Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-27 / 170. szám
1925. funius 27, BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, ügyelő bizottság ne tehessen Jelentést arról, hogy a könyvek rendben vannak. Megkérdeztük még Mihaildzsics Sztanoje főkapitányt, aki kijelentette, hogy Popovtćs Száva, Zurkovics György, Vjrémer Mihály vendéglősök és társaik a rendőrségnek bejelentették, hogy őket Atanackovics Dusán nem képviseli többé. A rendőrség megvárja a julius 2-iki közgyűlés döntését, vájjon elfogadja-e a múlt évi elszámolásokat. Julius 2-án a vendéglősöknek meleg napjuk lesz. CIRKUSZ S3® SS A suboticai világ-kiállítás Hetek óta hallom rebesgetni, hogy itt, Szuboticán valami kiállítás készül. Minthogy a legjobb akarattal sem tudtam elképzelni, mi akadhat ezen az unalmas vidéken olyasmi, amit érdemes egy ki állítás keretében a nyilvánosságnak bemutatni, felkerestem Damianovics Milánt, a Lloyd titkárát, aki az egésznek egyik főrendezője és érdeklődtem nála, hegy minő vajdasági specialitásokat fognak kiállítani a kiállítók a kiállításon? Információi szerint — amelyeket feltétlenül hiteleseknek kell elfogadni — a következő* tárgyak kerülnek kiállításra: A garas, amelyet a szuboticai kiszélesített tanács a fogához ver. amikor vízvezeték-, vásárcsarnok- és színházépítésről van szó. Az uborkafa, amelyre a vajdasági autókereskedők az utóbbi időben felmásztak. A lóláb, ami az uj sajtótörvény-tervezetből kilátszik. A szita, amelyen a belügyminisztérium a Lungulov-ügyben átlátott. Az ék, amit a noviszadi evangélikus hitközség tagjai közé vertek. A bot, amellyel a rendőrség a Rajcsics-malom kasszafuróinak a nyomát üti. Az eb, amit a magyar párt a választások előtt a karóhoz kötött. A csizma, amellyel a moli rendőrőrmester vallatás közben átlépte hatáskörét. A szem, amit egyes bánáti jegyzők tevékenysége előtt hunynak. A szög, amire a Radics-párt elveit akasztotta. A tető, amely alá a szuboticai csatornázás ügye sohasem fog kerülni. Az olló, amivel a palicsi fürdővendégek a park kiirtásához jó képet vágnak. Az ablak, amibe a Ford-cég nem teszi ki az autóikról irt humoreszkemet. A fa, amely a háziurak szerint nem nő az égig. A kasza, amellyel a vajdasági műkedvelők állítólagos sikereit aratják. A szőnyeg, amelyen a hajdujárási bérlők ügye hónapok óta forog. A talp, amire a magyarpárti politikusok vezércikkei sohasem esnek. Az útilapu, amelyet Palmár Kálmán sztarakanizsai főkapitány talpa alá kötöttek. A fátyol, amit a szuboticai cukorpanamára borítottak. A kerék, amit dr. Frank Ivó — jelenleg budapesti kertész — hat évvel ezelőtt Zagrebból oldott. A ló, amit a noviszadi szociáldemokraták veszekedése a kommunisták alá ad. A lepel, amelyet a szuboticai Kis Piszkos Hetilap a brzva-uccai csirkelopásról szóló szenzációs tudósításában a hároméves gonosztevő visszaéléseiről lerántott. Végül ki fogják még állítani azt a kalapot is, amit én leveszek Damjanovics titkár ur előtt, ha a szuboticai kiállítás sikerül. dió Miniszteri bizottság száll ki a hajdujárási földekre A suboiicai képviselők újabb intervenciója Beogradból jelentik: A hajdujárási földek ügye még mindig foglalkoztatja úgy a szuboticai kerület képviselőit, mint az agrárreformminisztériumot. Csütörtökön még az voit a helyzet, hogy a hajdujárási bérlőknek el kell hagyniok bérletüket és csupán kártérítésre tarthatnak igényt. Pénteken azonban újabb fordulat történt, amely az agrárhivatal állításával szemben azt igazolja, hogy a minisztérium részéről még mindig nem történt meg a döntés. A szuboticai kerület képviselői pártkülönbség nélkül követelik az agrárminisztériumtól, hogy vessen véget annak a kháosznak, amely a vajdasági agrárreform körül uralkodik. Pénteken ismét felkeresték az agrárreformminisztert, egyrészről Radonics Jován és Sztrilich Béla radikális másrészről Gróf Milán és dr, P/esz-ü leovics Lukács demokrata képviselők, akik felhívták a miniszter figyelmét a vajdasági agrárreform viszonyokra és egyértelműen azt kérték, hogy a minisztérium teremtsen rendet ebben a kérdésben. A miniszter m gigérte a képviselőknek, hogy intézkedésével ki fogja elégíteni