Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-23 / 166. szám
1925. juniua 23. BACSMEGYEI NAPLÓ Kisebbségi ® a# A felekezeti iskolákról szóló Anghelescu javaslattal szemben az erdélyi szászok vezetője Neugeboren tervezetet dolgozott ki, melyet közlés végett átadott az Adeverul cirnü bukaresti lapnak. A szász tervezet a következő pontokba foglalja össze a törvényjavaslatot: 1. Romániában minden állampolgár, nyelvére és vallásra való tekintet nélkül, minden egyház, minden egyesület és bárminő más testület saját eszközeivel fentarthat mindennemű iskolát, főiskolák kivételével. Az az állampolgár, ki igazolja, hogy a magániskolák íentartásához hozzájárul, nem kötelezhető arra, hogy hasonló fokozatú állami iskolák fentartásához adóval hozzájáruljon. 2. Az iskola fentartójának joga van a tannyelvet s a tantervet megállapítani. Bizonyítványainak ugyanaz az érvényességük, mint a megfelelő fokozatú állami iskoláknak. Felelnek azonban azokért a feltételekért, melyeket az állam közhivatalok betöltéséhez előír. 3. A magániskolák az állam hivatalos nyelvét oly mértékben kötelesek tanítani, hogy a tanulók azt a jövő követelményeinek és kulturális színvonaluknak megfelelőleg elsajátíthassák. 4. Az állam közegei utján gondoskodik arról, hogy a magániskolák az állam iránti hűség szellemében neveljék növendékeiket. 5. Az iskolaépületeket illetően ugyanazok a feltételek érvényesek, melyeket az állam saját iskoláira vonatkozólag felállít. 6. A szükséges tanerők kiképzésére a meglevő intézetek mellett újak állitandók fel. A középiskolai tanároknak főiskolai képesítésüknek kell lenniök és vizsgájukat anyanyelvűkén teszik le. Az államnyelvet oly mértékben kell tudnia, ahogy a román nép kultúráját megérteni s fejlődését követni tudják. Az iskolafentartóknak tökéletes szabadságuk vau a tanerők megválasztásában, ha azok a fenti feltételeknek megfelelnek. 7. A magániskolákba növendékül lelvehető mindenki, nemzetiségre és vallásra való tekintet és minden korlátozás nélkül # Az ^erdélyi telepesek ügyében mint ismeretes Románia a Népszövetség ülésén kötelezettséget vállalt arra, hogy őszig, a panasz érdemleges tárgyalásáig a telepesek helyzetében semminemű vál tozás nem történik. Ennek a kötelezettségnek végrehajtását jelenti az a körrendelet, amelyet a román kormány a napokban küldött meg az összes magyar hatóságoknak. A rendelet szerint az agrárfőbizottság megbízta Chitoiu igazgatót a telepesek ügyének intézésével. Ezzel egyidőben a bukaresti lapok arról írtak, hogy kártalanítani fogják a telepeseket olyan helyeken, hol még kiosztatlan földterületek vannak. A bukaresti Rádió-ügynökség szerint a kormány a telepesektől elvett földek bérét holdankint 100kgr.terményben állapította meg, Ez utóbbi rendeletről az erdélyi magyar lapok azt írják, hogy ha valóban kiadták. aligha jelentené azt. amire Románia kötelezettséget vállalt a Népszövetség ülésén, mert szankcionálta a telepesek földjének kisajátítását. A csehszlovák német kisebbség vezetői között a hazaárulással vádolt Bacran német képviselő szökése ■ után konfliktus támadt. Lodgmann szenátor, a németek egyik legtekintélyesebb vezetője rendkívül élesen megtámadta Baerant, mert szökésével megnehezítette a német kisebbségek politikai küzdelmét. Baeran, aki soha nem csinált titkot abból, hogy pángermán és antiszemita, a nacionalista szudeta-német ifjaknak volt a vezére. Három év alatt háromszor ült börtönben, mert soha nem számolt a tényekkel és ott is nagyhangú kijelentésekkel operált, ahol erre semmi szükség nem volt. Lodgmann szerint Baeran ro mantikus álmodozó, fél-hős, típusa a hangoskodó, felelőtlen nacionalistának, akf mint ember szimpatikus, de mint a tömegek vezetője veszedelmes kalandor. A német kisebbségnek — Írja Lodgmann ■— szakítani kell a fantom-politikával és el kell ítélnie az érzelmi momentumok felelőtlen érvényesülését, mert ha tovább is Baeranra hallgat, aki már kétszer hagyta cserben, kétszer szökött át Németországba, sohasem éri el azokat az eredményeket, amelyeket egy nyugodt, céltudatos kisebbségi politika föltétien biztosíthat számára. A rendkívül éles bi rálátnák nagy visszhangja támadt : csehszlovák