Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-19 / 162. szám
1925. junius 19. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oltja!. soknak, akik elmulasztják a megüresedő lakásokat bejelenteni. A lakástörvény értelmében azonban a lakók is kötelesek kiköltözésük előtt huszonnégy órával bejelenteni a lakásbiróságnál a lakás megiiresedését. Egyelőre a függőben levő ügyeket fogja a lakásbiróság letárgyalni, a tulajdonképeni munka azonban csak a legközelebbi hetekben fog megindulni, amikor már tárgyalásra kerülnek az uj lakástörvény következtében a háztulajdonosok és bérlők közt fennálló vitás felmondási és házbéremelési esetek. Vihar a törvényhozó bizottságba® As ügyészségekről szóló törvényjavaslat tárgyalása Bcogradból jelentik: Csütörtökön délután rögtön a parlament ülése után Jovanovics Ljuba elnökletével ülést tartott a törvényhozó bizottság. Ennek az ülésnek az összehívását a parlamenti ülés alatt Kobasica parlamenti titkár személyesen végezte, tekintettel arra, hogy előzőleg már írásban péntek délelőtt kilenc órára hívták össze a bizottságot. Éppen ezért még az ülés előtt heves jelenetek játszódtak le a kormánypártok és az ellenzék között. Különösen Hrasznica támadja erősen Jovaiwvics Ljubát, amiből éles szóváltás támad Kojics Dragutin, Hrasznica, valamint Jovanovics Pera közölt. Jovanovics Ljuba nem tud rendet teremteni és nagy zajban kénytelen az ülést megnyitni. Mljovics Áca demokrata mindenekelőtt tiltakozik az ülés megtartása ellen, mert szerinte az ellenzéki szónokok még nem készültek elő kellőképpen az ülésre és beszédeiket nem tudják megtartani. Jovanovics Ljuba elnök kijelenti, bogy semmi okot nem lát arra, hogy az ülést ne tartsák meg és hosszabb beszédben indokolja, hogy miért volt szükség az ülés hirtelen összehívására. Az elnök szavait az ellenzék nagy lármával fogadja. A napirend során először Tadics Oltsa többségi előadó szólal fel. Felolvassa az albizottság terjedelmes jelentését, azt kommentárral kíséri és az ügyészségi reform szükségességét hangoztatja. Vodzsar klerikális, kisebbségi előadó fejti ki ezután az ellenzék álláspontját az ügyészségi törvényről. Szerinte a kormánynak az a szándéka, hogy a bíróságokat és ügyészségeket a maga képére alakítsa át. Közben Tadics és Zsanics között heves szóváltás keletkezik. Tadics az előadói székből csendre inti a képviselőket, am.it Zsanics általános derültséget keltve, erélyesen kikér magának. Az elnök erre rendre inti a képviselőket. Vodzsar ezután folytatja beszédét és atmak a véleménynek ad kifejezést, hogy az ügyészek vak eszközei az igazságügyminiszternek, ami sehol a világon nincs igy. A javaslat ellen szavaz. Jovanovics Ljuba elnök köszönetét mond Vodzsar tartalmas beszédéért és ironikusan mutat rá, hogy az ellenzék úgy látszik mégis készült a vitára, ha ilyen értékes ellenzéki beszédek hangzanak el. Zscrjav, az igazságügyminiszter hehelycttese veszi ezután védelmébe a javaslatot, az ellenzék gúnyos kiáltásai közben. Spalio ezt kiáltja Zscrjav felé: — Nem is olvasta cl a törvényt! Biztosan nem tudja mi van az utolsó szakaszban! Zscrjav rámutat arra, hogy ezzel) a törvénnyel az uj területek törvényeit terjesztik ki Szerbiára, ahol eddig az ügyészi intézmény ilyen formában ismeretlen volt. Beszél a szlovéniai állapotokról, ahol