Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-19 / 162. szám

1925. junius 19. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oltja!. soknak, akik elmulasztják a megüresedő lakásokat bejelenteni. A lakástörvény értelmében azonban a lakók is kötele­sek kiköltözésük előtt huszonnégy órá­val bejelenteni a lakásbiróságnál a la­kás megiiresedését. Egyelőre a függőben levő ügyeket fogja a lakásbiróság letárgyalni, a tu­­lajdonképeni munka azonban csak a legközelebbi hetekben fog megindulni, amikor már tárgyalásra kerülnek az uj lakástörvény következtében a háztulaj­donosok és bérlők közt fennálló vitás felmondási és házbéremelési esetek. Vihar a törvényhozó bizottságba® As ügyészségekről szóló törvény­­javaslat tárgyalása Bcogradból jelentik: Csütörtökön dél­után rögtön a parlament ülése után Jo­vanovics Ljuba elnökletével ülést tar­tott a törvényhozó bizottság. Ennek az ülésnek az összehívását a parlamenti ülés alatt Kobasica parlamenti titkár személyesen végezte, tekintettel arra, hogy előzőleg már írásban péntek dél­előtt kilenc órára hívták össze a bizott­ságot. Éppen ezért még az ülés előtt heves jelenetek játszódtak le a kor­mánypártok és az ellenzék között. Kü­lönösen Hrasznica támadja erősen Jo­­vaiwvics Ljubát, amiből éles szóváltás támad Kojics Dragutin, Hrasznica, va­lamint Jovanovics Pera közölt. Jovano­vics Ljuba nem tud rendet teremteni és nagy zajban kénytelen az ülést meg­nyitni. Mljovics Áca demokrata mindenek­előtt tiltakozik az ülés megtartása ellen, mert szerinte az ellenzéki szónokok még nem készültek elő kellőképpen az ülés­re és beszédeiket nem tudják megtar­tani. Jovanovics Ljuba elnök kijelenti, bogy semmi okot nem lát arra, hogy az ülést ne tartsák meg és hosszabb be­szédben indokolja, hogy miért volt szük­ség az ülés hirtelen összehívására. Az elnök szavait az ellenzék nagy lármá­val fogadja. A napirend során először Tadics Olt­sa többségi előadó szólal fel. Felolvas­sa az albizottság terjedelmes jelentését, azt kommentárral kíséri és az ügyész­ségi reform szükségességét hangoztatja. Vodzsar klerikális, kisebbségi előadó fejti ki ezután az ellenzék álláspontját az ügyészségi törvényről. Szerinte a kormánynak az a szándéka, hogy a bí­róságokat és ügyészségeket a maga ké­pére alakítsa át. Közben Tadics és Zsanics között he­ves szóváltás keletkezik. Tadics az elő­adói székből csendre inti a képviselőket, am.it Zsanics általános derültséget kelt­ve, erélyesen kikér magának. Az elnök erre rendre inti a képviselőket. Vodzsar ezután folytatja beszédét és atmak a véleménynek ad kifejezést, hogy az ügyészek vak eszközei az igazságügyminiszternek, ami sehol a vi­lágon nincs igy. A javaslat ellen sza­vaz. Jovanovics Ljuba elnök köszönetét mond Vodzsar tartalmas beszédéért és ironikusan mutat rá, hogy az ellenzék úgy látszik mégis készült a vitára, ha ilyen értékes ellenzéki beszédek hang­zanak el. Zscrjav, az igazságügyminiszter he­­helycttese veszi ezután védelmébe a ja­vaslatot, az ellenzék gúnyos kiáltásai közben. Spalio ezt kiáltja Zscrjav felé: — Nem is olvasta cl a törvényt! Biz­tosan nem tudja mi van az utolsó sza­kaszban! Zscrjav rámutat arra, hogy ezzel) a törvénnyel az uj területek törvényeit terjesztik ki Szerbiára, ahol eddig az ügyészi intézmény ilyen formában is­meretlen volt. Beszél a szlovéniai álla­potokról, ahol