németek körében, akiknek egy nagy része helyesel Lodgmannak, kisebb rész viszont »áruló, kormánybarát, renegát« jelszavakkal hadakozik az okos szó és bölcs tanács ellen. Kínai kommunisták megtámadták a párisi kínai követséget Megszállták az épületet — Cseng-Loh követet elfogták Revolverrel kéayszentették diplomáciai jegyzékek és forradalmi kiáltványok aláirására Parisból jelentik: Vasárnap délután négy, órakor furcsa támadás történt az itteni kinai követség ellen. Húsz automobil vonult fel sürii egymásutánban és mindegyik autótaxiban öt-hat kinai kommunista ült. A kinai követség elé érkezve, a kinaiak leugráltak a kocsikról és három csoportra oszlottak, lágyrészük körülfogta a portás fülkéjét, a portást megkötözték, másrészük a telefon okhoz sietett és minden vezetéket elvágott, a követség! alkalmazottakat és szolgákat megkötözte, a legtöbben pedig egyenesen felsiettek az emeletre és a kinai követet keresték. Cseng-Loh kinai követet dolgozószobájában találták. Tárgyalásokat kezdtek vele és revolverrel kényszeritették, hogy három megszövegezett okmányt írjon alá. Egy táviratot, amely a kinai néphez, a munkásokhoz, diákokhoz, kereskedőkhöz és a kinai társaság minden rétegéhez szól s amelyet a követnek kellett elküldenie egv pekingi újsághoz. A táviratban a követ rokonszenvét nyilvánít ja a sanghai lázadók iránt. Egy másik ok- róttak iratot is írattak alá a kommunisták Cseng-Loh követtel. Ez jegyzék francia kormányhoz, amelyben a követ kijelenti, hogy a nemzetközi imperializmust teszi felelőssé sanghaii zavargásokért és az egész kinai helyzetért. Követeli a nemzetközi csapatok visszarendelését, a megalázó és szemérmetlen szerződések megszüntetését, amelyeket Kínára kényszeritettek és kőtelező Ígéretet arra nézve, hogy Indo-Kina francia kormányzója ezentúl nem fog kinai ügyekbe többé beleavatkozni. A harmadik irás, amelyet a kommunisták a követ elé terjesztettek és vele aláírattak, hivatalos közlemény a francia sajtó számára s úgy szól, hogy a kinai lázadás határozottan antiimperialista jellegű. Mialatt ez a követ dolgozószobájában történt, a portás egy őrizetlen pillanatban értesítette a szomszéd ház felügyelőnőjét és az rendőrt hívott. Hamarosan rendőri készenlét ért oda. de akkorára már a tüntető kinai kommunisták megug-Ä Radics-párti mandátumok verifikálását javasolja az igazoíó-bizottság Az ellenzék abbahagyta az obstrukciót — A nemzetgyűlés hétfőn csak formális ülést tartott indítványra az ellejrööf eláütt atyiítt szándékától, hgfy" ebben az ügvtíftji vitát provokáljon és így a bigottsé$ Leovac indítványát vita nélkül dfo- I gadta. A nemzetgyűlés ülést! Az igazoló-bizottsággal párhuzamosan ülést tartott a nemzetgyülé? is. Tekintettel arra, hogy az ellenzék eddigi technikai ohstrukciójával elérte a^t a-célját, hogy a Radicspárti mandátumok igazolásait kisixrgesse, a további obstrukciótól elálltak. Az ellenzék vezetői a pártvezérek kollégiumában így hozzájárultak ahhoz, hogy a parlament hétfő délutáni ülése csak formális jellegit legyen és teljesen a békülékenység jegyében folyjon le és így minden izgulom nélkül tarthatta meg a skupstina ezt azl ülést. öt órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés ülését Szubotics elnök. Az előző ülés jegyzőkönyvét az eddig szokásos vita nélkül fogadták el, majd pedig Kobasica titkár felolvasta Szmodelj és társai nevében a szlovén néppárt részéről benyújtott törvényjavaslatot a szlovéniai árvízkárosultak segélyezéséről, amelyre a javaslat benyújtói a sürgősség kimondását k|rik. A sürgősségi javaslat indokolására Szmodelj kap szót, aki rövid, szlovénnyeivü beszédben, melyben Zserjav erdőügyi minisztert támadja, a javaslat sürgősségének kimondását kéri. Sztojadinovics pénzügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a kormány ideiglenes segélyül máris nagyobb pénzösszeget utalt ki az árvízkárosultaknak. Azt indítványozza, hogy a javaslatot utalják a pénzügyi bizottság elé és a kormány nevében kijelenti, hogy hozzájárul a sürgősségi indítványhoz. Szubotics elnök végül bejelenti, hogy a pártvezérek határozata folytán most nem térnek át a napirendre. hanem az ülést berekeszti és a legközelebbi illést