Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-11 / 155. szám

2. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

1925. junius 11.

A farkashidi gyilkosság az Ítélőtábla előtt

Két {lár cipóért hat havi bortön

Felebbviteli tárgyalások a novisxádi táblán

Damjanov Szrcdojc íarkashidi földmives múlt évi február egyik vasárnapján nővérével és egy leányrokonáva! elment a uagykocsmába táncolni Ugyanabban a kocsmában volt Belies Ljuba farkasdini földmlves is. Belies állandóan gúnyolta a leányokat.

Damjanov a leányok védelmére kelt, felelősségre vonta Belicset, aki kést rántott és Damjanovra rohant, de a verekedésben megakadályozták és Damjanovot a kocsmából kituszkolták.

Damjanov emiatt bosszút forralt Belies ellen. 1924. íebr. 29-én este Drugimics Szvetozár farkashidi kereskedő boltja előtt vasbottal várat'és amikor az arra jött, úgy vágta fejbe, hogy az nyomban összeesett. Erre Damjanov Belies mellére térdelt, kihúzta a kését és azzal kétszer bordái közé szart, úgyhogy Belies azonnal meghalt.

A pancsevói törvényszék Damjanov Szredojet 1924. julius 25-én gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek és az enyhítő szakasz alkalmazásával 15 évi {egyházra ítélte.

A noviszadi fellebbvitcli biróság Aranlczky-tanácsa szerdán az elsőfokú ítéletet megsemmisítette és Damjanov büntetését szándékos emberölésért tiz évi {egyházra szállította le.

Dr. Sikolics föügyészhelyettes és dr. Nagy Ferenc védő az ítéletben megnyugodtak, mely jogerőssé vált.

■*

Tomasevics Milos foglalkQzásnélküli kiklndai illetőségű egyén ezév januárjában Pancsevóra jött, állítólag munkát keresni. Itt bement Stefanovics Milivoj cipőüzletébe, egy pillanatig senkisem volt az üzletben és onnan két pár cipőt lopott. A* cipőket másnap Beogradban el akarta adni, de ott egy detektív elfogta és Pancsevóra kisérte.

A pancsevói. törvényszék, — noha a károsult cipész szerint aznap 8 pár cipője tűnt el, — csak a két pár cipő ellopásában mondta ki bűnösnek és másfélévi börtönre ítélte.

A noviszadi ítélőtábla Araniczky-tankest szerdán az ítéletet hat havi börtönre szállította le.

*

Kolobov Pétor orosz menekült 1921. jullus 3-án álkulccsal kinyitotta Maza Károly zmajeváci lakos kamráját és onnan két pár lószerszámot és egy takarót, Gál Józseftől pedig egy réztsápot lopott. A lószerszámokat Tomasics Béla kamenicai lakosnak adta el,

míg a csapot Vinkó György szuzai kocsmájában zálogosította el a hitelbe kapott italokért.

A szombori törvényszék múlt évi október 8-án Kobolovot kétrendbeli lopás büntette miatt egy évi börtönre, Tomasics Bélát tulajdon ellepj kihágás miatt 600 dinár, Vinkó Györgyöt ugyané címen 160 dinár pénzbírságra ítélte. A noviszadi felebbviteli bíróság szerdán jóváhagyta az elsőfokú ítéletet.

A közoktatásügyi minisztérium egy legújabb rendeletével újból megnémit egy magyar Iskolát, még pedig a tanév legvégén, közvetlenül a vizsgák előtti napokban, arra kényszerítve a magyar növendékeket, hogy más iskolában mint magántanulók tegyenek vizsgát.

A múlt tanév befejezése után, júliusban — mint még emlékezetes — Príbicsevics Szvetozár közoktatásügyi miniszter megszüntette a szuboticai Miasszonyunk-zárda polgári iskoláját és megtiltotta, hogy az uj tanévben az első Osztályt megnyissák. Szeptemberben, a tanév megkezdésekor azonban a Davidovicskormány volt uralmon és dr. Köröséé akkori közoktatásügyi miniszter újból engedélyezte a szuboticai zárda magyar polgári leányiskolája első osztályának megnyitását.

