Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-14 / 157. szám

1925. junhia 14. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei • - - « at * A román szerbek gazdasági, kul­­íturális és vallási életéröl érdekes sta­tisztika került nyilvánosságra. A sta ítlsztikát a temesvári görög-keleti egy­­llíázközség adta ki, amely a legponto­sabb adatok alapján összeállította: mit Vett el a román agrárreform az egy- Öáz vagyonából, hány szerb él Romá­niában, milyen a kulturális, társadalmi ds vallási életük? A statisztika többek közt közli, hogy a román agrárreform az egyház földbirtokának több mint hét­ijén százalékát sajátította ki. A romá­niai Bánátban jelenleg 44.075* szerb hi­vő lakik, közei hatezerrel kevesebb, mint 1918—19-ben, amikor Temesvár és Sörnyéke jugoszláv imperium alá tar­tozott A hivők csökkenése különösen a városokban érezhető: Temesvárott pél­dául ezelőtt négyezer, nemrég csupán azerhatszáz görög-keleti szerbet Írtak össze, Megbuktatják Angheiescul a bessz­­aráblaj kisebbségek — Írják a bukaresti topok, kárörömmel. A hirhedt közokta­tásügyi miniszter ellen, az Adeverul szerint, összefogott minden ellenfele. Hogy a magániskolákról szóló törvény­­iavaslat miatt valahogy kiszorítsák a kor­alányból. A legutóbb a román kormány fevette a kamara napirendiéről Anghe­­fescu törvényjavaslatát, amire, hír sze­rint, a közoktatásügyi miniszter harago­san kijelentette, hogy lemond, mert a Javaslat tárgyalásának elhalasztása az 0 dezavuálását jelenti. A lemondásból ügyelőre még nem lett semmi, Anghe­­!escu tovább dolgozik a román közok­tatásügy fejlesztésén és —• megvédel­­iMezésén. A napokban, legalább is buka­resti lapok úgy tudják, elküldte Gení­­bo részletes memorandumát, amelyben azt kivánja bizonyítani, hogy törvény­javaslata ellen a magyar párt által be­nyújtott panaszok alaptlnok. tálylsmétlésre. A magyar középiskoiák­­van valamivel jobb volt az eredmény: Komáromban minden tizedik diák bukott meg, Érsekújvárod minden tizenkettedik, Losoncon minden tizenharmadik és' Ipolyságon minden tizenötödik. A pozso­nyi magyar és német reálgimnázium végzett a legjobban: a diákok két száza­léka bukott csak meg az évzáró vizsgá­son. Beues tanácskozása Brianddal A csehszlovák külügyminiszter meg akarja nyerni Franciaországot a Duna-konffiderációnak Parisból jelentik: Benes cseh­szlovák külügyminiszter Géniből Périsba érkezett, a lapok értesii­­ései szerint Briand külügyminisz­terre! tundcskozott. A lapok úgy ludják, hogy Benes tergyelásai főleg két kérdés kötü! forogtak: a bizlonsigi szerződésről tanács ozott Briand-na! és Ausztria helyzete is nagyon érdekelte. A gararciMpaktum kérdésében a francia állásponttá! ért egyet, Ausztriát illet Meg azonban külön felfogasa van. Saint Brice a Journalban erről nyilván magának Benesnek tájé koztalnsa «lápján azt irjo, hogy a csehszlovák külügyminiszter vé'eménye szerint Ausztr a egy­magában, mint elszigetelt gazda­sági terület életképtelen, ami nem közömbös a csehszlovák közt r­­smígra nézve, sőt életbevágóbb kérdés « garanciapuktumná! és egy gazdasági Duna-konföderáció tervéi akarja Pú fisban megkedvel­­lelni, Benes Ede csehszlovák kid­­iigy'minisztere. Á véres lakodalom Tárgyalások a aovisz&ái 'elebbviieli bíróságnál Múlt évi január elsején Gyurisics