kedd délelőtt kilenc órára hivia össze a mostani napirenddel. Beogradból jelentik: Hétfőn délben az ellenzéki pártok vezetői és a parlament elnöksége közt fontos tárgyalások folytak, amelyeknek eredményeképpen lehetővé vált. hogy az igazolóbizottság, melynek ülése a nemzetgyűlés ülésével egy időre volt kitűzve, megtarthassa tanácskozását. Mint ismeretes, a kormány azzal a tervvel foglalkozott, hogy a két ülés kolliziójával a Radics-párti vitás mandátumok fölötti döntést késleltesse és ezzel sakkban tartsa az ellenzéket. A hétfő déli tárgyalások eredményeképpen azonban a kormány elállt ettől a szándékától és igy délután négv órakor összeült az igazolóbizottság és letárgyalta a parlamenti vizsgálóbizottság jelentéséi a Radics-párti mandátumok ügyében és elhatározta, hogy valamennyi vitás Radics-nárti mandátum igazolását javasolja a nemzetgyűlésnek. Az igazolóbizottság döntése lényegesen enyhíti az utóbbi nanok rendkívüli politikai feszültségét. Úgy kormánypárti, mint ellenzéki körökben az a vélemény, hogv most már hamarosan sor kerül a radikálisok és Radics-párt közti konkrét tárgyalásokra. amelyek a Radics-oárt véleménye szerint sokkal hamarabb fognak eredményre vezetni, mintsem gondolnák. Az ellenzéket egyelőre még nyugtalanítja a kormánynak a bíróságok átszervezéséről szóló három javaslata és a sa.itótörvény-.iavaslat. amelyek már a törvényhozó bizottság plénuma előtt vannak és az ellenzék el van határozva, hogy a javaslatok ellen továbbra is a legélesebb harcot folytatja. Az ellenzék több vezetője kijelentette a Bácsmegvei Napló munkatársa előtt, hogv az ellenzéknek elég eszköz áll rendelkezésre e javaslatok tető alá hozásának megakadályozására. Másrészt azonban remélik, hogv a kormány a politikai feszültség enyhítése és a Radicspárttal való megegyezés érdekében el fog tekinteni attól, hogy ezeket a javaslatokat keresztiilhaiszolia. Ügy vélekednek, hogy a kormánynak a Radics-oárttal való megegyezése után nem is lesz már szüksége ezeknek a javaslatoknak törvényerőre emelkedésére. Ami a parlament együttmaradását illeti, arra néz/Ve a legkülönbözőbb verziók vannak forgalomban. Az egyik verzió szerint a kormány július közepéig együtt tartja a parlamentet. mert néliánv sürgős törvényjavaslatot még meg akar szavaztatni. Ez a terv azonban nem rokonszenves a kormámmárti képviselők nagyrésze előtt, akik szeretnék a nyári szünetet mielőbb megkezdeni. Ezért nincs kizárva, hogy a kormány azonnal a költségvetési tizenkettedek letárgvalása után elnapolja a parlamentet, ami mlitis első napjaiban történne meg. Az igazoíó-bizottsig ülése Az igazolóbizottság ülése elején Leovac radikális képviselő azt javasolta. hogy a vizsgálóbizottság jelentése alapján javasolják a parlamentnek a vizsgálat alatt álló Radics-párti mandátumok igazolásait. Erre a kormánypárti oldalról jött Meghalt a freudizmus úttörője Brener József dr. halála Bécsből jelentik: Nyolcvanhárom éves korában vasárnap meghalt dr. Breuer József, aki a pszichoanalízis tulajdonképpeni fölfedezőie volt. Breuer mint gyakorlóorvos működött. nagy elismeréssel emlegetett reprezentánsa volt a már szinte kihalóban levő tudós és megbízható gyakorlóorvosoknak. Feltűnést keltő munkája volt a lélegzés^fiziológiájáról irt tanulmánya és ő.volt”arfölfej dezője a fülben levő egyensúlyozó, szervnek. amelynek működését meghatározta. Ezenkívül egv véletlen esete kapcsán megalapítójává' vált a pszichoanalízisnek, ö volt ugyanis az, első orvos, aki egy hipnotikus álamban levő’betegét kikérdezte a betegség okai felől. Ezt az eljárást alkalmazta is. de módszerét tiz évig nem közölte a tudományos világgal. Tiz év után. ugyancsak véletlenük megemlítette észleleteit Fréud professzornak, aki, rögtön fölismerte a fölfedezés jelentőségét. Ebből a magból nőtt ki a pszichoanalízis. Freud és Breuer egv ideig, együtt is dolgoztak, de azután Freud elvált dr. Breuertól. aki nem foglalkozott tovább a kérdés kifejlesztésével. Breuer megmaradt gyakorlóorvosnak. professzor sem lett. mindössze az a hivatalos elismerés érte. hogy tagja lett az osztrák tudományos akadémiának. Nevét és érdemét a tudományos világ általános elismeréssel említi. T