A zárda polgári leányiskolájának első osztályában szeptember óta zavartalanul folyt a tanítás. Annál nagyobb volt mosta zárdái polgári leányiskola igazgatóságának meglepetése, amikor május 24-én a vizsgákra kiküldött dr. Kizelics Vészeim közoktatásügyi inspektor közölte az intézet igazgatóságával, hogy a közoktatásügyi minisztérium a magyar polgári leányiskola első osztályát megszüntette és ennek értelmében az első osztály tanulói már az idén sem vizsgázhatnak a zárdában, hanem, ha bizonyítványt l akarnak, a szuboticai állami polgári 1

dekelt szülők StrÜics Béla radikális képviselőt kérte fel intervencióra. A közoktatásügyi minisztériumtól kérték, hogy hatálytalanítsa a magyar polgári iskola első osztályának megszüntetésére vonatkozó rendeletét.

Három ősijeid gyár

zár alá helyezése a monopol«

csalás miatt

A rendőrség újból letartóztatta a szabadlábrahelyezett vádlottakat

Oszijekról jelentik: Petrovics Lázár, a beogradi monopoiigazgatóság felügyelőjének közreműködésével tovább folyik a nyomozás Lang Izsó, a Mira dgarettahüvelygyár igazgatójának többmilliós monopolcsalási ügyében. Petrovics zár alá helyezte nemcsak a Mira-gyárat és Lang Izsó cukorkagyárát, hanem legutóbb a Mira helyiségeiben levő Alpha kartonpapírgyárat is, melynek Lang Alfréd, a szökésben levő Lang Izsó unokatestvére a tulajdonosa. A kartonpapírgyár gépei és berendezése a Mira tulajdona. A három gyár zár alá helyezése súlyosan érintette az azokban dolgozó munkásokat. '

Legutóbb Goldstein Jakab raktárában bukkantak nagyobb mennyiségű csempészett papírárura, melyet Lang Izsó ott raktározott el.

A vasúti ruhatárban már hosszabb ideje kiváltatlanul hevert egy csomag. A rendőrség felbontotta és nagymennyiségű cigarettapapírt talált benne. A cigarettapapír füzetecskékben elöl és hátul néhány lap monopolpapirból való, míg a középső része csempészett cigarettapapír. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy Lang Izsónak más városokban, így Szarajevóban és Beogradban is voltak bűntársai és most ebben az irányban is megindult a nyomozás.

A letartóztatásban levő Lang Leót és Boigner Katalin munkásnőt a vizsgálóbíró szabadlábra helyezte. Petrovics felügyelő, amikor értesült a két gyanúsított szabadlábrahelyezéséről. azonnal interveniált a rendőrségnél, amely a bírói végzés ellenére ismét letartóztatta őket,

Zsivkovics György, a beogradi monopoligazgatóság főnöke kedden Oszijekre érkezett, hogy a Mira-gyár könyveit felülvizsgálja.

Egy kritikus albumából

Irta: Baedeker

Mentül kevesebbet kérni és minél többet adni: ez a kulcs ama zárhoz, amely az embertársaink szivéhez vezet.

*■

A nagy városok. tele vannak hibákkal, bűnökkel és erkölcstelenséggel. De nem annyira,^ hogy ne maradna belőlük a ió vidéknek is.

#

Aki nem tud vagy nem szeret foltozni és ragasztani, az ne szakítson és ne törjön el semmit #■

Csak azt akarni, amit lehet: bölcsesség. Mindent akarni: oktalanság. Mindent tudni, amit akar az ember: erő. Azt se akarni, amit lehet, s azt se tenni, amit az ember akar: gyengeség.

*

Okos ember az urát is szolgájává teszi, a szamárember a szolgáját is urává emeli.

*

Az ember könnyebben hordja a sulyósan megtömött zsákot, amely az ő holmijával, mbit a kis zacskót, mely a más dolgaival ván tele.

*

Legyen eszed, — figyelmeztette egy apa a fiát, — és lásd be, hogy nincs.

Ez a mondás látszólag teljesen illogikus, sőt buta, de valójában mégse az, mert bizonyos belátással kell birni az embernek, hogy rájöjjön, mennyire nem okos.

#

Jaj annak, aki két embertársától Kér tanácsot! Nagyon valószínű, hogv arra fog hallgatni, aki a- kevésbbé jó tanácsot adja.

*

Egy ismerősünkről beszélgetünk s valaki igy nyilatkozott róla:

— Néhány rövid szóval fogom őt jellemezni. Nem volt soha először szerelmes.

*

Kezetcsókohii is lehet szemtelenül és pofozni is lehet hízelgő módon.

#

A modorunk, a magunkviselete, a szeretetreméltósúgunk vagy a kiállhatatlanságunk többet árt vagy használ nekünk mint a jellemünk s az életvitelünk.

