Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-11 / 155. szám
8 OLDAL « ÁRA l’la DIWSftB PoStaríaa plaéeua? XXVI. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1925 junius 11. 155. szám Megjelenik minden reggel, Gnnep után é% hétfőn délben Telefon izém: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Roisia-Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Snbotiea,Aleksandrova ul. l.(Lelbach-palota) Az érdek motorja A parlamentet a tegnapi ülésen elmondott beszédek fölemelték a személyi tusák és pártharcok érdekszféráiból arra a magaslatra, melyet az államtudomány elmélete, a parlamentárizmus dogmatikája jelölt ki minden törvényhozó testület számára. Tegnap egy-egy pillanatra lehullottak a pártkeretek s minden kijelentést az államérdek normájához mértek a törvényhozás tagjai. A külpolitikának — mondotta az egész nemzetgyűlés helyeslése mellett a volt külügyminiszter — határozott és állandó irányt kell követnie, amelyre nem gyakorolhat befolyást a mindenkori kormánynak pártpolitikai színeződése. Ez a követelés bizonyára nem azért hangzik el csupán a külpolitikával " szemben, mintha a belpolitikában nem lenne helytálló. De a gyakorlati politika harcosai nem sülyeszthetik le vasmacskáikat a gondolat mélységébe s nem duzzaszthatják vitorláikat az eszmények leheletével. Nem Platonok ülnek a törvényhozó testületben s nem Aristidesek vívják meg a közélet harcait. Homo sum et nihil humani... Minden emberi cselekvést az érdek motorja vonszol s nincs az a Rolls—Roys-motor, amelyik hibátlanabbul működnék, mint ahogy az anyagi érdek hajtja az emberi cselekvést. A gyakorlati politika embere még a legenyhébb óhajtó módban sem forrhulázhatja meg azt a követelést, hogy az ország érdekeiről való gondoskodásra ne gyakoroljon befolyást a kormány politikai színeződése. Minden politikus azt hirdeti, hogy politikájának sikere az állam igazi érdeke s mindenki azt hiszi, hogy az ellentétes politikai irány letörésére a legfőbb államérdek nevében van joga. Az objektivitás nem tartozik a politikai harcok harci eszközei közé. Tudós lehet objektív, biró lehet objektiv, de politikus nem, mert ha tud elfogulatlan lenni, már világosan kell Ítélkeznie a törekvések, célok, feladatok és eszközök felett. S ez a tisztánlátás már megakadályozná azt, hogy meggyőződése szenvedéllyé lobogjon fel benne, holott csak a szenvedély véres tekintetén keresztül lehet összetéveszteni uralmi érdeket államérdekkel s lehet pártérdeket az állam fennmaradásának és jövendőjének érdekévé kinevezni. Ma mindenki „hazát ment", aki érdemet akar Szerezni, vagy mul•tat akar feledtetni. Nem munkával, lelkiismeretesen vállalt és végzett feladatokkal, nem a törvény parancsainak hűséges engedelmével, a hivatali teendők pontos elvégzésével igyekeznek egyesek érdemeket szerezni, hanem az államhatalom eszközeinek pártcélokra való kihasználásával. Nem az államhatalom eszközeivel élnek-e azok vissza, akik ártatlan és békés polgárokban kémeket sejtenek s nem létező kémszervezetek leleplezésére és összefogására használják fel a kezükbe adott hatalmat s azzal az erővel, amivel rendet és nyugalmat kellene teremteniük, mérgezik meg a közszellemet s veszélyeztetik a közbékét. A megszüntetett nyomozások s fölmentő ítéletek tömege igazolja azt a meggyőződést, hogy a legtöbb esetben az egyéni érdemszerzés döntőbb motívuma volt az intézkedéseknek, mint az államvéde-A nemzetgyűlés szerdai ülésén, amely csak rövid ideig tartott, harmadszori olvasásban is megszavazták a földmiveshitelekről szóló törvényjavaslatot. A javaslat elfogadása vita nélkül történt és igy az ülés délelőtt tizenegy órára már véget ért, bár az ellenzék, éppen a korai időpontra való tekintettel azt követelte, hogy a napirend másik pontját, a Radics-párti mandátumok igazolását vegyék tárgyalás alá, a többség azonban az elnök javaslatát fogadta el és igy az ülést bezárták. Félfizkor nyitotta meg az ülést dr. Szubotics alelnök, az ellenzék csipkelődő megjegyzései mellett. Kobasica titkár felolvassa az előző ülés jegyzőkönyvét, amit a parlament minden megjegyzés nélkül elfogad. Ezután Szubotics elnök bejelenti, bogy Mihajlovics Ljuba és Kujundzsics képviselők vodinditványt nyújtottak be a parlamenthez Lukinics igazságügyminiszler ellen. A napirend tárgyalására tértek ezután át. Miután senki sem jelentkezik szólásra, az elnök bejelenti, hogy a többségi előadó szakaszonként fel fogja olvasni a földmiveshitelekről szóló törvényjavaslatot és afölött szakaszonként fognak szavazni. A nemzetgyűlés többsége a javaslatot szakaszonként elfogadja. A harmadszori olvasásnál névszerint