Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-19 / 162. szám

______________ J-L r» ''«pww ■ ~ 12 OLDAL » ÁRA 1'|a DINÁR Poštarina plaéenat Megjelenik minden reggel, ünnep után éa hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58, Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rosiia-Fonciére-paloU) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova ul.l.(Lejbach-palota) A sajtószabadság Kevés oiyan kérdést vetett fel a politikai élet, amely közvetle­nebbül és fenyegetőbben érintené a közszabadságot, mint amilyen a lapbetiltás jogossága felett indult meg a sajtóban s a törvényhozó bizottságban. Az utóbbi időben „divatba jöt­tek" a lapbetiltások. S ezeket a betiltó rendelkezéseket a rendőri hatóságok teszik meg s nyom­ban foganatosítják. Ez az eljárás meggyőződésünk szerint alkotmányellenes, de al­kotmányellenesnek tartjuk azt a módot is, amivel a tárgyalás alatt álló sajtótörvény segítségé­ve! legalizálni akarják a sajtójog terén a rendészeti hatóságok omnipotenciáját. A lapbetiltó rendőri hatóságok az alkotmány 138. §-óra alapít­ják e rendelkezéseiket. Az alkot­mánynak ez a szakasza valóban .kimondja, hogy bizonyos esetek­ben be lehet tiltani az újságok­nak megjelenését és terjesztését.. Az alkotmány 13. §-a azonban annak kijelentése után, hogy nem tehet semmi olyan preventív rend­szabályt megállapítani, amely az Írásművek és újságok megjelenését, árusítását és terjesztését akadá­lyozza, elrendeli, hogy he egyes lappéldányok elkobzása szüksé­gessé válik, a hatóság 24 órán belül köteles az ügyet biróság elé terjeszteni. Itt két látszólagos ellentmondás van. Az egyik ab­béi keletkezik, hogy amig az al­kotmány általános rendelkezései között a sajtószabadságot korlá­tozó minden preventív intézke­déstől nemcsak a végrehajtó ha­talmat, de még a törvényhozást is eltiltja, addig az átmeneti in­tézkedések között a lapbetiltásról rendelkezik. Ez az egyik ellent­mondás. A másik pedig az, hogy amig az alkotmány szerint az eqyes lappéldányok elkobzáséhoz bírói döntés kell, addig a 138. § uj értelmezői a végleges lapbe­tiltást a rendőri hatóságok jog­körébe utalják. Ilyen khaotikus rendelkezése­ket, ilyen logikátlan intézkedést sértés nélkül föltételezni sem sza­bad az alkotmányt megalkotó tör­vényhozásról. Ezeket az ellent­mondásokat ki keli egyenlíteni az alkotmány szellemében, meg kel! keresni az alkotmány igazi aka­ratát. Erre most különösen azért van szükség, mert a most készülő sajtótörvényben nem az alkot­mány generális rendelkezéseit, hanem az általános rendelkezé­sektől elszakított, rövid időre gon dőlt átmeneti intézkedéseket akar­ják átültetni. Kétségtelen, hogy a 138 §-nak csak az alkotmány 13 §-ával kap­csolatban szabad az érteimét ku-és az alkotmány tatni. Ha az alkotmány 13. §-a értelmében a sajtószabadságot korlátozó semmiféle preventiv intézkedést nem szabad megtenni, akkor a 138. §-t már ez oknál fogva sem szabad olyan értelem­mel felruházni, mely a 13. §-ban megtiltott preventiv intézkedések megtételére jogot ad. De tovább­­menve: ha az alkotmány az ál­talános intézkedésekben az egyes lappéldányok elkobzása feletti döntést a bíróságra ruházza s a rendőri hatóságoknak csak 24 órára terjedő ideiglenes intézke­dési jogot ad — ismételjük — az egyes lappéldányok elkobzása kö­rül, akkor már ez oknál fogva sem lehet az átmeneti