Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-14 / 157. szám

1925. junhia 14.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

3. oldal.

Kisebbségi Élei

• - - « at *

A román szerbek gazdasági, kulíturális és vallási életéröl érdekes statisztika került nyilvánosságra. A sta ítlsztikát a temesvári görög-keleti egyllíázközség adta ki, amely a legpontosabb adatok alapján összeállította: mit Vett el a román agrárreform az egy- Öáz vagyonából, hány szerb él Romániában, milyen a kulturális, társadalmi ds vallási életük? A statisztika többek közt közli, hogy a román agrárreform az egyház földbirtokának több mint hétijén százalékát sajátította ki. A romániai Bánátban jelenleg 44.075* szerb hivő lakik, közei hatezerrel kevesebb, mint 1918—19-ben, amikor Temesvár és Sörnyéke jugoszláv imperium alá tartozott A hivők csökkenése különösen a városokban érezhető: Temesvárott például ezelőtt négyezer, nemrég csupán azerhatszáz görög-keleti szerbet Írtak össze,

Megbuktatják Angheiescul a besszaráblaj kisebbségek — Írják a bukaresti topok, kárörömmel. A hirhedt közoktatásügyi miniszter ellen, az Adeverul szerint, összefogott minden ellenfele. Hogy a magániskolákról szóló törvényiavaslat miatt valahogy kiszorítsák a koralányból. A legutóbb a román kormány fevette a kamara napirendiéről Anghefescu törvényjavaslatát, amire, hír szerint, a közoktatásügyi miniszter haragosan kijelentette, hogy lemond, mert a Javaslat tárgyalásának elhalasztása az 0 dezavuálását jelenti. A lemondásból ügyelőre még nem lett semmi, Anghe!escu tovább dolgozik a román közoktatásügy fejlesztésén és —• megvédeliMezésén. A napokban, legalább is bukaresti lapok úgy tudják, elküldte Geníbo részletes memorandumát, amelyben azt kivánja bizonyítani, hogy törvényjavaslata ellen a magyar párt által benyújtott panaszok alaptlnok.

tálylsmétlésre. A magyar középiskoiákvan valamivel jobb volt az eredmény: Komáromban minden tizedik diák bukott meg, Érsekújvárod minden tizenkettedik, Losoncon minden tizenharmadik és'

Ipolyságon minden tizenötödik. A pozsonyi magyar és német reálgimnázium végzett a legjobban: a diákok két százaléka bukott csak meg az évzáró vizsgáson.

Beues tanácskozása Brianddal

A csehszlovák külügyminiszter meg akarja nyerni Franciaországot a Duna-konffiderációnak

Parisból jelentik: Benes csehszlovák külügyminiszter Géniből Périsba érkezett, a lapok értesiiései szerint Briand külügyminiszterre! tundcskozott. A lapok úgy ludják, hogy Benes tergyelásai főleg két kérdés kötü! forogtak: a bizlonsigi szerződésről tanács ozott Briand-na! és Ausztria helyzete is nagyon érdekelte. A gararciMpaktum kérdésében a francia állásponttá! ért egyet, Ausztriát illet Meg azonban külön felfogasa van.

Saint Brice a Journalban erről nyilván magának Benesnek tájé koztalnsa «lápján azt irjo, hogy a csehszlovák külügyminiszter vé'eménye szerint Ausztr a egymagában, mint elszigetelt gazdasági terület életképtelen, ami nem közömbös a csehszlovák közt rsmígra nézve, sőt életbevágóbb kérdés « garanciapuktumná! és egy gazdasági Duna-konföderáció tervéi akarja Pú fisban megkedvellelni, Benes Ede csehszlovák kidiigy'minisztere.

