Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-06 / 151. szám

6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. junius 6. Tiizkaíaszüóf a Galacon Egy felrobbant benzines hordó lángbaboritott öt nagy házat Bukarestből jelentik : Galacban az esti órákban borzalmas tüzkataszlrófát idézett elő egy gondatlanul kezelt ben­zines hordó felrobbanása. A város centrumában, a Flóra-drogériában a késő esti órák idején benzint fejtettek az alkalmazottak az egyik vastartály­ból, Egyelőre még ki nem derített okokból a benzines tartály iszonyatos detonáció kíséretében felrobbant és a drogéria raktára egy pillanat alatt lángtengerré vált. A tűz villámgyorsan terjedt tovább úgy, hogy mielőtt még a tüzőrség lo­kalizálhatta volna a katasztrófát, máris öt ház állott lángokban. Lángbaborult a Banca Lazaris és ezenkívül még három nagykereskedés is. A tüzőrség nagy erővel fogott neki az oltásnak. Mun­kájukban támogatta őket a kirendelt katonaság és rendőrség is. A vízhiány azonban nagyon megnehezítette az ol­tást. A villamosvezeték is íe'mondta a szo'gálatot, úgy, hogy a környékbeli lakosság között n agy pánik tört ki. 1Igen sok nő és gyermek is megsebesült. Közelebbi értesítés a tüzkatasztrőféról még nem érkezett. „He siess“ és „Szerencse“ Kiházasifő egyesület — lassu­­sági uersennyel Az a kiházasitö egyesület, amelyről most szó esik, itt van alakulóban Szubo­­ticán. A neve -Szerencse«, vallását nem lehet megállapítani, mert alapitól közt valameunyi felekezet lelkészei részt vesznek. Ez nagyon helyes is, mert igy vallási vita nem merülhet fel. de külön­ben is, ha igaz az, hogy a házasságok az égben köttetnek, mindenképpen indo­kolt, ha ez az igazság ilyen formában is igazolást nyer. Nomen est omen, — nyilván ezt az el­vet vallották az alapítók az egyesület nevének megválasztásánál, buzdításul a tagoknak, akik előre megfontolt szándék­kal kacérkodnak a házassággal. Hiszen adhatták volna ásít a nevet is: »Minden­­iát érhet baleset«, — vagy t>Nem háza­sodom meg soha« — esetleg »Gondold meg és — igyál*. Az egyesületnek. — amint az egyik alapitó kifejtette — az a célia, hogy anyagi kárpótlást nyújtson mindazok­nak a fiatalembereknek, akik egy meg­gondolatlan pillanatban áldozatául esnek a mennybéli házasságkőzvetitö irodá­nak. Nem is rossz ötlet ez a házasság elleni biztosítás és nagyon helyes, hogy a tűz, jég és más elemi csapások mel­lett erre is gondoltak. - Hogy mennyire szükség van ilyen biztosításra, mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy eddig már majdnem ezer veszendő lélek je­lentkezett felvételre az egyesületbe. Most már csak kétszáz tagra van szük­ség és azután megindulhatnak a házas­ságok. A startot különben nagyon ügyesen csinálták meg, nehogy valajti, a jutalom­tól megszédülve mégis sietni próbáljon. Az az ezer tag, aki már bebiztosította magát, bizonyára nem fog addig házas­ságra lépni, amíg a hátralevő kétszáz tag Jelentkezésével az egyesület meg nem kezdi működését, de ha már ez meglesz, akkor fog kezdődni az igazi lassuságt verseny. Az alapszabályok szerint ugyanis az első huszonöt háza­suknak csak húszezer dinárt fizetnek ki és ezen felül száz házasságig fokozato­san 25, 30, 4,0 és 50.000 dinárt. Százon fejül már mindenki ötvenezret kap. Meg fog indulni tehát a lassúság! verseny, mert ki lesz bolond sietni a házassággal, különösen akkor, ha a később házasodók több pénzt is kapnak, mint az első áldo­zatok. Üzleti szempontból különben ez a módszer nagyon helyes,mertaférfiaknak a házasságtól való tartózkodására bazi­­roz és emberi számítás szerint a lassú­­sági verseny eredményeképpen az egye­sületbe beiratkozott leányok már rég nagymamák lesznek és még mindig nem mennek férjhez, mert a századik házas­ság nem történik meg. Mindenki az első kilencvenkilencre fog várni. Ebben a te­kintetben is kedvezőbb a kiházasitó egyesület a temetkezési egyesületeknél, amelyeknek alapszabályait az analógia kedvéért a »Szerencse« alapítói átvet­ték. A házasság-biztosítás jobb — mert meghalni muszáj, de megnősülni . . . Csak ön után, uram! Szuboticán régebben megalakult a >Ne siess« asztaltársaság, amelynek céljait az egyesület hivatalos indulója: »a nem házasodom meg soha« kezdetű népdal írja körül. Igen helyes, hogy a »Ne siess« ellensúlyozására most megalakult a »Szerencse«, legalább, akit a hivatásos agglegények klubjába nem akarnak fel­venni, tnég mindig beiratkozhatnak a Szerencséhez címzett biztositóba ... Ha megnősülnek, fájdalomdijat is kapnak. A szövetségesek jegyzéke a német minisztertanács előtt A jegyzék megállapítja, hogy Németország szerződésszegést követett el Berlinből jelentik: Hindenburgelnök­­letével a birodalmi kormány pénteken minisztertanácsot tartott, amelyen a szövetségesek jegyzékét vitatták meg. A minisztertanács, amelyen résztvett Braun porosz miniszterelnök is, nem hozott végleges határozatot. A szövetségesek jegyzéke, amely meglehetős határozott hangú, megálla­pítja, hogy Németország mulasztásokat követeit el, amelyek olyan természetűek, hogv veszélyeztetik a békét. A szövet­ségesek a jegyzék szerint meg vannak yőzödve, hogy a német kormány egy is jóakarattal jóváteheti a mulasztáso­kat, amelyek között szerepel többek közt az, hogy a német kormány a béke­­szerződés katonai rendelkezéseit nem teljesítette. Németország ezenkívül szer­ződésszegést követett el azzal, hogy' a birodalmi véderőbe önkénteseket is fö'vett, továbbá, hogy elősegítette a hadianyag-gyárak iétesilését. A szövet­ségesek ezzel szemben megállapítják, hogy a német kormány jóvátételt köte­lezettségeit hűségesen teljesítette. Az első a katonai leszerelés kérdését részletezi, a másik pedig a nagyköveti konferenciának a jováteü bizottsághoz intézett rövid közlését tartalmazza a né­met jóvátételek teljesítéséről. A leszerelési jegyzékben a nagyliata'­­mak azt követelik, hogy a hadsereg létszámát szállítsák le a békeszerződés­ben megállapított százötvenezer főre, a rendőri dróttalan táviróallomásoka'; sze­reljék le, rombolják le a hadianyag­­gyárakat, így a Bayerische Srer.gstoíf­­werket, a Deutsche Werket, a hanaui, spándaui és haweihorsti telepeket és a Krupp-gyár egyes üzemeit. A birodalmi hadsereg számíeletli kiegészítő és pót­­alkatrészeit k.i kell szolgáltatni, -követe­lik a nagyvezérkarral biró hadvezetőség átszervezését, a légügyi osztály és köz­ponti vasut-osztály beszüntetését, a vezérkari tisztek kiképzésének csökken­tését és azoknak a törvényeknek a kie­gészítését, amelyek a német erődök le­rombolásáról szó'nak. A jegyzék végül kijelenti, hogy a mulasztások jóvátétele után haladékta­lanul megkezdik a szövetségesek a kölni zóna kiürítését. pénteken visszatértek Budapestre és jelentették, hogy Kopinitsot nem aduik át, mert a fogoly a román kísérőjétől megszökött. A román és magyar hatóságok most újra köröző­­levelet adtak ki Kopinits ellen. Gázolt egy suböilcei autó A rendőrség letartóztatta Korhecz Gyulát, az autó vezetőjét Pénteken délptán Suboticán súlyos autószerencsétlenség történt, amely iga­zolja a rendőrségnek épen pénteken délelőtt, hozott első szigorú Ítéletét a nem képesített és vigyázatlan soffőrök ellen. A rendőrség ebben az esetben is a legszigorúbban járt el és a gázoló autó vezetőjét azonnal őrizetbe vette, Korhec Gyula hentes autója nagy se­bességgel hajtott pénteken délután öt órakor a Preradovicseva-uiica irányá­ban. Az ucca sarkán a fordulónál Kiss József hatéves kisfiú a kocsiuton ment és már nem volt ideje kilérni a hirte­len beforduló autó elől, amely elütötte és keresztülment rajta. Az autó' kerekei a kisgyerek lábain mentek keresztül, de súlyos sérüléseket szenvedett a szeren­csétlen gyerek a fején és a karjain is. Az autót vezető Korhec Gyula azonnal felvette autójára a súlyosan sérült gye­reket és beszál.itotta a közkórházba, ahol ápolás alá vették. A rendőrség őrizetbe vette Korhec Gyulát, aki ellen gyorshajtás, gondat­lanságból okozott súlyos testi sértés miatt és végül azért, mert soffőrvizsga nélkül vezetett autót, eljárás indult. A rendőrségnek ez az éréivé az autó­szerencsétlenségek elhárítása érdekében mindenképpen helyes, azonban ezzel párhuzamosan helyénvaló lenne, ha az uccakereszteződéseknél posztoió rendőr­őrszemek fokozottabban ügyelnének arra is, hogy az uccákon hancurozó gyerekek ne űzzék egész sportszerűen a robogó autókra való felkapaszkodást és a gépkocsik előtti ugrándozást, Torontálmegye konfliktusa a belügyminiszterrel A közigazgatási bizottság a felfüggesztett jegyzők visszahelyezéséről Veliki-Becskerekről jelentik: Torontál- Temes-megye közigazgatási bizottsága