Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-23 / 166. szám

12 OLDAL » ARA T% DINAR m» ii.iin^ ......................... ' '■ '.■■■« T......... II ■|m,i.IB)p Poltarina plaćena! XXVI. ivfíiSyam Szubotica, KEDD 1925 június 23. Megjelenik minden reggel, ünnep után ég hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova ut. 4, (Rosaia-Foncicre-paloU) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.1. (Lelbach-palota) \, ■. Háború és béke (x) A film pereg, az eseményei: ismétlődnek. A francia népnek a történelem újból feladta a nagy kérdést: béke, vagy háboru ? 1914-ben gyorsan adott választ Franciaország, amikor a hazafiak meghúzták a vészharangot és kiadták a jelszót: Berlinbe I De ma? A francia nép ha sokat fe­lejtett is, nem felejthette el egé­szen Verdunt, hol patakban folyt a vér, se Paris haláltorát és a sűrű mankó erdőt se, amely nem is olyan régen defelirozott el az ismeretlen párisi katona síremléke előtt. És hiába hordozza körül a véres kardot Painlevé, nem áll be a csatasorba, fél, tiltakozik, mert tudja, hogy a háboru rossz, vég­zetes játék, amiben mindenki veszt: az is, aki győz és az is, a kit legyőznek. Ha a kormány azt mondja neki: a haza érdekei fo­rognak kockán, kételkedve rázza fejét és eszébe jut, hogy ez volt a refrén ak%cvr is, amikor tizenegy évvel ezelőtt vállára parancsolták a fegyvert. Ha a jobboldali sajtó; rekedtre rikácsolja magát, hogy a becsület dolga a riff-kabilok ellen győzni, vagy veszteni, nevet a lármán és arra gondol, hogy egy­szer már odaadta becsületét és kapott érte : adót és torkig dicsé­retet. És ahogy 1914-ban a há­ború mellé szegődött, most a béke mellé áll odaadón, öntuda­tosan, a francia jövő nevében. Franciaországot kiiencszáztizen­­négyben gyerekjáték volt hábo­rúba tüzelni, ma, amikor ismét előtte ál! a kérdés, megmozdít­hatatlan a háborús-izgatás szá­mára. A kormány eddig is meg­próbált mindent, hogy megnyerje a francia parasztot és a francia munkást a riff-kabilok elleni ke­reszteshadjárat gondolatának, de a kísérlet kudarcot vallott. A kamara, ahonnét Painlevé segít­séget kért, eddig nem mert hoz­zányúlni a kérdéshez, mert félt, hogy Franciaország ellen döntene, ha megszavazná a háborús-hite­leket. Ha igaz, ma végre rákerül a sor a szavazásra, választ ad a kamara a feladott kérdésre, amely hónapok óta mered megválaszo­latlanul a francia politika előtt. Hogy mi lesz ? — nehéz előrelátni. Minden attól függ, hogy a szo­cialisták mennyire értették meg Franciaországot, a francia béke­­akarat manifesztációif. Az ese­mények azt mutatják, hogy már választottak, a békét választották, szemben a polgári radikálisok cso­portjával, mely a háborúra eskü­dött föl. A francia szocialisták tanultak a világháborúból és amit 1914-ben, miután Jaurést eltemették, megtettek, azt most nem hajlandók elcsinólni még ak­kor sem, ha ezzel a belső reak­ciót segítenék nyeregbe. A béke­­mélyen és elevenül él a francia tömegekben és ezt az erőt úgy érzik, nem szabad figyelmen kí­vül hagyni annak a pártnak, amely a tömegeket toborozta össze. Két okból sem szabad: először, mert a kommunisták, akik szembefordultak a marokkói hadjárattal, könnyen elhódíthat­ják a francia munkások ezreit o szocialista táborból, másodszor pedig, mert a marokkói harc nem Franciaországért folyik, ha­nem néhány párisi bankért, akik üzleti érdekeiket védelmezik a francia trikolor alatt. Franciaország huszonnégy órán belül talán megmutatja a világ­nak, hogy a béke frontját őrzi. Nem a politika, a Quai d’Orsay A pénzügyi bizottság hétfőn tár­gyalás alá