azelőtt szerinte csak német nacionalisták lehettek ügyészek. Vodzsar tiltakozik e kijelentés ellen, mire az elnök rendreutasitja. Az ellenzék ezután az ülés berekesztését követeli, 'de Jovanovics Ljuba elnök erre nem hajlandó és Vodzsarnak adja meg újból a szót. Vodzsar kéri, hogy az idő előrehaladottsága miatt a legközelebbi ülésen mondhassa el beszédét, mire Jovanovics Ljnba így válaszol: — Csak beszéljen egész nyugodtan! Mi meghallgatjuk akár reggel nyolc óráig is! Vodzsar ezután hosszasan kritizálja a törvényjavaslatot, majd Jovanovics Ljuba berekeszti az ülést és folytatását péntekre tűzi ki. Pasics betegsége A miniszterelnök állapota komoly — Három napig epegörcsök gyötörték — Pasics csütörtökön felkelt betegágyából Beogradból jelentik: A politikai köröket elsősorban azok a hírek foglalkoztatják, amelyek Pasics Nikola miniszterelnök betegségéről elterjedtek. A miniszterelnök három nap óta nem mozdult ki topcsideri villájából és környezetéből kiszivárgott hírek szerint betegsége ezúttal súlyosabb természetű. A kormányhoz közelálló Vreme estilapja azt Írja, hogy Pasicsot ágybadön lőtte a betegsége, amely rendkívül nyug' talanitja a miniszterelnök családját. Pasicsot állandóan megismétlődő epegörcs-rohamok gyötörték, amelyek rendkívül megviselték az agg miniszterelnököt ; az utóbbi napokban egészen legyöngült és elvesztette étvágyát. Családja valamennyi tagja állandóan ágya mellett tartózkodott és egyetlen pillanatra sem hagyták magára. Pasics állapotában jelentékeny javulás am csütörtökön reggel, — irja a Vreme — a miniszterelnök már fel is kelt ágyából és az egész napot karosszékében ütve töltötte. Egyelőre pihenésre és teljes nyugalomra van szüksége, orvosai szigorúan megtiltották neki, hogy politikai kérdésekkel foglalkozzék. Ha állapota megengedi, akkor a jövő hónap elején Pasics elutazik egy külföldi fürdőhelyre. Más forrásból szerzett értesülésünk szerint abból a körülményből, hogy a miniszterelnök felkelt a betegágyából, nem lehet állapotában beállott javulásra következtetni. Orvosai — hir szerint — csupán azért rendelték ezt el, mert a beteg magas korára való tekintettel attól tartottak, hogy Pasics a hosszú áaybanfekvéstől tüdőgyulladást kaphat, Pasics állapotának javulására vall ezzel szsmban az, hogy a miniszterelnök —- orvosainak kifejezett tilalma ellenére — politikai tanácskozást folytatott csütörtökön: fogadta lakásán Trífkovics Markot, a parlament elnökét, Makszimovics Bor,só belügyminisztert és Perics Ninkót, az igazolóbizottság elnökét, akik hosszasan tárgyaltak a beteg Pasiccsal. A tanácskozás eredménye az, hogy dr. Perics péntek délután öt árára összehívta az igazolóbizottság ülését. A Ponsonby-levél és Betklen István gróf emlékezőtehetsége Vámbéri/ Rusztern nyilatkozata *— A királypuccs után most találkozik először Andrássy és Rakovszky Bethlen Istvánnal Budapestről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök — mint emlékezetes — a Bcniczky-üggyel kapcsolatos felszólalásában szóvátetíe az állítólagos Ponsonby-levelet is és tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy ő az angol niunkáskormány egyik tagja előtt kötelezte volna magát Horthy Miklósnak a kormányzói székből való eltávolítására. A miniszterelnöknek! erre a kijelentésére Vám'báry Rusztem dr, a következő