Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-10 / 125. szám

6. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. május 10, Megbomlott a német jobboldal egysége A porosz kormány győzelme a baloldali politikát erősiti meg Felfüggesztették állásától a szuboticai detektiv-főnökot Hivatali szabálytalanságok miatt fegyelmi vizsgálatot indítottak Btáwrics György ellen A szubptitcai rendőrfőkapitányság előterjesztésére Rajcsics Sándor helyet­tes-polgármester szombaton délben fel­függesztette állásától Biázsics György rendőrkapitányt, a detektivosztály fő­nökét és elrendelte ellene a fegyelmi vizsgálatot. Biázsics rendőrkapitány felfüggesztése nagy meglepetésként ha­tott a városházán, annál is inkább, mert a rendőrség egyik legagilisabb tagjának ismerik, aki működésével még a közel­múltban a legnagyobb elismerést érde­melte ki felettes hatóságaitól. A polgármesteri végzés szerint Blú­­zm'cs rendőrkapitány két szabálytalan­ságot követett el. A főispán fizetésének ellopása ügyében ugyanis Biázsics ka­pitány a végzés indokolása szerint ha­nyagul vezette a nyomozást és így tör­tént, hogy ázott a helyen, ahol a veze­tése alatt álló' detekíivesoport ered­ménytelenül kutatott a pénz után, más-Berlinböl jelentik : A Braun-kormány — mint a Bácsmegyei Napló jelentette már — a porosz tartománygyüléseu vá­ratlanul győzelmet aratott, 222 szavazat­tal 216 ellenében a porosz tartomány­­gyűlés elvetette azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a német nemzetiek a kormány ellen beadtak. A porosz tartomány gyűl esnek ez a meglepő állás­foglalása azt jelenti, hogy nemcsak hogy a Brann—Severing-kormánv megmarad hivatalában, hanem elmarad a porosz tartomány gyű és feloszlatása is. De még ezen tulmenőieg is uj és sokkal fonto­sabb politikai lehetőségek merülnek fel, amelyek előreláthatólag nagyobb kiha­tással lesznek az egész birodalom poli­tikai helyzetére. A jobboldoii pártok blokkja és az úgynevezett népblokk a legutóbbi na­pokban tárgyalásokat folytatott arról, hogy <1 porosz kormányt szélesebb par­lamenti alapra helyezhessék. A jobb­oldali pártok egyfelől el akarták kerülni a porosz tartománygyfilés feloszlatását: másfelől semmiképpen sem akarták türn1 a Braun-kormáuyt és igy kivezető utat kerestek a tárgyalásokon. A néppárt és a centrum azt szerette volna, hogy hi­vatalnok-kormány létesüljön. Később az­után ez a kormány valahogyan félig parlamenti és félig hivatalnoktagokból álló kormánnyá alakult volna ki. Ebben a kormányban az összes parlamenti pártok képviselve lettek volna, kivéve a kommunista-pártot. A német nemze­tiek ez ellen a már formális javaslatba foglalt terv ellen állást foglaltak. Erre most a német néppárt kijelentette, hogy hajlandó megvalósítani a tervet a német nemzetiek nélkül is. A néppárt ezzel az elhatározással felborította az eddig szi­gorúan betartott jobboldali egységfrontot. Ez a fontos politikai esemény kihatás­sal lehet az egész német birodalom po­litikai helyzetére és Hindenburg megvá­lasztása után lényegesen megerősíti is­mét a baloldalt. Háború a noviszádi református egyház és lelkésze közt Felfüggesztett presbitérium ~ Két egyházközgyülés egy időben és egy helyen — Az uj presbitérium erőszakkal akarja elfoglalni a tanácstermei nap egy tisztviselő megtalálta Oyor­­gyevics