Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-25 / 168. szám
1925. junius 25. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Elet Az emberi Jogok Ligájának francia főtitkárát, üuernot-t a román pacifista körök meghívták Bukarestbe, hogy ott előadást tartson a Liga céljairól, törekvéseiről, és munkájáról. A francia főtitikár, aki Franciaország legismertebb publicisztája, a kívánt időre meg is érkezett a román fővárosba, ahol az állomáson dr. Lupu parasztvezér várta néhány ellenzéki képviselővel. Guemot nyomban megérkezése után felkereste Bratiapu miniszterelnököt és Dúca külügyminisztert, aztán ellátogatott a Fundatia Carol helyiségébe, ahova előadását hirdették. A francia főtitkárt azzal fogadta a Fundatia Carol igazgatója, hogy előadását nem tarthatja meg. — Miért? — kérdezte Guemot. — Mert nem engedhető meg, hogy itt vitákat rendezzenek. — De lemondok a vitákról — szólt a francia. —- Akkor sem tartható meg — hangzott a kategorikus válasz, amelyből Guemot megtudta, hogy állnak Bukarestben a szólásszabadsággal. Az Emberi Jogok! Ligájának román szekciója azonban nem esett kétségbe, rögtön plakátokat ragasztott ki, amelyben közölte a nyilvánossággal, hogy Guemot előadá-.. sát a a sajtószindikátus termében fogja ' megtartani. Az előadásra nagy és előkelő publikum gyűlt össze, köztük néhány fasiszta diák is, akik amikor a francia főtitkár föllépett a pódiumra,, nagy botrányt rendeztek. Időközben megérkezett Hotineanu királyi hadbiztos, aki a kormány rendeletére hivatkozva feloszlatta az ülést és felszólította a. meglepett Guemot, hogy hagyja cl a pódiumot. * Újabb illetőségi botrány foglalkoztatja Pozsony magyarságát. A pozsonyi közkórház gondnoka még 1908-ban meghalt. A hagyatéki eljárást lefolytatták és az egyedüli örököse a felesége lett, aki a törvény szerint csekély nyugdíjra is igényt tarthatott. Az özvegy 1909-ben beadványban kérte Pozsony városát, hogy férje pozsonyi illetőségét ismerjék el, miután a nyugdij folyósításához erre akkor is szükség volt. A pozsonyi városi tanács 1910-ben elismerte az elhunyt pozsonyi illetőségét, de erről csak 1919 ugusztusában értesítette az özvegyet. Akkor persze még nem gondoltak arra, hogy világháborúból országeltolódás és illetőségi háború lészen. Mert ha gondoltak volna, Pozsony város aktái között nem hevert volna a szegény özvegy beadványa hónapokig. Mert az a tény, hogy az illetőséget csak 1910 augusztusában ismerték el és nem mint a mai csehszlovák rendelet előirja: 1910 januárjában, okozója lett annak, hogy az özvegy most elveszhette a kenyerét, megvonták a nyugdiját. Az özvegy nemrég megkapta már a lesújtó értesítést: miután nem folyamodott kellő időben a férje iletőségéért, ezt nem ismerik el, az eddig kiadott tartózkodási engedélyt pedig megsemmisítik, nyugdiját — amely havi kétszázötven korona körül volt — beszüntetik. A szerencsétlen asszony igy bűnhődik a bürokrácia lelkiismeretlensége miatt. * A magyar nyugdíjasok ügyében a magyar kormány több ízben kezdett tárgyalásokat az utódállamok kormányaival, de ezek a tárgyalások eddig még mindig eredménytelenül végződtek. A tárgyalások sikertelenségéről egy erdélyi lapnak a következő nyilatkozatot adták Budapesten: — Az állami nyugdíjasok ügyében a kisántánttal megkezdett tárgyalások egy időre abbanmaradtak. Ugyanis az utódállamok belekapcsolták e.bbe az ügybe a közös vagyon felosztását is olyan hatalmas követelésekkel és igényekkel léptek fel, hogy azokat elfogadni nem lehetett. Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia elvileg nem1 zárkóztak el ugyan a magyar nyugdíjasok ellátása elő!, de ennek ellenében óriási engedményeket kívántak a közös vagyon felosztása terén. Olyan érvelések is hangzottak el a kormányközi konferencián, hogy miután a magyar tisztviselők fizetéséből annak idején a magyar kincstár eszközölt levonásokat nyugdijjárulék cimen és gazdagodott ilyenmódon, azért a magyar kormány vegye magára a terheket és fizesse a nyugdíjasokat. Ha azonban erre Magyarország nem vállalkoznék, akkor válnék esedékessé a fentebb jelzett különös engedmények kikötése. A nyugdíjkérdésben megkezdett tárgyalásokat tehát csak a közös vagyon likvidálásának végrehajtása után lehet újból folytatni. Az elszakadt területeken lévő magyar zsületésii nyugdíjasok ellátása terén különben a legteljesebb anarchia uralkodik, a helyzet talán Romániában a legroszszabb, de Jugoszláviából és Csehszlovákiából is érkeznek sűrűn panaszok. Amerika is támogatja a kínai felkelőket Kínai nyomdász nem szed angol ujságoi — Á forradalmi szervezetek egységfrontja A saaghaü szrtájkólók Csang-Cso-Lin eilen Londonból jelentik: A lapok szerint a helyzpt Kintiban szemmelláthatóan rosszabbodott és most már komolyan kel! számolni azznl, hogy az idegenellenes mozgalom hatalmas arányú boxerlázadüs méreteit ölti föl. Kin a déli részein egymást érik a sztrájkmozgalmak és az idegenek elleni atrocitások. Sanghai mellett Vucsániban a tüntentők megöllek egy japán vámbiztost, két másik polgárt pedig megsebesítenek. Vuihóban felgyújtották a vámházat és elűzték a tisztviselőket, akik az angol konzulátus épületébe menekültek be. Csingkiangban a japán konzult az utcán kővel dobálták meg a város diákjai, akik a szovjetkormány éltetése mellett vonultak üt Csingkiang útvonalain. Honkongban a sztrájkmozgalom egyre terjed. Az angol nyelven megjelenő lapok nyomdáiban a kínai alkalmazottak megtagadták a munkái. A sztrájk következtében a lapok kénytelenek kisebb terjedelemben megjelenni. Sanghaiban a helyzet némileg enyhült, amióta az angol kormányt hűségesen támogató Csang-Cso-Lin tábornok fia megszállta a várost és kikirdeite az \ostromállapolot. A sztájkolók röp- Iiratokat osztottak szét, amelyben Csang-Cso-Lint Kína áruló jónak nevezték és felszólították a munkásságot, hogy számoljon le az idegenekkel paktáló tábornokkal. A diákok elhatározlak, hogy nagyszabású propagandát kezdenek a földműves nép közöd, hogy ez idegenellenes mozgalomba belekapcsolják. A déikinai városok forradalmi szervezeteinek delegátusai legközelebb ülést tartanak, hogy a bojkott-akciót kiszélesítsék és a mozgalmat elmélyítsék. A Daily Telegraph szerint ez általános sztrájk egész Kínában elterjedt és ma mór az eddig nyugodtan viselkedő tartományaiban kitört a forrongás. A kínai kormány ígéretet tett, hogy a diákokat ellenőrzés alatt tartja. Csang- Cso-Lin tábornagy további csapatokat küld a rend fentartásóra és úgy látszik, hogy legalább is Peringben fenn tudja tartani a rendet. A Daily Mail szerint az amerikai közvélemény kezd rokonszenvezni a kínai mozgalmakkal és Amerika helyesli, hogy Kina a kínaiaké legyen az önrendelkezés jogán. Pasics állapota komoly A miniszterelnök betegsége aggodalomra ad okot A királyi család Bledbe utazott Beogradból jelentik : Pasics miniszterelnök állapotáról szerdán délelőtt kedvező hírek terjedtek el, este azonban olyan jelentések érkeztek, hogy a miniszterelnök állapotában némi rosszabbodás állott be. Ez a körülmény komoly aggodalommal töltötte el a politikai köröket, mert attól tartanak, hogy a visszaesésnek komoly kö vetkezményei lehetnek. A hír elterjedése után több radikális politikus felkereste Pasics topcsideri villáját, ahonnét megnyugtató jelentéseket hoztak a parlamentbe a miniszterelnök állapotáról. Radies Pavle a királynál A király szerdán délelőtt kihallgatáson fogadta Radios Pavlet, aki félóráig időzött az uralkodónál és az audiencia után feltűnő jó hangulatban távozott az udvarból. Este pedig a királyi család Bledbe utazott, hogy megkezdje nyaralását. Hir szerint a hónap végén, valószínűleg junius 28 án a királyi család egy franciaországi fürdőhelyre utazik. A pénzügyi bizottság ülése Szerdán délután ülést tartott