Á véres lakodalom

Tárgyalások a aovisz&ái 'elebbviieli bíróságnál

Múlt évi január elsején Gyurisics Koszta, pancsevói földbirtokos a pancscvói határban levő szállásának udvarán fűrészét élesítette. A nyikorgó lárma sértette a szomszédjának: Jancsiik Károlynak fülét és az udvarból ezért sértő kifejezéseket kiabált át Gyurísicshoz, amit Gyurisics hasonló szidalmakkal viszonzott. Szót-szó követett. Gyurisics megparancsolta Jelenik Károly nevű béresének, hogy hozza ki a vadászpuskáját, Jelenik ki is hozta a jegyvert és a béres azzal célba vette és egyetlen lövéssel lelőtte Jancsukot. aki azonnal meg is halt. Jeleinket letartóztatták és átadták a pancsevói ügyészségnek. A megindult vizsgálat során Jelenik azt vallotta, hogy gazdája parancsolta meg, hogy lőj je le Jancsukot. Az ügyészség Jeleniket, mint tettest, Qyurisicsot, mint felbujtót szándékos emberöléssel vádolta meg.

Az 1925 március 11-én Pancsevón, a törvényszéknél megtartott főtárgyaláson Jelenik Qyurisicset terhelő vallomását visszavonta és elmondotta, hogy a vizsgálóbíró előtt azért terhelte gazdáját, mert a fogházban két elitéit rabtársa, akik Gyurisics kárára elkövetett lopás miatt voltak elitélve. bírta rá a terhelő vallomásra. Elhitették vele, hogy Gyurisicset fogják bezárni és öt szabadon bocsájtják.

A főtárgyaláson több tanút hallgattak ki, egyik sem hallotta, hogy Gyurisics parancsolta meg Jeleniknek. hogy lőjje le szomszédját, csak Ilrib József 16 éves szolga vallott Gyurisicsre terhelőén.

Ezen vallomás alapján a törvényszék Jeleniket, mint tettest 4 évi fegyházra, Gyurisicset, mint felbujtót 5 évi /egyházra itćlte. I

A vádlottak és az ügyész felebbezése folytán a noviszadi felebbviteli biróság Aranicki tanácsa, dr. Boskovics Dusán, nemzetgyűlési képviselő, pancsevói ügyvéd védbeszéde után a bizonyítás kiegészítését rendelte el és Gyurisics Kosztát azonnal szabadlábra helyezte.

Szilágyi támadása Bethlen ellen

A magyar miniszterelnök előre tudott Beniczky vallomásáról Ä legitimisták a parlamenti bizottság kiküldését követelik

Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szombati ülésén folytatták a választó:>gi törvényjavaslat vitáját, liegyrnegi Kiss Pál a javaslat ellen beszélt és tiltakozott a kétkamarás rendszer bevezetése ellen. Rupert Rezső lelkiismeretlenségnek nevezte felszólalásában a felsőház luxus-intézményének visszaállítását mindaddig, amig az ország a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügyét sem tudja anyagi okokból kellő módon rendezni. Propper Sándor a napirendhez szólva azt javasolta, hogy a nemzetgyűlés hétfőn tartson ülést és azon Nagy Vincének a Beniczky-iigyben parlamenti bizottság kiküldésére vonatkozó javaslatát tárgyalják.

Az elnök szavazásra tette fel a kérdést. Andrássy Gyula gróf és Rakovszky István az ellenzékkel együtt, Propper javaslata mellett szavaztak, mire a kormánypárt gúnyosan tapsolt.

— Ismét együtt vannak! —• kiáltják az egységes pártról.

Rakovszky István: Majd még lógunk mi is beszélni!

Rakovszky szavaira nagy zaj támadt.

Propper beszédéből semmit sem lehet hallani. A szociáldemokraták kórusban kiáltják a jobboldal felé: Píui! Pfuj!

A lármában Propper folytatta beszédét, de szavai a zajban elvesztek, úgy, hogy végül is leült annak jeléül, hogy beszédét befejezte.

Szakács József egységespárti beszédében kijelentette, hogy a Somogyi—

Bacsó-gyilkosság politikai része már be van fejezve és azzal a parlament munkáját nem lehet megakasztani.