szakasznak azt az értelmet tulajdonítani, mintha a törvényhozó az egyes lappél­dányok elkobzására nem, de vég­leges lapbetiltásra felhatalmazza a közigazgatási hatóságokat. E két törvényes rendelkezést csak úgy lehet a jogi értelmezés közös nevezőjére hozni, ha szi­gorúan disztingválunk ez alkot­mány által használt kifejezések között. A 13. §. bizonyos esetek­ben tiltja az újságok és sajtóter­mékek terjesztését és árusítását, a 138. §. pedig a megjelenés betiltá­sáról rendelkezik. Miután nem lehet föltételezni a törvényhozás­ról, hogy az átmeneti intézkedés­sel le akarta volna rontani az ál­talános rendelkezéseket, e két törvényhelyt egymással össze­vetve csak úgy lehet értelmezni, hogy mig a 13. §. lehetővé teszi azt, hogy az elkobzott lap az in­kriminált cikk kihagyásával meg­jelenjen, addig a I3S. §. szerint ennek a lappéldánynak megjelené­sét is — tehát a kifogásolt cikk kihagyása után — meg lehet tiltani. E két törvényhely összehango­lását még egy törvényszerkesztési hiba neheziti meg. A 138. §. második bekezdése, a betiltás loganatoSiiására vonat­kozó szabályok tekintetében utal a 13. §. harmadik bekezdésére. A 13. §. harmadik bekezdése azon­ban erre vonatkozó rendelkezést egyáltalában nem tartalmaz. Nyil­vánvaló, hogy a 13. §. második bekezdésére akart hivatkozni e törvényhozó, mely valóban rész­letesen intézkedik a korlátozások foganatosításának módjáról s mely megjelöli az eljárni illetékes ha­tóságokat és amelyeknek meg­jelölését a 138. §. nyilvánvalóan « hivatkozás miatt elmulasztja. E szerint tehát a lap megjelenésé­nek eltiltása felett is kizárólag a biróság hivatott dönteni s a köz­igazgatási hatóság döntés végett az ügyet köteles és pedig 24 óra alatt a bírósághoz beterjeszteni. Ilyen jogi értelmezés mellett I természetesen nem lehet alkot- I mányszerünek tartani azt a fel- I fogást, mely a lapbetiltásokra a 9 közigazgatási hatóságokat felha- I talmazottnak tekinti, de azt a tö­­jrekvést sem lehet összeegyeztetni az alkotmány szavával és szelle­mével, mely az átmeneti intézke­dést akarja véglegessé tenni, mely az átmeneti intézkedést szoról­­szóra átülteti a sajtótörvényja­vaslatba, holott az általános ren­delkezéstől elkülönítve az átmeneti intézkedés mást mond, mást rendel el és mástenged meg, mint amit az alkotmány mond, elrendel és meg­enged s holott a 138. §. maga.is kifejezi, hogy a törvényhozó csak ideiglenes rendelkezésnek szánta, mert egyrészt az átmeneti intéz­kedések közé helyezte, másrészt elrendelte, hogy törvénnyel kell hatályon kívül helyezni, ha fen­­tartásának különös szüksége meg­szűnt- Most pedig külön törvény­nyel nem hatályon kívül helyezni, de életbentartani akarják. A szabadságjogok a. polgárság jogai, ami felett őrködni kell füg­getlenül a kormányhatalomtól s az államhatalom mindenkori ke­zelőitől. Az alkotmány 13. §-a gyönyörű vallomást tesz a sza­bad sajtó mellett; .pillanatnyi iátszatelőnyök miatt nem szabad kockáztatni ezt a demokráciát és kulturfölényt dokumentáló tör,.vény* hozást alkotást, az SHS királyság államyolgárainak legelevenebb szabadságjogát. Viharos jelenetek között tárgyalta a nemzetgyűlés a sajtószabadság érdekében benyújtott ellenzéki indítványt A nemzetgyűlés nem foglalkozik az indítvány érdemével A csütörtöki ülés izgalmas hangu­latba® folyt le. Napirend előtt, az elnöki bejelentések során