nyilatkozatban reflektál: — Qróf Bethlen István min isztea-elnök ur a nemzetgyűlés tegJWPi ülésén tartott beszédében többek kozott a következőket mondotta: »Én csak itt Buda pesten tudtam meg, hogy ki az a Pori sonby ur, ón ezt az urat sohasem láttam, sohasem beszéltem vele és Budapesten is csak hosszú utánjárással volt szerencsém megtudni a kultuszminiszter úrtól, hogy »ez az ur valamikor egyip tömi alkirály volt,* Talán szabad a miniszterelnök ur emlékezőtehetségét íölírissitenem annak a közismert ténynek megemlítésével, amelyet a magyar kultuszminiszter, a Történelmi Társulat elnökc, ugyan nem ismar, de egyébként minden újságolvasó tud. hogy Ponsonby Artúr, az angol munkáspárt tagja, ugyan sohasem volt egyiptomi viceki rdly, da ennél valamivel nagyobb ur volt, tudniillik Macdonald kormányának külügyi államtitkára, aki a munkáskormány idejében irányította az angol külpolitikát. Mentségére szolgál a miniszterelnök urnák, hogy a konzervatív angol kormány idejében már nem szívesen emlékezik a munkáskormány külügyi államtitkárára,, aki még hozzá a »Decline of arištocraei« (»Az arisztokrácia hanyatlása«) című munka szerzője, viszont talán mégis emlékezni fog arra, lmgv amidőn a magyar kölcsön érdiekében Macdonald kormányraj utása első napjaiban Londonban járt, Philip Snowdennek, az akkori pénzügyminiszternek házában délután teára volt hivatalos, a hol a jelentéktelenebb vendégek sorában többek között Macdonald miniszterei nőkkel és Ponsonby államtitkárral is módjában állt találkozni. Mindenesetre sajátságos, bár örvendetes, hogy Ponsonby igénytelen személye kisebb benyomást tett a miniszterelnök urra, mint megfordítva, mert ac angol munkáspárt több vezető egyéniségétől úgy értesültem, hogy azon a, bizonyos teadélntánon, amely miatt egyébként a munkáspárt agy része szemrehányással illette Mrs, Snowdent, a kormánynak jelenlevő tagjai nagy érdeklődéssel vettek tudomást a miniszterelnök ur kijelentéséről, hogy ö Magyar országon a demokratikus és liberális politikának képviselője a reakcióval szemben. Vámbéry nyilatkozatával szemben lélhivatalos helyen megcáfolták, hogy Bethlen miniszterelnök londoni tartózkodása alkalmával íeadélutánon jelent volna mag Snowden akkori pénzügyminiszternél. Közeledés a kormány és a legitimisták közt Politikai körökben egyre határozottabban beszélnek arról, hogy a kormány és a legitimisták között valamiféle megegyezés készül. Erre vonatkozólag még semmiféle pozitívum sincs, azonban tény az, hogy a kormány egyes tagjai állandó tárgyalásokat folytatnak a legitimista vezérekké!. Apponyi, Andrássy, Pailavicini, Rakovszky István és Friedrich abban állapodtak meg, hogy a polgári ellenzék két legitimista vezetőjével, Vázsonyival és Szilágyival együtt szombaton fel fogják keresni a miniszterelnököt, hogy megbeszéljék vele' Andrássy, Friedrich és Pailavicini egy-egy készülő parlamenti felszólalását. Bizonyosra veszik, hogy ez a megbeszélés meg fog történni s ennek egyik érdekessége lesz az, hogy a legitimista politikusok közűi Andrássy és Rakovszky István ezúttal először keresnék fel szegélyesen a kis rálypuccs óta Bethlent, aki akkor tudvalevőleg letartóztatta őket. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a választójogi törvényjavaslat. részletes tárgyalását folytatták. Az úgynevezett izgatási szakasz szerepelt napirenden, a mihez először Vázsonyi Vilmos szól hozzá. Támadja a javaslatot és felszólítja a kormányt, hogy ne hatalmi szempontok vezéreljék a törvényjavaslatnál, hanem igyekezzék az ellenzék álláspontjának figyelembevételével megnyugtató megoldást találni. Utána Rassay Károly szólalt fel, szintén a javaslat ellen. Az elnök ezután napirendi javaslatot terjeszt elő és azt indítványozza, hogy a pénteki ülés napirendjére a csütörtöki tárgysorozat folytatását tűzzék ki. A napirendi javaslathoz Pcycr Károly szólal fel, akt azt indítványozza, hogy a pénteki ülésen a Somogyi—Bacsó gyilkosság tárgyúban kikiildendö parlamenti bizottságról szóló javaslatot tárgyalják. — Mindenki lehetetlennek tartja, — mondja Peyer, — hogy olyan gyilkosságban, amelyet több személy hajtott végre, ne legyen felbujtó. A szociáldemokrata pártnak erre vannak bizonyítékai is, azonban nem- látta eddig alkalmasnak az időt arra, hogy a, bizonyítékokat a nyomozó hatóságoknak rendelkezésére bocsássa. A párt bizalmat-' lan az uj nyomozó hatóságokkal szemben is, mindamellett utasította a párt tagjait, hogy mindazt, amit az ügyről inának, bocsássák a nyomozó hatóságoknak rendelkezésére. Végül azt fejtegeti, hogy elsősorban a kormánpárt érdeke a Somogyi-gyilkosság tisztázása. — Ebbe az ügybe —- mondja — nem mi viszünk politikát, hanem a túloldal és nem ml vagyunk a bünpaldstolók, hanem önök. (Tiltakozás a kormánypárton.) Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter: A rendőrség akadálytalanul kinyomozta a Somogyi-gyilkosság tetteseit, illetőleg megállapította, hogy kik gyanusithatók Somogyi és Bacsó meggyilkolásával. A rendőrségi nyomozás során hat gyanúsított szerepelt. Hogy a katonai ügyészség nem igyekezett eltussolni az ügyet, azt legjobban az bizonyítja, hogy a katonai ügyészség húsz személyre terjesztette ki a vizsgálatot. Nem tudom, hogy Peyer képviselő urnák milyen jogi kápesitése van.., Gróí Hoyos Miksa: Forradalmi törvényszéki vádbiztos volt. Proppcr Sándor (Hoyos felé): Lópananjista, Csáky Károly gróf: Én nem vagyok jogász és így nem bírálhatom felül á katonai biróság munkáját. Természetesnek tartom, hogy a szociáldemokrata-párt nem bízik az ügy ajraf elv ételének eredményességében, mert aki politikai tőkét akar kovácsolni ebből az. ügyből, az nem is bizhatik benne. Mindenesetre örömmel veszem tudomásul, hogy a szociáldemokrata-párt utasította tagjait, hogy amennyiben bizonyítékokkal rendelkeznek a Somogyi-ügyben, terjeszszék azokat a katonai ügyészség elé. Hegymégi-Kiss Pál helyesli, hogy a szociáldemokraták előállnak bizonyítékaikkal, de azt kívánja, hogy az ügyet parlamenti bizottság elé utalják. Bethlen István gróf miniszterelnök a felszólalásokkal szemben leszögezi, hogy Beniczky Ödön nem kérte a hivatali titoktartás alól való felmentését, ez az ellenzéki blokk kívánságára történt. — Bcniczky tulajdonképpen mulasztást követett el — mondja Bethlen — mert neki már rég kötelessége lett volna a hivatali titoktartás alóli felmentését kérni és adatait a hatóságokkal közölni. Ezt azért nem tette meg eddig, mert politikai céljai voltak és azokat akarta elérni, nem pedig az igazságot kideríteni, A szociáldemokraták három kérdést vetettek fel. Az egyik az. hogy ebben az ügyben vannak felbujtók és kik azok,