Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-26 / 141. szám
II ,fizetési irodája Budapp XXVI. évfolyam Szabotica, KEDD 1925 május 26. Poštarina plačena! Megjelenik minden reggel, ünnep után éa hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Llöfizetéai ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-paloU) kiadóhivatalt Subotica, Aleksandrova ni. l.(Leíbacli-paloU) Kint és bent Nagyjelentőségűnek, komoly eseménynek tekintjük azt a beszédet, melyet a nemzetgyűlés mai ülésén Bitó!j radikális párti képviselője intézett a külügyminiszterhez. Az interpelláló képviselő a külügyminiszter sürgős és hathatós intervencióját kérte ki a görögországi szerb kisebbségek érdekében. Valóban megható szavakkal vázolta az interpelláció a görögországi szerb kisebbségek helyzetét. Nem is szabad magukat szerbekne-k nevezniük s ott, ahol azelőtt a közigazgatás és iskoláztatás nyelve szerb volt, ellenőrizhetetlen, de szolgálatkész faji teóriák alapján meg akarják fosztani a szerbeket még nemzetiséghez való tartozandóságuktól is. A görög sajtó eiienséges hangon ir állandóan a szerb kisebbségről s még szerb voltukat is kétségbevonja. A görög kormány erkölcsi és anyagi támogatásban részesít olyan egyesületeket, melyeknek bevallott céljuk az, hogy a szerbek politikai és kulturális akcióit erőszakkai is megbénítsák. Őszinte és meleg együttérzéssel tekintünk a görögországi szerb kisebbségek felé s szivünkből fakadó kívánságunk az, hogy a kor mány bölcs megfontoltsággal találja meg a segítés biztos és gyors módját. Bár tökéletesen egyetértünk az interpelláló képviselővel abban, hogy nem szabad k özömbösen nézni s nem lehet sorsukra bízni az életükért és nemzetiségükért viaskodó görögországi szerb kisebbségeket, de úgy tartjuk, a védelemnek nem elég hatékony módja a diplomáciai ügyirat. A vádoló ügyiratot követi a védőirat, ahány adat támad, annyi adatot cáfolnak meg. Hivatalos jelentések, jegyzőkönyvek, kibocsátott, de végre nem hajtott vagy aláirt, beiktatott, de ki nem bocsátott rendeletek bizonyára megszámlálhatatlan inenynyiségben állnak rendelkezésére a görög kormánynak is arra, ha nem teljesíteni akarja a jugoszláv kormány kívánságét, hanem cáfolni az átiratban foglalt adatokat. A görögországi szerb kisebbségek sérelmeit sokkal nagyobb jelentőségű államügynek, a nemzeti becsületnek és népi önérzet ellen idézett támadásnak kell tekinteni, semhogy meg szabadna engedni azt, hogy diplomáciai tárgyalások és külügyminiszteri iratváltások áradatában sikkadjon el. A kormánynak a görögországi szerb kisebbségek érdekében a legelső teendője az, hogy olya'n közállapotokat, olyan közszellemet teremtsen, melyek nem könnyítik meg a görög kormánynak a vád ellen a védekezést s a joggal várt ntézkedés elől a kibúvást. Olyan közállapotokat kellteremteni, hogy a görög kormány ne hivatkozhassék jugoszláviai példákra és ne vitathassa, hogy saját országa határain belül a beogradi kormány is eltűri azt, ami ellen az ország határain kivül tiltakozik. Amig a kormánynak s az uralmon levőknek általában az a hivatalos álláspontjuk, hogy az SHS. királyságban nemzetiségek nincsenek, addig aligha tiltakozhatnak joggal és eredménnyel az ellen, hogy a görög kormány s a görög hatóságok nem tekintik szerbeknek a görögországi szerbeket. Amig megtorlatlanu! maradhatnak az SHS. királyságban szervezett, felelőtlen kilengések, a nemzetiségiek politikai és kulturális megmozdulásait lehetetlenné tevő atrocitások, addig aligha panaszolhatja kellő foganattal a jugoszláv kormány a külföldön, hogy kormánytámogatással alakulnak és működnek a kisebbségek ellen nacionalista^ egyesülések. A görögországi, a romániai, az olaszországi szláv kisebbségek életérdeke az, hogy a jugoszláviai nemzeti kisebbségek eljussanak az állampolgári egyenlőség te! jességébe. Az olaszországi sz’év kisebbségnek már van parlamenti képviselete, az erdélyi szerbek már megalakították nemzetiségi pártjukat, a görögországi szerbeknek pedig még saját nemzeti jellegükért is küzdeniük kell Különböző fázisban, különböző ala pokon folyik a határon kívül élő szlavség politikai és kulturális küzdelme. De mindegyik kisebbségnek az az érdeke, hogy a SHS. kiráiyság kormánya legalább a. példaadás vonzó, követésre buzdító cselekedeteivel, a saját kisebbségeinek nyújtott közjogi és szociális igazsággal segítse, támogassa, könnyítse az ország határain kivül harcoló, vergődő szlavónnak nehéz küzdelmeit. Pribicsevics