Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-05 / 150. szám

11 1925 junius 5. BAGSMEGYE! NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet 9 sa® A kolozsvári lutheránus egy­házközségen, mint ismeretes, éles el­lentétek varrnak a magyar és a szász j hívek között. Ezeket az ellentéteket, I amelyek a vezetés körül támadtak, igen elmérgesitette a március közepén meg­tartott egyházközségi választás, amely a szászoknak hozott többséget. A ki­sebbségben maradt magyarok megfc­­lebbeztók a választást, de a legfelsőbb egyháztanács elutasította a petíciót. Az tij egyházközségi képviselet most a na­pokban tartotta meg első ülését, ame­lyen megválasztották a presbitériumi ta­gokat és az egyházközség gondnokát. Az ülésen a magyarok követelték, hogy az egyház két vezetője: a lelkész és gondnok közül az egyik magyar le­gyem A szászok német becsületre való hivatkozásukkal ünnepélyesen kijelen­tették, , hogy a megválasztandó szász gondnok, mihelyt a lelkész választása megtörténik és amennyiben a lelkész szász lesz, nyomban lemond, hogy a gondnoki állást a magyarok saját je­löltjükkel tölthessék be. A választáson különben a szászok jelöltje dr. Schuller kapta a többséget. A presbitériumba beválasztottak tizenkét szász és nyolc magy&’ tagot. * A csehszlovák tanítók között, mint az ottani lapok Írják, nagy az elégedet­lenség, mert a kormány többszöri kéré­sük ellenére sem javított szomorú anya­gi helyzetükön. Az elkeseredett hangu­latra jellemző, hogy Laupal tanfelügye­lő a cseh tanítók vezetője, a tanítók Szaklapjába legutóbb a következőket irta: »...Nincs hatalmunk, erőnk; csor­da vagyunk vezető és cél nélkül. Egyik csapás a másik után zuhog le ránk, a tanítóság meghunyászkodik, a gyenge jellemek kezdenek ai »fekete táborba« szállingózni, régi idealizmusunk kive­szett. Minden »karácsonyi fizetésszabá­lyozásánál« kérdem, mit fogtok csi­nálni? Nem kapok választ... Hol az oroszlán, amely nemcsak üvölteni, de küzdeni is tud? . . .« A német tanítók szaklapjai nemzetiségre való tekintet nélkül az erők koncentrációját követe­lik. A »Bürgerschulzcituug« osztálypoli­tikát ajánl a tanítók iskolapolitikája alapjául minden nemzeti és pártpolitiká­tól mentesen. A mai kormány szerintük kulturellenes, mivel sajnálva a szaktaní­tóktól a megérdemelt nagyobb díjazást, a, polgári iskolákat elemi iskolai taní­tókkal tölti meg. ♦ A romániai katonai szolgálat uj tervezetéről részleteket közöl a buka­resti Lupta, A lap szerint az aktiv ka­tonai szolgálat tizenkilenc hónapos lesz az összes fegyvernemeknél, kivéve a haditengerészetet. Minden román állam­polgár tizenkilenc évet tölt a tartalék­ban, hat évig pedig népfölkelő lesz. A katonai egységekbe való beosztást úgy tervezik, hogy a nem román nemzetisé­gű katonák mindig megfelelő arányú ki­sebbségbe legyenek a román elemmel szemben. A tervezet megvalósítja a kisantant államainak katonai szervezeti egységét kölcsönös fegyverellátással és a stratégiai közlekedési, vonala'í koordi­nálásával. * Kinos incidens történt a napokban a marosvásárhelyi közigazgatási bizott­ság ülésén. A Barázda nevű cég a ha­tósághoz feleb'oezést adott be a cég­táblák megadóztatása ellen. Az ügy vitá­ja során felszólalt Csíki Emil képviselő is magyar nyelven és arra kérte a bi­zottságot, respektálja a miniszternek azt a rendeletét, mely kimondja, hogy az államnyelvvel kapcsolatban használt magyar cégtáblák megadóztatása ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a román nyelviteké. Állításának igazolá­sára példaképpen felemlítette Brassó, Kolozsvár és Nagyszeben állásfoglalá­sát ez ügyben, hol a kisebbség nyelvét az államnyelv mellett nem tekintették idegennek és a magyar cégtáblákra csak igen kis adót róttak ki. A Csíki felszó­lalása közben Lupsan nevű román bi­zottsági tag dühöse rámordult a bizott­ság magyar tagjaira: ! — Ha nem tetszik, menjenek ki Ma­gyarországba. Az ülés befejezése után pedig oda­ment Csikihez és ,a román bizottsági ta­gok helyeslése közben' megfenyegette: — Megmutatom, hogy többször nem beszél magyarul. A marosvásárhelyi- községi képviselet magyar tagjai elhatározták, hogy Lupsian ellen panaszt emelnek a belügy­­■ miniszternél. Benes a kisantant nevében