Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-10 / 125. szám

14. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

1925 május 10

ban kontpareált közönséget, s látta az uj kort. amelynek hajnalhasadását jelezte volna az ö lelkes elnöki megnyitója.

Kár, hegy a kör alapszabályainak az a példánya, amellyel a kezdeményező engem ' megajándékozott. elkallódott. (Talán valamely régi ház Írásai között előbukkan még egyszer ez az érdekes tervezet.) Sok mulatságos pont volt benne. Legjobb talán az. amely kimondta, hogy ;>az Irodalmi Kor hivatalos közlönye a Budapesti Szemle,.. Bolondul hangzik, ugy-e?Deszórul-szóra igy irta bele a szabályzatba egy ember, aki egyáltalában nem volt bolond. Egy olyan férfiú, aki, ha nem irodalomról s azzal összefüggő kérdésekről volt szó, egészen egészségesen gondolkozott és normálisan ítélt. De ahogy a vesszőparipájára tilt (amelyet ő Pegazusnak tartott), elvesztette minden józanságát, s aki a bitói székben meglepően jól megokolt ítéleteket hozott (nemsokára táblabírává is lépett elő)., a liííeratura mezejére

Milán és Natália

A bécsi udvari és állami

Nem tartozik szorosan véve Milán király tragédiájához, azonban rendkívül jellemző a király egyéniségére a kővetkező kis epizód:

Zichy Jenő kikap

Ferenc Józseftől

1887 novemberében nagy titokban fölmerül az a terv. hegy Albániát Masszán egyiptomi herceg uralma alatt elszakítsák Törökországtól. Erről a tervről az egyik beavatott: grót Zichy Jenő, akiről tudvalevő, hogy a legintimebb barátságban volt Milánnal, bizalmasan értesíti a szerb királyt. Becsben neszét veszik az Albániára vonatkozó terveknek és annak is. hogy Milán tud a dologról. Azonnal kérdést intéznek Hon géimüllerhez, hogy rniképeu áil ez a dolog éi nem Zichy Jenőtől származik-e a kikirály értesülése? Erre az érdeklődésre Hengeirnüller 1887 november 10-én keli jelentésében ezt írja Becsbe:

»Excellenciád valósággal fején találta a szöget. Ez a hír tényleg gróf Zichy Jenőtől ered.« Hozzáteszi azonban: »Milan király azt kívánja, hogy minden kompromittálástól gróf Zichy Jenövei szemben megóvassék.«

Milán tehát elárulja legjobb barátja információit, hogy ezzel kedvét keresse a belgrádi követnek és a bécsi külügyminisztériumnak. Csak azt köti ki, hogy /íichy Jenővel szemben ne kompromittálják. Az itt következő sürgöny és az utána irt feljegyzések következménye, hogy Zichy Jenő, aki a politikai intrikákban odáig ment, hogy a külügyminiszter szándékait igyekezett ellensúlyozni és Milánt is informálni a K ál - noky szándékairól, szigorú rendreutasítást kapott:

Chiffre No. 03.

Belgrad, ISS/ now 7.5.

ürót Zichy Jenő levelei irt Milán királynak, melyben értesítette, hogy az albán tervezet napirendre kerüli. Figyelmébe ajánlja a királynak a londoni Times október 22-iki számúi és azt mondja a továbbiakban, hogy Anglia és Olaszország egyetértenek a tervezettel, ellenben Excellenciád ellene van. Nagyon célszerű volna, ha a szerb király ennek érdekében dolgozna.

Ferenc József ennek a sürgönynek a szélére sajátkezüleg ezt jegyezte föl ceruzával :

Legfőbb ideje volna Zichy kártékony cselekedeteinek véget vetni. F. J.

