Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-05 / 150. szám
4. oldali BACSMEGYEI NAPLÓ , ________ 1925 junius 5, A görögök visszautasítják a jugoszláv követeléseket Nem engedik át a Szaloniki'— g-yeygyeliai vasútvonalat Athénből jelentik: A lapok élénken kommentálják Görögország és a S. H. S. királyság közti tárgyalások megszakításának ügy ét.. A kormánypárti sajtó véleménye szerint csak egy vazallus-ország lógathatja el a . szaloniki—gyeygyefiai vasútvonal tekintetében a jugoszláv követeléseket. Az ellenzéki lapok, a kiráiypártiak, hasonló véleményen vannak és kifejtik, hogy a Népszövetség ellenőr zése mellett kötött konvenció, valamint egyéb szerződések, eléggé biztosítják' a görögországi nemzeti kisebbségek védelmét, újabb szerződésre e tekintetben tehát semmi szükség nincsen. Az összes politikai pártok vezetői. egyöntetűen azon a véleményen vannak, a kormánynak azt az álláspontot' kel! képviselnie, hogy Görögország csak az egyenlő elbánás elve alapján hajlandó a tárgyalásokat folytatni. Azt hiszik, hogy a kormány az eddigi tárgyalások menetéről be fog' számolni a parlamenti bizottságnak, amelynek tagjai, lesznek az összes volt külügyminiszterek is. kapjanak. Minden nemzetiségnek meg kell adni azt a jogot, hogy kulturális szükségleteinek fedezetére a maga körében adót vethessen ki, illetve, hogy az államtól a behajtott adók egy részét a saját céljaira visszakövetelhesse. Az igy befolyó összegekből tartanák fenn a kisebbségi iskolákat és ápolnák a nemzetiségi kultúra minden ágát. Az államnak Korodi Lutz tervezete szerint csak akkor volna joga a nemzetiségek szellemi1 életébe beleavatkozni, ha azok nem volnának abban a helyzetben, hogy kulturális szükségleteikről maguk gondoskodjanak. Végül hangsúlyozza Korodi Lutz, bogy a gyulafehérvári határozatoknak minden körülmények között érvényt kell szerezni. Amundsen repülőgépe megsérült Álhir az expedíció öt tagjának visszatéréséről A Zadruzsna Banka biztosítékot ad Torontálmcgyének A megye visszavonja keresetét Velikibecskerekrői jelentik • A Zadruzsna Banka és Torontálmegye közti poros ügyben Rájics Szvetiszláv alispán és Petrov Száva tiszteletbeli főjegyző Növisadra utaztak, hogy a megye betétjeinek visszaszerzéséről a bankot szanáló szindikátus megbízottjával tárgyaljanak. A megye kiküldöttei Novisadon Novakovics Izidor sombori bankigazgatóval tárgyaltak, aki a szanáló szindikátus nevében megfelelő biztosítékot ajánlott fel a megye betétjeire nézve. Rajics alispán és Petrov főjegyző a felajánlott biztosítékot kielégítőnek találták és ha a megye a biztosítékot a julius 10-re hirdetett közgyűlés előtt megkapja, akkor a bank ellen megindított keresetet visszavonja. A julius 10-iki megyei közgyűlésnek, amelyen erről az ügyről határozni fognak, 694 pontja van. Ezen a közgyűlésen fognak dönteni a 2 százalékos ingatlanátruházási megyei illeték bevezetéséről is. Odó bő! jelentik: Szerdán amerikai jelentés alapján az a hír terjedt el Oslóban, hogy Aniundsen expedíciójának öt tagja a kanadai Kingsbaiba érkezett. Ezek elmondották, hogy hatodik társuk útközben meghalt. A párisi és oslói táviratok megjegyzik, hogy ez az amerikai hir még megerősítésre szorul. Újabb hír a kanadai partraszállásról nem érkezett és igy valószínű, hogy félreértésről vagy ami még valószínűbb. egyszerű amerikai uiságrekláinról van szó. A tudományos készülődések. a mentő expedíciók felszerelése, erősen folyik, a hét végére talán már sikerülni fog Charcot francia tanár hajóját útnak indítani. Az oslói francia követ felkereste a norvég külügyminisztert és megkérdezte, hogy Norvégia hozzájárul-e ahhoz, hogy Charcot francia utazó Purcftwi nevű hajóján Amundsen felkeresésére menjen. A külügyminiszter a tervet köszönettel’ fogadta és kijelentette, hogy a norvég nép hálásan fogadja á francia ajánlatot \ Skals nevű norvég hajó legénysége, amely jelen volt Amundsen felrepülésénél és a most érkezett Adventbayból Tromseebe, azt beszélik, hogy Amundsen felrepülése ugyan minden baj nélkül, simán történt, a jég azonban már akkor is töredezett a repülőgépnek súlya alatt és viz öntötte el. Ebből azt következtetik. hogy a