könnyítéseket helyez kilátásba Ausztriának Csehszlovák hivatalos lap cikke a békeszerződések revíziójáról Páriából jelentik: A genfi Trawaili megbízható forrásból arról értesül, hogy Benes csehszlovák külügyminiszter az osztrák kormány megbuottaival való tárgyalás során megpróbálta, hogy a csatlakozás kérdésében kompromisszumot találjon. A tárgyalások vezetésével Ausztria részéről dr. Grünberger volt pénzügyminisztert bíztál: meg. Benes a kisantant részéről a vámok és a tran­zitó forgalom tekintetében nagy könnyí­téseket helyezett kilátásba és ezenkívül biztosította Ausztriát, hogy a Népszö­vetségnél közre fog működni egyrész­ről abban az irányban, hogy az ország a szigorú pénzügyi ellenőrzéstől megki­­méitessék, másrészről pedig, hogy több gazdasági és pénzügyi követelését érvé­nyesíthesse. Mindezeknek az Ígéretek­nek teljesítése Ausztriának a csatlako­zás kérdésében való magatartásától függ. Ausztria a Népszövetség azonnali pénz­ügyi segítségét kéri, de a csatlakozás kérdésében mindenesetre már előbb kell döntenie. Benes újabb külföldi útja is ezzel a kérdéssel függ össze, mert a csehszlovák külügyminiszter komoly akciót indit meg a nagyhatalmaknál annak érdekében, hogy akadályozzák meg Ausztriának Né­metországhoz való csatlakozását. Benes ezt az Ausztriának adandó gazdasági kedvezményekkel akarja elérni és egé­szen bizonyos, hossy Franciaország és Olaszország részéről támogatásra talál. Franciaország már kezdettő! fogva hatá­rozottan a csatlakozási mozgalom ellen fordult és Olaszországnak is rokonszen- j vesebb egy gyenge Ausztria, amellyel szemben könnyebben védheti meg ha­tárait. Prágai jelentés szerint a Venkov, Svehla miniszterelnök, lapja a nemzet­közi adósságok törlesztésének kérdésé­vel kapcsolatban szenzációs kijelentése­ket tesz. A lap azt Írja, hogy a mai viszonyok mellett Csehszlovákia képte en kifizetni az adósságait. Fizetési kötele- 1 zettségeinknek a lehetőség határain belül teszünk e’eget — írja a lap — s ha ez a kijelentésünk nem is gyakorol kedvező hatást hitelezőinkre, mi mégis jobbnak tartjuk, hogy őszintén meg­mondjuk az igazságot, sem hogy eilepie­­zésével hamis véleményt keltsünk. Az összes békeszerződések és egyéb későbbi egyezmények befejezetlenek és revízióra szorulnak. Képtelenek vagyunk fizetni azonfelül, amit Németországtól kapunk. Ha hitelezőink mégis azt akarják, hogy fizessünk, akkor tegyék ezt előbb lehe­tővé a számunkra. Terjed a kínai forrongás Veszedelmes méreteket ölt az idegemildözés — Felf egy vérzik az európaiakat — Japán és Amerika szigorú rendszabályok at alkalmaznak — Anglia két hadihajót küldött Sanghajba Londonból jelentik: Londonba ér­kezett legújabb hírek szerint a kí­nai helyzet igen' komoly. Az angol jelentések azt mondják, hogy ide­genellenes mozgalomról van szó, amelyet bolsevisták szítanak. A mozgalom elsősorban Anglia és Ja­pán ellen irányul. Az összes idege­neket fegyverrel látják el és az ide­gen hadihajókról matrózok szállnak partra. A pekingi rendőrség utasítást ka­pott, hogy a zavargókra minden előzetes felhívás nélkül lőhet. Pe­­kingben mintegy tízezer ember sztrájkol. Pekingiben, Kantonban, Sanghaiban és Mukdenben nagy idegenellenes tüntetések voltak. A pekingi sztrájkolok között sok a diák. Sanghaiban nagyobbarányu zavargások voltak és az ottani diá­kok. akik szintén a sztrájkolok mel­lett vannak, különböző követelése­ket támasztanak a kormánnyal szemben. Követelik mindenekelőtt az angol konzul megbüntetését és azoknak a rendőröknek a kivégzé­sét, akik a zavargókra rálőttek. Kö­vetelik, hogy az angol kormány képviselője bocsánatot kérjen. Kö­vetelik továbbá az Angliával és Ja­pánnal való gazdasági kapcsolat megszüntetését, továbbá azt, hogy angolok, vagy japánok számára ne legyen szabad élelmiszert eladni. Ángolország és Japan ellen gazda­sági, bojkott kimondását követelik és végül az angol és japán bank­­ielvekre és munkaadókra is a boj­kott kimondását. Sanghajból érkező birek szerint az élelmiszerbevitel annyira meg­csappant, hogy az árak fantasztikus magasra szöktek és az élelmiszer­adagokat hatóságilag kell megszab­ni. Az ivóvizellátást is :veszélyezteti már a sztrájk. Ä szállodákban és magánházakban, továbbá vendég­lőkben a