úgy a bérlőket, mint a földigénylőket. A miniszter egyben elrendelte, hogy kü'ön bizottság vizsgálja meg a hajdujárási földek ügyét. A bizott- Sreienovics miniszteri felügyelő vezetésével hétfőn érkezik Suboticára, hogy a helyszínen tanulmányozza a helyzetet és majd a bizottság véleménye után fog dönteni az agrárreformminiszter a hajdujárási földek ügyében. Kormányzósértésért eljárás indul Ulain és Kádár Lehel ellen Vita a magya’- nemzetgyűlésen Horthy fővezért utasításairól Kormánypárti felszólalás Jugoszláv orientációért Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szerdai ülésén folytatták az indemnitás vitáját. Az első felszólaló Kiss Menyhért volt, aki sürgette a hadirokkantkérdés megoldását, majd szóvátette az erdélyi magyar birtokosok sérelmeit. Beszéde végén kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja ed, mert bizalmatlan a kormány iránt. Rakovszky István a bankoknál tapasztalható anomáliákat teszi szóvá. Megbotránkoztató — mondja —« a bankok viselkedése, akik kizsarolják a közönséget és a tisztviselőket. Az államtól százmilliókat vesznek föl kölcsönként kedvező feltételek mellett és ugyanakkor háromszáz papirkorona nyugdijakat fizetnek tiz-husz évet kiszolgált tisztviselőknek. Az utódállamok területén élő magyar tisztviselők sorsáról beszél azután és kifejti, hogy az utódállamok a tisztviselőkkel való bánásmód tekintetében megsértették a trianoni békeszerződés rendelkezéseit. A legszembeszökőbb jogfosztásokat Romániai követi el, amely a magyarság legelemibb jogait sem1 respektálja. Szükségesnek tartja, hogy olyan ember intézze a magyar külügyeket, a ki az utódállamok magyarságának sorsáért is vállalja a felelősséget, ne pedig olyanok, akik ma külügyminiszterek, holnap meg elsülyednek egy bankigazgatói székben. Véleménye szerint sem a kisantajnt, sem a nagyantant nem. szívesen törődik a kisebbségek kérdéseivel, de megfelelő külügyi politikával oda lehet hatni, hogy végre enyhüljön az utódállamok magyarságának helyeztet Héjjas felhatalmazása Szóváteszi Az Újság betiltását és szemére veti a kormánynak, hogy törvényes alap nélkül brutális módon elnyomja a sajtószabadságot. Rátér Beniczky Ödön letartóztatásának kérdésére. Miért ül Beniczky Ödön kérdi — his,ze|n nem mondott még annyit sem. mint Kádár Lehel. Részleteket olvas fel Kádárnak a bíróság előtt tett kijelentéseiből, amelyek szerint Kádár bizonyítani tudja, hogy Héjjas Iván a kormányzótól kapott felhatalmazást, hogy az Alföldön rendet teremtsen. Ez a felhatalmazás olyan sulyos, amilyet még egyetlen magyar ember sem kapott, mert arra ad jogot' hogy bárkit szó nélkül agycnlövethessen, vagy felakaszthasson. Nincs a világon szerinte olyan ember, aki kiadhasson olyan felhatalmazást egy fiatalembernek, hogy az kénye-kedve szerint gyilkolhasson le embereket. Biesen elitéli Eckhardt legutóbbi parlamenti kijelentéseit és csodálatosnak tartja, hogy Eckhardt azzal dicsekszik, hogy a fővezértől kapott utasítást alapok elégetésére és elstílyesztésére a siófoki időszakban. Az a véleménye, hogy azok Járatják le a kormányzó tekintélyét, a kik nemrégiben tüntetést rendeztek mellette. Eckhardt olyasmit beszélt, mintha a kormányzó kabinetirodája nevében fenyegette volna meg a lapokat és az újságírók egyesületét. Az Indemnitást nem fogadja el. A jugoszláv-magyar viszony Bogya János beszédében külpolitikai kérdéseket fejteget. Kijelenti, hogy az olasz orientáció lőve. Rámutat arra, hogy Jugoszlávia és Olaszország közt létrejött szerződésnek Magyarország szemontjából az a legnagyobb jelentősége, hogy rést ütött a kisantanton. Nem hiszi, hogy Jugoszláviában soká tarthatná magát az a mentalitás, amely távol tartja az SHS. királyságot Magyarországtól és reméli, hogy Jugoszláviában hamar felülkerekedik az a kedvező atmoszféra, amely a két állam közötti megegyezésre fog vezetni. A kisantant államai közül főleg Jugoszlávia hozhatja létre Magyarországgal azt a kapcsolatot, amely mindkét országnak rendkívül sok előnyt biztositana. A csehszlovák politikát ezzel szemben élesen támadja és kijelenti, hogy Magyarország nincs rászorulva Csehszlovákiára. Az indemnitást elfogadja. Rupert a kormányzó beszédéről Rupert Rezső beszéde elején Bogyával polemizál és kijelenti, hogy ő a francia orientáció hive. A kormány iránt bizalmatlan. Ezután a következő határozati javaslatot nyújtja be: 1. Javaslat a kivételes hatalom megszüntetéséről. 2. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy vizsgáltassa meg, mennyire igaz Kádár Lehel hírlapírónak a budapesti büntet öt örvény szék előtt tett az az állítása, hogy Héjjas Ivánnak olyan széleskörű felhatalmazása volt, amilyent magyar ember még soha sem kapott, hogy bárkit minden külön eljárás nélkül főbelővethetett és fel akaszt áthatott. Igaz-e Ulainnak, Kádár védőiének <:z a vádaskodása, hogy az államfő Héjjas Iván családjánál több látogatást tett és hogy Héjjas Iván az államfőnél több ízben látogatáson jelent meg. Nyilatkozzék a kormány, hogy az ő tudtával történtek ezek a látogatások, ha igazak és vállalja-e azokért a kormány a felelősséget. 3. Nyilatkozzék a kormány, hogy ellenjcgyezte-e az államfőnek azt a beszédét, amellyel az urnapi hódoló küldöttségnek válaszolt és amelyben benne van az a passzus, hogy ha a haza érdekében szükségesnek látta volna, büntetett volna. 4. Igaz-e, hogy a válaszbcszédet nem hivatalos beszélgetés előzte meg, amelynek során állítólag olyan kijelentés történt, hogy rövid időn belül olyan fordulat következhet be, amely mindenkit kielégít? Györki Imre a határozatképesség megállapítását kéri, mire az elnök az ülést tizenöt percre felfüggeszti. Györki amensztiát követei az emigránsoknak Szünet után Györki Imre szólal fel. Mindenekelőtt az emigránsok hazaengedését és a forradalom vádlottainak amnesztiában való részesítését követeli. Ezek semmivel sem bünösebbek, mint azok a tisztek, akik Nyugatmagyarországon raboltak és gyilkoltak. Az elnök figyelmezteti Györkit, hogy ne vádolja általánosságban a tisztikart, hanem, ha vannak vádjai, akkor adja elő konkrét adatait. Györki Imre: imrédi Ágoston és társai néven ismeretesek a fosztogatók a törvényszék előtt. A Somogyi—Bacsógyilkosságban is eltussolás történt az első nyomozás alkalmával. Mindenki tudta, hogy a gyilkosok Soltész és Kovarc nevű tisztek voltak. Várnai Dániel kijelenti, hogy az Az Újság betiltásában a sajtószabadság megsértését látja. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány adjon engedélyt a lap újból való megjelenésére. Pesthy Pál igazságügyminiszter válaszol ezután Rupert és Györki felszólalására. Az esküdtbiráskodást még nem lehet helyreállítani, mert még nem állt helyre az országban olyan mértékben a konszolidáció és társadalmi béke, amely az esküdtszékek bíráskodását lehetővé tenné. Ez idő szerint csak százhúsz kommunista van börtönben, az elitéltek közül soknak már megkegyelmezett a kormányzó. A bebörtönzöttek gyilkosságért és más közönséges bűncselekményekért vannak elitélve. Györki: Azokat nem is védjük. Pesthy Pál: Akkor készen vagyunk egymással. Az emigránsokkal szemben a kormány elment addig, ameddig a belföldön levő kommunistákkal szemben is elment. Ennél többet nem tehet. Azok, akik kisebb bűnöket követtek el, visszatérhetnek és szabadlábon védekezhetnek, de a bíróság elöl nem lehet elvonni őket. Megállapítja, hogy Beniczky Ödönt nem vallomása, hanem már jogerőssé vált büntetésének kitöltése végett tartóztatták le. A törvény idézésével bizonyítja, hogy Beniczky vallomásának közlésével a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedetet követett el, tiltott közlés miatt. A bíróság már három fokon megállapította a bűnvádi eljárás szükségességét és a letartóztatás jogosságát, a kormány pedig nem gyakorolhat befolyást a bíróság előtt levő ügyekre. Kádár Lehel és Ulain ügyében az ügyészség megindította az eljárást. Az ügyészség minden tekintetben teljesiti ez ügyben kötelességét. Rubinek István előadó felolvassa a, mentelmi bizottság jelentését, amelyben azt javasolja, hogy Propper Sándort egy napra zárják Id a nemzetgyűlés ütéséről. A többség a javaslatot elfogadja. A napirend megállapítása után az ülés véget ért. ILLATOS MOLYIRTÓ „HERMELIN" a neve, kérje mindenütt DEPOT „S0A“ RROGERIJA NGVISAD __^ ' _ _________