azelőtt szerinte csak né­met nacionalisták lehettek ügyészek. Vodzsar tiltakozik e kijelentés ellen, mire az elnök rendreutasitja. Az ellenzék ezután az ülés berekesz­tését követeli, 'de Jovanovics Ljuba el­nök erre nem hajlandó és Vodzsarnak adja meg újból a szót. Vodzsar kéri, hogy az idő előrehaladottsága miatt a legközelebbi ülésen mondhassa el beszé­dét, mire Jovanovics Ljnba így vála­szol: — Csak beszéljen egész nyugodtan! Mi meghallgatjuk akár reggel nyolc óráig is! Vodzsar ezután hosszasan kritizálja a törvényjavaslatot, majd Jovanovics Ljuba berekeszti az ülést és folytatását péntekre tűzi ki. Pasics betegsége A miniszterelnök állapota komoly — Három napig epegör­csök gyötörték — Pasics csütörtökön felkelt betegágyából Beogradból jelentik: A politikai kö­röket elsősorban azok a hírek foglalkoz­tatják, amelyek Pasics Nikola miniszter­­elnök betegségéről elterjedtek. A mi­niszterelnök három nap óta nem moz­dult ki topcsideri villájából és környezetéből kiszivárgott hí­rek szerint betegsége ezúttal súlyosabb természetű. A kormányhoz közelálló Vreme esti­­lapja azt Írja, hogy Pasicsot ágybadön lőtte a betegsége, amely rendkívül nyug' talanitja a miniszterelnök családját. Pasicsot állandóan megismétlődő epe­­görcs-rohamok gyötörték, amelyek rend­kívül megviselték az agg miniszterelnö­köt ; az utóbbi napokban egészen le­gyöngült és elvesztette étvágyát. Csa­ládja valamennyi tagja állandóan ágya mellett tartózkodott és egyetlen pilla­natra sem hagyták magára. Pasics állapotában jelentékeny javulás am csütörtökön reg­gel, — irja a Vreme — a miniszterelnök már fel is kelt ágyából és az egész na­pot karosszékében ütve töltötte. Egy­előre pihenésre és teljes nyugalomra van szüksége, orvosai szigorúan megtil­tották neki, hogy politikai kérdésekkel foglalkozzék. Ha állapota megengedi, akkor a jövő hónap elején Pasics eluta­zik egy külföldi fürdőhelyre. Más forrásból szerzett értesülésünk szerint abból a körülményből, hogy a miniszterelnök felkelt a betegágyából, nem lehet állapotában beállott javulásra következtetni. Orvosai — hir szerint — csupán azért rendelték ezt el, mert a beteg magas korára való tekintettel attól tartottak, hogy Pasics a hosszú áaybanfekvéstől tüdőgyulladást kaphat, Pasics állapotának javulására vall ez­zel szsmban az, hogy a miniszterelnök —- orvosainak kifejezett tilalma elle­nére — politikai tanácskozást folyta­tott csütörtökön: fogadta lakásán Tríf­­kovics Markot, a parlament elnökét, Makszimovics Bor,só belügyminisztert és Perics Ninkót, az igazolóbizottság elnökét, akik hosszasan tárgyaltak a beteg Pasiccsal. A tanácskozás ered­ménye az, hogy dr. Perics péntek dél­után öt árára összehívta az igazoló­­bizottság ülését. A Ponsonby-levél és Betklen István gróf emlékezőtehetsége Vámbéri/ Rusztern nyilatkozata *— A királypuccs után most találkozik először Andrássy és Rakovszky Bethlen Istvánnal Budapestről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök — mint emlékeze­tes — a Bcniczky-üggyel kapcsolatos felszólalásában szóvátetíe az állítólagos Ponsonby-levelet is és tiltakozott az el­len a vád ellen, hogy ő az angol niun­­káskormány egyik tagja előtt kötelezte volna magát Horthy Miklósnak a kor­mányzói székből való eltávolítására. A miniszterelnöknek! erre a kijelentésére Vám'báry Rusztem dr, a következő nyi­latkozatban