Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-27 / 142. szám

2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÖ 1925. május 27, száz dinár napidijat állapítottak meg. A bizottság tagjai ezzel na­gyon elégedetlenek, mert csak szállodai számlájuk naponta há­romszáz dinárt tett ki. Az ellenzék rokkanttörvény­javaslata Az ellenzéki képviselők a par­lament elnökének benyújtották külön rokkanttörvény javaslatu­kat, amelyet még a Davidovics­­kormány alatt dr. Bzhnien minisz­ter dolgozott ki. A javaslatot első­nek dr. Behmen irta alá. delemben elesett hősök emlékére. Délelőtt 10 órakor a laktanya előtti parkban ünnepélyes keretek között leleplezik a hősök emlék­szobrát. Az ünnepélyt Gyorgyevics Dragoszláv szuboticai főispán be­széde fogja bevezetni, maid a szu­boticai Szokol-egyesület elnöke mond beszédet. Ugyanekkor szen­telik fel a Szokolisták zászlóját, a melynek felszentelését a zászló­anya beszéde fog megelőzni. Fél 12 órakor katonai ünnepély lesz a kerületi parancsnokság épü­letében. Háromnegyed egykor pe­dig katonai diszfelvonulás lesz. Délután egy órakor ünnepi bán­éit a Beograd éttermében. A ban­ketten Szubotica város nevében Vukics Ferenc városi főjegyző mond ünnepi beszédet. Az ünnepségeket délután négy órakor, a Bácska-pályán katonai és Szokol-gyakorlatok fejezik be. Hét bajonettszurással megölte anyját Az iskolatörveny a parlamenti bizottság előtt Ülést tartott a törvényhozó bi­zottság plénuma is. A parlament elnöke átiratban értesítette a bi­zottságot az elemi iskolákról szóló törvényjavaslat benyújtása ról. Azonnal megválasztották a törvényjavaslat tárgyalására kikül­dendő albizottságot, előzetes párt­közi megegyezés alapján egyhan­gúlag. A plenáris ülés ezzel vá­gat ért. Szokolünnepély Suboticán Vasárnap leplezik le a Hősök szobrát A jugoszláviai Szókolegyesület pünkösd első napján Szokol-ünne­­pélyt rendez Szuboticán és ez al­kalommal leplezik le a gyalogsági laktanya előtti parkban emelt Hő­sök emlékszobrát. Az ünnepély rendező bizottsága nagyszabású programot állított össze. Az ünnep­ségek már május 30-án kezdődnek. Az ünnepség vidéki vendégti má­jus 30-án szombaton érkeznek Szu­­boticára, ahol a hatóságok vezetői fogadják őket. Szombaton este 9 órakor a Beograd-S7.á\\ó helyiségei­ben a tiszti kaszinó és a Szokol­­egyesület közös rendezésében nagy­szabású népmulatság lesz, belépő­díj nélkül. Május 31-én vasárnap reggel 6 órától 9 óráig a Szokolisták tomar gyakorlatot tartanak a Bácska-pá­lyán. Háromnegyed 9 órakor a vá­ros valamennyi templomában is­tentisztelet lesz. a felszabadító küz-TUDJA-E...? TUDJA-E, hogy milyen megtisztelte­tés érte a költő pipáját? Tennyson, az angol »babéros« poéta, nagy pipás volt világéletében, sohasem tudott elválni kedves pipáitól, s most tisztelői — a kéziratai, könyvei mellé — elhelyezték a Tcnnyson-muzeumban kedvenc pipáit is. Ez a kegyelet megindító s helyes is. Az angol költő nagy hálával tartozott a pipafüstnek. 