a pénzügyi bizottság és folytatta a tizenkettedjavaslatok vitáját. Az ülésen két ellenzéki szónok: Pu senjalc klerikális és Lorkovics (Zajednica) szólalt fel és rendkívül élesen bírálták a javaslatot. A vitát csütörtökön folytatják. A minisztertanács ülése A minisztertanács délelőtt tizenegy órától délután egy óráig ülést tartott, amelyen gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. A pénzügyminiszter felhatalmazást kapott, hogy az állampénztárban evő osztrák-magyar és egyéb aranyérmekből aranydinárt veresse/?. A közlekedésügyi miniszter javaslatára miniszterközi bizottságot választottak a vicináüs-vasutak ügyének rendezésére. A bizottság tagjai a közlekedési, kereskedelmi, pénzügyi, kiilügyi- és hadügyminiszterek. A vicinális-vasutak kérdése eddig ugyanis még teljesen rendezetlen volt. Körülbelül háromezer kilométer hosszú helyiérdekű vasútvonal van az országban és ez egyharmadát teszi ki az összes vasútvonalaknak. A helyiérdekű vonalak nagy része magántársulatok tulajdonában vart, azonban az állam ezeket a vasutakat a háború után saját kezelésébe vette anélkül, hogy a tulajdonos társulatoknak eddig bármit is fizetett volna. Nagyon sok vonal, amely a háború előtt csak helyi jelentőségű volt, az uj határalakulósok folytán fővonal jellegét nyerte és ezá tál uj beruházások, építkezések váltak szükségessé. Ezeket az építkezéseket mindaddig nem lehet elvégezni, amig a vasutak tulajdonénak kérdését nem rendezik. A miniszterközi bizottság most elsősorban ezt a kérdést fogja tisztázni. A pancsevói Duna-hid tehinteteben a közlekedésügyi miniszter azt javasolta, hogy a hidat Németországból a jóvététeji számlára rendeljék meg olyan módon, hogy az építésügyi minisztérium lemond a már megrendelt, de kevésbbé fontos hidakról. így valószínűleg lehetővé fog válni a hid konstrukciójának Németországból való megrendelése. A minisztertanács felhatalmazta az agrárreíorm-minisztert, hogy a parlament elé terjessze a felosztott nagybirtokoknak a telepesek részére való közvetlen fakultativ eladásáról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat jeljogosil ja a régi nagybirtokosokat, hogy az agrárreform által földjeikre telepitelt ielpesekkel közvetlenül megállapodhassanak a föld eladására nézve, a törvény által megszabott kereteken belül. Kihallgatások a királynál Alekszandar király szerdán délelőtt kihallgatáson fogadta Sztanojevics Ácát, a radikális párt volt elnökét, a déli órákban pedig Gyurisics Márkó szociálpolitikai miniszter, a kormány legidősebb tagja volt audiencián Őfelségénél Újabb jugoszláv-bolgár konfliktus A külügyminisztérium sajtóosztálya a következő hivatalos kommünikét adta ki: —Miutón a bolgár hatóságok Szófiában néhány jugoszláv állampolgárt letartóztattak és a szófiai királyi követségnek rendes diplomáciai utón sem sikerült megtudni sem a letartóztatás okait, sem a letartóztatottak további sorsát, a szófiai királyi követség rendeletet kapott, hogy tovóhbi rendelkezésig a bolgár útlevelek vizumozását szüntesse be. Minden egyéb hir a királyi kormány rendelkezéseiről alaptalan. A kommüniké előzménye az, hogy a külügyminisztérium jelentést kapott a szófiai követségtől, hogy a bolgár hatóságok számos jugoszláv állampolgárt letartóztatlak és a börtönökben rettenetesen niegkinoztak. A szófiai jugoszláv követség hiába interveniált érdekükben, a bolgár kormány még csak választ sem adott a követség tudakozódásaira. A vasárnapi minisztertanács foglalkozott a kérdéssel és ekkor határozta el, hogy retorzióképen a bolgárok beutazását és átutazását megtiltja. Politikai körökben különben úgy tudják^ hogy ha a jugoszláv kormánynak ez a lépése nem vezet eredményre, a bolgár határ teljes elzárásához fog a kormány folyamodni. B ikarelszki beogradi bolgár követ ez ügyben szerdán felkereste Nincsics külügyminisztert és hoszszasan tanácskozott vele-
