Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-07 / 122. szám

Poitarjsž sláí^jja! 12 OLDAL se ÄRA l’L DINÁR BiipBaaaagiawsmBjiis; yam Subotica, CSÜTÖRTÖK 1925 május 7. 122. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .'. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár cegjsáévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snhotica, Aleksandrova ul.l. (Lelbach.palota) Szerkesztőségi AZékssndrova uL 4. (Ross'a Fonclere.pzlote) Betűk harca Az a jelentéktelennek látszó in­cidens, ami a parlament folyosói­nak táblácskái miatt a politikai nyilvánosság előtt lejátszódott, ri~ kitóan figyelmeztet arra, hogy a politikai béke még nem jelenti a népek békéjét. Ebből azonban nem arra kell következtetni, hogy a pártok békéje nem jelentékeny haladást mutat a népek békéje felé. Akinek emlékezete csak ál­­suhan azokon a harcokon, válsá­gokon, megoldási módokon, me­lyek komoly veszedelmei voltak az áilamegységnek s az uj állam­­alakulással megvalósult törekvé­sek végleges berendezkedésének, azt nem kell arról meggyőzni, hogy milyen határtalan eredmény, föímérhetetlen siker az, amit az otesztendős konok és elkeseredett állóharc mozdulatlansága és re­­méfvytelensége után az utolsó he­tek eseményei jelentenek. A pártok békéje azonban még nem a népek bek éjei Amig két ajtótábla körül föicsaphatnak a szenvedélyek, fölvérződhetnefc e sérelmek s följajdulhatnak a régi keserűségek, addig o béke igazi problémái megoldatlanok. Ebben az országban senki nem akarhatja detronizálni a ciril Írást, senki nem akarhatja megsérteni azt nz érzékenységei, amivel a szerbség ragaszkodik Csi írásához. A közös származás, a közös szenvedések, a közös reménykedések, az össze­­tarlozandóság tényén és hitén tut csodálatos kettősségek sürgetik eb­ben ez, országbap az egységesí­tést. Van-e még egy ország, mely­nek két írása, kél kalendáriuma van. Van-e még egy ország, ahol két újév, két husvét, két kará­csony és két szilveszter este van ? (S ha a kereskedelmi életet te­kintjük, sok ünnepet háromszor is meg kei! ülni.) Hányszor áll meg feleslegesen a munka, hány­szor csukják be, időt. és munka­alkalmakat pazarolva a műhelye­ket, hányszor áll'meg itt a Vaj­daságban ünnepi mozdulatlan­ságba a dolgozó élei, csak azérí, mert az ország népe nemcsak e maga vallásának ünnepét kény­telen megülni. A loyalitás tévedt követelői az államhüség igazolá­sát látják abban,; ha római ka­­íholikus állampolgár a görögkeleti egyház ünnepnapjait nem mun­kával, hanem szórakozással tölti. Régóta hangoznak el panaszok emiatt a visszás állapotok miatt s alig van olyan kereskedelmies ipari konferencia, melyen ennek 8 kérdésnek rendezését nem sür­getnék. Intézkedés azonban nincs, a rendezés késik s kormányható­sági intézkedés nélkül a helyi, hatóságok tulbuzgalme a legtöbb­ször inkább kiélésit?, mint eny­híti az e kérdés körül naggyá! nőtt érzékenységet, A parlament folyosóin most a miatt keletkezett izgalom, mert a klerikális klub ajtaján a klub nevr cirilbetüvel nem volt kiírva, a radikális klub ajtaján elhelyezet táblácskáról pedig a Iatinbetüs Írás hiányzik. A betűknek ebbe a harcába hihetőleg mihamarabb békét parancsol a nemzetgyűlés elnöke. De még, a békénél is fontosabb, hogy ilyen harcok nt is keletkezhessenek. A béketürés, a liberalizmus épen úgy megkö­veteli azt, hogy az emberek tisz teljék egymás hitét, egymás val­lását, egymás nemzetiségét, mint ahogy azt kívánja, hogy egymás történelmi tradícióit, egymás be­tűvetését, egymás Írását tartsák tiszteletben. Adjuk meg a csá­szárnak, ami a császáré, az is­tennek, ami az istené. Adjuk üreg a civilizációnak, ami a civilizációé s a latin Írásnak azt, amifa latin írásé. Ha sikerül egymással kibe­­<iteni a két népet, ha sikerül a történelmi tradíciók és népi érzá­­enységek tiszteletben tártásáva! egoldapi az állami berendezke­dés nehéz kérdését, ha sikerül a vallási ellentéteket az állam életben észrevehetetlenné tenni, akkor nem szabad megengedni azt sem, hogy a betűk folytassák azt a küzdelmet, amit as ország népei abba hagytak. Elég volt s harcból, elég volt a nemzeti fél­tékenység s a tömegérzékenység tusakodásaiból. A pártok békéjét n népek békéjévé kell kiszélesí­teni. Ha meg tudnak egyezni programban, alkotmányban, állami berendezkedésben, ha megtudnak egyezni azokban az elvekben, melyekre mint fundamentumra ráépítik az ország jövendőjét, tud­janak megegyezni a belük »hasz­nálatában is. A pénzügyminiszter tárgyalásai a Bleer-csoport képviselőivel Nagyobb kölcsönt kap az Beogr«dbói jelentik: A szerdai pravoszláv ünnepen teljesen ese­ménytelen volt a politikai élet. Panics miniszterelnök, aki már * javulás utján van, szerdán sem hagyta ei lakását cs a miniszte­rek közül is csak néhányat! je­lentek meg hivatalukban. Moz­galmas élet csupán a külügymi­nisztériumban uralkodott, ahol c bolgár külügyminiszter látogatása alkalmából élénk tanácskozások folytak; Ka'fűff bolgár külügyminiszter beogradi látogatását egyébként a beogradi, főleg az ellenzéki sajtó nem a legszívesebben fogadta. Az ellenzék lapjai, akárcsak Can­­kov látogatása alatt, a kormányt teszik felelőssé azért, hogy Bulgá­ria kormányféríiait olyan előzé­kenységgel fogadták, mintha a Cankov-kornrány a legteljesebb jóindulattal volna az SHS. király­ság iránt. A Bleer-csoport újabb kölcsönöket ad az SHS. királyságnak Az ország gazdasági és pénz­ügyi köreinek érdeklődését a Bleer-csopört képviselőinek láto­gatása köti le. A keddi napon ugyanis megérkezett Beogradba Woher, a Bleer-csoport newyorki Iházának képviselője. Cheldon, a B-enr-csoport londoni megbízottja és Elmard, a párisi Benarci-Fraires bankcég egyik tulajdonosa. A külföldi pénzemberek hajókirán­dulást tettek Szmederevóba, S'o­­jadinovics pénzügyminiszter, >lv­­íraniovics közlekedésügyi miniszter helyettes, flics Mihajlo ’ a posta­igazgatóság vasútépítési o-zfó'yá­áiiam és Beograd városa nak vezetője, Szavcsics Milos neves beogradi pénzember, és a Narodna Banka két igazgatójának társaságában. A hajókirándulás alatt hosszabb megbeszélések foly­tak a Bleer-csoport képviselői és a pénzügyminiszter, valamint a Narodna Banka igazgatói között. A megbeszélések folyamán föl­merült a Bleer-csoport által fo­lyósítandó nagyobb vasútépítési kölcsön kérdése, melynek kilátá­sai igen kedvezőek. De szóba kerültek egyéb kölcsönök is, a melyeket a Bleer-csoport az or-1 szagnak és magátrak Beograd városnak folyósítani hajlandónak mutatkozik. A megbeszélések so­rán a külföldi pénzemberek kije­lentették, hogy készek Beograd városnak két nagyobb dollárköt­­csont is adni: egyiket beruházá­sokra, a másikat a város uccáinak kikövezésére. Emellett az állam­nak is hajlandók egy nagyobb kölcsönt biztosítani állami épüle­tek fölépítésére, ami nem csupán azért jelentős, mert az épitö-ípárt fellendíti, hanem mert felszaba­dulnának azok a lakások és pri­vát épületek, amelyeket jelenleg állami hivatalok elfoglalnak. A tanácskozások során a kül­földi bankárok, különösen Woker, rendkívül hízelgőén nyilatkoztak az SHS. királyság gazdasági és pénz­ügyi fejlődéséről. A parlamenti vizsgáló­bizottság Zagrebben A parlamenti ankétbizottság Markovics Lázár dr. vezetésével Zagrebben megkezdte a vizsgála­tot a Radics-párti mandátumok ügyében. Politikai körökben nagy érdeklődéssel kísérik «* bizottság­­működését, mert lehetségesnek tartják, hogy a bizottság tagjak nak, főleg azonban Mar homes Lázárnak személyes érintkezése Redícs Istvánnal döntő fordulatot -hozhat a radikálisok és a horvát parasztpárt közti tárgyalásokban és esetleg már a közel jövőben elhatározó lépés történik a pak­tum létrehozáséra. Avenol a kisebbségi kérdésről Szerdán utazott el Beograd bői Avenol, a Népszövetség főtitkára, aki jugoszláviai tartózkodása alatt !csaknem minden nevesebb poli­tikussal érintkezésbe lépett és eszmecserét folytatod az aktuális* világpolitikai kérdésekről. A nép­­szövetségi főtitkár beogradi tar­tózkodása alkalmával oz akadé­mián Népszövetség,-és a tar­tós béke" címmel előadást- tartott, amelyben á kisebbségi kérdéssel is foglalkozott. Ezt a kérdést Avenol a jelen és a jövő legfontosabb problémájának jelölte meg, majd igv folytatta előadását: — Ezt a kérdést, amply a leg­kényesebb kérdések egyike, a Népszövetség már régebben ta­nulmányozza, meri az a kíván­sága. hogy mindért tél megelé­gedésére rendezze. A kisebbségek joga törvényes jog és a különböző államok között kötött nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos. Nincs állam, amelyet a kisebbségi kér­dés valamilyen vonatkozásban ne érdekelne. A Népszövetség tisz­tában van ez összes nehézségek­kel, de meg van az erkölcsi te­kintélye ahhoz, hogy vállalja ezt a föladatok Ebben azonban min­den országnak támogatói kell a Népszövetséget, amelynek az SHS. királyságban is segítőt kell találni e kérdés rendezésére» Az osztrák ügyvivő a bécsi kommunista központról Hoffinger beogradi osztrák,ügy­vivő a délelőtt folyamán felke­reste Markovics Jován külügymi­­niszterhelyettest, aki ez alkalom­mal felhívta Hoffinger figyelmét arra, hogy a balkáni, főleg azon­ban a jugoszláv kommunista pro­paganda fészke Becs; és hangsú­lyozta, szükséges volna, hogy az osztrák kormány a kommunisták“ nak ezt a földalatti munkáját lehe­tetlenné tegye. Hoffinger kijelentette a külügy­miniszterhelyettesnek, hogy az osztrák kormány ezirányban már megtett minden intézkedést, a nyomozás azonban kiderítette^ hogy Bécs nem az igazi köz­pontja, csak átmeneti állomása a kommunista propagandának. Hangsúlyozta azonban, hogy az osztrák kormány igyekezni fog a kommunista propagandát lehetet­lenné tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents