Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-29 / 144. szám

1925. május 28.

BACSMEGYEI NAPLÓ

3. oldal.

Kisebbségi Élet

Vajda-Vojvoda Sándor erdélyi román képviselő, a nemzeti párt vezére, nagy beszédet mondott a kamarában a közigazgatási javaslatról. Kifejtette, hogy a javaslat tulajdonképeni célja az egységesítés, amelyet annak idején az Averescu-kormány is keresztül akart vinni.

—■ Amikor ez ellen szót emeltem — folytatta Vajda-Vojvojia —, azzal vádoltak meg, hogy regionalista vagyak. Hogy nem vagyok regionalista, ezt mindenki tudja és legjobban az bizonyítja, hogy annak idején Dúcát arra kértem, hogy küldjön megíelelőszámu köztisztviselőt és tanítót Erdélybe. Dúca ekkor azt a választ adta, hogy nem áll módjukban kívánságomat teljesíteni, mert még a Regát részére sincs elegendő. ’Jött az Averescu-kormány és garmadával küldte a tisztviselőket és tanárokat, de mlnthő ki lett volna, csinálva, a salakját küldték Erdélybe.

Aurel Dabrescu: Még börtönviselteket is küldtek.

Vajda-Vojvoda: A magyar rezsimben mindert fogarasmegyei mandátum a miénk volt. De jöttek az averescanusok és ekkor csak két kerület lett a miénk, '■a aztán a megye korlátlan ura Radovici prefektus, aki még azt sem engedi, hogy a parasztok a nacionalisták előtt mutatkozzanak. A falusiak erről a vidékről joggal mondják, hogy a magyar főispánok sokkal jobbak voltak, mint a jelenlegi prefektusok. Joggal mondják, hogy Tisza István szervezete civilizáltabb volt, mert a Tisza-kormány is civilizáltabb volt a jelenlegi kormánynál. Odajutottunk, hogy a parasztok visszakivánják azt a szabadságot, amelyet Tisza idejében élveztek.

*

Magyar nemzetiszinü szalagot árusított Magyari Rudolf kovásznai kereskedő a legutóbb tartott újonc-sorozáskor. Az élelmes kereskedő azzal biztatta vásárlásra a bevált magyar legényeket, hogy a szalag viselését Bentia, a brassói hadkiegészítő parancsnoka megengedte. A besorozott legények fel is pántlikázták magukat a piros-fehér-zöld szalagokkal, de miközben az utcát járták, a csendőrség letartóztatta őket és bekísérte a sepsiszentgyörgyi sziguranciára, ahol úgy ellenük, mint a kovásznai kereskedő ellen megindították az eljárást.

*

A nagyváradi cenzúra, amely szigorú éberséggel vigyáz még mindig a magyar lapokra, a napokban igen ügyetlenül leleplezte — önmagát. Az eset úgy történt, hogy a magyar párt egyik ügyvezető alelnöke, dr. Várady Aurél »£rbogyoszló« címmel cikket irt a kormány iskolapolitikájáról. Az egyébként ártatlan cikket átadta a Nagyvárad-nak és a Nagyváradi Napló-nők, amelyek egyidőben, egy napon hozták le az illusztris szerző írását. A cenzor, áld előzőleg átvizsgálta a cikkeket, nem tudta, hogy a két cikk egyszerre jelenik meg és elkövette azt a baklövést, hogy ugyanabból a cikkből a Nagyvárad-ban egészen más passzusokat törölt, mint a Nagyváradi Napió-ban. Sőt, hogy az ügyetlenség még kirívóbban megmutatkozzék, a cenzor mindazokat a részeket, amelyeket a Nagyvárad-ban »aggályosaknak«, az államrendre nézve veszélyeseknek talált, szóról-szóra benthagyta abban a cikkben, ami a másik lapban: a Nagyváradi Napló-ban megjelent. A nagyváradiakat, akik másnap jól mulattak a cenzúra felsülésén, ez a véletlen szerencse hozzásegítette, hogy végre megtudják: micsoda »államellenes« paszszusekat szokott a cenzura kitörölni a magyar lapokból. A Nagyvárad-ban például a cikknek ezt a részét törölte a, cenzura: »Hát ez bizony nagyon súlyos, felette keserves dolog, ilyen nyilvánvaló igazságtalanságot a közoktatásügyi miniszter ur se tarthat olyannak, amelyet, mint a magánoktatásról szóló, valóban pedig a felekezeti iskolák megszüntetését célzó javaslat — saját szavai szerint — bátran merne a külföld ítélete elé bocsátani. Ezen a ponton alighanem elhagyná a bátorsága. Hiszen, ha egyéb nem, elgáncsolná a bátor férfiút a Jegbensőségesebb logika. Az Érbogyoszlón tervezett intézkedésből ugyanis éppen ez a logika hiányzik.« Ezzel szemben a Nagy várad-nsk megengedte a cenzor az alábbi rész közlését, amit viszont a Nagyváradi Naplóban keresett hiába az olvasó: »Vájjon mi van itt a háttérben? Isten és a miniszter ur bünül ne vegye, de a kérdés

feltevésénél eszembe jut, mit egy tekintélyes román politikus mondott néhány héttel ezelőtt e sorok írójának: »Ha az urak valami érthetetlent találnak a kormány egyik-másik intézkedéseiben, keressék a háttérben az üzleti szempontot«. Mi, bár szomorú tapasztalatunk van arra, hogy a liberálizmus Európa minden államában gyakorlati érvényesülésében nem jelentett egyebet az utóbbi öt óv alatt, mint a bakokrácia lelketlen uralmát, még az érbogyoszlói és hasonló esetek mellett sem akarunk hitelt adni az illető román politikusnak.« A furcsa esettel kapcsolatban maliciózusan megjegyezte másnap az egyik nagyváradi lap: Úgy látszik, nálunk a cenzúra is cenzúrára szorul.

Jegyzék a német lefegyverzésről

A garancia-paktum kérdésében még nircs megegyezés Anglia és Franciaország között

Párisból jelentik: A csütörtök reggeli lapok megerősítik, hogy nagykövetek konferenciája pénteken vagy szombaton összeül és véglegesen megszövegezi a német birodalmi kormányhoz intézendő. jegyzéket a lefegyverzés és a kölni zóna kiürítése tárgyában. Addig remélhetőleg sikerülni fog London és Paris között a német mulasztások tekintetében még fennálló nehézségeket eloszlatni. Talán már pénteken

Segélyexpediciot küldenek Amundsen felkutatására

Mac Millan jumus 20-án Amundsen keresésére indul

Bizakodó szikratávirat a Fram fedélzetéről

Mint Oslóból jelentik, szerdán este járt le a végső határideje Amundsen visszatérésének. Miután Amundsen szerda estig nem érkezett vissza a Sprzbergákra, a norvég kormány elfogadja az amerikai és az angol kormánynak azt a felszólítását, hogy segélyexpediciot küldjenek a sarkvidékre. A Spitzbergákról érkezett rádió szerint az időjárás ott javult. A levegő egészen tiszta, úgy hogy Amundsennek még ininden esélye megvan arra, hogy visszatérhessen és elérhesse az expedíciós hajókat. A Fram hajó legénysége tovább folytatja a sarki utazók felderítését, anélkül azonban, hogy bármilyen nyomot talált volna.

Jacobsen honvédelmi miniszter ma kijelentette, hogy a szükséges intézkedések előkészitésc haladéktalanul megteendő.

Az államtanács megfontolás tárgyává teszi azt a kérdést, hogy repülőgépeket hadihajóval ész.akra küldjcnek-e. A repülőgépeket nem küldenék a sarkra, hanem a repülőgépek nagy körívekben jelentős területeket bejárnának s igy aránylag nagy jelentősége lenne annak, hogy megtalálják a repülőket, ha nincsenek túlságosan messze a Spitzbergáktól.

Newyorkból jelenük, hogy Nelson repülőtiszt, aki résztvett a világkörüli repülésben, a hadügyminisztériumtól engedélyt kért arra, hogy résztvehessen abban a segéiyexpedicióban, amelyet Haakon Hammer konzul, Amundsen barátja Amerikában szervez. Mac Millan amerikai északsarki kutató junius 20-án hagyja e! Newyorkoí. Erre az időre tervezik az Amundsen felkutatására szervezett expedíció elindulását.

Két hét leteltéig nincs ok aggodalomra

A Fram fedélzetéről szerdán délután öt órakor a következő szikratáviratoi adták fel:

Párisi jelentésekből, amelyeket rádión

járási jelentések szerint a sarki tengeren

erős és nagy légnyomási felület van, amelynek középpontja nincs messze a Sarktól, igy tehát a repülőgépeknek útjukon a Sark felé valószínűleg könnyű szelük és tiszta idejük vö t. A minimum befoiyasa, amely északkeleti irányban Oroszországból a Spitzbergák felé vonult, a maximum területét Amerika irányába hajtotta, azonban semmiesetre sem messzire az Északi Sarktól. A sark felé a Spitzbergák irányából könnyű szé' fuj, de komoly időváltozás nem valószínű.

Május 25-ike óta a rossz szibériai időjárás egyenesen kelet felé fordult, míg a racgfeleiő rossz idő Alaszkában és Grönland fölött keletre vonult el. E területek között terül el a magasiégnyomási felület, mindenesetre köze! a Sarkhoz. Ez a helyzet tovább tart, tehál biztos, hogy a start óta mostanáig állandóan jó idő kedvezett Amundsen vállalkozásának. Meteorológiai szempontokból tehát nincs miért aggódni a repü ők sorsán. Indulásuk óta még néni telt el egy hét.

Az indulás előtt Amundsen azt az utasítást adta Hagcrup kapitánynak, a From parancsnokába’ , aki távolléte alatt helyettesíti az expedíció vezetőségében, hogy a repülés a sarki leszállással vagy esetleg más helyeken talán tizennégy napot is igénybe fog venni. Csak ennek az időnek elteltével induljanak a hajók a jégmezők szélét felkutatni, addig maradjanak a Fairway- és a Dánszigetek körül. Ilyen körülmények között egészen természetes az a feltevés, hogy a repülök csak tizennégy nap elteltével fognak visszatérni és csak azután lehet ok arra a feltevésre, hogy nem repülőgépeken, hanem gyalog térnek vissza a Cap Columbiához.

Fredcrik Ram.

Hadirepülőgépek indulnak

a Spitzbergákra

Kopenhágából jelentik : Oslóban megelégedéssel fogadták a hirt, bogy a hadügyminisztérium két nagy hadit epülögépet és egy tengerészeti repülőgépet sürgősen a Spitzbergákra küld Amundsen felkutatására. Jacobsen norvég hadügyminiszter közhírré tette a Sjőfarts Tidendeben, hogy a mentijexpediciá mihamarabb útra fog kelni.

abban a helyzetben lesz a nagykövetek konferenciája, hogy a jegyzék szövegét végleg megállapítsa.

Sokkal nagyobbak a nézeteltérések Paris és London között a garancispaktumra nézve. Errői azt írják a francia lapok, hogy az engol külügyminisztérium még nem tudott magának teljes képet alkotni a francia javaslatok felől es tisztán akarja látni Franciaország terveit.

Oslóbói továbbitottak a tegnapi nap folyamán ide a Spitzbergákra, azt látjuk, hogy az amerikai sajtó pesszírniszlikusan Ítéli meg Amundsen sarki repülésének kilátásait és az. amerikaiaknak az a szándékuk, hogy kiküldik a Shenandoaht Amundsen felkutatására, ha a legközelebbi napokban nem tér vissza. Ezek az értesülések az expedíció tagjai között örömöt keltettek, mivel Amerika érdeklődését árulják el. A pillanatnyi helyzet olyan, hogy a mentöexpediciót most nem tartják sürgősebbnek, mint a start idején, mert a repülök eredeti tervei szerint^ még semmi ok sincs kételkedni abban, hogy az északsarki repülés sikeres lesz. Egyébként mi itt éppen úgy nem tudunk hová lenni izgalmunkban, mint a világ minden részének érdeklődői, de csak azért, mert minden pillatban várjuk, hogy a repülőgépek fel fognak tűnni a láthatáron az Amszterdam-sziget fölött.

Izgatottak vagyunk, de nem aggódunk, mert gyakran hallottuk magától Amundsentöl és a repülőktől, hogy talán több napig is el fognak maradni. Ha nem találtak volna a sarkon alkalmas helyet a kikötésre, még aznap vissza kellett volna térniük, mivel pedig nem jöttek vissza, valamennyien úgy vélekedünk, hogy vagy magán az Északi Sarkon, vagy annak közvetlen közelében kikötőhelyre akadtak.

Ebben az utóbbi esetben kénytelenek voltak útjukat skitalpon folytatni. Amundsennek az volt a szándéka, hogy magán az Északi Sarkon, de visszatérő utján is felméréseket, számításokat és megfigyeléseket tesz, sőt ha lehet, akkor mélységi méréseket is eszközöl. Frederik Ram.

Csütörtökön reggel újabb jelentést küldtek a .From“ fedélzetéről, amely a következőképen szól:

A „Fram* fedélzetéről, a Spitzbergákon.

Ai indulás napja óta beérkező idő-Márffyék biinpörében

a budapesti tábla elrendelte a bizonyítás kiegészítését

Megvizsgálják, hogy bánialmazták-o a vádlottakat a rendőrségen

Budapestről jelentik: Csütörtök délben hatalmas auió állóit meg a budapesti Ítélőtábla palotája előtt. Az autóból a haláiraitélt Márffy József és társai léptek ki szuronyos börtönőrök kíséretében. Márffyékat Mérő Géza tanácselnök idézte meg, hogy kihirdesse előttük a tábla végzését a bizonyítás kiegészítése végett a védők által beterjesztett kérelem ügyében. Márffy József elegáns ruhában, a kezén sárga kesztyűvel jelent meg a bíróság előtt. Társai is gondosan kiöltözködtek erre az alkalomra.

Mérő Géza tanácselnök tizenkét óra1 kor nyitotta meg a tárgyalást és kihirdette a tábla végzését, amellyel elren* deli a bombapörhen a bizonyítás kiegészítését és azoknak a tanakna', kihallgatását, akiket a védők utólag bejelentettek. A bizonyító eljárás során tisztázni kívánja a tábla, hogy Márffy az Erzsébetvárosi Körben elhelyezett bomba felrobbanásakor Budapesten tartózkodott-e, hogy a rendőrségen bántalmazták-e, hogy milyen volt a vérbiróság szervezete és hogy a Koháry-uccai fogház kapujában talált bomba felrobbanhatott-e. A bizonyító eljárás lefolytatásával a táblai tanács dr. Zachár István ítélőtáblái bírót bízta meg.

Miután az elnök a végzést kihirdette, dr. Ulain Ferenc, Hindy Zoltán és a többi védők gratuláltak Márffyéknak, akik boldogan mosolyogva fogadták az üdvözlést.