főispán fizetését. A második szabálytalanságot azzal követte cl Blá­­zics, hogy Wax Makaron bécsi keres­kedőnek az autóját elközvetitette dr. Piskulics Zvoniinir szuboticai ügyvéd­nek és a közvetítési díj fejében felaján­lott ezerötszáz dinárt elfogadta. Rajcsics, Sándor polgármester-helyet- í tes Biázsics György felfüggesztését még a szombati ülésen bejelentette a tanácsnak és” egyben megbízta Vukics Ferenc várost főjegyzőt a fegyelmi vizsgálat lefolytatásával. A polgármes­ter-helyettes rendelkezése szerint a fe­gyelmi vizsgálatot június elsejéig be kell fejezni, úgy, hogy annak eredményéről a júniusi közigazgatási bizotság ülésén már jelentést lehessen tenni. Szélhámos tanársegéd a zagrebi egyetemen Egy első éves orvostanhallgató két évig működött tanársegédként Zagrebből jelentik: Mintegy kél w előtt a zagrebi egyetem orvosi fakul­tásának pathológiai intézetéhez tanár­segédi minőségben kineveztek egy Efremov Viktor nevű orosz menekültet. Az orosz mindenütt elmesélte, hogy orvos, aki tanulmányait Oroszországban végezte, de okmányait a forradalomkor elvesztette. Bizonyítványokkal azonban igazolta, hogy két éven át mint a jugo­szláv hadsereg kalonaorvosa működött Dalmáciában, Meljine garnizonban. Néhány hónap előtt a tanársegéd azt kérte dr. Csacskovics Milorádtól, a fakultás dékánjától, hogy doktori dip­lomáját nosztrifikáiják. A dékán telje­síteni kívánta a tanársegédnek nagysze­rűen beváló orosz orvos kérelmét, de mivel okmányokat nem tudott felmu­tatni, azt kívánta, hogy a nosztrifikálás előtt újból tegye le a második és har­madik szigorlatok Efremov belenyugo­dott e megoldásba, hozzáfogott a vizs­gák letételéhez s már az utolsó szigor­lat előtt állott, amikor a múlt év de­cemberében feljelentés érkezett a deka­­natushoz, amelyben azt közölték, hogy a tanársegéd szélhámos és nem felel meg a valóságnak az som, hogy 1916- ban doktori diplomát szerzett Rosz­­tovban. Csacskovics dékán a feljelentés foly­tán felfüggesztette Efremov vizsgáit és nyomozást indítóit. A napokban érke­zett meg Zagrebbe a rostovi egyelem átirata, mely szerint Efremov 1916-ban az orvosi fakultás első szemeszterének volt a hallgatója s doktori diplomái nem szerzett. Az értesítésre a dékán feljelentést tett a tanársegéd áldoklor ellen, akit tegnap letartóztattak s aki ellen most csalás miatt megindult az eljárás. A szélhámosság ’eleplezése zagrebi egyetemi körökben nagy szenzác'ől keltett. A noviszádi református egyház jelen­tékeny része és Horváth Lajos noviSza­­cíi református lelkész közt régebb idő óta nincs meg az összhang. Az ellenté­tek mindjobban kiéleződtek, úgy, hogy ma már az egyházközség és lelkésze elkeseredett, nyílt ellenségként állnak egymással szemben. A háború a lelké­­szi illetmény megállapítása körül kelet­kezett s már évekre nyúlik vissza. A presbitérium ugyanis nem akarta vég­rehajtani az esperesnek a lelkészt illet­ményt megállapító határozatát. Klep Péter esperes 1922 november 23^n kelt végzésével az egész presbi­­ténumot felfüggesztette tisztsége alól és a vizsgálat lefolytatásával az egyházi bíróságot bízta tneg, amely a huszon­négy presbiter közül tizenkét presbitert hivatalvesztésre ítélt. A hivatalvesz­tésre ítélt tizenkét presbiter helyére Kíep Péter esperes tizenkét ui presbi­tert nevezett ki. Minthogy