1842-ben ezt irta: — Csak veszem pipámat s a múzsa leszáll a füstbe. Mindig áhitatos tisztelettel beszélt, utóbbi éveiben egész készletet szerzett be, melyet maga áztatott feketekávéban, hogy kitisztítsa. Sohasem vált meg tő­lük, bárhova hívták, bárhova utazott. Egy alkalommal magához kérette Gladston, ki hires volt arról, hogy un­dorodott minden füsttől, de a költő ki­kötötte, hogy csak úgy fogadja cl az invitációt, ha elviheti pipáit is. Most aztán bevonultak — vele együtt — a halhatatlanságba. # TUDJA-E, hogy könyv jelent meg a háborueiötti kémkedésről, melyben valóságos természetrajzát adia az iró ennek a förtelmes mesterségnek. A különböző vezérkarokat a háború plőtt főleg, a várerdők, hadimenetren-Egy noviszádt földműves gyilkossága — A véres örökség Kedd reggel nyolc órakor Noviszadon, az Orosz-ucca 10. számú házban borzal­mas kegyetlenséggel végrehajtott gyil­kosság történt. Egy noviszadi földmű­ves, aki jelentéktelen örökség miatt ál­landó rossz viszonyban élt anyjával, kedden reggel baionettel hét halálos szú­rást ejtett rajta, úgy, hogy a szeren­csétlen asszony pár percen belül: a hely­színén meghalt, A gyilkosság oka Gavrilovics Nikola földműves együtt­lakott anyjával: özv. Gavrilovics Petar­­né, született Lucsics Milicával és annak leányával, Vidávat. Amikor Gavrilovics Nikola apja meghalt, fiára egy tehenet és a konyhakert egy részét hagyta. Ni­kola állandóan veszekedett anyjával, akinek szemére hányta, hogy eladta az apai örökséget, a tehenet. Nikola különben is durva, erőszakos és házsártos ember volt. Különösen édes anyjával és Vida bugával szemben volt brutális. A szom­szédok gyakran hallották, hogy Nikola veszekedett az anyjával, akit ismételten megfenyegetett azzal, hogy megöli. Anyja fel is jelentette a fiát a rendőrsé­gen, de amikor arra került a sor, hogy a iiát életveszélyes fenyegetések miatt felelősségre vonják, mindig az anya könyörgött, hogy ne bántsák, mert ha kiszabadul, tényleg megöli. Kedden Nikola észrevette, hogy anyja a Dunáról az ő lovával hordott vizet. Emiatt Nikola éktelen szidalmakkal árasztotta el anyját, aki attól félt, hogy a fia mégis beváltja egyszer a fenyege­tését és megöli, megmondta a brutális fiúnak, hogy elmegy a rendőrségre és feljelenti. A gyilkosság Az asszony be is ment a szobájába és öltözködni kezdett, hogy elmenjen a rendőrségre. Nikola berontott a szobába és ütlegelni kezdte anyját, aki sírva kö­nyörgött fiának: 1 — Ne bánts, nem jelentelek fel! De Nikola azt hitte, hogy anyja mégis fel fogja jelenteni, előhozta bajonettjét és anyjára támadva, hét halálos sebet ejtett rajta. Két mély seb a bal és jobb mell felett tátong, egy harmadik a bal válla alatt a mellen hatolt be és a! háton jött ki, látni, hogy a gyilkos a bajonet­­tet meg is forgatta a testben, a negye­dik, ötödik és hatodik szúrás a fejen ej­tett mély sebet, a hetedik a váll alatt a háton hatolt a bordák közé. Az asszony összeesett és pár percen belül meghalt. A gyilkosság elkövetésekor a lakás­ban senkisem volt. Vida, a meggyilkolt leánya, a szomszédos házban volt, ami­kor anyja segélykiáltásait meghallotta ős hazarohant. A gyilkos jelentkezik Amikor a gyilkos borzalmas tettét végrehajtotta, nyugodtan magára öltöt­te a kabátját, megmosta véres kezét és otthagyta a talán még akkor életben volt anyját és a ház kapuján épp akkor lépett ki, amikor a húga odaért. A leány hallotta a segélykiáltásokat, hazarohant és a kapuban megkérdezte a fivérét: — Hol van anyánk? — Megöltem — válaszolta a bátyja, aki olyan mozdulatokat tett. mintha a húgát is meg akarná ölni. Vida sikoltoz­va menekült előle — anyja holttestéhez. A gyilkos nem üldözte, elsietett a rend­őrségre és ott az ügyeletes rendőrkapi­tánynak ezeket mondotta: — Kapitány nr, fogasson le, megöl­tem az édes anyámat. Malencsics Rodoljub rendőrkapitány helyszi­az ügyeletes rendörorvossal a dek, kikötök, mozgósítási tervek érde­kelték. Ezeket a fontos titkokat az államok — eléggé meggondolatlanul — többnyi­re fiatal tisztecskékrc bízták, kik fon­tos megbízatásukat kitüntetésnek tar­tották, de nem tudtak eléggé vigyázni. Mivel szédítsenek jneg ilyen tiszte­ket? A kémszervezet rendszerint egy csinos, minden hájjal megkent nőcskét küldött ar nyakukra, ki megismerkedett velük, pár hét múltán aztán rábirta ar­ra, hogy üljenek le a zöld asztalhoz, kártyázzanak. A ravaszság mindig egy­szerű. Annál hathatósabb, minél egysze­rűbb. A tisztek — különös — mindig vesztettek, mert a nöcskék kitanulták a hamiskártyázás iskoláját is a barátjaik hamarosan nyakig úsztak az adósság­ban. Ezek a szerencsétlen áldozatok fü­­höz-fához kapkodtak, nem tiszttársaik­hoz fordultak kölcsönért, hanem uzso­rásokhoz, kik még inkább kiszipolyoz­ták őket. Erre a csábitó nőcske, kit — mint mondta — »bántott a lelkiismeret«, hogy kártyázásra biztatta barátjait, fölajánlott nekik a »maga pénzéből« egy kjs összeget (egy nagy összeget) és minthogy a világon semmi sincs in­gyen. alkalomadtán, beszélgetés köz­ben, megkérte a tiszteket, engedjék meg, hogy lemásolhasson egy-egy ok­mányt vagy térképet. Puszta kíváncsi­ságból. Csakhogy ezek a fiatalok nem voltak birtokában minden titoknak, akadtak olyan titkok is, melyeket öregebbekre bíztak. Az öregebbeket az égés® világot be­hálózó kémszervezet hetekig hónapokig tanulmányozta, hegy megismerje csalá­di körülményeit, szokásait, vagyoni vi­szonyait, bűneit, erényeit. Rendszerint gyöngéjén támadták meg őket: kihasz­nálták az elégedetleneket, mert min­denütt a világon vannak elégedcretlen emberek. Jó anyagnak mutatkozott a politikus ' is, ki valami pártszenvedély­­tö! vezettetve, könnyűszerrel árulója lett tulajdon hazájának. Svájcban a háború aiaü nyüzsögtek a kémek, de közöttük akadtak olyanok is, kik játszották a szerepüket s ezen a címen sok millió frankot vágtak zseb­re. Háború után aztán bosszúból a meg­­vesztegetők nyilvánosságra hoztak egy listát s zz olasz hadsereg el is fogott pár ilyen álkémet, kit haditörvényszék elé állított. TUDJA-E. hogy mi az a gaffe? Os­toba elszólás, akaratlan sértés, csúfos felsülés, mely miatt az ártatlan beszélő pironkodik. Egy francia újság lajstromot készit belőlük, tanácsot ad nekünk, hogy tár­salgás közben mitől kell óvakod­nunk: l.