Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-19 / 162. szám

______________ J-L

r» ''«pww ■ ~

12 OLDAL » ÁRA 1'|a DINÁR

Poštarina plaéenat

Megjelenik minden reggel, ünnep után éa hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58, Szerkesztőség 5—10

Előfizetési ár negyedévre 135 dinár

Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rosiia-Fonciére-paloU) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova ul.l.(Lejbach-palota)

A sajtószabadság

Kevés oiyan kérdést vetett fel a politikai élet, amely közvetlenebbül és fenyegetőbben érintené a közszabadságot, mint amilyen a lapbetiltás jogossága felett indult meg a sajtóban s a törvényhozó bizottságban.

Az utóbbi időben „divatba jöttek" a lapbetiltások. S ezeket a betiltó rendelkezéseket a rendőri hatóságok teszik meg s nyomban foganatosítják.

Ez az eljárás meggyőződésünk szerint alkotmányellenes, de alkotmányellenesnek tartjuk azt a módot is, amivel a tárgyalás alatt álló sajtótörvény segítségéve! legalizálni akarják a sajtójog terén a rendészeti hatóságok omnipotenciáját.

A lapbetiltó rendőri hatóságok az alkotmány 138. §-óra alapítják e rendelkezéseiket. Az alkotmánynak ez a szakasza valóban .kimondja, hogy bizonyos esetekben be lehet tiltani az újságoknak megjelenését és terjesztését.. Az alkotmány 13. §-a azonban annak kijelentése után, hogy nem tehet semmi olyan preventív rendszabályt megállapítani, amely az Írásművek és újságok megjelenését, árusítását és terjesztését akadályozza, elrendeli, hogy he egyes lappéldányok elkobzása szükségessé válik, a hatóság 24 órán belül köteles az ügyet biróság elé terjeszteni. Itt két látszólagos ellentmondás van. Az egyik abbéi keletkezik, hogy amig az alkotmány általános rendelkezései között a sajtószabadságot korlátozó minden preventív intézkedéstől nemcsak a végrehajtó hatalmat, de még a törvényhozást is eltiltja, addig az átmeneti intézkedések között a lapbetiltásról rendelkezik. Ez az egyik ellentmondás. A másik pedig az, hogy amig az alkotmány szerint az eqyes lappéldányok elkobzáséhoz bírói döntés kell, addig a 138. § uj értelmezői a végleges lapbetiltást a rendőri hatóságok jogkörébe utalják.

Ilyen khaotikus rendelkezéseket, ilyen logikátlan intézkedést sértés nélkül föltételezni sem szabad az alkotmányt megalkotó törvényhozásról. Ezeket az ellentmondásokat ki keli egyenlíteni az alkotmány szellemében, meg kel! keresni az alkotmány igazi akaratát. Erre most különösen azért van szükség, mert a most készülő sajtótörvényben nem az alkotmány generális rendelkezéseit, hanem az általános rendelkezésektől elszakított, rövid időre gon dőlt átmeneti intézkedéseket akarják átültetni.

Kétségtelen, hogy a 138 §-nak csak az alkotmány 13 §-ával kapcsolatban szabad az érteimét ku-és az alkotmány

tatni. Ha az alkotmány 13. §-a értelmében a sajtószabadságot korlátozó semmiféle preventiv intézkedést nem szabad megtenni, akkor a 138. §-t már ez oknál fogva sem szabad olyan értelemmel felruházni, mely a 13. §-ban megtiltott preventiv intézkedések megtételére jogot ad. De továbbmenve: ha az alkotmány az általános intézkedésekben az egyes lappéldányok elkobzása feletti döntést a bíróságra ruházza s a rendőri hatóságoknak csak 24 órára terjedő ideiglenes intézkedési jogot ad — ismételjük — az egyes lappéldányok elkobzása körül, akkor már ez oknál fogva sem lehet az átmeneti szakasznak azt az értelmet tulajdonítani, mintha a törvényhozó az egyes lappéldányok elkobzására nem, de végleges lapbetiltásra felhatalmazza a közigazgatási hatóságokat.