cselédek- is beszüntették a munkát. A bankok záív-a vannak. A vizvezetékrezervoároknál már való­ságos lövészárkok alakultak ki. Az iparban az üzemerőeiíátás is igen erősen szenved, valamint a világí­tásban is zavarok vannak. Az a hir, hogy Anglia két hadihajót küldött, mindegyiken tizenötezer gyalogos­sal Sanghaiba, az idegén városrész­ben megnyugtatókig hatott. Vala­mennyi kinai egyetemen felszólítá­sokat köröznek a diákok között, hogy a sanghai sztrájkolókkal vál­laljanak közösséget és kezdjenek ők is szimpátia-sztrájkot. Az idegen diplomaták a kinai til­takozó jegyzékre igen erélyes vá­laszt adtak, amelyben kifejtik, hogy a helyzetnek az az előadása, ame­lyet a kinai jegyzék tartalmaz, tel­jesen egyoldalú. Ami az elhalt kí­naiakért való kártalanításról szóló követelést illeti, azt az idegen dip­lomaták válasza a leghatározottab­ban visszautasítja. A nyugtalanság a városban to­vább tart. A külvárosokban a kínai­ak számos külföldit, megtámadtak. A megtámadottakat azonban a ka­tonai őrjáratok a legtöbb esetben megóvták a nagyobb bajtól. A vá­ros központjában még folyik a harc. E harcok során számos kinai életével lakóit, vagy megsebesült. A legutóbbi megállapítások szerint a sztrájkoló munkások közül hu­szonegy meghalt és hatvanöt meg­sebesült. Egy külvárosi nőt kődo­­bással megöltek. A nyugati város­részbe, ahol a zavargók főserege van, páncélos kocsik érkeztek.- Kantont jelentés szerint az egész vasúti szolgálatot beszüntették. Nagy csapatösszevonások. ■ történ­nek. Ldegenpogroinra izgatnak Pekingben Pekingböl jelentik: Többezer ki­nai, tulnyoinórészben diákok, tünte­tést rendezett szerdán Peking uc­cuin. A tömeget a szónokok az ide­genek ellen izgatták. A tüntetőkbe akartak hatolni az európai negyed­be, de ebben sikerült őket megaka­dályozni. Agitátorok járnak min­denfelé, s fölszólítják a zavargókat, hogy gyilkolják meg az összes eu­rópaiakat. A városban lévő idegenek közt óriási a rémület. Az idegenek be­zárkóznak lakásaikba és fölfegyve­rezve várják a fanatizált kínaiakat, akik a szabadság jelszava alatt min­den európait ki. akarnak irtani; Japán és Amerika beavatkozása Tokióból érkezett jelentések sze­rint a japán kormány elhatározta, liogy komoly figyelmeztetést intéz a pekingi kormányhoz és fel fogja szólítani, hogy haladéktalanul állít­sa helyre Sanghaiban a rendet és nyugalmat. A jegyzékben nyomaté­kosan hangsúlyozni fogják, hogy Japán — amennyiben követeléseit nem teljesítik - el van tökélve ar­ra, hogy megtegye a szükséges rendszabályokat, hogy a japán ál­lampolgárok érdekeit és életbizton­ságát megvédelmezze. Japán körök­ben attól tartanak, hogy a jelenlegi lázongások olyan hatalmas mozga­lommá fejlődnek, mint a boxerláza­­dás volt 1909-ban. V - ! Az amerikai konzul táviratilag azzal a kéréssel fordul a kormány­hoz, hogy küldjön cirkálókat a kí­nai vizekre, hogy megvédelmezhes­sék az amerikai állampolgárok biz­tonságát. Sanghai, kikötőjében je­lenleg három amerikai torpedórom­boló és egy ágyunaszád, két japán ágyunaszád, egy francia ’ cirkáló és torpedóromboló, egy angol ágyuna­­szád és cirkáló állomásozik. Bizonytalan, a francia kormány helyzete A szocialisták Caiiiaux pénzügyi javaslatai ellen Parisból jelentik: A belpolitikái helyzet bizonytalansága egyre növek­szik. A szocialisták és a radikális, szocialisták nagyrészének Painievé politikájúval szemben egyre növekvő elégedetlensége — bár a kamarában & marokkói kérdés körül folyt vita végén a baloldal hosszabb ingadozás után végül is megszavazta a bizalmi nyilatkozatot ■— a parlament össze­­ülésekor valószinüieg már akut jelle­get fog ölteni. A szocialista frakció bejelentette, hogy Caillaux pénzügyminiszternek ír pénzügyi helyzet szanálására be­terjesztett törvényjavaslatai ellen a legélesebb harcot indája és általá­ban azt, hiszi, hogy a radikális-szo­­ciaüsta frakció legalább hetven-nyolc­­van tagjának támogatására számít­hatnak. Az ellentéteket még növeli... a kerületi választás visszaállításától szóló törvényjavaslat, amelynek szin­tén nagy el enzéke van. A szocialista frakció úgy határozott, hogy az efölötti vitának őszre halasztását kívánja/ A pártok ebben a kérdésben pénteken fognak dönteni.

Next

/
Thumbnails
Contents