Koszta, pancsevói földbirtokos a pancsc­­vói határban levő szállásának udvarán fűrészét élesítette. A nyikorgó lárma sértette a szomszédjának: Jancsiik Ká­­rolynak fülét és az udvarból ezért sértő kifejezéseket kiabált át Gyurísicshoz, amit Gyurisics hasonló szidalmakkal vi­­szonzott. Szót-szó követett. Gyurisics megparancsolta Jelenik Károly nevű bé­resének, hogy hozza ki a vadászpuská­ját, Jelenik ki is hozta a jegyvert és a béres azzal célba vette és egyetlen lö­véssel lelőtte Jancsukot. aki azonnal meg is halt. Jeleinket letartóztatták és átadták a pancsevói ügyészségnek. A megindult vizsgálat során Jelenik azt vallotta, hogy gazdája parancsolta meg, hogy lőj je le Jancsukot. Az ügyészség Jeleniket, mint tettest, Qyurisicsot, mint felbujtót szándékos emberöléssel vádol­ta meg. Az 1925 március 11-én Pancsevón, a törvényszéknél megtartott főtárgyalá­son Jelenik Qyurisicset terhelő vallomá­sát visszavonta és elmondotta, hogy a vizsgálóbíró előtt azért terhelte gazdá­ját, mert a fogházban két elitéit rabtár­sa, akik Gyurisics kárára elkövetett lo­pás miatt voltak elitélve. bírta rá a ter­helő vallomásra. Elhitették vele, hogy Gyurisicset fogják bezárni és öt szaba­don bocsájtják. A főtárgyaláson több tanút hallgattak ki, egyik sem hallotta, hogy Gyurisics parancsolta meg Jeleniknek. hogy lőjje le szomszédját, csak Ilrib József 16 éves szolga vallott Gyurisicsre terhelőén. Ezen vallomás alapján a törvényszék Jeleniket, mint tettest 4 évi fegyházra, Gyurisicset, mint felbujtót 5 évi /egy­házra itćlte. I A vádlottak és az ügyész felebbezése folytán a noviszadi felebbviteli biróság Aranicki tanácsa, dr. Boskovics Dusán, nemzetgyűlési képviselő, pancsevói ügy­véd védbeszéde után a bizonyítás kiegé­szítését rendelte el és Gyurisics Kosztát azonnal szabadlábra helyezte. Szilágyi támadása Bethlen ellen A magyar miniszterelnök előre tudott Beniczky vallomásáról Ä legitimisták a parlamenti bizottság kiküldését követelik Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szombati ülésén folytatták a választó­­:>gi törvényjavaslat vitáját, liegyrnegi Kiss Pál a javaslat ellen beszélt és til­takozott a kétkamarás rendszer beveze­tése ellen. Rupert Rezső lelkiismeretlen­­ségnek nevezte felszólalásában a felső­ház luxus-intézményének visszaállítását mindaddig, amig az ország a hadirok­kantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügyét sem tudja anyagi okokból kellő módon rendezni. Propper Sándor a na­pirendhez szólva azt javasolta, hogy a nemzetgyűlés hétfőn tartson ülést és azon Nagy Vincének a Beniczky-iigyben parlamenti bizottság kiküldésére vonat­kozó javaslatát tárgyalják. Az elnök szavazásra tette fel a kér­dést. Andrássy Gyula gróf és Rakov­­szky István az ellenzékkel együtt, Prop­per javaslata mellett szavaztak, mire a kormánypárt gúnyosan tapsolt. — Ismét együtt vannak! —• kiáltják az egységes pártról. Rakovszky István: Majd még lógunk mi is beszélni! Rakovszky szavaira nagy zaj támadt. Propper beszédéből semmit sem lehet hallani. A szociáldemokraták kórusban kiáltják a jobboldal felé: Píui! Pfuj! A lármában Propper folytatta beszé­dét, de szavai a zajban elvesztek, úgy, hogy végül is leült annak jeléül, hogy beszédét befejezte. Szakács József egységespárti beszé­dében kijelentette, hogy a