretetét és tisztele­tét nagy uralkodója iránt. Ezt tanú­sítja a parlamenti bizottság egyhan­gú és lelkes döntése is, amellyel ezt a javaslatot magáévá tette. Most a parlament, mint az egész nemzet képviselője kell, hogy szavát hallas­sa e javaslatra vonatkozóan és a ki­rályi kormány meg van győződve arról, hogy a népképviselők is egy­hangúlag el fogják azt fogadni an­nak bizonyságául, hogy együtt érez­nek a nemzettel. A parlament tagjai állva hallgatták végig a helyettes-miniszterelnök sza­vait, amelyeknek elhangzása után valamennyien egyszerre, lelkesen ki­áltották: — Áldassék emléke! Ezután Jovanovics Ljuba elnök, előadó, emelkedett szólásra, aki hosszas beszédben méltatta Petar ki­rály érdemeit. Beszéde elején kije­lentette, hogy nem az a célja, hogy a képviselőket rábeszélje a javaslat elfogadására, mivel e;z teljesen feles­leges, — tolmácsolni akarja azokat az érzelmeket, amelyek a javaslat tárgyalásánál a bizottságot vezették. Részletesen és emelkedett hangon ismertette ezután Petar király és a dinasztia érdemeit, amit a nemzet­­gyűlés tagjai nagy figyelemmel, csendben, helyeslő elismeréssel hall­gattak végig. Az elnök elrendelte a névszerinti szavazást, amelynek során a nem­zetgyűlés általánosságban és részle­teiben is egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Trifkovics Márkó elnök a szava­zás eredményének kihirdetésekor kijelentette, hogy a parlament egy­hangúlag elfogadta a kormány ja­vaslatát Felszabadító Nagy Petar, király érdemeinek megörökítéséről, Ezután az elnök az ülést bezárta és a következő ülést julius 6-ikán, hétfőn délelőtt fél tízre tűzte ki a következő napirenddel: 1. A Pan­­theon-bizottság jelentésének tárgya­lása. 2. A Lukinics Edo igazságügy­­miniszter ellen benyújtott vádindit­­vány ügye. 3. Bizottság választása Maries Krszta és társainak az álla­mi jelzálog-hitelbankról szóló tör­vény megváltoztatására vonatkozó javaslat tárgyalására. 4. Bizottság választása dr. Zsanjics és társai törvényjavaslatának tárgyalására az alkotmány 138-ik szakaszának meg­változtatása tárgyában. 5 Bizottság választása a hadikárpótlási törvényi 12-ik szakaszának megváltoztatásá­ra vonatkozó törvényjavaslat tár­gyalására. Ezt a napirendet a nemzetgyűlés ülése alatt megtartott minisztertaná­cson állapították meg a kormány tagjai. A radikális klub vitája a vajdasági agrárreformról A vajdasági radikális képviselők, mint ismeretes, már hosszabb ideje sürgették, hogy a radikális képvise­lői klub foglalkozzék komolyan a vajdasági agrár-visszásságok kér­désével. Két héttel ezelőtt már egy­­izben össze is hívták e célból a ra­dikális klub ülését, akkor azonban a politikai viszonyok következtében az ülés elmaradt. Kedd délután vá­ratlanul összehívták a radikális klub ülését és a napirendre a vajdasági agrárkérdést tűzték ki. A vajdasági képviselők ezért nem is voltak el-' készülve az ülésre és többen nem is voltak Beogradban, mégis három

Next

/
Thumbnails
Contents