vette az uj tizenkettedek­­röl szóló törvényjavaslatot. Az ülé­sen. amelyen Radonics Jován dr. el­nökölt. Sztoiadinovics Milán dr. pénzügyminiszter terjedelmes expo­zét adott a költségvetésről, valamint az ország egész pénzügyi helyzeté­ről. Az expozéban kifejtette a pénz­ügyminiszter. hogy az uj négyhóna­pos költségvetés 4015 millió dinárra rúg. vagyis 85 millió dinárral keve­sebb. mint a legutóbbi tizenkettedek összege. A budget csökkenése az egyes minisztériumokban megkez­dett takarékosság eredménye. A költségvetés egyes tételeinek ismertetésénél kijelentette a minisz­ter. hogy különösen a nyugdijakra fordított kiadások emelkedtek nagy mértékben. Ennek az az oka. hogy az összes régebbi nyugdíjalapokat és intézményeket megszüntették és minden nyugdij-teher az államra ne­hezedik. Az uj tisztviselőtörvény alapján reaktivált tisztviselők fizeté­se szintén nagy megterhelést jelent. Emiatt az uj pénzügyi törvénybe be­vettek egy rendelkezést, hogy a re­aktivált tisztviselőknek legalább há­rom évet kell szolgálniok. hogy az uj törvény alapján kapjanak nyugdi­jat. így akarják megakadályozni, hogy egyesek spekulációból lépjenek vissza az állami szolgálatba, hogy igy a felemelt nyugdíjban részesül­jenek. A tisztviselő-törvénv végre­hajtása többe kerül, mint amennyit erre eredetileg előirányoztak, ezért az ui köitségvetési tjzenkettedekben 45 millió dinárral többet vettek fel a tisztviselő-fizetésekre. A függő adósságok A korábbi évekből eredő állami kötelezettségeknek teljesítésére 40 millió dinárt vettek fel a költségve­tésbe. Megállapítja a miniszter, hogy az államadósságok, különösen azon­ban a függő adósságok nem túlságo­san nagyok, különösen azonban szó sincs arról, hogy a függő adósságok politikája, de a nép, az a pár2 millió francia, akinek lábát, szivét,) párját, életét követeli Painlevé. És a világ ámulva veheti tudo­másul : valamit tanult Európa. Megtanulta, hogy aki a háborút hozza : ellensége, aki a békét : barátja. Amióta a halottak gyá­szolása az ember fájdalmas kö­telessége, nem lesz ehhez fog­ható nagyszerű igazolás, példái és tanuságtétel, ha — megtörté- j nik. A kérdés mindenesetre egye-í •tes választ vár Franciaországtól. Döntenie kell, Painlevé fejéért riadja-e lelkét az ördögnek. A nép azt mondja : nem, a politika azt hirdeti: ez kötelesség. Kiván-Ícsian várjuk, ki győz: a nép, vagy a politika, a háboru, vagy a béke ? két milliárdra rúgnának, mint aho­gyan azt egyes beogradi lapok irták. Az állami bonokat 150 millióról 100 millióra csökkentették, reméli azon­ban a miniszter, hogy ezt sem kell felhasználni. A legtöbb függő adós­sága a közlekedésügyi1 minisztérium­nak van. főleg azért, mert a közle­kedésügyi minisztérium teljesen füg­getlen a megrendelések tekinteté­ben. Most ez a minisztérium maga is azt akarja, hogy csökkentsék fel­hatalmazását 300 millióról 200- mil­lióra. de azt hiszi, hogy erre a pénz­re sem lesz szükség. A forgalomban levő állami bonok teljes összege 96 millió dinárt tesz kj. amelyeket a lejáratkor rendesen kifizetnek. Nagy adósságai, vannak az építésiigyi minisztériumnak is, ezeknek , az összegét azonban még nem- lehetett pontosan megállapítani1. A Beograd—kotori ut építésére ed­dig 400 millió dinárt adtak ki' és erre a célra még további 200 millióra lesz szükség. Ugyancsak nagy hitelekre van szükség katonai célokra és pe­dig elsősorban raktárak építésére és anyagbeszerzésre. Ui vasútvonalak építésére ezekben a tizenketteáekben 900 millió dinárt irányoztak elő. a rokkantdijak felemelésére 33 milliót, a földmivelési minisztérium