Somogyi— Bacsó-gyilkosság politikai része már be van fejezve és azzal a parlament mun­káját nem lehet megakasztani. Szilágyi I.ajos azt fejtegette, hogy a Somogyi—Bacsó-ügy nemcsak a szo­ciáldemokraták ügye. A Somogyi-gyil­kosság a béketárgyalások alatt történt és nagy hatással volt Magyarország ha­tárainak megállapitására. (Heves ellent­mondások a kormánypárton.) Azzal vá­dolta Bethlen miniszterelnököt, hogy előre ismertette Beniczky vallomását és ezért erőszakolta, hogy Beniczkyt a hi­vatali eskü alól felmentsék. Bethlen mindenről tudott és cél nélkül nem tette azt, amit tett. — Jól keveri a mérget! — kiáltják közbe az egységespártról. Az elnök figyelmeztette Szilágyit, hogy lejárt a beszédre megszabott idő. Szilágyi folytatni akarta beszédét, azonban az elnök megvonta tőle a szót. Vass József miniszterelnökhelyettes szólalt fel ezután. — Arról van szó, — mondta — hogy egy öt évvel ezelőtt elkövetett gyilkos­ság tetteseit kiderítsék. Természetesnek tartom, hogy a szociáldemokraták a kér­dést napirenden tartják, valamennyien ki lessége a vizsgálathoz adatokat szol­gáltatni. Csodálatosnak tartja, hogy Bethlen miniszterelnök eddig sem nyi­latkozott a Bénlczky-ügybeii. Az egész» dologban különben az a vélemény«, hogy Horthy mindenáron a kormánytól székben akar maradni. Szilágyi kijelentésére nagy zaj tá­madt A jobboldal szenvedélyesen kiál­tozott a baloldal felé. Az elnök csak nagy nehezen tudta a rendet helyreál­lítani, majd az ülést nyolc órakor be­tárta. A Népszövetségbe benyújtott pa­naszokról egyébként az erdélyi Ma­gyar Párt elnöke. Ugrón István nyilat­kozott az egyik bukaresti lapban. »A magyar párt, mondotta — az egyházak­kal egyetértésben ellene van az Anghe­­fescu-féle törvénynek, mivel a magyar­ságra sérelmes. Ennek a törvénynek a tendenciája az, hogy a gyermekeink­nek magyarellenes nevelést adjon, az oktatásból kiküszöbölje a magyar iro­dalmat, valamint a hazafias szellemet. Nagyon természetesen ez úgy értendő, hogy hűségesek legyünk, a román ál­fámhoz, de továbbra is megőrizzük a magyarságunkat. Mindannyian beismer­jük, mint tagadhatatlan tényt, a háború Utáni változásokt, elismerjük, hogy ro­mán állampolgárokká lettünk, egy pilla­natra sem helyezkedünk tagadó, vagy ellentmondó álláspontra a román állam­­eszmével szemben, de ragaszkodunk ahhoz, hogy nemzeti érzéseinket, mű­veltségűnket, hagyományainkat és nyel­vünket tovább fejleszthessük. Nem von­juk egy pillanatra sem kétségbe az ál­lam ellenőrzői jogát, de nem törődhe­tünk bele, hogy gyermekeink előtt a nagy magyar hazafiakról ne beszélhes­sünk. Nem törődhetünk bele, hogy gyer­mekeink az államnyelv túlzott erőszako­­íása miatt a tudományos oktatásban hátramaradjanak. Nem engedhetjük meg, hogy a hazafias érzés és nemzeti ön­érzet utolsó szikráját is kioltsák a ma­gyar kisebbség leikéből.