az 1907. évi augusztus 1-1 egyházi törvény a presbiterválasztást az egyházközség autonóm jogának te­kinti. az egyházközség tagjainak egy része a presbiteri kinevezést, a presbi­térium működését törvényellenesnek te­kintette és tiltakozása jeléül megtagad­ta az adófizetést is. Ez újabb bonyodal­mak forrása lett. mert az adóhátraléko­sokat törölték a választók névjegyzéké­ből. akik viszont a nélkülük megválasz­tott közgyűlést tekintik törvénytelen­nek. Az összehívott közgyűlés megválasz­totta az ul presbitériumot, amely vá­lasztást a hívők egy része megfeleb­­bcztc. Az uj gondnok 1925 január 5-én újabb közgyűlés volt, ezen egyházközségi gondnokká Balogh István kereskedőt választották meg. Balogh gondnok az elégedetlenkedők vezére volt és igy a harc Balogh és Horváth közt most már az egyházköz­ségen belül folyt tovább. 1925 március L-én a presbitériumi ülésen Balogh gondnok megismételte vádjait, hogy a presbitériumot törvény­telennek tartja és ő és Ilivel nem haj­landók tovább tűrni ».az esperes basás­­kodását.« Ezek miatt a presbitérium fel­jelentette Balogh gondnokot az egyház­megyénél és előadta, hogy a gondnok nem teljesítette kötelességét, az adóhát­ralékokat nem hajtotta be, lázit az egy­házi felsőbbéig ellen és kisebbíti a pres­biteri tekintélyt. Az egyházmegye elrendelte a vizsgá­latot és Weinmam Péter lelkész, egy-1 házmegyei itéiőbiró a vizsgálatot Novi­­szadon le is folytatta, de a gondnok ta­núit nem hallgatta ki, Balogh Istvánt az itéiőbiró gondnoki teendőinek ellátásá­tól felfüggesztette. Ez még jobban el­­mérgesiteíte a különben is kiélezett helyzetet. Lelkész! fizetés svájci frankokban Horváth Lajos lelkész 1924. évre 17.000 dinár fizetést kapott és 1924 nya­rán arra kérte az egyházmegyét, hogy állapítsa meg és emelje fel a fizetését. 1924 julius 8-án Ágoston Sándor alespe­­res felhivta az uj presbitériumot, hogy Horváth Lajos lelkész régi dijlevelét (évi 2400 magyar korona fizetést) va­­lorizálja svájci frank alapon, azaz, ahány koronáról szól az eredeti dijlevél, annyi svájci frankot fizessen ma az egyház dinár értékben. Az ui presbité­rium az 50 métermázsás évi fizetést nyolcvan métermázsára emelte fel. Két közgyűlés egy helyen Az elégedetlenkedők tábora azalatt 139 aláírással kérte a közgyűlés egy­­behivását és egyúttal megjelölték a na­pirendet, amelyen a törvénytelennek tartott intézkedések, továbbá a lelkész ellen felhozott személyi természetű vá­dak szerepelnek. Horváth lelkész értesí­tette Balogh István gondnokot, mint el­ső aláírót, hogy a presbitérium a bead­ványban foglalt tárgysorozat letárgya­­lásának céljából a közgyűlés egybehi­­vását nem találja indokoltnak, mire Ba­logh István 360 aláírással engedélyt kért és kapott a rendörfőkapitányságtól, hogy május 3-ára délelőtt 11 órára a református iskolába egybehívhassa a református egyházközség közgyűlését. Történetesen ugyanarra az órára és ugyanoda Horváth Lajos lelkész is egy­behívta a közgyűlést, amelyen a rend­őrséget DjaJíov Alekszander rendőrka­pitány képviselte. A közgyűlést Horváth Lajos lelkész nyitotta meg és meg akarta állapítani a jelenlevők közgyűlési jogosultságát. Erre már nem került a sor, mert a köz­gyűlés tagjainak éktelen lármája és tur­bulens jelenetek lehetetlenné tették a közgyűlés megtartását. Horváth elnök kénytelen volt az alig megnyitott köz­gyűlést feloszlatottnak kijelenteni, amint hogy hónapok óta minden közgyűlés határozathozatal nélkül ment széjjel. Horváth Lajos lelkész erre híveivel együtt felkelt és eltávozott. Erre Balogh István, hívei unszolására elfoglalta az elnöki széket és a hatósági kirendelt jelenlétében végigtárgyalta á saját beadványukban megjelölt napiren­det. A közgyűlés felfüggesztette a tör­vénytelennek kijelentett presbitériumot, annak helyére Balogh Istvánnal az élén 24 tagú és 4 póttagból álló ui presbité­riumot választott, semmisnek és tör­vénytelennek jelentette ki Balogh Ist­vánnak a gondnoki teendők alól való felfüggesztését. Pár nappal utóbb megjelent az uj presbitérium Horváth Lajos lelkész előtt és arra kérte, vegye ki tőlük az esküt, de a lelkész arra való hivatkozással, hogy a közgyűlés törvénytelen, semmis­nek nyilvánította a határozatokat és megtagadta az eskü kivételét. Erre küldöttséget menesztettek Stad­ler Géza rétfalusi lelkészhez, egyház­­megyei helyettes espereshez és arra kérték, hogy utasítsa a lelkészt, hogy a presbitériumtól az esküt kivegye. Stad­ler is törvénytelennek jelentette ki a közgyűlést és elutasította a kívánsá­got. Most mindkét fél íelfegyverzetten várja a harc további fejleményeit. A fel nem esketett presbitérium vasárnap 11 órakor megjelenik a presbiteri irodában — ahova különben a régi presbitérium épp ülésre van egybehiva — és el akar­ja foglalni a presbiteri hivatalt. Ha cllentállásra találnak — igy erős­­ködnek az u.i presbiterek — akkor i>fd­­hajigálják" a törvényteleneket.« És ha sehogyse menne, kilépnek az egyházból, amelyből való kizárással fenyegeti őket — az ellentábor is. A harc tehát áll, sőt ma közelharcra van kilátás. Radikális vezérek látogatása Baues- zagrebi érseknél Az érsek ismertette a katholikus egyhi sérelmeit Zagrebből jelentik: A Radics-párti mandátumok ügyében vizsgálatot folytató ankétbizottság radikális­párti tagjai: dr. Markovics Lázár, dr. Kojics Dragutin és dr. Janjics Vojiszláv együtt meglátogatták dr. Bauer Ante zagrebi érseket, akinél egy órát töltöttek el barátságos be­szélgetésben. Janjics Vojiszláv, aki még vallásügyi miniszter korából ismeri a katolikus egyház problé­máit. a beszélgetés folyamán érdek­lődött az egyház mostani helyzete iránt. Bauer érsek ez alkalommal felso­rolta azokat a sérelmeket, amelyek­kel a legutóbbi püspöki konferencia is foglalkozott. Az érsek főleg, a közoktatásügyi! politikát kifogásolta a katolikus egyház szempontjából és megismételte a püspöki kar mc­­morandumbafoglalt panaszát a köz­­oktatásügyi miniszter ama rendele­té ellen, amely megtiltja a vallási és nemzeti különbségek szerint cso­portosuló egyesületek működését. Bauer érsek annak az aggodalmá­nak adott kifejezést, hogy az alan­tas közigazgatási szervek ezt a rendeletét úgy fogják értelmezni és alkalmazni, hogy betiltják a katoli­kus egyesületeket, amelyek a püs­­püspökség felügyelete alatt működ­nek. Felemlítette, hogy az iskolai hatóságok már több esetben meg­tiltották, hogy a diákok a katolikus Orao-egyesület tagjai lehessenek. A radikális vezetőpolitikusok megígérték, hogy a püspöki kar memorandumát a kormány előtt pártolni fogják. j M. n v u u r t 5 6 I E N kézmosáshoz feltétlenül haszDÍland

Next

/
Thumbnails
Contents