repülőgépek terhelése mégis tulnagy volt és lehetséges, hogy már a startnál valamilyen sérülést szenvedtek, amelynek folytán később lehetetenné vált az utóbbi felrepülés. Moszkvából jelentik, hogy' a szovjetkorTM ány utasította az összes szikratávíró-állomásokat, hogy kísérjék a legnagyobb figyelemmel az Amundscnről érkező hireket és azonnal jelentsék, ha jelek volnának arra, hogy Amundsen a szibériai partok felé tér vissza sarki útjáról. Kulturális autonómiát a nemzetiségeknek! Korodi Lntz a romén sovinizmus ellen Korodi Lutz, az ismert erdélyi szász politikus, aki még a magyaléra alatt fanatikusan harcolt a nemzetiségi elnyomás ellen, a Prcussische Jahrbücher legújabb számában részletesen beszámol az erdélyi románok uj hazájának, Romániának nemzetiségi politikájáról. Megállapítja, hogy Románia a nemzetisé geklyel szemben semmivel sem megértőbb, mint Magyarország volt az osztrák-magyar monarchia idején. — A gyulafehérvári határozató kát —irjaKorodi Lutz— nem hajtják végre, sőt olyan iskolapolitikát inaugur álnak, amely a nemzetiségi kultúra minden jogát elkobozza. Hivatkozik arra, hogy Vajda-Vojvoda a- román kamarában most ép olyan beszédeket mond, mint valamikor a magyar képviselőházban. Korodi Lutz ezután kifejti, hogy Románia konszolidálása szempontjából okvetlenül szükséges, hogy a nemzetiségek kulturális autonómiái Életfogytiglani fegyházra ítélték Délbácska rémét A haramiavezér megnyugodott az ítéletben Három évvel ezelőtt rablóbandák garázdálkodtak a Déibácskában. gyilkoltak és raboltak s hónapok teltek bele, mig csendörségnek sikerült a banda vezéreit ártalmatlanná tenni. A csendőrség hosszas kutatás után, a rablók erős clleníállását leküzdve, eliogta Mihajlovics Szvetomirt.1 az ószerbiai Topolnicéból származó harminc éves molnárt és a bánáti Csenejből Mirkov Lázár volt közös hadseregbeli őrmestert, akik a délbácskai rablóbandának legveszedelmesebb haramiái voltak és akik az egész Délbácskát végigrabolták. A noviszadi ügyészség fogházába beszállított két rabióvezér felett 1923 márciusában ítélkezett a noviszadi törvényszék. Dr. Lemaics Jován államügyész, Mihajlovics Szvetomirt két rendbeli gyilkossággal, hétrendbeli rablással és kétrendbeli rabláskisérettel. Mirkov Lázárt pedig gyilkossággal, hatrendbeli rablással és egyrendbeti rablás kísérletével vádolta. Mihajlovics Szvetomir beismerte a gyilkosságokat és rablásokat, mig Mirkov Lázár mindvégig tagadott és csak azokat a bűncselekményeket ismerte be, amelyeket a tanuk tömege rábizonyított, de ezekre vonatkozólag is azzal védekezett, hogy Mihajlovics Szvetomir kényszeritette őt a bűncselekmények elkövetésére. A noviszadi törvényszék 1923 március 31-én hirdette, ki az Ítéletet, mely szerint Mihajlovics Szvetomirt életfogytiglani fegyházra, Mirkov Lázárt pedig tizenhárom évi fegyházra, polgári jogainak tiz évre való elvesztésére és kártérítésre Ítélte. Az ítélet ellen az ügyész és a vádlottak is felebbeztek és igy került a bünúgy csütörtökön a noviszadi feiebbviteli bíróság elő, amelyen dr. Gyurgyev Boskó tanácselnök elnökölt. Szavazóbirák: đr. Peirovics Brúnó és Radonics Szvetozár voltak. A közvádat dr. Nikolics Riciiárd, a védelmet dr. Csirics> Szima és'dr. Dednaics Davorin ügyvédek látták el. Kezükön-lábukon megvasalva és egymáshoz láncolva kisérték a terembe a kér fegyencruhás vádlottat. Radonics Szvetozár tábíabiró előadó ismerteti a bűnügyet, felolvassa az elsőfokú Ítéletet. Az elnök előhívja Mihajlovics Szvetomirt és megkérdi tőle, hogy bűnösnek érzi-c magát. Vádlott: A felolvasott iratok nem fedik az igazságot, a tanuk hamisan vallottak, a jegyzőkönyvek nincsenek hűen felvéve. A vádlott az elnök kérdéseire előadja, hogy a háború alatt komitácsi volt, a háború befejeztével rablás miatt Kikin dán két évi fegyházat ült íe. ott megismerkedett Mirkov Lázárral, aki orgazdaság miatt négy hónapra volt elítélve. A fogházban összebarátkozott Lukics Jovánnal, egy Amerikát járt dobrove- Ijáccal, aki nagyon dicsérte az amerikai nfegélhetési viszonyokat, úgy, hogy maga is kedvet kapott Amerikába átázni. Amikor büntetését leülte és kiszabadult, á iogházból húsz nappal előbb