*

Akinek a jó modort meg kell tanulni, aligha fogja azt megtanulni. *

A hízelgőket nem becsüljük, de szeretjük, a szókimondókat nem szeretjük, de becsüljük.

*

Don Quijote a világ íeglovagiasabb karaktere és legnemesebb ide-Ialistája, Hamlet ped'g kitűnő szellemi erényeinek az ellenére se kifogástalan jellem, sőt a büntetőtörvény szerint: tömeggyilkos. Mégis: mindenki sértésnek veszi, ha a szomorú külsejű lovag«-hoz és hizelgésnek, ha a dán királyfihoz hasonlítják. A modern ember inkább óhajt érdekes bűnösnek látszani mint komikus crényhősnek *

Ha az ostoba ember oktalansággal vádolja magát, akkor ezt nem gondolja' komolyan és elvárja, hogy ellentmond]anak neki.

*

Valaki igy definiálta a tudóst:

— A tudós az az ember, aki mindent tud, amit más senki se tud, és semmit se tud abból, amit mindenki tud

*

Az okos ember még csak elhiszi néha, hogy ostoba, de az ostoba soha

*

Embertársainkat aszerint Ítéljük meg, ahogy hasonlítanak ránk és különböznek tőlünk, vagy pedig arról, hogy'minő érzelmekkel viseltetnek irányunkban. És ezt nevezik objektivitásnak!

*

Tekintélyt külsőségek szereznek az embernek, becsülést a belső tulajdonságok.-*■

Ismerek egy urat, aki pompásan megél abból, hogy szépen tud beszélni, — pedig nem mond semmit És ismerek egy másikat, aki kitünően tud imí, de nem képes a tudományából megélni, mert — sokat mond.

*

A barátaink sokszor a rossz tulajdonságainkért szeretnek s az ellenségeink rendesen a jókért gyűlölnek bennünket.

*

Nincs veszedelmesebb mint a becsvágyó becstelen s nincs lehangolóbb, mint a nemes és tehetséges szellem, amelyből hiányzik az ambíció.

*

Rossz emberek a cselekedeteikkel okoznak kárt a társadul ómnak: szép lelkek és nemes jellemek már azáltal, hogy vannak, hasznára válnak az emberiségnek.

#

Mutattak nekem a múltkor egy urat s valaki azzal figyelmeztetett

rá:

— Nézze, kérem, ez a legboldogabb ember a világon!

— S miben áll a boldogsága? — kérdeztem.

Azt felelték:

— Nem törődik senkivel és semmivel a világon.

*■

Ha szép karriert látok, mindig kiváncsi vagyok arra, vájjon az, aki elérte, az erényeinek köszönhette-e vagy a hibáinak?,

Pusztuló magyar iskolák

Príbicsevics megszüntette a szuboticai zárda magyar leánypolgáriját — A tanév végén adta ki a miniszter a rendeletét A növendékeknek idegen iskolában keli magánvizsgát teamek

leányiskolában keH punt magántanulóknak vizsgázniok.

A közoktatásügyi miniszter rendeleté több szempontból súlyosan sérelmes. A Miasszonyunkról elnevezett szuboticai zárda polgári iskolája első osztályának betiltása ugyanis ennek az egész magyar iskolának megszüntetését jelenti. Másrészt azonban súlyosan sérelmes, hogy a tanév befejezésekor közvetlenül a vizsgák előtt közli a minisztérium az iskola megszüntetéséről szóló rendelkezését és ezzel arra kényszereik u növendékeket, hogy mint magántanulók más iskolában vizsgázzanak le. E rendelkezés értelmében a polgári leányiskola első osztályának huszonnégy magyar növendéke kénytelen az állami polgári iskolában, ahol más tanterv szerint folyik a tanitás, vizsgázni, ami egyrészt lényegesen megnehezíti a vizsga letételét, másrészt azonban jelentős anyagi terheket is jelent a szülőkre. A magántanulóknak ugyanis fejenkint nyolcszáz dinár vizsgadijat kell tizetniök az állami polgári iskolában, holott a zárdában már lefizették az egész évi tandijat. A szegényebb szülők képtelenek ennek az összegnek a lefizetésére és igy a tanulók egyrésze esetleg egy teljes évet fog veszíteni a közoktatásügyi tni-Inisztériuin késedelmes intézkedése következtében.

A zárda igazgatósága és az ér-