péntek dé'után Rajics Szvetiszláv al­ispán elnöklete alatt ülést tartott, ame­lyen a folyó ügyeket tárgyalták. Az ülésen a fegyelmi vizsgálatok ügye is szóba került és izgatott vitát idézett elő. A közigazgatási bizottság ugyanis még a múltkori ülésén fegyelmi vizs­­gá'atot indított Serb István módosi fő­­s olgabiró és három jegyző ellen. A belügyminisztérium a felfüggesztett jegy­zőket azonban — anélkül, hogy ügyü­ket megvizsgálta volna — visszahelyezte állásukba. Dr. Jaksics Zsarkó az ülésen élesen támadta a belügyminiszteri és sérelmezte, hogy a belügyminiszter, anélkül, hogy ismerte volna a felfüg­gesztések okát, megsemmisítette a fe­gyelmi bizottság határozatát. — A belügyminiszter — mondotta Jaksics — az ilyen intézkedésekkel illu­­zóriussá teszi a közigazgatási bizottság működését. Hosszú vita után elhatározták, hogy a közigazgatási bizottság két tagja, Di­­mies alsóbánáti képviselő és Ankics Borsó, a kerületi radikális párt titkára, Beogradba fognak utazni, a belügymi­niszter informálása céljából. Kopinits újra megszökött Bukaresti büntetésének kitöltése után a románok át akarták adni a magyar hatóságoknak Két évve! ezelőtt, 1923. júniusában — mint ismeretes — Kopinits Jenő budapesti orvosnövendék száznegyven millió korona sikkasztása után meg­szökött Budapestről. Kopinits mint agent-provokátor dolgozott a budapesti rendőrségen a valuta-üzelmek kiderí­tésén és ezen a réven követte el sikkasztását is. Közölte ugyanis a rendőrséggel, hogy a Magyar Általa nos Hitelbankban két kereskedő fél­millió szokolt akar beváltani és ezért száznegyven millió koronát kért, hogy leleplezhesse a valuta-manővert. A rendőrség jó fogást remélve, ezt az összeget a Pénzintézeti Központtól kölcsönkéri és a pénzt Kopinitsnek átadták, aki mellé azonban két de­tektívet is adtak. Kopinits a titkos rendőrökkel el is ment a bankba, a hol azonban kijátszotta a titkosrend­őrök éberségét, a pénzzel együtt egy másik kijáraton út eltávozott <■ bankból, egy barátja lakásán átöl­tözött, azután gépkocsin megszökött Budapestről. Csakhamar megállapították, hogy a sikkasztó Romániába menekült, de csak egy év múltán tudták Bukarest­ben letartóztatni, ahol, pénze fogytán, szintén csalásokat követett el. Ezért a bukaresti törvényszéken elítélték, ahol Kopinits most töltötte ki bün­tetését. Amíg a sikkasztó Bukarestben bör­tönben ült, a magyar és román ha­tóságok közt megegyezés jött létre Kopinits kiadatására nézve. Az át­adásnak pénteken kellett volna meg­történnie és a budapesti törvényszék két fogházőrt küldött csütörtökön a román határállomásra. A fogházőrök Az országos mérnökegylet közgyűlése Skopijéban A közgyűlés tagjai kirándulnak Koszovopoljéra A jugoszláv országos mérnökegyesü- Set, amint már jelentettük, junius 7-én Skopijéban tartja meg az ezidei évi rendes közgyűlését, amelyen a beogradi, zagrebi, novisadi, ljubljanai, skopljei, “pliti és szarajevói szekciók nagyszámú taggal képviseltetik magukat. A beogradi, zagrebi, novisadi és juhijánál szekciók küldöttei szombaton reggel hat órakor külön vonaton indul­nak Beogradbói Skopljéba. Vasárnap reggel kilenc órakor a skopljei város­háza nagytermében nyílik meg a köz­gyűlés, amelyen főleg belső egyesületi és kari kérdések kerülnek megvitatásra, továbbá megejtik az uj tisztikar megvá­lasztását. A közgyűlés befejezése után három szakelőadás lesz. Vaszkovics Zsiván beo­gradi mérnök a közlekedési kérdésekről tart előadást, amelyet egy skopljei mér­nöknek a délszerbiai építészeti régiségek megóvásáról szóló értekezése követ. A harmadik előadást Szávics Mirkó beo­gradi műegyetemi tanár az építészeti szak fel éndülésérő! és a gyarmatok ki­építéséről címmel fogja tartani. A közgyűlés befejezése után a ven­dégek egy csoportja még hétfőn dél­után Koszovopoljéra rándul, hogy a történelmi emlékű csatatéren kívül as ott lévő és a XIV. századból való Gra* csanica nevű kolostort megtekintse. Kedden a közgyűlés valamennyi részt­vevője az Ochrida-tavakhoz rándul le, ahol a természeti szépségeken kívül a legutóbb is a határmegállapitás körül sokat szerepelt és régiségeiről hires Sveíi Naum- és Sveti Jovan-kolostorokat tekintik meg és még aznap Biloljra randuinak az ottani technikai munkála­tok és régi épületek megtekintésére.

Next

/
Thumbnails
Contents