szavaznak a képviselők, amiben a kormány tagjai is résztvesznelc. A javaslatot 133 szavazattal 58 ellen harmadszori olvasásban elfogadják. A szavazás után Szubotics el|nök azt javasolja, hogy az ülést lem gondolata. Külpolitikai vonatkozásokban azonban helytálló lehet ez a követelés, ott is azonban csak azért, mert a külpolitikai események jórészt függetlenek az egyes kormányok elhatározásától. Nagy világhatalmak kormányai a maguk képére és hasonlatosságára formálhatják át a nemzetközi politika irányát és szellemét, ha történelmi események végzik el a tömegek figyelmeztetésének és fölvilágositásának munkáját. De ez csak kivételes alkalom és kivételes jelenség. A külpolitikai eseményeknek a kormányok elhatározásától való függetlensége ad alapot arra a követelésre, mely a külpolitikát a pártérdekek fölé akarja emelni. zárják be és a következő ülést pénteken tartsák meg, amelynek napirendjén a Radics-párti mandátumok igazolása, valamint a panasz- és kérelmi bizottság jelentése szerepel. Az elnök indítványát az ellenzék nagy lármával fogadja. — Még csak háromnegyed tizenegy van í Térjünk át a napirend második pontjára í — kiáltják az elnök felé. Az elnök erre megjegyzi> hogy kellemetlen ilyen későn megkezdeni a napirend második pontját, mire Behmen az elnök felé kiáltja : — Tegnap ilyen időben kezdődött az ülés. Polics dr. Zajednica-párti kér ezután szót és tiltakozik az ülés bezárása ellen. Az ankétbizottség — mondja — beterjesztette jelentését a vitás mandátumokról és ez már napirendre is van tűzve, kéri tehát, hogy azonnal kezdjék meg annak tárgyalását, mert még elég idő van erre. Az elnök szavazásra teszi fel javaslatét, amit a nemzetgyűlés többsége elfogad. Az elnök tizenegy órakor az ülést bezárja. Cáfolják Radios kegyelmi kérvényét Zagrebből jelentik : Kovacsevics Ivica dr. ügyvéd, Radics István egyik védője a következő nyilatkozatot küldte a beogradi Novosli szerkesztőségének : — Lapjuk 1330-ik száméban cikk jelent meg „Radics István kegyelmi kérvénye“ címen. Mint Radics István védője, a tőle kapott információ alapján kijelentem, hogy az emlitett hir nem felel meg a valóságnak és az teljesen önkényes koholmány. A Novosli-nak a kegyelmi kérvényről szóló hírével foglalkozik a Radics-párti Doni cimü lap is, amely a többek közt a következőket Írja : —• Aki csak egy kicsit is ismeri Radics Istvánt, annak tudnia kell, hogy a parasztpárt elnökének nincs szüksége kegyelmi kérvényre és nem is fog ilyent irni. Az elnök pőre oly jól áll, hogy ilyen kérvény teljesen fölösleges. Radics István csak a legutóbbi időkben, amióta az ellene folytatott bűnügyi vizsgáiét véget ért, beszélhet politikai ügyekről, azonban ezt is csak védőivel és családtagjaival, mert a perrendtartás szigorúan tiltja a más személyekkel való érintkezést. Teljesen lehetetlen, bogy újságírók hozzáférhessenek és igy minden neki tulajdonított nyilatkozat koholmány. Ami állítólagos beográdi leveleit és előterjesztéseit illeti, azok sem léteznek, mert Radics leveleit csak a vizsgálóbíró ellenőrzésével küldheti el. .Ezenkivül is a horvát parasztpárt programja oly alapos, hogy a letartóztatásban levő Radics István utasításéra nincs szükség. A Radics-párt veresége Kedden tartották meg Bjelováron a községi választásokat, amelyek a Radics-párt érzékeny veszteségével végződtek. Megválasztottak 14 Radics-pártit, 5 Pribicsevics pártit, 2 szocialistát, 2 radikálist és egy cionistát. Az előző képviselőtestületben a Radicspártnak 19, a Pribicsevics-pártnak pedig csak egy mandátuma volt. A Radics-párt vereségét hiveinek a szavazástól való feltűnő tartózkodása okozta. Setyerov interpellációja a vajdasági községi választásokról Setyerov Szlavko demokrata képviselő interpellációt jegyzett be a belügyminiszterhez a vajdasági községi választások és községi autonómia ügyében. Az interpellációban Setyerov hivatkozik az alkotmány 90-ik paragrafusára, amely« a községi, járási és tartományi autonómiákról intézkedik és ez alapon kéri a választások sürgős kiírását. A követelés alátámasztása céljából az interpelláció kifejti a vajdasági közigazgatás helyzetét, ismerteti a visszás, lehetetlen állapotot, amelyet a kinevezett községi tisztviselők okoznak. Az interpellációban Setyerov a következő kérdéseket intézte a belügyminiszterhez: A vajdasági községi választási törvényt mikor készíti el a kormápy ; hajlandó-e ezt sürgősen tető alá hozni és végül: hajlandó-e a belügy« miniszter elrendelni a községi választásokat. A parlament megszavazta a földmiveshitelekről szóló törvényt Pénteken tárgyalja a nemzetgyűlés a Radics-párti mandátumok igazolását I