számá­ra 25 milliót. A megtakarítás össze­sen 142 milliót tesz ki. Az agrárre­­form-minfsztérium hitelét tiz millió­val fel kellett emelni belső telepítés? célokra. Emelkedő bevételek, csökkenő kiadások A bevételek általában lelentéke­­nyen emelkednek, a kiadások pedig csökkennek. Az 1924 áprilistól 1925 februárig terjedő időben a be\>ételek 307 millióval múlták felül az elő­irányzatot. a kiadások íredig 101 millióval, az előirányzat alatt ma­radtak. Csak a vámbevételek kiseb­bek, mint amennyire számítottak;, az ui vátntarifa alapján azonban ez meg fog szűnni. A dinár emelkedése folytán a diszparitás miatt most már arany folyik tíz állampénztár­ba. különösen az ország déli részei­ben. A kiviteli vápiokat csökkenteni kellett, hogy a belföldi termékek versenyképesek legyenek a világ­piacokéin. Az uj vámtarifa ideiglenes A dinár további emelkedése káros volna és az ország , közgazdasági élete ezt erősen megsinylené. A di­nár árfolyama tekintet éhén a relatív stabilitás, politikáját foiytatÁa. kisebb ingadozások' megengedésével. . Az ország kivitelének fele ipari termékekre :esik. ebből is 25 száza­lék a faipari cikkekre. Az ni vámta­rifát csak ‘ideiglenes jellegűnek te­kinti a pénzügyminiszter, mert ab­ban a nemzetközi szerződések foly­tán jelentős változások fognak be­állni. Az első ilyen változtatást már keresztül is vitték az Olaszország­gal kötött szerződésben. A tarifa ká­rosnak . mutatkozó tételeit egyelő­ként is .korrigálni fogják. .' Az államadósságok" leilés összege körülbelül' 30: milliárd, dinárt, tgfv ki. Ebben bemre vannak az;, or'szág; há­borús adósságai,is. Az annuitásai százalék. . tehát egyike a legkiseb­beknek az egész világon. A Ifletir­­köicsönjbői eddig 838 milliót vett fel a kormány és még 14 millió dinár van szabadon. Az 500 millió dinárós belső kölcsönből még két millió fel­használatlan. a 300 millió francia frankos katonai kölcsönből: : eddig 250 milliót vettek fel. Kéri. a költr ségvetés elfogadását. A pénzügyminiszter expozéja után az ülést berekesztették. Az általános vitát a tizenkettedekröl a oénzügád bizottság legközelebbi ülésén fogják megkezdeni. A király levele Radics Pávlehez Alekszandar király levelet intézett Radics Pavlehcz. mint a Petar-ki­­rálv emlékbizottság elnökéhez. 'A le­vélben Őfelsége köszönetét fejezi ki* a királyi ház. az állam és a nemzet iránti, hódolatért.. amely a; bizottság­nak egyhangúlag elfogadott lelkes határozatában fenkölt királyi atyja iránt megnyilvánult. Az ellenzék újabb sürgősségi javaslata Az ellenzék hétfőn u.iabb sürgős­ségi javaslatot nyújtott be a parla­ment elnökségéhez Bazaia és tár­sainak a tisztviselők fizetés-különbö­zeiének kiutalására irányuló és a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén a pénzügyi bizottsághoz utalt javasla­tára vonatkozóan. ■ Az ellenzék azt kívánja, hogy a nemzetgyűlés uta­sítsa a pénzügyi bizottságot, hogv két nap alatt döntsön a iavaslat fö­lött. Ez a iaváslat ismét alkalmat fór adnf az ellenzéknek arra. hogy az újabb sürgősségi indítvánnyal kapcsolatban hosszabb vitát provo­kálhasson és az obstrukciót folytat­hassa. . ' , A törvényhozó bizottság ülése A törvényhozó bizottság hétfőn délelőtt folytatta az ügyészségekről szóló törvényjavaslat általános vitá­ját. amelynek során Kumanudi Koszta és Miiovics Aca demokrata képviselők tartottak hosszabb ofo­­strukciiós beszédet. Több szónokot Csökkentek az állami kiadások • • .- • ,x ■ A bevételek túlhaladják az előirányzatot — A pénzügyminiszter expozéja a pénzügyi bizottságban

Next

/
Thumbnails
Contents