Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-19 / 162. szám

2. oldal.

BÄCSMEGYEI NAPLÓ

1925. Junius 19.

tiles utasitiá rendre, mire Davídovlcs Ljuba helyéről felusorva kiáltja:

— Szégyen ez. elnök ur! Ön pdrtoskndik. nem méltó arra a helyre, amelyet betölt.

Zsanics továbbra is hangosan követeli Zsivojnovics rendreutasítását. Mrhsznica odakiált az elnöknek:

— Nem fogadom el a a rendreutasítását! Azt tettem, amit tennem kellett!

A nagy lármának az elnök nem képes véget vetni. Grsin azt javasolja. hogy Korosecet záriak ki az ülésről. amire Orsin és Korosec közt hangos szóváltás támad. Az elnök emiatt mindkettőt rendreutasitja.

Setycrov Szlávko demokrata beszél ezután a sürgősség mellett. Szerinte a 138-as szakaszra semmi szükség nincs.

Az elnök elrendeli a szavazást, amelynek során a többség elveti a sürgősségi indítványt. Az eredmény kihirdetésekor ismét navv lárma támad az ellenzéki oldalon. Zsánics a kormánypárt felé kiáltia:

— Reakciós blokk!

Szubotics elnök válaszol ezután Zsánicsnak arra a kérdésére, hogy az igazoló-bizottság miért nem ült össze, hogy a Radics-nárti mandátumok ügyével foglalkozzék. Kijelenti az elnök, hogy az izazolóbizoítság tagjai más bizottságokban voltak elfoglalva és ezért nem tarthattak ülést. Megnyugtatja egyébként az interpellálok hogy ez ügyben a házszabályok szerint fog eliárni.

Az elírok kijelentésére gunvos nevetés támad a baloldalon.

Zsánics hosszabb beszédben kijelenti. hogy az elnök válaszával nincs megelégedve.

Ezután áttérnek a napirendre, amelynek első pontjaként Nikolics demokrata képviselőnek az egészségügyminisztérium épületének bérlete tárgyában benyújtott interpellációja szerepel.

Miletics Szlávkó egészségügyi miniszter válaszában kijelenti, hogy azért kellett a régi épületből, ahol harmincezer dinár évi bért fizettek, az uj épületbe átköltözködni, ahol százötvenezer dinár a bér. — mert a régi kicsiny volt a minisztérium folyton növekedő számú tisztviselői részére és nem felelt meg az egészségügyi követelményeknek.

Nikolics demokrata válaszol a miniszter szavaira. Szerinte nem a miniszter a hibás ebben az üevben. hanem az állami bizottság, amely az épületet átvette. A régi épület a higiéniai követelményeknek megfelelt és nem volt szükség az éniiletcserére. Az állami! bizottság azonban pártérdekeket szolgált, mert az újonnan kibérelt ház tulajdonosa rokona Miletics Krszta földmivelésügyi miniszternek. Fentartia magának a jogot arra. hogy a vita végén javaslatot nyújtson be a napirendre való áttérésre.

A tárgyhoz még Brodar klerikális. Rankavics demokrata és Kurbegovics muzulmán-párti! képviselők szóltak hozzá. Kwbegovics beszéde alatt heves jelenetek játszódnak le a boszniai radikális és muzulmánoárti képviselők között, úgy. hogy a beszéd befejezése után e szócsatákkal kapcsolatban Grgnnovics radikális szeniéiyes kérdésben szólal fel.

Negyed kettőkor az elnök az ülést félbeszakítja,

.4 délutáni iižšs A parlament délutáni ülése már sokkal nyűgöd tabb hangulatban folyt le. Az ellenzéket, amely délelőtt obstrukció jellegű tüntetéseket rendezett a kormány ellen, lecsillapította az a fontos körülmény, hogy a parlament hirdetőtáblájára kifüggesztették az igazolóbizottság összehívó ivét.

Az ülést öt órakor nyitotta meg Szubotics elnök. Az ellenzék feliratkozott szónokai, Grol Milán, Ajanovics és a többiek nem voltak bent a teremben, amikor az elnök szólásra hívta föl őket. úgyhogy végül is Grgin Dusán radikális kapott szót, aki rövid beszédben azt indítványozta, hogy az interpellációk fölött egyszerűen térjenek napirendre.

Miletics egészségügyi miniszter felszólalásában kijelentette, hogy az indítványt elfogadja, mire az elnök szavazásra tette föl az indítványt, a melyet a többség elfogadott.

Ezután szünetet rendelt az elnök, mely alatt a kormány tagjai ülést tartottak és elhatározták, hogy Lukinics igazságügyminiszter kérésére az ellene benyújtott vádinditvány tárgyalását szombatra halasztják. A kormány határozatát, amikor a szünet után az elnök bejelentette és

egyúttal uj napirendi' indítványt tett, az ellenzék zajos tiltakozással fogadta. A napirendi indítványt ennek ellenére a parlament egyhangúlag elfogadta. A parlament legköze-Ilebbi ülése szombaton lesz és napirendjén a Lukinics elleni vádinditvány szerepel.

A törvényszék rehabilitálta Reisner Lajos ár. suhoticai ügyvédet

Az ujraföivéfeli főtárgyaláson föímenfették a hatéves vád alól

Egy hat év óta húzódó bűnügy került pénteken másodízben főtárgyalásra a szuboticai törvényszéken. Egy vitás átírási ügy miatt 1821. évben eljárás indult meg Rcisncr Lajos dr. szuboticai ügyvéd ellen. A vád szerint Reimer Lajos dr. egy 5000 koronás ügyvédi dijlevéibe utólag beirt még egy 50.000 kormás tételt és énnek alapján előjegyez! tette követelését Morvái Antal házrészére. I

Hosszas eljárás után 1921. év november 25-én került fötárgyalásra az ügy a szombori törvényszéken és három napi tárgyalás után, 1921. év december hó 1-én hirdette ki a bíróság z/ ítéletet, mely Rcisncr I.ajost bűnösnek mondotta ki magánokirathamisitás és csalás bűntettében és a Btk. 92. szakasz alkalmazásával hat havi börtönre és három évi hivatalvesztésre Ítélte. Az ügy ielebbezés iolytán a noviszadi tábla elé került amely 1.922. év junius 21-én megtartott tárgyaláson hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét és Reisner dr.-t felmentette azzal az indokolással, hogy a magánokirathamisitásra vonatkozó vádat nem látta bizonyítottnak, az előjegyzés kieszközlése által pedig nem követett e! Reisner bűncselekményt.

A táblától a semmitöszékhez került az ügy, amely 1923. év január )7-én foglalkozott vele és az Ítélőtábla Ítéletének megváltoztatásával Rcisncr Lajost 2 havi fogházbüntetésre ítélte.

A semmitőszék hozott Ítélete után Reisner Lajos dr. ujrafelvéíeü kérelemmel fordult a szuboticai törvényszékhez. E kérelmet azzal indokolta, hogy két tanú, névszerint Nagy Ferenc épités-váílalkozó és Fogd Zsigmond bádogos előtt Morvái Antal beismerte, hogy az ö kifejezett hozzájárulásával irta be az ügyvédi dijkötvénybe utólag az 50.000 koronás tételt.

A szuboticai törvényszék vizsgálóbirája eskü alatt kihallgatta Nagy Ferencet és Fogd Zsigmondot, akik megerősítették, hogy Morvái Antal valóban megtette előttük ezt a kijelentést.

A törvényszék ennek alapján helyi adott az ujrafelvételi kérelemnek. Ebben az ügyben pénteken volt a főtárgyalás Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa előtt. A közvádat Vasziljevics Ljuba dr. államügyész képviselte, a védelmet Magarasevics Sándor dr. ügyvéd látta el.

Reisner Lajos dr. ismerteti Morvái Antal volt ügyfelének ügyleteit és az: 5000 koronás ügyvédi diilevél keletkezését. Elmondja, hogy nézeteltérés keletkezett közte és Morvái között — akinek kétségbeesett ügyeivel rendkívül sok kiadása, munkája volt és aktért

150.000 koronás készfizető kezességet is vállalt. Nagy Ferenc és Fogéi Zsigmond közbenjártak a viszálykodás megszűnte-: tése érdekében és ennek a közvetítésnek; során mondotta Morvái, hogy Reisner Lajos dr. a készkiadásai fedezésére beírhat utólag az ügyvédi dijlevélbe még-50.000 koronát.

Reisner dr. kihallgatása után Fogéi Zsigmondot hallgatta ki a biróság. A tanú kijelenti, hogy Morvái előtte és Nagy Ferenc előtt mondotta, hogyt Reisner fölemelheti a dijlevelet 50.000' koronával.

Nagy Ferenc nem volt kihallgatható, mert Magyarországba költözött. Az elnök az iratokból ismerteti Nagy Ferenc, úgyszintén .Morvái Antal vallomását,: majd ismerteti a táblíf és a semmitöszék által1 hozott ítéleteket — amivel a bizonyítási eljárás befejezést nyert.

VaszUjevics Ljuba dr. államügyész az első cselekményre nézve íentartja a vádat. Magarasevics Sándor dr. felmentést kér.

A biróság —■ rövid tanácskozás után — meghozta az Ítéletet, mely szerint Reisner Lajos dr.-t a Vád és következményei alól fölmenti.

Az ügyész felebbezett.

TUDJA-E... ?

TUDJA-E. hogy Amerika őslakóira végre fény derült. Egv nyelvész derítette ki. hogy kik lakták legelőször az Uj-Világot.

Jules Rivet, ki az amerikai nyelvjárásokkal foglalkozik, utóbb az embertani intézetben érdekes tudományos előadást tartott, nyelvészeti alapon mutatta ki. sok példával, hogy a Dél-Amerika. Ausztrália és a Csendes-Óceánon lévő szigetek

nyelvjárásai között rokonság van. igy tehát e népek valaha együtt éltek és egy nyelvet beszéltek.

Észleletét megerősítik a népviseletek, valamint az ottlakók koponyaméretei is. Eszerint nemcsak nyelvrokonok. hanem fairokonok is.