« * Érdekes statisztikát közöl az egyik szlovenszkói lap a középiskolák múlt évi eredményéről. A kimutatás szerint az 1923—24. iskolaévben a liptószentmiklósi ás eperjesi szlovák reálgimnáziumba zninden második tanuló megbukott, a Üurócszenmiklósi szlovák reáliskolában minden harmadik diákot utasítottak osz­akarjuk deríteni az igazságot. A kor­mány is többször kijelentette, hogy a leghatározottabban ki akarja deríteni az igazságot. Az ügy revíziója el van ren­delve és az minden befolyástól mentesen fog lefolyni. Felszólítom a baloldalt, hogy a bizonyítékokat, melyek állítólag zsebükben vannak, szolgáltassák be. (Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Mellékvágányra terelik az ügyet!) Cso­dálkozom Szilágyi kijelentésein, aki azt állította, iiogy a Huszár-kormánytól a Bethlen-kabinetig minden kormány bűnös, mert befolyásolta a bíróságot. Erre Szilágyinak nincs bizonyítéka, mint ahogy nincs bizonyíték a gyilko­sok ellen sem. Szilágyi azt állítja, hogy a miniszterelnöknek haszna van a do­logból, amely kijelentés nem egyéb bá­mulatos logikai szaltómortálénái. Bethlen miniszterelnököt akarják most már mint bűnöst beállítani, amire azonban maga a miniszterelnök hivatott válaszolni. Té­ved Szilágyi, amikor ezen a nyomon halad. Szilágyi Lajos: Kár, hogy belémfoj­­totiák a szót! Vass József: Felszólítom az urakat, hogy ne játszunk az ország nyugalmá­val, rendjével, békéiével. Egyáltalán ne játszunk! A miniszterelnökhelyettes után Zsi­linszky Endre személyes kérdésben szó­lalt fel, majd Peyer Károly emelkedett szólásra, ugyancsak személyes kérdés­ben. — Különösnek tartom. — mondta — hogy a miniszterelnökhelyettes a szo­ciáldemokrata-párttól kéri a bizonyíté­kokat. Az igazság kiderítése nem a szo­ciáldemokrata-párt dolga, hanem az ügyészségé. A kormány mellékvágány­ra akarja terelni a kérdést. A szociálde­mokrata-párt nem adja ki a kezében le­vő bizonyítékokat, mert a gyilkosság ki van derítve, a gyilkosok neveit Ismerik, de hamis tanúvallomásokkal kiszabadí­tották őket a büntetés alól. Csáky hadügyminiszter: Nem igaz! Peyer Károly: Nem vagyok hajlandó hozzájárulni, hogy a vizsgálatot mel­lékvágányra tereljék és abba sem me­gyek bele, hogy fenyegetéssel rákény­­szeritsenek tanúvallomásra, mert félek, hogy Beniczky sorsára jutok. Vass miniszterelnökhelyettes válaszolt Peyernek és kijelentette, hogy a szo­cialisták eddig állandóan azt hangoztat­ták, hogy zsebükben vannak az adatok és most nem hajlandók vallomást tenni, amikor pedig sértetlenségüket a kor­mány biztosította. Szilágyi Lajos újabb felszólalásában hangsúlyozta, hogy mindenkinek köte Pauiwv Péter 18 éves pancsevói föld­műves 1924 október 26-án barátjával, Muntyán Szlobodánnal lakásán borozott, amikor azonban már a kelleténél többet ittak, Vlaovics Torna pancsevói lakos lakása felé tartottak, ahol épp lakoda­lom volt. A kapu előtt megálltak és néz­ték a násznép mulatozását. A magukkal vitt pálinkásüveg dugója a kapuban ki­esett és Paunov gyufát gyújtott, hogy megkeresse a dugót. Vlcmvicsné rájuk támadt, hogy mit csinálnak ott, mire Paunov durván szi­dalmazni kezdte. Ezt Vlaovicsné fia meghallotta, kifutott az uccára. Pauno­­vot a földhöz vágta és ütlegelni kezdte. Mikor már jól elverte, otthagyta és visszaindult a lakodalmasokhoz. Paunov közben feltápászkodott, kirántotta u ké­sét és hátulról a nyakába szúrt, úgy, hogy az azonnal meghalt. A pancsevói törvényszék erős felin­dulásban elkövetett szándékos ember­ölésben mondotta ki bűnösnek és 2 évi fegyházra ítélte. A noviszadi felebbviteli biróság Ara­­m'cbi-tanácsa megsemmisítette az első­fokú ítéletet és Paunovot haláhnkozó súlyos testi sértés büntette miatt másíé évi börtönre Ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents