Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-10 / 125. szám
1925. május 10, 8ACSMEGYEI NAPLÓ 5. öTcla!. TINTA ace Kabátom a kedves öregem Hóförgeteg íutt az .uecán, a iái fehér haragja rázta ablaktábláimat, azon a sötét reggelen, rhikor kihívtak a konyhába. Az öreg ült a széken, a nyolcvan éves szolga. Fehér az is, mint a tél. Fogatlan szájával elmotyogta szegény, hogy egy kabátra lenne szüksége, áldjon meg az a jó Isten, keressek valami viseltes holmit, minél roszszabb, annál jobb. Mutatta, hogy vékonyka lebernyege alatt csak nadrág van, meg mellény. Kitárta ingét is, bizonyos hatásvadászó célzattá!. Az ing redőí közül előrémletí sovány, szőrös melle, mint egy hulláé. Nem volt szélhámos, nem. Bementem a szobába, keresgéltem a szekrényben, tűnődve. Melyik kabátomtól váljak meg ? Végül a kopott rozsdaszin mellett döntöttem, melyet már évek óta kimustráltam, csak otthon használtam munka közben. Őszintén szólva, nem szívesen ad tem oda, mert sok emlék kötött hozzá, ebben Írtam egyik könyvemet, melyet leginkább szeretek, de üsse kő, gondoltam. Az öreg {ölpróbálta, húzogatta előlbátul, rendkívül meg volt elégedve Csodálkozott, milyen jó! áll, akárcsak rászabták volna. Bizony, az emberek majdnem egyformák. Olyan hosszú kásák. Mindezt hamar elfelejtettem, Utálom a jótékonyságot, aljas kielégülésnek tekintem, hogy ezer korona alamizsnáért pont ezer korona jóérzést vásárol magának az adományozó. Nem szívesen emlékezem az ilyesmire. De hogy kitavaszodott s cgyelegtem a városban, megpillantottam a kabátot. Ment-ment az uccán, úgy ment, mintha én mennék benne, izgalom fogott el. Utána osontam. Az öreg módosán viselte, kikefélte, megvarrogatta laza gombjait, rá se lehetett ősmerni. Csak az ujján nem tudta eltüntetni a régi festést. Bevallom, kísértés incselkedett ve. lem, hogy orvul megsimcgassam a rozsdaszin szövetet, újra gyönyörködjek kedves érdességében, mint mikor néha ráhajtottam fejem. De nem mertem. Otthon pedig valami halvány szánalom gerjedt bennem. Sajnáltam a kabátot. Úgy sajnáltam, mint az apák gyermekeiket, kiket homályos szobában korlátolt idegenek nevelnek, megváltoztatva egyéniségüket. Furdalt a lelkiismeret, hogy háládatlan voltam iránta. Végre elmúlt éveim ía padtak hozzá, életem egy darabja. Rokonom ez a kabát. Vájjon mi lesz belőle ? Ha jártam-keltem, kerestem. Néhányszor találkoztam is a kabáttal meg az öreggel. Együtt ballagtak, csöndes egyetértésben, mind'a ketten friss egészségben. Egyszer meg is szólítottam az öreget, paroláztunk s közben egy óvatlan pillanatban meg érintettem a kabátja ujját. Az én kabátom, azaz a mi kabátunk ujját. Múltkor fölkeresett. Nem akart semmit, csak tiszteleti látogatást tett, a konyhában, hogy érdeklődjék hogylétem iránt. Beszélgettünk erről-arról De én egész idő alatt- nem bírtam levenni szemem a kabátról, rámeredtem, lázasan és szórakozottan, úgy, hogy ő észre is vett valamit, én pedig hogy palástoljam- zavaromat, nevetve pacskcini kezdtem a vállát — hogy igy-ugy, hogy mint vagyunk öreg — végighuztam kezemet a kabáton, eleinte félve, aztán bátran és majdnem szemtelenül, a hátán, elején, utjain, nyakán, mindig gyorsabban, idegesebben s egyszerre csal: azt láttam, nagy csodálkozásomra, hogy ölelkezem vele, teljes erőmből magamhoz szorítom. És még ma sem tudom, hogy miért tettem ezt, hogy kit szerettem, kit öleltem : a kabáiot-e, vagy az öreget, Az élet furcsa. Kosztolányi Dezső-Apponyit és Andrássyt megfosztják mandátumuktól Megtagadják a képidseíci eskü tétételét Budapestről jelentik: A napirendre kitűzött választójogi törvényjavaslat egyik újítása, hogy a. nemzetgyűlésnek országgyűléssé való' átalakulása után — ami alkalmasint még ebben, az évben megtörténik — a képviselőknek nyiit ülésben esküt kell letenniük. A választójogi javaslatnak az eskü letételére vonatkozó részét eddig általában úgy fogták fel, hogy az főképp a szocialisták pártbeli és nemzetközi tevékenységét akarja megnehezíteni és hogy az eskü letétele ellen elsősorban nekik lesz kifogásuk. Annál nagyobb meglepetést