Szilágyi I.ajos azt fejtegette, hogy a Somogyi—Bacsó-ügy nemcsak a szociáldemokraták ügye. A Somogyi-gyilkosság a béketárgyalások alatt történt és nagy hatással volt Magyarország határainak megállapitására. (Heves ellentmondások a kormánypárton.) Azzal vádolta Bethlen miniszterelnököt, hogy előre ismertette Beniczky vallomását és ezért erőszakolta, hogy Beniczkyt a hivatali eskü alól felmentsék. Bethlen mindenről tudott és cél nélkül nem tette azt, amit tett.

— Jól keveri a mérget! — kiáltják közbe az egységespártról.

Az elnök figyelmeztette Szilágyit, hogy lejárt a beszédre megszabott idő.

Szilágyi folytatni akarta beszédét, azonban az elnök megvonta tőle a szót.

Vass József miniszterelnökhelyettes szólalt fel ezután.

— Arról van szó, — mondta — hogy egy öt évvel ezelőtt elkövetett gyilkosság tetteseit kiderítsék. Természetesnek tartom, hogy a szociáldemokraták a kérdést napirenden tartják, valamennyien ki

lessége a vizsgálathoz adatokat szolgáltatni. Csodálatosnak tartja, hogy Bethlen miniszterelnök eddig sem nyilatkozott a Bénlczky-ügybeii. Az egész» dologban különben az a vélemény«, hogy Horthy mindenáron a kormánytól székben akar maradni.

Szilágyi kijelentésére nagy zaj támadt A jobboldal szenvedélyesen kiáltozott a baloldal felé. Az elnök csak nagy nehezen tudta a rendet helyreállítani, majd az ülést nyolc órakor betárta.

A Népszövetségbe benyújtott panaszokról egyébként az erdélyi Magyar Párt elnöke. Ugrón István nyilatkozott az egyik bukaresti lapban. »A magyar párt, mondotta — az egyházakkal egyetértésben ellene van az Anghefescu-féle törvénynek, mivel a magyarságra sérelmes. Ennek a törvénynek a tendenciája az, hogy a gyermekeinknek magyarellenes nevelést adjon, az oktatásból kiküszöbölje a magyar irodalmat, valamint a hazafias szellemet. Nagyon természetesen ez úgy értendő, hogy hűségesek legyünk, a román álfámhoz, de továbbra is megőrizzük a magyarságunkat. Mindannyian beismerjük, mint tagadhatatlan tényt, a háború Utáni változásokt, elismerjük, hogy román állampolgárokká lettünk, egy pillanatra sem helyezkedünk tagadó, vagy ellentmondó álláspontra a román állameszmével szemben, de ragaszkodunk ahhoz, hogy nemzeti érzéseinket, műveltségűnket, hagyományainkat és nyelvünket tovább fejleszthessük. Nem vonjuk egy pillanatra sem kétségbe az állam ellenőrzői jogát, de nem törődhetünk bele, hogy gyermekeink előtt a nagy magyar hazafiakról ne beszélhessünk. Nem törődhetünk bele, hogy gyermekeink az államnyelv túlzott erőszakoíása miatt a tudományos oktatásban hátramaradjanak. Nem engedhetjük meg, hogy a hazafias érzés és nemzeti önérzet utolsó szikráját is kioltsák a magyar kisebbség leikéből.«

*

Érdekes statisztikát közöl az egyik szlovenszkói lap a középiskolák múlt évi eredményéről. A kimutatás szerint az 1923—24. iskolaévben a liptószentmiklósi ás eperjesi szlovák reálgimnáziumba zninden második tanuló megbukott, a Üurócszenmiklósi szlovák reáliskolában minden harmadik diákot utasítottak oszakarjuk deríteni az igazságot. A kormány is többször kijelentette, hogy a leghatározottabban ki akarja deríteni az igazságot. Az ügy revíziója el van rendelve és az minden befolyástól mentesen fog lefolyni. Felszólítom a baloldalt, hogy a bizonyítékokat, melyek állítólag zsebükben vannak, szolgáltassák be. (Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Mellékvágányra terelik az ügyet!) Csodálkozom Szilágyi kijelentésein, aki azt állította, iiogy a Huszár-kormánytól a Bethlen-kabinetig minden kormány bűnös, mert befolyásolta a bíróságot. Erre Szilágyinak nincs bizonyítéka, mint ahogy nincs bizonyíték a gyilkosok ellen sem. Szilágyi azt állítja, hogy a miniszterelnöknek haszna van a dologból, amely kijelentés nem egyéb bámulatos logikai szaltómortálénái. Bethlen miniszterelnököt akarják most már mint bűnöst beállítani, amire azonban maga a miniszterelnök hivatott válaszolni. Téved Szilágyi, amikor ezen a nyomon halad.

Szilágyi Lajos: Kár, hogy belémfojtotiák a szót!

Vass József: Felszólítom az urakat, hogy ne játszunk az ország nyugalmával, rendjével, békéiével. Egyáltalán ne játszunk!

A miniszterelnökhelyettes után Zsilinszky Endre személyes kérdésben szólalt fel, majd Peyer Károly emelkedett szólásra, ugyancsak személyes kérdésben.

— Különösnek tartom. — mondta — hogy a miniszterelnökhelyettes a szociáldemokrata-párttól kéri a bizonyítékokat. Az igazság kiderítése nem a szociáldemokrata-párt dolga, hanem az ügyészségé. A kormány mellékvágányra akarja terelni a kérdést. A szociáldemokrata-párt nem adja ki a kezében levő bizonyítékokat, mert a gyilkosság ki van derítve, a gyilkosok neveit Ismerik, de hamis tanúvallomásokkal kiszabadították őket a büntetés alól.

Csáky hadügyminiszter: Nem igaz!

Peyer Károly: Nem vagyok hajlandó hozzájárulni, hogy a vizsgálatot mellékvágányra tereljék és abba sem megyek bele, hogy fenyegetéssel rákényszeritsenek tanúvallomásra, mert félek, hogy Beniczky sorsára jutok.

Vass miniszterelnökhelyettes válaszolt Peyernek és kijelentette, hogy a szocialisták eddig állandóan azt hangoztatták, hogy zsebükben vannak az adatok és most nem hajlandók vallomást tenni, amikor pedig sértetlenségüket a kormány biztosította.

Szilágyi Lajos újabb felszólalásában hangsúlyozta, hogy mindenkinek köte

Pauiwv Péter 18 éves pancsevói földműves 1924 október 26-án barátjával, Muntyán Szlobodánnal lakásán borozott, amikor azonban már a kelleténél többet ittak, Vlaovics Torna pancsevói lakos lakása felé tartottak, ahol épp lakodalom volt. A kapu előtt megálltak és nézték a násznép mulatozását. A magukkal vitt pálinkásüveg dugója a kapuban kiesett és Paunov gyufát gyújtott, hogy megkeresse a dugót.

Vlcmvicsné rájuk támadt, hogy mit csinálnak ott, mire Paunov durván szidalmazni kezdte. Ezt Vlaovicsné fia meghallotta, kifutott az uccára. Paunovot a földhöz vágta és ütlegelni kezdte. Mikor már jól elverte, otthagyta és visszaindult a lakodalmasokhoz. Paunov közben feltápászkodott, kirántotta u kését és hátulról a nyakába szúrt, úgy, hogy az azonnal meghalt.

A pancsevói törvényszék erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésben mondotta ki bűnösnek és 2 évi fegyházra ítélte.

A noviszadi felebbviteli biróság Aram'cbi-tanácsa megsemmisítette az elsőfokú ítéletet és Paunovot haláhnkozó súlyos testi sértés büntette miatt másíé évi börtönre Ítélte.