kiszabadult Mirkovval Boogradba, majd Topolnicére ment, ahol két lánc földje volt, amelyet el akart adni, hogy azon y pénzen Amerikába juthasson ki. Mihajlovics családja azonban nem engedte meg föld eladását és erre Mirkovval együtt arra határozták el magukat, hogy Beogradban az uccán kirabolnak valamilyen gazdag kereskedőt. Beogradban nem találtak megfelelő áldozatot és Így elhatározták, hogy a gazdag Vajdaságba jönnek, ahol ilyen utón megszerzik az amerikai útiköltséget. Újból visszatértek TopOlnicére. ott Mihajlovics házában felfegyverezték magukat, mindegyikük Manlichert, revolvert, bajonettot és nagymennyiségű töltényt vett magához és ezzel elindultak a Vajdaságba. Dubrovnicérői csoinakon keitek át : Dunán, Kövinra mentek, onnan Becskereken át Növi- és Sztaribecsejre, ahol megkezdték az amerikai úthoz szüksé ges pénz összerdblását. 1922 julius 19-én délután három órakor Becsejen Kerekes Ede kereskedőt mellének szegzeít Manlicherekkel a kéz! pénztárban levő pénz átadására akarták kényszeríteni, de az üzletbe lépett egyik vevő láttára elmenekültek. Ugyanaznap Sági György házába hatoltak be. Az egyedül otthon tartózkodott Ságinét súlyosan bántalmazták, majd fegyveres fenyegetés mellett elraboltak tőle 2010 dinárt. Több kisebb utonállás elkövetése után Noviszad környékére helyezték át működési területüket. Julius 27-én a Pirosiuton Varga Lajostól 105 dinárt, egy órával utóbb Bagyomski Jánostól 1850 -dinárt raboltak cl. Már másnap, julius 28-án Gospoditlcén bukkantak fel. ahol Ddvics Pétertől az országúton egy arany- és ezüst órát és ezüst láncot és 2000 dinárt raboltak el. Másnap ismét a noviszad—járeki utón voltak- és a kukoricásba elrejtőzve várták az ismeretlen áldozatot. Hajnalban arra hajtott kocsiján Bittermann János járeki gazda béresével, Klemens Jánossal, Mihajlovics előugrott rejtekhelyéről, feltartotta a kocsit és ráfogta a fegyvert a megrémült Bittermannra. — Pénzt, vagy életei! Klemens a lovak közé csapott, mire a rabló elsütötte á revolvert. A golyó Bit« termáim lágyékába fúródott, aki lefor-. dalt a kocsiról és a földre esett. A béres közben elhajtott a kocsival. Mihajlovics a földön fekvő Bittermanntól elvett négyezerötszáz dinár készpénzt, aztán eltűnt a kukoricásban. Mirkov Lázár vádlott. Mihajlovics bűntársa tagadta, hogy része lenne ebben a rablásban. Elmondotta, hogy az országút mentén levő kutnál aludt és csak a lövésre ébredt fel. Mihajlovics odarohant hozzá és felszólította, hogy meneküljön. Átkeltek a Dunán, eljutottak ja Szerémségbe, ahol másnap a karlovciniaradéki utón megállították Dudás Balázst, akitől kétezer dinárt raboltak el. Az iregi utón pár napra rá Savapsld Jo■cótóf négyezerhétszáz dinárt vettek eL Néhány hét után átjöttek újból Bácskába és Futak előtt megállítottak egy vándort, akinél azonban csak egy dinár volt. Itt igazoltatta őket Struhin Jócő csendőr, aki miután kellőképp nem tudták igazolni magukat, bekísérte őket a csendőrlaktanyába. Bent a faluban egy kedvező pillanatban kikapta a csendőr kezéből a fegyvert, ráfogta, de a golyó nein talált, mert Struhin hirtelen a földre vetette magát. Mirkov ekkor Romániába akart szökni, de a határon elfogták. Mihajlovics, aki megmaradt rablónak, augusztus 27-én Szrbobrán—Petrovoszeló közti uion Milics Milán kocsistól ezerötszáz dinárt rabolt el. Ugyanaznap feltartotta Börcsök Mihály földbirtokost és Juhász Péter cselédet. Az elszánt rabló Börcsököt, mert eílentállt, szivenlötte. Ezután Mihajlovics a szerbiai Proprincére ment, ahol a csendőrség elfogta. Nikolics Richárd dr. ügyész vádbeszédében mindkét vádlottra halálos Ítéletet, kért. A vádlottak védőinek: dr. Csirics Szima és dr. Bednaics Dragomir védőbeszédei után a bíróság kihirdette az Ítéletet és helybenhagyta az elsőfokú bíróság Ítéletét, amely Mihailovićsot életfogytiglani fegyházra. Mirkovot pedig tizenhárom évi fegyházra Ítélte. A vádlottak megnyugodtak az Ítéletben. Kidobja a pénzét ha nem „KULCS“ jegyes harisnyát (vörös, kék vagy arany jeggyel) vesz, mert 1 pár annyi ideig tart, mint 4 másik pár. _Vegyen 1 párt és Ön is meggyőződik erről. 3^5 Nagybani árusító Márta Sión és lipót Snitica