reflektál: — Qróf Bethlen István min isztea-elnök ur a nemzetgyűlés tegJWPi ülésén tar­tott beszédében többek kozott a követ­kezőket mondotta: »Én csak itt Buda pesten tudtam meg, hogy ki az a Pori sonby ur, ón ezt az urat sohasem lát­tam, sohasem beszéltem vele és Buda­pesten is csak hosszú utánjárással volt szerencsém megtudni a kultuszminiszter úrtól, hogy »ez az ur valamikor egyip tömi alkirály volt,* Talán szabad a mi­niszterelnök ur emlékezőtehetségét íöl­­írissitenem annak a közismert ténynek megemlítésével, amelyet a magyar kul­tuszminiszter, a Történelmi Társulat el­­nökc, ugyan nem ismar, de egyébként minden újságolvasó tud. hogy Ponsonby Artúr, az angol munkáspárt tagja, ugyan sohasem volt egyiptomi viceki rdly, da ennél valamivel nagyobb ur volt, tudniillik Macdonald kormányának külügyi államtitkára, aki a munkáskor­mány idejében irányította az angol kül­politikát. Mentségére szolgál a minisz­terelnök urnák, hogy a konzervatív an­gol kormány idejében már nem szíve­sen emlékezik a munkáskormány kül­ügyi államtitkárára,, aki még hozzá a »Decline of arištocraei« (»Az arisztokrá­cia hanyatlása«) című munka szerzője, viszont talán mégis emlékezni fog arra, lmgv amidőn a magyar kölcsön érdieké­ben Macdonald kormányraj utása első napjaiban Londonban járt, Philip Snow­­dennek, az akkori pénzügyminiszternek házában délután teára volt hivatalos, a hol a jelentéktelenebb vendégek sorában többek között Macdonald miniszterei nőkkel és Ponsonby államtitkárral is módjában állt találkozni. Mindenesetre sajátságos, bár örvendetes, hogy Pon­sonby igénytelen személye kisebb be­nyomást tett a miniszterelnök urra, mint megfordítva, mert ac angol munkáspárt több vezető egyéniségétől úgy értesül­tem, hogy azon a, bizonyos teadélntá­­non, amely miatt egyébként a munkás­párt agy része szemrehányással illette Mrs, Snowdent, a kormánynak jelenlevő tagjai nagy érdeklődéssel vettek tudo­mást a miniszterelnök ur kijelentéséről, hogy ö Magyar országon a demokratikus és liberális politikának képviselője a reakcióval szemben. Vámbéry nyilatkozatával szemben lél­­hivatalos helyen megcáfolták, hogy Bethlen miniszterelnök londoni tartóz­kodása alkalmával íeadélutánon jelent volna mag Snowden akkori pénzügymi­niszternél. Közeledés a kormány és a legitimisták közt Politikai körökben egyre határozot­tabban beszélnek arról, hogy a kormány és a legitimisták között valamiféle megegyezés készül. Erre vonatkozólag még semmiféle pozitívum sincs, azon­ban tény az, hogy a kormány egyes tagjai állandó tárgyalásokat folytatnak a legitimista vezérekké!. Apponyi, Andrássy, Pailavicini, Ra­­kovszky István és Friedrich abban ál­lapodtak meg, hogy a polgári ellenzék két legitimista vezetőjével, Vázsonyival és Szilágyival együtt szombaton fel fogják keresni a miniszterelnököt, hogy megbeszéljék vele' Andrássy, Friedrich és Pailavicini egy-egy készülő parla­menti felszólalását. Bizonyosra veszik, hogy ez a megbeszélés meg fog történ­ni s ennek egyik érdekessége lesz az, hogy a legitimista politikusok közűi Andrássy és Rakovszky István ezúttal először keresnék fel szegélyesen a kis rálypuccs óta Bethlent, aki akkor tud­valevőleg letartóztatta őket. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a választójogi törvényjavaslat. részletes tárgyalását folytatták. Az úgynevezett izgatási szakasz szerepelt napirenden, a mihez először Vázsonyi Vilmos szól hozzá. Támadja a javaslatot és felszó­lítja a kormányt, hogy ne hatalmi szem­pontok vezéreljék a törvényjavaslatnál, hanem igyekezzék az ellenzék állás­pontjának figyelembevételével meg­nyugtató megoldást találni. Utána Ras­­say Károly szólalt fel, szintén a javas­lat ellen. Az elnök ezután napirendi javaslatot terjeszt elő és azt indítványozza, hogy a pénteki ülés napirendjére a csütör­töki tárgysorozat folytatását tűzzék ki. A napirendi javaslathoz Pcycr Ká­roly szólal fel, akt azt indítványozza, hogy a pénteki ülésen a Somogyi—Ba­csó gyilkosság tárgyúban kikiildendö parlamenti bizottságról szóló javaslatot tárgyalják. — Mindenki lehetetlennek tartja, — mondja Peyer, — hogy olyan gyilkos­ságban, amelyet több személy hajtott végre, ne legyen felbujtó. A szociálde­mokrata pártnak erre vannak bizonyíté­kai is, azonban nem- látta eddig alkal­masnak az időt arra, hogy a, bizonyí­tékokat a nyomozó hatóságoknak ren­delkezésére bocsássa. A párt bizalmat-' lan az uj nyomozó hatóságokkal szem­ben is, mindamellett utasította a párt tagjait, hogy mindazt, amit az ügyről inának, bocsássák a nyomozó hatósá­goknak rendelkezésére. Végül azt fejtegeti, hogy elsősorban a kormánpárt érdeke a Somogyi-gyilkos­ság tisztázása. — Ebbe az ügybe —- mondja — nem mi viszünk politikát, hanem a túloldal és nem ml vagyunk a bünpaldstolók, hanem önök. (Tiltakozás a kormány­párton.) Csáky Károly gróf honvédelmi mi­­niszter: A rendőrség akadálytalanul ki­nyomozta a Somogyi-gyilkosság tette­seit, illetőleg megállapította, hogy kik gyanusithatók Somogyi és Bacsó meg­gyilkolásával. A rendőrségi nyomozás során hat gyanúsított szerepelt. Hogy a katonai ügyészség nem igyekezett el­tussolni az ügyet, azt legjobban az bi­zonyítja, hogy a katonai ügyészség húsz személyre terjesztette ki a vizs­gálatot. Nem tudom, hogy Peyer képvi­selő urnák milyen jogi kápesitése van.., Gróí Hoyos Miksa: Forradalmi tör­vényszéki vádbiztos volt. Proppcr Sándor (Hoyos felé): Lópa­­nanjista, Csáky Károly gróf: Én nem vagyok jogász és így nem bírálhatom felül á ka­tonai biróság munkáját. Természetesnek tartom, hogy a szociáldemokrata-párt nem bízik az ügy ajraf elv ételének ered­ményességében, mert aki politikai tőkét akar kovácsolni ebből az. ügyből, az nem is bizhatik benne. Mindenesetre örömmel veszem tudomásul, hogy a szociáldemokrata-párt utasította tagjait, hogy amennyiben bizonyítékokkal ren­delkeznek a Somogyi-ügyben, terjesz­­szék azokat a katonai ügyészség elé. Hegymégi-Kiss Pál helyesli, hogy a szociáldemokraták előállnak bizonyíté­kaikkal, de azt kívánja, hogy az ügyet parlamenti bizottság elé utalják. Bethlen István gróf miniszterelnök a felszólalásokkal szemben leszögezi, hogy Beniczky Ödön nem kérte a hiva­tali titoktartás alól való felmentését, ez az ellenzéki blokk kívánságára történt. — Bcniczky tulajdonképpen mulasz­tást követett el — mondja Bethlen — mert neki már rég kötelessége lett vol­na a hivatali titoktartás alóli felmenté­sét kérni és adatait a hatóságokkal kö­zölni. Ezt azért nem tette meg eddig, mert politikai céljai voltak és azokat akarta elérni, nem pedig az igazságot kideríteni, A szociáldemokraták három kérdést vetettek fel. Az egyik az. hogy ebben az ügyben vannak felbujtók és kik azok,

Next

/
Thumbnails
Contents