keltett, hogy Apponyl Albert és Andrássy Gyula jelentették ki elsőknek, hogy az esküt nem fogják letenni. A javaslat szerint az esküt megtagadó képviselő megbízása megszűnik és az ilyen egyént a bizottsági határozat meghozatalát követő öt éven át nem lehet országgyűlési képviselővé választani. Andrássy errevonatkozólag kijelentette, hogy valószínűnek tartja, hogy úgy őt, mint Apponyit megfosztják majd mandátumuktól, ha a javaslat törvényerőre emelkedik. Arról, hogy miéri nem. akarják letenni a képviselői esküt, sem Apponyi, sem Andrássy nem nyilatkozott. Valószínű, hogy Apponyit és Andrássyt legitimista szempontok akadályozzák a képviselői eskü letevésében. fia igy van, akkor számítani kell arra, hogy még igen sok tagja van a nemzetgyűlésnek, akik számára ugyanaz az akadály fennáll, amely Apponyi és Andrássy elhatározásában érvényesül. Agyonlőttek egy macedón főikelőt a bécsi Burg-szinházban Gyilkosság a páholyban — Á tettes egy macedón honleány Politikai bosszú, vagy szerelmi dráma? Egy halott, két suSyos sebesült szonyt szombat reggel újból kihallgatta. A merénylő a kihallgatáson nyugodtan viselkedett és elmondotta, hogy januárban érkezett Becsbe Macedóniából azzal ti feltett szándékkal, hogy Arnautovics-Panica-t eltesz! láb alól. A merénylet politikai bosszú volt. mert Paniea — aki macedón fölkelő volt — renegát leit, elárulta hazáját, először bolgár szolgálatba lépett, aztán jugoszláv rendőrügynök lett belőle. Maticia Kurar.ciuniu bevallotta, hogy nagyobb társaságot hozott össze a színházban, ahol a páholyban szándékosan Paniea háta mögötti széken helyezkedett el. hogy alkalmas pillanatban a merényletet elkövethesse. Az áldozat, P esnie a Tódor — mint beogradi munkatársunk jelenti -r macedón fölkelő-vezér, aki csapata élén éles harcot folytatott a Protögerovszervezet ellen. Paniea vojvoda a szintén meggyilkolt Aleko pasának volt a jobbkeze. Élénk kapcsolatot tartott fönn a jugoszláviai bolgár emigrációval is, amelynek körében nagy részvétet keltett meggyilkolása. Hasonló nevű nagybátyja két évtized előtt Macedóniában a forradalmi mozgalom etr'vf V ve? fate. Sarasov Borist lelőtte. Bécsből jelentik: A bécsi macedón kolónia tagja: véres merényletet rendeztek a Burgszinház legutóbbi előadásán. Peer Gynt ötödik felvonásában, amikor a felkorbácsolt hullámokon a vihartól hányt-vetett hajó összetörik, egyik emeleti páholyban hat revolverlövés dördült el. Éppen roppant hagy volt a színpadi lárma, a szél tombolt, a hajó darabokra roncsoiódott, a tenger morajlott s a színház egész szcenikai apparátusa működésben volt. Ugyanakkor, amikor Peer Gynt a színpadon ezt kiáltotta: »Segítség! Segítség!« a páholyból is segélykiáltások hallatszottak.- A színészek azonnal abbahagyták a játékot, a közönség azonban a nagy lármában azt hitte, hogy ez a zaj szintén az előadáshoz tartozik s csak azok vették észre a lövéseket, akik közelebb ültek a páholyhoz. A következő pillanatban íeigyultak a nézőtér lámpái. A közönség soraiban erre irtózatos pánik tört ki. mindenki felugrott a helyéről s a‘kijárat felé tódult. Mindenkinek az volt a gondolata, hogy a szófiai katasztrófa ismétlődik meg a bécsi Burgszinhdzban s ezért óriási kavarodás támadt. Az ügyeletes rendörtisztviselő és az ügyeletes orvos azonnal a harmadik emeleti páholyba siettek, hol a lövések eldördültek. A páholyban egy haldoklót és két súlyosan sebesültet találtak, akik előtt egy elegáns fiatal hölgy állott, kezében még füstölgő revolverrel. Az első kérdésre azonnal nagy. nyugalommal igy válaszolt: — Én követtem cl a tettet! Élőre megfontoltam, ami cselekedtem! Azonnal letartóztatták. A merénylő hölgy macedóniai és Karanciunlu Mondának hívják, 1809 május 16-án született Krusevóbari. , Bekísérték a rendőrségre, ahol tolmácsot kerítettek elő, akinek segítségével azután már körülményesebben ki lehetett hallgatni. Elmondta, hogy a Mauser-pisztolynak mind a hat lövését leadta. Bevallotta, hogy az zal a szándékkal, ment már a Burgszinházba, hogy két férfi kísérőiét megöli "azért, mert rossz macedóniaiak