E két törvényes rendelkezést csak úgy lehet a jogi értelmezés közös nevezőjére hozni, ha szigorúan disztingválunk ez alkotmány által használt kifejezések között. A 13. §. bizonyos esetekben tiltja az újságok és sajtótermékek terjesztését és árusítását, a 138. §. pedig a megjelenés betiltásáról rendelkezik. Miután nem lehet föltételezni a törvényhozásról, hogy az átmeneti intézkedéssel le akarta volna rontani az általános rendelkezéseket, e két törvényhelyt egymással összevetve csak úgy lehet értelmezni, hogy mig a 13. §. lehetővé teszi azt, hogy az elkobzott lap az inkriminált cikk kihagyásával megjelenjen, addig a I3S. §. szerint ennek a lappéldánynak megjelenését is — tehát a kifogásolt cikk kihagyása után — meg lehet tiltani.

E két törvényhely összehangolását még egy törvényszerkesztési hiba neheziti meg.

A 138. §. második bekezdése, a betiltás loganatoSiiására vonatkozó szabályok tekintetében utal a 13. §. harmadik bekezdésére. A 13. §. harmadik bekezdése azonban erre vonatkozó rendelkezést egyáltalában nem tartalmaz. Nyilvánvaló, hogy a 13. §. második bekezdésére akart hivatkozni e törvényhozó, mely valóban részletesen intézkedik a korlátozások foganatosításának módjáról s mely megjelöli az eljárni illetékes hatóságokat és amelyeknek megjelölését a 138. §. nyilvánvalóan « hivatkozás miatt elmulasztja. E szerint tehát a lap megjelenésének eltiltása felett is kizárólag a biróság hivatott dönteni s a közigazgatási hatóság döntés végett az ügyet köteles és pedig 24 óra alatt a bírósághoz beterjeszteni.

Ilyen jogi értelmezés mellett

I természetesen nem lehet alkot- I mányszerünek tartani azt a fel- I fogást, mely a lapbetiltásokra a 9 közigazgatási hatóságokat felha- I talmazottnak tekinti, de azt a töjrekvést sem lehet összeegyeztetni az alkotmány szavával és szellemével, mely az átmeneti intézkedést akarja véglegessé tenni, mely az átmeneti intézkedést szorólszóra átülteti a sajtótörvényjavaslatba, holott az általános rendelkezéstől elkülönítve az átmeneti intézkedés mást mond, mást rendel el és mástenged meg, mint amit az alkotmány mond, elrendel és megenged s holott a 138. §. maga.is kifejezi, hogy a törvényhozó csak ideiglenes rendelkezésnek szánta, mert egyrészt az átmeneti intézkedések közé helyezte, másrészt elrendelte, hogy törvénnyel kell hatályon kívül helyezni, ha fentartásának különös szüksége megszűnt- Most pedig külön törvénynyel nem hatályon kívül helyezni, de életbentartani akarják.

A szabadságjogok a. polgárság jogai, ami felett őrködni kell függetlenül a kormányhatalomtól s az államhatalom mindenkori kezelőitől. Az alkotmány 13. §-a gyönyörű vallomást tesz a szabad sajtó mellett; .pillanatnyi iátszatelőnyök miatt nem szabad kockáztatni ezt a demokráciát és kulturfölényt dokumentáló tör,.vény* hozást alkotást, az SHS királyság államyolgárainak legelevenebb szabadságjogát.

Viharos jelenetek között tárgyalta a nemzetgyűlés a sajtószabadság érdekében benyújtott ellenzéki

indítványt

A nemzetgyűlés nem foglalkozik az indítvány érdemével

A csütörtöki ülés izgalmas hangulatba® folyt le. Napirend előtt, az elnöki bejelentések során felolvasásra kerül dr. Zsánics és társainak javaslata az alkotmány 138-ik szakaszának megváltoztatásáról.

