Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-23 / 166. szám

f 4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. junius 2b. CIRKUSZ m «H Hogy él a párisi ember? .A párisi kávéházban, amelyet Sza­­bolcska Mihály is megénekelt már, együtt üldögéltünk az Ismert íróval, aki ismét felruccant a nagy metropolisba, fiatalságának legszebb állomáshelyére. Arról beszélgettünk, hogy kinek mi volt az első impressziója, amikor meglátta ezt a különös várost. Sorra elmesélte mindenki a maga élményét, aztán ő kért szót, az Ismert író. Az bizony régen volt, — igy kezdte — huszonöt évvel ezelőtt. Félszegen ül­tem a vonatban azzal a drukkal, amelyet az érettségi óta nem ismertem. Mihez is kezdek majd ebben a rengetegben? A véletlen segítségemre jött. Megismer­kedtem a vonaton egy fiatal festővel, aki Párisban élt már néhány hónapja és most rokonai látogatásából tért vissza Frankhonba. Ez a 'kedves fiatalember csakhamar kijelentette, hogy pártfogá­sába vesz, aminek őszintén örültem. —'Bízza magát énrám. — szólt — a lakástól kezdve mindenről gondoskodni fogok, úgy fog élni, ahogy valóban a párisi emberek élnek. Éjfélkor érkeztünk meg. Dobogott a szivem, amikor a bricska döcögni kez­dett velünk a hotel felé, amelynek cimét uj barátom mondta be méltóságteljesen. Az utón bizony nem sokat láttam, fáradt is voltam a kétnapos utazástól, alig vár­tam, hogy ágyba kerüljek. Ócska kis külvárosi hotel előtt állapodtunk meg. Akkor még nem tudtam, hogy a Mont' parnasse legelhagyatottabb csücskéhez értünk. Pici padlásszobát kaptam húsz frankért havonta. Bár alig álltam a lár bamon mégis szerettem volna rögtön el­menni nézni, látni és falni Párist. Mégis a nyugvóra kellett térni. — Holnap én gondjaimba veszem, — mondta a barátom. — Jó, én 8 órakor bekopogok a szó bájába. Gőgösen feleltei — Párisi ember nem kel fel tiz óra előtt. Ha maga nyolc órakor kimegy az uccára, kiröhögik. Az más. Bár hét órakor már nem bír­tam aludni, mégis megvártam a tiz órát és akkor bekopogtam a barátomhoz. Csakhamar felöltözött és Jemeniünk az utcára. Hatalmas csalódás ért. Rendet­len, széles utcán találtam magam, akkor még nem tudtam, hogy a külvárosban vagyok . — Boulevard Montparnasse. — ez voli kiírva az utcára és én már hazulról tud­tam, hogy a buívárd az olyan Andrássy­­ut féle. Szörnyen csalódtam, szólni nem mertem. — Párisi ember ilyenkor reggelizik, — mondta a kalauzom, amit egész termé­szetesnek találtam. Bevezetett a Dán kávéházba. Megreg­geliztünk. Égtem a vágytól, hogy bekó­boroljam már a várost. A früstük után barátom igy szólt: — Párisi ember ilyenkor biüiárdozik. Szó nélkül követtem a biiliárdterembe. Délig játszottunk. Tizenkettőkor partne­rem letette a dákót: — Párisi ember ilyenkor ebédel. Ez helyes. Átmentünk egy kis vendég' lőbe, aztán visszajöttünk a Dóm­ba kávézni. Kávé után a barátom kije lentette: — Párisi ember ilyenkor biüiárdozik. Jobb szerettem volna ugyan sétálni, de hát csak nem vitatkozhattam egy párisi őslakóval, aki elvégre mégis csak jobban ismeri a helyi szokásokat. Estig játszot­tunk, aztán megvacsoráztunk. Vacsora atán elhangzott az újabb jelszó. — Kilenc óra. Párisi ember ilyenkor biüiárdozik. Éjfélig játszottunk a füstös lokálban. Akkor barátom megszólalt. . — Párisi ember ilyenkor lefekszik. — És a Montmartfö? Nevetett. — Oda idegen, tapasztalatlan palik járnak. Ne nevettesse ki magát. Párisi ;mber ilyenkor ágyban van. * Belenyugodtam; különben is fáradt voltam már a sok billiárdozástól. Ez igy ment három napig. Ültem a Dómban és billiárdoztam. Ekkor a bará­tom igy szólt. — Nem jött meg a pénzem. Nem tudna adni 50 frankot. Ijedten tapogattam meg kis pénzemet, ö vészjóslóan mondta: — Párisi ember ilyenkor kölcsönad a barátjának. Adtam. De bosszúból másnap hét 0ra> kor megszöktem hazulról. Kóborolásaim közepette egyszer a Louvre elé kerültem. Egy uj világba. Találkoztam Párissal. Mig barátom aludt, angolosan kiköitöz ködtem a hotelból. Ma sem tudja, hogy ml lett velem. Párisi ember nem szokott a w+elezői után érdeklődni . . . Stella. Ellenzéki