Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-27 / 142. szám
12 OLDAL * ARA VI DINÁR PbStarrna plaćenai XXVI. évfolyam Szabotica, SZERDA 1925 május 27. 142, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn dóiban Telefon szám: Kiadóhivat»! 8—58. Szerkesztőség 5—10 Llíifizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Itojíia-Fondére-palota) Kiadóhivatal: Snkotica,Aleksandrova ui.l.(lclbnck-pa’.ota) K0ZBE52ÓLA5 Valami újat megint tanultunk. A vastag betűk csábítják ki a magyarokat Amerikába. Eddig úgy tudtuk, a kielégitetlen földéhség, az antiszociálisán végrehajtott agrárreform, az elvesztett munkaalkalmak, az alacsony és igy is ritkán csurranó napszám s a ránksulyosodó élet sok keserűsége taszítja be a kivándorló-hajók sötét és bűzös fedélközére a vajdasági magyarokat, eddig úgy tudtuk, hogy a nemzeti és szociális nyomor adta a vajdasági magyarok kezébe a vándorbotot. S ma azt halljuk, hogy nem ez az oka a kivándorlásnak, a magyar itt élhetne jog nélkül, munka nélkül, kenyér nélkül és kereset nélkül, ha nem volnának azok a fránya vastagbetüs hirdetések, amelyeket va lamennyi vajdasági magyar lapban közöltetnek — hej, haj — csak náluk nem. A magyarság igazi nagy bajairól, a magyarság legnagyobb szerencsétlenségéről, mert az a legnagyobb sérelme az itt élő magyarságnak, hogy a földosztásból kizárták, szerencsétlenné tették a magyar földmunkásokat — igy akarják mesterségesen elterelni a figyelmet és igy akarják a hajók menetiendjének közlésére terelni a felelősséget a magyar nép vérző sérelmeiért. Megjelenhetnének ezek a hirdetések akár minden uccasarkon, reggeltől estig dobolhatná a reklám mindenki fülébe a hajók indulásának és érkezésének idejét: elégedett ember kezébe még se tudnának vándorbotot rryomni, a nyugtalanná ostorozott elégedetlenség pedig hirdetések nélkül is elfántorogna a hajóállomásokig. Milyen kolosszális mértéke kell ahhoz a szemforgató rövidlátásnak, hogy a vastag betűket tegye felelőssé azért, amit az agrárreform igazságtalanságai s a ránkkomolyodott élet keservei együtt vágnak ki a magyar életből. A vasúti menetrend még senkit nem csábított az utazásra, aki nem akart utazni s a hajójáratok közlése senkit nem csábit a kivándorlásra, akinek nincsenek végzetes nagy okai arra, hogy Itt hagyja a földet, mely neki nem ad kenyeret. Azt követelni a lapoktól, hogy ezeket a hirdetéseket ne közöljék, épen olyan bornirtság, mint ha valaki azt követelné a magyar földesuraktól, hogy a magyar szegénységnek ne harminc dinár napszámét fizessenek a virradattól szürkületig végzett kapálásért s ne kényszerítsék robotmunkára azokat, akiket aratásra szerződtetnek. Ez a követelés is bornirtság volna, pedig a-harminc dináros napszám sokkal sikeresebb előmozdítója a kivándorlásnak, mint az újsághirdetések. # Az elmúlt napok rendkívül érdekes tünettel gazdagították a kisebbségi küzdelem helyi frontját. A Bácsmegyei Napló irt azokról az állapotokról, melyeket a határmenti lakosság panaszolt el. Erre megjelenik egy nyílt levél Radonics János radikálispárti és Grol Milán Davidovics-párti képviselőkhöz címezve, melyben a magyar lakosság érdekében való intervenciójukat sürgetik ugyanazok, akik eddig állandóan azt hirdették, hogy a magyarságnak földet, jogot, iskolái, nyugalmat csak a magyar párt fog és tud szerezni. A panaszkodó hajdujárási magyaroknak nem azt mondták, menjetek a magyar párthoz, a magyar párt majd meg fog segíteni, hanem Radonicshoz és Grolhoz továbbították a panaszokat. Szerintünk is helyesen és bölcsen. Mert a magyar párt, fájdalom, nem képes olyan erőkifejtésre, hogy a panaszokat meg tudja szüntetni s a sérelmeket meg tudja előzni. A magyarság csak az államalkotó nemzettől várhatja azt a belátást, türelmet és igazságot, mely földhöz, iskolához, joghoz, sérelmeinek orvoslásához juttatja. De ha ez igy van s ha a maguk cselekedetével is ezt igazolják, miért' az a rikoltozó türelmetlenség, miért az az árulót szimatoló „gonosz hamarság“, amivel túl akarnak kiabálni minden olyan érvet, mely nem azt a politikát követeli, amit ők hirdetnek, hanem azt, amit ők cselekednek. Le akarnak mondani mandátumokról a vizsgálat alatt áüóRadicspárti képviselők Pasics beszédének hatása — Radios Pavle Zagrebba utazott Radios Istvánnal fog tárgyalni az uj helyzetről — A parlament megkezdte a földmfiveshitelekről szóló törvény tárgyalását Beogradbó! jelentik : Pasics miniszterelnök vasárnapi beszéde óta az ellenzéki fronton megélénküli az élet. Az uj helyzet, amely még bizonytalanabb, mint az előbbi volt, egészen uj feladatok elé állítja a blokkot, amely most már alkalmasnak tartja a pillanatot a nagy ellenzéki kampány megkezdésére. A Radics-párt soraiban rendkívül nagy az elégedetlenség, különösen a párt régebbi tagjai között, akik erőteljes ellenzéki akcióval akarnak Pasics beszédére