-Nc dicsekedj pufók gyermekeiddel olyan házaspár előtt, mely már évek óta hiába vár gyermeket nére sietett, ahol a vérében holtan fekvő asszony borzalmas látványa tárult elé­je. Közben megérkezett Skrebljin Iván vizsgálóbíró és dr. Lemaics Jován ál­lamügyész is. A gyilkost Malencsics Rodoljub rend­őrkapitány kihallgatta. A gyilkost, aki semmi megbánást nem érez. szerda reg­gel kisérik át a noviszadi ügyészség fogházába. Lakásfosztogatás — nagyban Kilenc évi börtönre ítéltek egy besurranó tolvajt Lalits Szvetozár, novisadi nyomda­­alkalmazott 1919-ben számtalan lakás tolvajlást követett e'. Behatolt Pláj Károly Magyar-ucca 16, szám alatti lakásának- nyitott ablakán és onnan háromezer korona értékű ru­hát, fehérneműt és értéktárgyat lopott. Koracsek Pál Telecski-ucca 32. számúi lakásából tizenkétezer korona értékű fehérneműt lopott el. A Telecski-ucca 17. alatt levő Kott József-féle vendéglő nyitva felejtett ablakán keresztül ezer korona értékű értéktárgyat emelt ki. Tornán Sándor szerkesztő Vasut-uccai lakásából ötszáz korona értékű ruha­neműt lopott. Mitrovics Vukoszávától hatszáz korona, dr. Deák Imrétől négy­ezer korona, Tikvity Szimától ötszáz korona, Paráker Gusztávtól ötszáz ko­rona, Kungl Józseftől hatszáz korona és Brezovác Istvántól négyszáz korona ér­tékű ruha- és fehérneműt lopott. Rend­szerint kiieste, hol felejtik nyitva az ablakot és azon bemászott és keze ügyébe eső dolgokat vitt ei. Ä novisadi törvényszék még 1922 október 16-án Lalits Szvetozárt ezekért a bűnökért három évi {egyházra ítélte. Az áüamügyész súlyosbításért feleb­­bezett. Lalits Szvetozár azonban 1922 no­vember hó 7-én megszökött a novisadi ügyészség fogházából. A zemuni rend­őrség 1S24 április 12-én elfogta és mert szökése óta Zemunban számos újabb tolvajlást követett el, ezekért az újabb bűneiért a mitrovicai törvényszék hat évi súlyos börtönre ítélte. A vádlott ebben az ítéletben megnyugodott. Összbűntetésül kilenc évi börtönt szabtak most ki rá s Lalitsot Mitrovicá­­ról átszállították a lepoglavai országos fegyintézetbe büntetésének kitöltése végett. 2. Ne örvendj fiad sikerén olyan csa­ládban, hol a gyermekek egymásután hasalnak cl a vizsgán. 3. Ne beszéli parókáról és hamis fo­gakról a parókásak és hamis fogasok között. 4. Sohase dicsérd a szépeket a csú­nyák előtt,, a tehetségeseket a - tehet­ségtelenek előtt. 5. Koldusnak ne adj tőzsdetippe«! két. TUDJA-E, tnüyen volt Baudelaire, 3 nagy francia költő? Charles Toubin most megjelent em­lékiratában sikerült képet fest róla: — Ellentétben a többi bohémekkel, mindig patyolatfehér inget viselt kifo­gástalan cipőt és ruliát: Noha nem volt köztársasági párti, vörös nyakkendőt hordott és divatjamúlt bő zsakettet, hogy eltüntesse soványságát. Feje két elentétes sikbó! állott. Lenn nagyonnagy, mozgékony szája, mely erősen meggör­bült, mikor megvetését akarta kifejez­ni, fönt pedig igen élénk fekete sze­me, lágyan hullámos haja és íölséges homloka. Orfa is ifinommetszésü volt, cirnpái idegesek, úgy hogy arcán három különböző kifejezés lakozott: alul a szatir, föntebb az érzéki orr és egészen fönn valami tiszta, majdnem angyal! átszcllenrültség, mely eszünkbe idézte, hogy atyja a forradalom: előtt szerze­tes volt. K. D.

Next

/
Thumbnails
Contents