törvényjavaslat a vajdasági adózás enyhítéséről Setyerov Síavko és társai a hadmyereségadó és vagyonadó megszüntetését követelik — A javaslatot a költségvetési íizenkeitedekkel együtt tárgyalják Beogradból jelentik: Setyerov megszÜntetietik a 15 százalékos Siavko vajdasági demokrata képviselő kórházi pőtadó e törvény életbelép­és társai hétfőn törvényjavaslatot nyúj­tottak ha a parlamentnek, amelyet a költségv tési tlzenketted javaslathoz kívánnak felvétetni, a vajdasági és horvál-szlavonországi adózási igaz­ságtalanságok megszüntetése érde­kében. A rendkívül érdekes törvény­­javaslat négy pontból ál! és a követ­kezőképen szól; 1. A Bánát, Bácska és Baranya, valamint Horvát-Szlavonország terüle­tén megszüntettem'c a 60 százalékos hadipótadó az összes utólagos ha­dipótlékokkal. Az 1920 év óta befi­zetett hadinyeveségadói, valamint a 30 százalékos rendkívüli pótadót mini előleget kell beszámítani más adók javára. 2. Bánát, Bácska és Baranya, va­lamint Horvát-Szlavonország területén Mrdk Iván a rendőrségnél be is is-; merte, hogy Jóczics Fedort karójának kosarával fejbevágta. Mrák Iván főhadnagy ismételten mó­dosított vallomását most újból megvál­toztatta és legújabb vallomásában azt állítja, hogy bár igaz, hogy kardját használta, azzal valakire csapást mért, de az illető nem Jóczics Fcdor, sem Jó­czics Jenő volt, hanem egy harmadik, aki a Jóczics-fiuk társaságiéban volt. .Az eddigi vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy a Jóczics-fiuk tár­saságában a kritikus időben senki sem volt és igy az állítólagos harmadikra való hivatkozás, — minden jel szerint, — csak a főtárgyai ás u.iabb elodázását célozza^. Amint értesülünk dr. Jóczics Milorad főáilamügyész a napokban Beogradba utazik, hogy a főtárgyalás megtartását megsürgesse. tének napjától kezdve. 3. Megszüntettem: a vagyonadó, amely a Bánát, Bácska, Baranya és Horvát-Szlavonország területén érvény­ben van, az összes rendes és rend­kívüli pótadókkal együtt. 4. Bánát, Bácska, Baranya és Horvát-Szlavonország területén az összes adóterhek az állami és Ön­­kormányzati pótudókkal és járulé­kokkal együtt nem haladhatják tűi az adóalap ölven százalékát. E ren­delet 1923 elejétől érvényes. Ez az első kísérlet arra, hogy a parlamentben megkíséreljék a Vajda­ság rendkívül súlyos adóterheinek enyhítését és ezért a javaslat sorsa nagy érdeklődést keit politikai kö­rökben és kíváncsian várják, hogy mi lesz a sorsa. Visszavonta beismer© vallomását a Jóczics Fedor lekaszabolásával vádolt repülőtiszt Harmadszor halasztják el a bűnügy főtárgyalását Nemcsak Noviszadon, de országszer­te általános felháborodást keltett az’ a véres uccai támadás, amelynek múlt évi október 27-én éjjel két órakor No­­viszad központjában, a Szabadság-téren Jóczics Fedor joghallgató, dr. jóczics Mfiorád főáilamügyész fia esett áldoza­tul. Jóczics Fedőr öccsével Jenővel éjjel kettőkor az American Bárból hazafelé tartott, de alig mentek pár lépést az uccán, amikor a Szabadság-téren, nem messze a rendőrségtől, ittas repülőtisz­tek találkoztak a két Jóczics-fiuval, A két testvér jókedvűen hangosabban be­szélgetett egymással. Az egyik tiszt odakiáJtott az idősebb Jóczics fiúnak: —- Kuss. Jóczics Fedor úgy érezte, hogy nem adott okot e durva sértésre, odament a tiszti csoporthoz és megkérdezte, rá vonatkozott-e a sértő szó. Jóczics Fedor a tisztek kiejtéséből következtetve, őket hordátoknak tartot­ta és az egyik sértegető horvát tiszt­nek a körváltóknál szokásos gúnyolódó ßuss-t kiáltotta sértegetője felé. Még a buss szó el sem hangzott, máris kire­pültek a kardok a hüvelyekből és töb­ben lesújtottak a fegyvertelen Jóczics Fedorra, akit az egyik kardcsapás fe­jén halálosan megsebesített, úgyhogy a még az éjjel szanatóriumba szállított joghallgató másnap délfelé. anélkül, hogy eszméletét egy percre is vissza­nyerte volna belső vérzés folytán meg­halt. Félcentiméteres repedést okozott a kardvágás a szerencsétlen fiú koponyá­ján és pár órával utóbb az előbb jelen­téktelennek hitt seb megölte a fiatal és rokonszenves joghallgatót. A tisztek a közben elősietett rendő­rökre is karddal támadtak és amikor ezek a túlerő elől meghátrálni voltak kénytelenek, a segítségül hívott rend­őrök és a tisztek közt valóságos hafc fejlődött ki, amelynek mindkét részről voltak sebesültjei. A rendőrségnek és az azalatt előke­rült katonai őrjáratnak mégis sikerült a tiszteket lefegyverezni és a rendőr­ségre vinni, ahol az ügyeletes Rogalja Milos rendőrkapitány kihallgatta a tisz­teket. Jóczics Jenő joghallgató, az ál­dozat öccse felismerte Mrák Iván re­pülőhadnagy személyében azt a tisztet, aki Jóczics Fedor fejére a halálos csa­pást mérte. A tiszti őrjárat megérkeztéig a tisz­tek a rendőrségen maradtak. Mrák Iván, Hübel Hinkó és Hauer ITinkó főhadna­gyok, Rogalja Milos rendőrkapitány előtt beismerte, hogy ők bántalmazták jóczics Fedort és beismerő vallomásuk ellenére a tisztek napokig szabadlábon maradtak. Csak több nap múlva, — fő­leg a közvélemény és a sajtó nyomása alatt, — került a három tiszt a helyőr­ségi fogházban őrizetbe. A megindult hadhirósági eljárás fo­lyamán Hübel Hinkó és Haver Hinkó főhadnagyok ellen elrendelték a vizs­gálati fogságot, inig Mrák Iván főhad­nagyot — noha az eljárás ellene to­vábbra is folyik, — szabadlábra helyez­ték és egyidejűleg más helyőrségbe he­lyezték át. Azóta nyolc hónap telt e! és a vizs­gálat még nem fejeződött be, mert a hányszor a tárgyalás kitűzésére került a sor, a vádlottak újabb kihallgatásra jelentkeztek és uj körülményekre hivat­kozva. uj tanuk beidé.zését kívánták. Ilyen okokból háromizfcen elmaradt a már kitűzésre elkészült tárgyalás. jóczics Jenő, a meggyilkolt Öccse, mindjárt a gyilkosság után, a rendőr­ségnél történt kihallgatásakor és a tisz­tekkel való szembesítésekor Mrák Iván főhadnagyot nevezte meg, mint aki sze­rencsétlen bátyja fejérié a halálos csa­tái Tolvajbanda alakult a stara-sivaci vásárom A banda tagjait le artózlatiaa esenáőrség Noviszadról jelentik: Veszedelmes tol­vajbandát kerítettek kézre a Délbács­­kában, ahol több községben nagyobb­­szabásu betöréses lopást követtek el a banda tagjai. A tolvajbanda tagjai Jo vanevics Péra, Novqkovics Márkó, No-. vákovics Guszti, Novákavics Drinka, Dartisics Mária, Jóvanovics Anica szta­­risziváci, Lakatos Károly cservenkai és Danisics Jócó srbobrani lakosok, akik két héttel ezelőtt a novivrbaszi vásáron határozták él, hogy tolvajbandát alakí­tanak. A banda Pribicsevicsevon, Szta­­riszivácon, Kulpinban és Petrovácon meg is kezdte működését. A banda: néhány tagja azzal az ürügy­­gyei, hogy dalraáciai témpiomépitesek­­re gyűjtenek, kikémlelték a kiszemelt házakat, ahova azután néhány nap múl­va behatoltak. Több lopást követtek el, többek között Schmidt Károly sztara­­sziváci gazdálkodótól és Locsák Alexa máriamajori gazdálkodótól lovakat haj­tottak el, amelyeket azután eladtak. A nyomozás folyamán sikerült a tolvaj­­banda valamennyi tagi áj elfogni és be­szállítani a noviszadi ügyészségre* A suhoticai költségvetés jnlitss közepén kerti! közgyűlés elé Kedden testűk közszemlét": a tervezetet Subotiča város költségvetése tud­valevőleg: már régen elkészült, de a radíkáíispárt földműves csoportjá­nak kifogásai késleltették ezideig a közgyűlés letárgyialását. Legutóbb azonban ezek az ellentétek elsimul­tak és a közgyűlés ankét-bizottsága, — mbit jelentettük — oontról-pontra letárgyalta és elfogadta a költségve­tési javaslatot. Az ankét-bizottsác döntése után a tanács most már a közgyűlés elé ter­jeszti a javaslatot. Ezt megelőzően keddtől kezdve tizenöt naora köz­szemlére teszik kf a költségvetést a városháza első emelet 39. számú hi­vatali helyiségében. A közgyűlés időpontja még nincsj megállapítva, miután azonban G.vor­­f> ve vies Dragoszláv főispán szabad­sága e hónap végén leiár és átveszi tijból a hivatalát, nem lesz akadálya annak, hogy iulius közepe tálán meg­tartsák a közgyűlést és végre letár­gyalják a költségvetést. II MÜLABAK iM! MUHAROK EGYENESTÁRTÓ FUZŐK3ETEGT0LÓ KOCSIK SCHÖNBRUNM-nál Subotica, Paje Kujundžlća 20.

Next

/
Thumbnails
Contents