válaszolni. A horvát parasztpárt a passzivitás gondolatával nem foglalkozik és ugylátszik, hogy ez egyáltalán nem is kerül napirendre, miután 8 Radics-párt ezentúl föltétlenül parlamenti munkát akar folytatni. Az ellenzéki blokknak egyelőre az minden gondja, hogy miképen tudná a vitás Radícs-párti mandátumokat igazoltatni. A Novosli kedd esti számában azt írja, hogy az ellenzék e tekintetben már döntött is, még pedig úgy, bogy a vizsgálat alatt álló Radics-párti képviselők lemondanak mandátumaikról és helyüket automatikusan a helyetteseik kapják, akiknek mandátuma ellen a többség semmi kifogást nem emelhet. Ha ez a terv valóra válik, a Radics-párt inteliektueljei elvesztik mandátumaikat és a horvát-parasztklub egy-két kivétellel csupa földmű vesékből fog állani. Ez pedig azt eredményezné, hogy a parasztpárt vezetése átcsúszna a Zajednica kezébe, amely, mint az eddigi parlamenti szereplése mutatja, sokkal etlenzékibb szellemű, mint maga a Radics-párt. Az ellenzék vezetői kedden állandóan folytattak tanácskozásokat. Délelőtt folyamán e parlament épületében ültek össze, délután pedig ugyanott több óra hosszat tanácskoztak. A Radicspárt részéről a tanácskozásokon dr. Polics vett részt, mert Radics Pavle még hétfőn este sürgősen Zagrebba utazott. Radics Zagreb! útja politikai körökben nagy feltűnést keltett, mivel a horvát pa rasztklub vezetője keddre audienciát kért a királytól és azt is lemondta, hogy Radics Istvánnal sürgősen megbeszélje az uj politikai helyzetet. A parlament ülése A parlament ülését dé’előtt negyed tizenegykor nyitotta meg Trifkovics Marko elnök. A napi rend előtt dr. Superina Radics párti képviselő kér szót a ház szabályokhoz és tiltakozik az el len, hogy olyan fontos törvényt mint a napirenden szereplő föld miveshitelekről szóló törvényt csonka-parlament tárgyaljon le, amelynek tanácskozásaiban a Radics-párt huszonnyolc képviselője nem vehet részt. Azt indítványozza, hogy elsősorban a Radics-párti mandátumok igazolását tűzzék napirendre és csak aztán tárgyalják le a földmiveshitelekról szóló törvényt. Trifkovics elnök az ellenzék nagy lármája közben kijelenti, hogy a napirendet a parlament elfogadta, a házszabályokon tehát nem esett sérelem. Spaho: A parlamentarizmus v a: megsértve. Huszonnyolc képviselőnek nincs felszólalási joga. Az ellenzéki padokban a zaj fokozódik. Többen ezt kiáltják a : elnök felé : — Az első a mandátumok igazolása ! Trifkovics elnök azonban nem törődik a tiltakozással,hanemmegadja a szót Franicsevics Vácának, a fö’dmüveshitelekről szóló javaslat előadójának, aki felolvassa a többség jelentését. Timolijevics Koszta demokrata a házszabályokhoz kér $zót és követeli, hogy mindazok, akik kisebbségi véleményt nyújtottak be, mint előadók szokassanak hozzá a javaslathoz. Setyerov Szlávkó: Ez a gyakorit 1 Trifkovics elnök elfogadja Timotijevics javaslatát és a vita során eszerint fognak eljárni. Ezután Rankovics Dzagutin felolvassa a demokraták, Kraljics Iván a Radics part és Pusenják Vladó a klerikálisok kisebbségi véleményét. A klerikálisok Kisebbségi véleménye rendkívül terjedelmes és felolvasása* két órát vesz igénybe, mialatt a te* rém teljesen kiürül. Végre Mitelics Krszta földmivelésügyi miniszter kezdi el expozéját a javaslat mellett. Kifejti, hogy a földnüvesszövelkezelek központi főszövelsége alkalmatlan szerv a földmiveshitelek központi kezelésére, még pedig elsősorban azért, mert szerb faji és vallási jellege van. Ezért uj intézményre van szükség és a törvényjavaslat ezt kívánja megalkotni, amely minden faji és vallási jellegtől mentesen egyesíthetné magában a földmivesszövetkezeteket. . Spallo: Hitelt azért csak radikális pértigazolványra fognak adni. Miletics: A javgs:at nem akarja lebontani a meglevő intézményeket, hanem ét akarja alakítani és fejlődésképessé tenni azok szervezetét. Kéri a parlamentet, hogy a javaslatot egyhangúlag fogadják el. Az elnök ekkor a vitát berekeszti és napirendi indítványt tesz, amely szerint a szerdai ülés napirendjének első pontja a törvényjavaslat vitája, második pontja a Radics-párti mandátumok ügyében kiküldött parlamenti ankétbizottság jelentése. Superina horvát parasztpárti képviselő nagy lárma közepette szót kér és indítványozza, hogy a Radics-párti mandátumok ügyéi tűzzék ki a napirend első pontjául. Szubotics Nikola a'elnök, aki közben átvette az elnöklést, kijelenti, hogy az indítványt nem teheti fel szavazásra, mert a házszabályok értelmében a félbemaradt vita folytatásával kell kezdeni a következő ülést. Ezért elfogadottnak jelenti ki az elnök napirendi indítványát és az ülést háromnegyed egy órakor az ellen-, zék nagy lármája közben berekeszti. Az ankétbizottság tagjainak napidija A parlament igazgatási bizottsága kedden délután ülést tartott, amelyen a Zagrebba utazott vizsígálóbizottság tagjai számára négy-1