Szubotics elnök, aki az ülésen elnökölt. megadta a szót Zsánicsnak, aki a javaslatra a sürgősség kimondását indítványozta. Zsánics rámutatott azokra a visszaélésekre, amelyeket az alkotmány 138-ik szakaszának segítségével a hatóságok a sajtóval szemben elkövetnek.

Egy hang a többségből:

— Nincsen ok a szakasz megszüntetésére.

Zsánics dr.: Van éppen elég ok. Eleget produkál a gyakorlati élet.

Ezután Szmodeli (szlovén néppárti) szót kér, amit az elnök nem ad meg. Az ellenzék hevesen tiltakozik. Az óriási lármából kisíivit Trumbles hangja:

— A házszabályok szerint minden pártcsoport képviselője beszélhet.

Az elnök csendre inti Trumbicsot.

Trumbics: Szmodeli szót kért. az elnök kötelessége a szót megadni

Folyton tartó, fokozódó nagy lárma. az ellenzék oldaláról izgatott kiáltások hallatszanak. Az elnök hevesen összetűz dr. Koroseccel.

Végre némileg csillapul a lárma és az elnök Gyurisics Markó szociálpolitikai miniszternek adja meg a szót. A miniszter a kormány nevében ..kijelenti, hogy ellene van a sürgősség kimondásának. Közben.újabb összetűzés támad az elnök és aj oi'crrik között Korosec miatt.

Böhmen dr. (muzulmán) megállapítja. hogy az elnök megsértette a házszabályokat azzal, hogy nem engedte meg egyes Dártcsooortok képviselőinek a hozzászólást.

Szmodelj dr. erre uiból szót kér.

Az elnök: Ha az olyan nagy élvezet. hát beszéljen.

Szmodeli támadja a többsége*, amiért nem szavazta meg a sürgősséget, . . ''

Ajanovics muzulmán-párti Hoszszasan beszél a sürgösésö indítvány mellett • Felemlíti a muzulmán-párt hivatalos lapjának, a saraiéról Pravda-nak az esetét, amely lapot a $arajevói főispán erre a szakaszra hivatkozva betiltotta. A Pravdát olyan cikk miatt tiltották be. amely előzőleg a beogradi Republikában is megjelent és ezt a lapot ugyanezért a cikkért még el sem kobozták. A betiltás indokolása az volt. hogy a lap a közerkölcsök elien vét. pedig a cikkben arról van szó. hogy Pasics vörös zászlóval kezdte és a reakciós fekete zászlóval végezte.

Zsivojnovics radikális közbekiált:

— Az ön Pravdája helyeselt, ami-. kor a> szerbeket akasztottak Kragu* jevátban!

E szavakra Hrasznica felugrik a helyéről és odarohan Zsivojnovics - hoz és felhevülten kiáltja: Ez hazugsági A lap akkor meg sem jelent! — majd az elnök felé kiáitia:

— Elnök ur. itt volna az ideje, hogy ezeknek a gyanúsításoknak végei vessen!

Hrasznica szavaira óriási• lárma tör ki és éles szócsata támad az, egyes radikális és muzulmán képviselők közt. Zsivojnovics odakiált Ilrasznicának:

— Pereljen he a bíróságnál, mindent be logok bizonyítahi! 'l -A nagy lármában az elnök nem, tud rendet teremteni. A képviselők a ■ terem közepe felé tódulnak és csak-• pem fettíegességre kerül á sor. Zsá- ' nics azt követeli az elnökig!." hogy' utasítsa rendre Zsivomovicžot. Uzu-. novics. valami .sértőt kiált- Hrasznica,. felé. mire a lárma még inkább fokozódik. Az elnök Korosecei firaszrücat és Zsivojnovicsot rendreutasitja.. Az ellenzék az elnök fejé kiáltoz. Miért éppen Korosecei? A lárma még jobban növekszik és az ellenzéki képviselők a padokat verik.

Davtdovies Ljuba az elnök felé kiáltja: Micsoda fend. ez?

Szubotics elnök Köröseket irásbe-T