Regényes gondolat, hocrv ezek az ősemberek fatörzsből vá,it. rozoga csónakon a legrégibb időben is nekivágtak az Óceánnak, tizenkétezer kilométert utaztak Amerikától Ausztráliáig.

Rivet szerint az első Amerikába való bevándorlás Óceániából történt, nem pedig megfordítva és ezt az bizonyítja. hogy Amerikában mindeddig rtem leltek történelem korszak előtti koponyát, sem pedig emberesontot. viszont Ausztráliában és Dél-Afrikában sokkai régibb leletre bukkantak, mint, Európában.

Ezek a fölfedezések megerősítik wzt a törekvést, hosv Amerikában «innig bevándorolt népek éltek, Szakon ázsiaiak, délen az ausztráliak. Az európaiak az utolsó bevándorlók.

Az emberiség bölcsőié Ázsia; már akkor emberek laktak ott. mikor a föld még nem kapta meg mai alakját.

*

TUDJA-E, hogy Flammarion Camille. a most elhunyt franciá csillagász. milyen kalandos oáívát futott be?

Vidékei: született, egy csöndes városkában szemlélte először a csillagos égboltot, mely végzetes varázzsal hatott rá. már gyermekkorában.

Első csillagászati emléke ötéves korára esik. mikor régi házuk előtt édesanyja egy csöbör vízben megmutatta neki a napfogyatkozást: 1847 október 9-én. Ez a jelenség oly mélyen hatott rá. hogy Flammarion — mint Írásaiban megjegyezte — ettől kezdve csak a csillagok iránt érdeklődött.

Miután vidéken elvégezte iskoláit. Párisba rándult. egy vésnöknél dolgozott. sokat éhezett, nappal robotolt. éjszaka pedig irt.

Betegeskedett is. egv Fournier nevű orvos kezelte öt. ki egvszer rábukkant egv kéziratára: »A világ az ember megjelenése előtt«. Az orvos sokáig nézegette a kéziratot, csodálkozott. hogy ez a fiatal ember irta, ki még csak tizenhat éves volt.

Az orvos igy szólt:

Kedves barátom, ön nem dől*

gozhat műhelyben. Mihelyt megszerzi a doktort címet, a csillagdába kell mennie. Maid szólok barátaimnak. ismerem Verriert és remélem, hogy elfogadja tanársegédiéül.

1858-ban Flammarion csakugyan melléje került, de Vender, ki híres volt goromba- természetéről, véle is összeveszett. Erre Flammarion otthagyta állását és irt.

Rendkívül könnyén irt. Hosszú élete során vagy hetven kötetet jelentetett meg. melyek közül több ezer oldalas: nem számítva rengeteg újságcikkét és tanulmányát. De nemcsak a tudományt népszerűsítette, hanem nevéhez jelentős fölfedezések is fűződhetnek: neki köszönhetjük az úgynevezett dupla és sokszoros csillagok fölfedezését, melvek 11,000 csoportból állnak, ő állapította meg a Hold topográfiáját, a Napfoltok eredetét, és ő fedezett föl egy Neptunon túli bolygót is.

Leginkább a Mars iránt érdeklődött. melyről két kötetet irt és ebben összefoglalva azokat a megfigyeléseket. melyeket 1635—-1799-ig tettek.

A spiritizmussal is szenvedélyeseti foglalkozott.

Nem szaktudós, a szó legszorosabb értelmében, de nem is az akart lenni. Könyveinek nagy sikere az. hogy vonzóan, érdekesen tud írni. egy költő tollával.

Testi megjelenésére nézve alacsony volt. egyenes, férfias arcát bozontos szakáll vette körül hasonütött Victor Hugóhoz. Hírneve nem tette elfogulttá, mindig szerény és nyájas maradt.

*

TUDJA-E. hogy van egv állam, ahol a lakosság zöme ma is kutyahúst eszik és ez az állam nincs is tőlünk messze, nem a Csendes- Óceáni egy szigetén van. hanem Európa kellős közepén. Németországban : Szászországban.

Ebben at államban, különösen az Erzgebirge környékén a kutyákat' fölhizlalják, levágják, aztán megeszik. mint mi a szarvasmarhákat.

Chemnitz ál! a lista élén. ez a müveit német város fogyaszt legtöbb1 kutyahust. Aki* i tt megfordul, a din - és lakjegyzékben könnyűszerrel1 megtalálhatja a kutyamészárszéket, á nagy hentesek és mészárosok nevét, kik kizárólag kutyahust árusítanak.

Tucheeremek üzlete a munkásnegyed közepén van. a Sonnenbergen Ö a legismertebb kutvamészáros, Amint ott nevezik a »kutvakirály«.

Szombat estén üzlete telistele van munkásasszonyokkal. kik 45 pfennigért öt és fél kiló kutvahust kapnak. hogy vasárnap jó kutvapecsenyét süthessenek.

Á háború idején Chemitzben évente 30,000 kutyát öltek le és adtak el a mészárosok. Ma a kutvahus fogyasztása kisebb, ellenben Szászországban évente még most is legalább 50,000 kutyát ölnek le és — tálalnak föl.

K. T).