Alatta Kálnokynak a következő megjegyzése :

Aov. IS. Qlelsége nevében Zichyt súlyosan rendre kell utasítani politikai dolgokba való beavatkozása miatt, azzal a megjegyzéssel, hogy mint 0Mtett kirándulásain hebehurgyaságokat mondott és tett. Mikor azt az észrevételt kockáztatta valaki, hogy az egyesületnek nincs joga ily intézkedést a szabályaiba. venni, s hogy c folyóirat különben se szokott ily megbízást vállalni, hiszen a. Budapesti Szemle még zz akadémiának se hivatalos közlönye, pedig annak az anyagi támogatásával jelenik meg, akkor Cz, azt felelte: , — fin úgy értem ezt, hogy az Irodalmi Kör tagjainak a müvei ott fognak megjelenni.

S mikor erre megjegyezték, hogy ez nem a szabadkai Irodalmi Kör vezetőségétől függ, hanem Gyulai Páltól, a Szemle 'szerkesztőjétől, akkor se kapitulált. hanem kijelentette, hogy ezt majd elintézi ő Gyulaival.

Erre persze nem került a sor. mert a tervezett kör nem jöhetett létre. Az alakuló ülésen az elnökjelöltön kivid senki se jelent meg.

szerelmi regénye

levéltár titkos anyagából

sége valóságos belső tiíl;os tanácsosa, ez nem helyénvaló. Káinoky.

Asszony a politikában

1SS8 júliusában Nikola Krisztics — Mil.lán egykori gyámja és a király kiskorúsága alatt uralkodott régensség egyik tágja — volt Szerbia miniszterelnöke. A hetven esztendős öreg itr a szép meleg nyári napokat élvezte Gleichenbergben. A. politikában szélcsend volt. Az előző tél háborús hírei elültek, Szerbiában kivételesen nyugalom volt. A miniszterelnök boldog volt, hogy megíeledkezhetik a ftözügyekröl és úgy . tervezte, hogy augusztus végéig marad a kellemes osztrák fürdőhelyen. Állandó társa dr. Petrovics belgrádi orvos volt. Minden nap együtt sétáltak a parkban. Szép iassan. öregesen. Egyik nap, éppen séta közben a sürgönyhordó lépett oda a szerb miniszterelnökhöz, akit természetesen már mindenki ismert Gleichenbergben. A miniszterelnök elolvasta a sürgönyt, összeráncolta a szemöldökét és — a maga nyelvén— cifrán káromkodott.

— Ez szép dolog, doktor! Haza kell utaznom Beogradba!

Azal megindult a lakása felé. ahol kiadta a rendeletét, hogy azonnal pakkoljanak és érdeklődött, mikor indul az első vonat Bécs felé?

Petrovics doktor megkérdezte tőle:

— Az Istenért, mi történt? Mi az oka, hogy olyan hirtelen elutazik?

—. Mi az oka? — jelelte a miniszterelnök —- Asszony!

„Államügyekkel szemben nem jöhet szóba az anya fájdalma“

Miért akar tulajdonképen Natália királyné Szerbiába visszatérni?

A királyné igazi szándéka kétségtelenül politikai volt. Úgy látszik, azt hitte, kellőképen elökészült már a talaj arra, hogy más fordulatot adjon Szerbia történetének.

Milán tud azokról a jelekről, amelyek a királyné ilyen irányú szándékait elárulják. Tisztek és tisztviselők gyakran kaptak az utóbbi időben levelet, amelyben arra szóiiüák fel őket, hogy készítsék elő a királyné hazaérkezését. (Az ilyen tiszteket és tisztviselőket azonnal nyugdíjazták.) Milán úgy érzi. ilyen körülmények között tennie kell valamit. És kijátssza a királyné ellen a legerősebb ütőkártyáját: a válást. Válni akar, azonban még ezt megelőzőleg el akarja venni a fiát a királynétól. Tapogatózik, a német kormány támogatásúra számithatna-c a királynéval szemben? A német .kormány kedvező válasza után Beogradhan döntő. lépésre szánják el magukat:Beograd, 1888 ittnius 25.

Chilire No. 46.

Miián király ma beadta válókercseíét a metropolitdhoz, aki azt az erre kompetens papi váíóbirósághoz tette át. Egyben pedig a király és kormány elhatározták, hogy a trónörököst hazahozzák Wicsbadenbőf és ennek a határozatnak a végrehajtásával Proíics tábornok hadügyminisztert bízzák meg, aki a trónörököst különvonattal hozza vissza Beogradba. A külügyminiszter erről a határozatról. hivatalosan értesítette grót Brayt azzal az indokolással, hogy a jelenlegi körülmények között a politikai szükségesség parancsára a trónörököst\ Szerbiába kell hozni. A kormány grót { Bray közvetítését kérte Bismarck herceghez azzal a kéréssel, hogy a kancellár támogassa Protics tábornok missziójut arra az esetre, ha annak végrehajtását előre nem látott események hátráltatnák.' -Engem őfelsége arra kért. hogy Excellcnciádut értesítsem mindezekről azzal a kérésével, hogy szükség esetén léptessen rendszabályokat életbe annak a biztosítására, hogy a királyi herceg a császári és királyi államokon keresztit utazhasson be a Westbahnhot ról az Ostbcihnhofra. Holnap reggel gróf Pallavicim követségi titkárt Budapestre 'küldöm helyzetjelentéssel Excellenciád számára.

Németország beváltja ígéretéi. Milán király számíthat a német kormány támogatására.

Beograd, 188S június 26.

Chiffre No. 47.

•

Bismarck herceg a tegnap feltett kérdésre távirati vét ászt kért a szerb kormánytól arra vonatkozólag, hogy megtörtént-e a megállapodás az osztrák-magyar kormánnyal, mart u német kormány csak a birodalmi hal árig váltat telelősséget.

Natália királyné még a tegnapi nap folyamán, miután közölték vele a király válási szándékát, táviratilag kérdést intézett az itteni kormányhoz, hogy tudomása van-e őfelsége szándékáról. A királyné erre a. kérdésre igen-választ kapott. Protics Tábornok ma a királyi herceg átvétele és idehoiuíala céljából hivatalos megbízással Wiesbadenbe utazott. Hengeirnüller.

Június huszonötödikén adta föl Natália királyné a jegyzékben említett Krisztics miniszterelnöknek szóló sürgönyt. A sürgöny igy hangzott:

»4 király tudatja, hogy szinódusunknál házasságunk fölbontását kérte. Kérem, tudassa, vájjon a minisztertanács értesiilt-e erről?«

Krisztics még ugyanazon napon felel:

»Van szerencsém jelenteni, hogy a király értesíteni méltóztatott minisztériumát a megtett lépésről«.

Protics tábornokkal, a király megbízottjával együtt Wiesbadenbe utazott Demetrius nisi patriarcha is. aki a királyné hive volt. A patriarchát a szent szinódus küldte a királynéhoz. Kétségtelenül a király kívánságára. A királyné arra a sürgönyre, amelyben a metropolita bejelentette, hogy a nisi püspök útban van hozzá, Natália igy felelt a metropolitának:

»Tudatnom kell önnel, hogy a nisi püspököt nem fogadhatom, mielőtt nem tudom, melyik törvényszéknél nyaltatott be a vdlópör, mivel egyáltalában nem követtem el semmi, olyast, amiért szemrehányást tehetnék önmagámnak. Nem félek a világosságtól és semmit sem akarok titokban elfogadni. Ne feledje, hogy az ön agg korában már nem lehet messze az óra. amikor legtöbb ura előtt meg kell jelennie, ne terhelje a lelkét. ilyen alacsony bűnnel«.

A metropolita azonnal válaszolt:

■A vdlópör a szinódushoz. a független szerb egyház illetékes hatóságához adatott be«.

Amire Natália újra sürgönyöz:

»A szent szinódus nem illetékes arra, hogy az én vétópörömet tárgyalja, mivel az ilyen eljárás beleütközik minden országos törvénybe. Erélyesen tiltakozom az- ilyen lealázó igazságtalanság ellen«.

Közben Protics tábornok és Demetrius patriarcha megérkeznek Wiesbadenbe: Beograd, 1888 jimins 30.

Chiffre No. 4S.

Protics tábornok tegnapelőtt Wiesbadenbe érkezett és Natália királyné nyomban fogadta. .4 királyné, a tavalyi megállapodásra hivatkozva, kezdetben vonakodott a királyi, hercegnek Beogradba. való utazásába beleegyezni. Később azonban, úgy látszik, engedékenyebb magatartásra szánta magát, mert Protics tábornok tegnap este egy újabb megegyezés alapvonalait sürgönyözte meg a királynak, amelyhez a királyné kilátásba helyezte beleegyezését. Ez az újabb megegyezés a következő alapokon nyugodna:

A magunmcgáüapodás helyébe a szerb kormány közreműködésével létrejött állami akta lépne: ebben az aktában Natália királyné kötelezi magát, hogy fia nagykorúságáig nem , tér vissza Szerbiába: a szerb trónörökös 16 éves koráig a királynénál marad, minder, esztendőben azonban bizonyos időt királyi apjával tölt, minek ellenében a király visszavonja a válókeresetet, Protics tábornok azt a bizalmas instrukciót kapta a királytól, hogy a királynéval való dolgokat ne brüszk módon intézze cl. A királynénak vonakodása azonban a herceg átadásának kérdésében azt a. gondolatot kellették fel a királyban, hogy csak erőszakos megoldás válik lehetővé és Őfelsége éppen azt a sürgönyt diktálta, e-ielyet gróf Bray utján Bismarck herceghez akart juttatni a rviesbadeni német hatóságok intervenciója érdekében, amidőn a hadügyminiszter újabb jelentése folytán valósággal kő esett, le a szivéről. A most alakulóban levő megoldás sokkal jobban megfelel a király kívánságainak, mint « válás kierőszakolása, mert a feleségével való konfliktus gyors elintézésére vágyik; gondot okoz azonban neki Krisztics miniszterelnök magatartása, aki nem nagyon rajong a trónörökösnek külföldön való neveltetéséért, és a válásban látja a legalaposabb megoldást.

A napok teltek, a királyné semmi érdemlegeset sem tudatott a Szerbiából érkezett követekkel. Közben a következő sürgönyt küldte Krisztics miniszterelnökhöz:- Tudta a minisztérium, hogy Protics hat nap óta itt van, hogy megfélemlítsen és egy törvénytelen okirat átírására kényszentsen?«

Krisztics igy felelt:

Van szerencsém tudatni, hogy a király a minisztérium tudtával bízta meg Protics tábornokot azzal, hogy a király fiát elhozza magával.«

Natália és legbensőbb barátnője Morussi hercegnő mindenekelőtt arra gondolnak, hogy a király ellen összeköttetéseiket mozgósítsák. Natáliának úgy a hercegnő, mint édesapja révén sok barátja van a cári udvarnál. Apja Kccsko Vladimir, egyike volt a legbefolyásosabb orosz tiszteknek. Felesége Stur-J.za hercegnő volt, a legtekintélyesebb román család sarja.

Morussi hercegnő nyomban Protics megérkezése után akcióba lép. Berlinbe utazik, ahol Bismarck Herbert gróffal tárgyal. Bismarck Herbert, aki Hengclmüller eddigi jelentései szerint nemcsak támogatta Milán király törekvéseit, hanem bátorította is, vegyes érzelmekkel fogadta a hercegnőt. Csak a vállát vonogatía és ezt felelte a hercegnő könyörgéseire:

Államügy ékkel szemben nem jöhet szóba az anya fájdalma!

Morussi hercegnő csalódottan utazik vissza Wiesbadenbe. De csak azért, hogy nyomban Frankfurtba ránduljön át az orosz konzulhoz. Az orosz konzul nem tehet semmit. Táviratoznak a cárnak. Eredmény nélkül. Pedig Péíervárott Mihály, a Szerbiából 1863-ban száműzött metropolita és a hatalmas Pobjedonoszcsev járnak közbe Natáliáért. Sürgönyöznek Bécsbe Ferenc Józsefnek, Berlinbe a német császárnak. Sehonnan nem érkezik válasz . . .

Azok, akik az államügyeket intézik, valóban nem sokat törődnek az anya fájdalmával.

%