voltak, akik otthon hazájukban két jó macedóniai férfit meggyilkoltak. A férfit, akit a merénylő nő agyonlőtt, útlevele szerint Dimitriev Arnautovicsnak hívták, nejjyvenhatéves, állítólagos kereskedő volt. A súlyosan sebesültek közű! az egyik Jane Bogatinov, a másik pedig Arnautovics felesége. Miután a színházban maradt közönség megnyugodott, körülbelül tiz perccel a merénylet elkövetése után folytatták az előadást. Még ■ az éj folyamán nagy felkészültséggé! indult meg a nyomozás a merénylő nő' és az áldozatok lakásának átkutatására, hogy a borzalmas esetet összes részleteivel együtt felderítsék. Különösén rejtélyessé teszi a dolgot az a körülmény, hogy az öszszes szemtanuk állítása szerint a páholyban eredetileg nem négyen, hanem hatan tartózkodtak, Megállapították, hogy a merénylő nő. a negyedik felvonás után a társaságában volt két másik embert kiküldötte a harmadik emeleti páholyba, ahol ugyancsak bolgárok ültek. Azt is megállapították, hogy ez a két személy felöltőjét a merénylő nővel egyszerre adta be a ruhatárban. Egyébként nyomtalanul eltűntek. Egész bizonyos, hogy olyan merényletről van szó, amelyet már régóta terveztek és előkészítettek. Az éjszakai nyomozás folyamán megállapítást nyert, .hogy a meggyilkolt macedón útlevele hamis volt és nem Dimitriev Arnautovicsnak hívták, hanem Todor Pajtica-nak. A sebesült asszony nem felesége az áldozatnak, hanem a barátnője és Jckatérina Miliva a neve. A másik sebesült, Jane Bogatinov huszonhét esztendős, egyetemi hallgató. Állapota reménytelen: A rendőrség valószínűnek tartja, •hp.gyaz ügyben szereplő valamennyi macedón hamis nevet használ Megmotezásuk alkalmával politikai iratokat és fegyvereket találtak náluk. A rendőrség, .ennek ellenére is lehetségesnek tartja, hogy nem politikai merénylet, hanem szerelmi* dráma történt. A rendőrség Mancia Karanciuniu asz-SokoI-iinD$p$ég. Becskerekes A király részt ve se ai ün aepáégekea Becskerekről jelentik: A beeskereki Sokol junlus 7-ikén és 8-ikán tartja meg zászlóavatási ünnepségéi, amely alkalommal nyitják meg a mos: 'épült Sokoliánumot is. Az ünnepség előkészületei nagyban folynak és a versenyjátékokon előreláthatólag ötezer szokolistp fog résztvenii: a bánáti, bácskai és beogradi Sokol-egyesületck részéről. Az ünnepség rendezői meghívták a Sokol-napra Álekszandcr királyt is, akit a zászlóapa: tisztségre kértek tel. A kabinetiroda már értesítette is a becskereki' Sokol-egyesület vezetőségét, hogy a király részt fog venni az ünnepségeken. Az ünnepség egyházi funkcióinak'elvégzésére a karioveii patriarchát hívták meg, aki szintén elfogadta a meghívást. A Sokoi-ünncpség alkalmával szoborkiállítás is lesz Becskereken, amelyen a legjobb vajdasági szobrászok fognak kiállítani. A kereskedelmi és iparkamara, pedig a bánáti ipar termékeiből rendez kiállítást az ünnepség két napján. A pesterzsébeti árvíz A vihar házakat döntött össze Budapestről jelentik: Budapest környékén a szombatra virradó éjjelen újabb felhőszakadás volt, amely Pesterzsébetet, —-1 amely már a pénteki felhőszakadástól is sokat szenvedett — teljesen viz alá borította, azonkívül Kispesten és Csepelen is nagy károkat okozott. A viz az uccukon csaknem íé! méter magasságban áll, a pincelakásokat elöntötte, több vályogház összeomlott, sok helyen csak a legnagyobb nehézségekkel lehetett kimenteni a kiöntött lakókat. A nagy áradás miatt a mentési munkálatok lassan íoivnak és emiatt több helyen kritikus helyzet állott elő. Az egyik ház pincelakásában, amelyet vasajtó védett, az ajtót benyomva behatolt a viz. A lakásban Kiss József ga~ bonamunkás felesége tartózkodott kisgyermekével. Rövidesen oly magasra emelkedett a viz a szobában, hogy a bentlakókat elmerül és veszélye fenyegette. A bútorok már úsztak, amikor segítség érkezett és a benrekedt család megmenekülhetett. A szennyes ár ekkor rrrár másfél méter magasságban állott a szobában. Hasonló esetek merültek fel máshol is, komolyabb szerencsétlenség azonban nem történt. Az uccákoir sokáig szünetelt a forgalom a nagy víz miatt.