felolvasás­ra kerül dr. Zsánics és társainak ja­vaslata az alkotmány 138-ik szaka­szának megváltoztatásáról. Szubotics elnök, aki az ülésen el­nökölt. megadta a szót Zsánicsnak, aki a javaslatra a sürgősség kimondá­sát indítványozta. Zsánics rámuta­tott azokra a visszaélésekre, ame­lyeket az alkotmány 138-ik szaka­szának segítségével a hatóságok a sajtóval szemben elkövetnek. Egy hang a többségből: — Nincsen ok a szakasz megszün­tetésére. Zsánics dr.: Van éppen elég ok. Eleget produkál a gyakorlati élet. Ezután Szmodeli (szlovén néppár­ti) szót kér, amit az elnök nem ad meg. Az ellenzék hevesen tiltakozik. Az óriási lármából kisíivit Trumbles hangja: — A házszabályok szerint minden pártcsoport képviselője beszélhet. Az elnök csendre inti Trumbicsot. Trumbics: Szmodeli szót kért. az elnök kötelessége a szót megadni Folyton tartó, fokozódó nagy lár­ma. az ellenzék oldaláról izgatott ki­áltások hallatszanak. Az elnök heve­sen összetűz dr. Koroseccel. Végre némileg csillapul a lárma és az elnök Gyurisics Markó szociálpo­litikai miniszternek adja meg a szót. A miniszter a kormány nevében ..ki­jelenti, hogy ellene van a sürgősség kimondásának. Közben.újabb összetű­zés támad az elnök és aj oi'crrik között Korosec miatt. Böhmen dr. (muzulmán) megálla­pítja. hogy az elnök megsértette a házszabályokat azzal, hogy nem en­gedte meg egyes Dártcsooortok kép­viselőinek a hozzászólást. Szmodelj dr. erre uiból szót kér. Az elnök: Ha az olyan nagy élve­zet. hát beszéljen. Szmodeli támadja a többsége*, amiért nem szavazta meg a sürgős­séget, . . '' Ajanovics muzulmán-párti Hosz­­szasan beszél a sürgösésö indítvány mellett • Felemlíti a muzulmán-párt hivatalos lapjának, a saraiéról Prav­­da-nak az esetét, amely lapot a $a­­rajevói főispán erre a szakaszra hi­vatkozva betiltotta. A Pravdát olyan cikk miatt tiltották be. amely előző­leg a beogradi Republikában is meg­jelent és ezt a lapot ugyanezért a cikkért még el sem kobozták. A be­tiltás indokolása az volt. hogy a lap a közerkölcsök elien vét. pedig a cikkben arról van szó. hogy Pasics vörös zászlóval kezdte és a reakciós fekete zászlóval végezte. Zsivojnovics radikális közbekiált: — Az ön Pravdája helyeselt, ami-. kor a> szerbeket akasztottak Kragu* jevátban! E szavakra Hrasznica felugrik a helyéről és odarohan Zsivojnovics - hoz és felhevülten kiáltja: Ez hazug­sági A lap akkor meg sem jelent! — majd az elnök felé kiáitia: — Elnök ur. itt volna az ideje, hogy ezeknek a gyanúsításoknak vé­gei vessen! Hrasznica szavaira óriási• lárma tör ki és éles szócsata támad az, egyes radikális és muzulmán képvi­selők közt. Zsivojnovics odakiált Ilrasznicának: — Pereljen he a bíróságnál, min­dent be logok bizonyítahi! 'l -A nagy lármában az elnök nem, tud rendet teremteni. A képviselők a ■ terem közepe felé tódulnak és csak-• pem fettíegességre kerül á sor. Zsá- ' nics azt követeli az elnökig!." hogy' utasítsa rendre Zsivomovicžot. Uzu-. novics. valami .sértőt kiált- Hrasznica,. felé. mire a lárma még inkább foko­zódik. Az elnök Korosecei firaszrü­­cat és Zsivojnovicsot rendreutasitja.. Az ellenzék az elnök fejé kiáltoz. Miért éppen Korosecei? A lárma még jobban növekszik és az ellenzé­ki képviselők a padokat verik. Davtdovies Ljuba az elnök felé ki­áltja: Micsoda fend. ez? Szubotics elnök Köröseket irásbe-T

Next

/
Thumbnails
Contents