beterjesztette az iskolatörvényjavaslatot Interpelláció a görögországi szerbek érdekében Megválasztották az államtanács tagjait — Az ellenzéki pártol* nem vettek részt a választáson — A nemzetgyüles hétfői ülése A parlament hétfői ülésén Szubotics Nikola alelnök elnökölt. Az ülés megnyitása után az elnök bejelentette, hogy a közoktatásügyi miniszter beterjesztette a parlamenthez az elemi iskolákról szóló törvényjavaslatot. amelyet ki fognak adni a törvényelőkészítő bizottságnak. Ugyancsak benyújtotta a törvényelőkészitő bizottság a mezőgazdasági hitel javaslat letárgyalásáról szóló jelentését, az ellenzéki pártok kisebbségi véleményeivel együtt. Bejelenti végül az elnök, hogy az i}?azságügyminiszter néhány képviselő kiadatását kéri politikai bűncselekmények miatt. A kiadandó képviselők között van dr. Zsanics Milován horvát egységpárti, Uroics Iván, Bucs Sztjepán és Dosen Márké horvát paraszpáirti, Miljkovics Hasszán muzulmánnárti képviselő. A kiadatási kérelemről a mentelmi bizottság fog dönteni. A napirend előtt néhány interpellációra válaszoltak az illetékes miniszterek. Csirkovics Jován bitolji radikális képviselő a következő interpellációt intézte a külügyminiszterhez: Tudja-e a külügyminiszter, hogy Görögországban nem engedik meg, hogy a szerbek szerbeknek nevezzék magukat, bár a Balkán-háború lőtt szerbnvelvii közigazgatás és <'zerb iskolák voltak Szalomk'ben? A szerbeket a hatóságok kíméletlenül üldözik, földjeiket elveszik és ázsiai menekültek között osztják szét. A földjüktől megfosztott szer;! eke* Bulgáriába kergetik és egv működik, amely erőszakkal kényszeríti őket, hogy Bulgáriába költözzenek. Mindez ugyanakkor történik, amikor az SHS állam és Görögország között barátsági és szövetségi szerződés' létesítéséről folynak a tárgyalások. A görög sajtó, sőt a görög törvényhozás bizonyos tagjai is azt állítják, hogy görög Macedóniában nem élnek szerbek, hanem csupa bolgárok. Nincsics Momcsillo külügyminiszter válaszol az interpellációra és kijelenti, hogy e pillanatban tárgyalások vannak folyamatban a görög kormánnyal, amelyek remélhetőleg arra az eredményre fognak vezetni, ltogy az összes vitás kérdéseket sikerül barátságos utón rendezni. Görögországhoz — mondotta a külügyminiszter — nemcsak barátságos érzületek fűzik Jugoszláviát, hanem a Balkán politikában való együttműködés fontos érdeke is. Kéri az interpellálót, hogy válaszát vegye tudomásul. Csirkovics Jován: Megérti a külügyminiszter helyzetét, de ki kell jelentenie, hogy az ő helyzete sem könnyebb. Nem ellensége Görögországnak. csupán szolgálatokat akar nni a kérdés tisztázása érdekében. Felhivja a külügyminiszter figyelmét arra, hogy a görög kormány szubvencionál bizonyos egyesületeket, amelyek jugoszlávéllenes propagandát folytatnak. Szalonikiben úgynevezett gyevgyeliai, bitolji és sztrumicai egyesületek állanak fenn. amelyek jugoszlávellenes tüntetéseket rendeznek. Rátér azokra a görög nincsenek szerbek, hanem bolgárok. Bizonyítja, hogy azok az elemek szerbek. Foglalkozik végül a görög rójál ista sajtó magatartásával. Nincsics (közbeszól): Azok ellenzéki lapoik. Csirkovics: Igen, de mégis nagyjelentöségüek az ilyen tünetek. Sztojadinovics Milán pénzügyminiszter Válaszol ezután Pusenják klerikális képviselő interpellációjára. amelyben azt kérdezte, hogy miért nem terjesztették be a parlament elé az utolsó három év zárszámadásait. A pénzügyminiszter a világháborúban látja a késedelmeskedés főokát, mert a háborús évek zárszámadásait nem lehetett idejére elkészíteni. A kérdésnek szerinte különben sincs nagy fontossága, mert a zárszámadások ma már a valuta-ingadozása miatt nem tölthetik -be azt a szerepet, amit azelőtt: hogy a következő évi költségvetés alapjául • szolgáljanak. Másrészt-, a parlamentet eléggé informálják a pénzügyminisztérium által kiadott havi jelentések. Az állami kiadások elféhSVzIsiének feladatát ezenkívül lelkiismeretesen ellátja a legfőbb állami számvevőszék is, amely bitói intézmény és rendszeresen értesül a parlamentet. Mindennek ellenére a pénzügyminiszter igyekszik minél előbb beterjeszteni a zárszámadásokat a nemzetgyűléshez. Pusenják kijelenti, hogy nincs megelégedve a pénzügyminiszter válaszával. Moszkovljevics Milos föidmivésv arti képviselő arról inté.zett interpellációt a pénzügyminiszterhez, hogy miért nem nyújtották még be űz aj költségvetést. A pénzügyminiszter kijelenti, hogy a politikai viszonyok okozták, hogy a törvényekben és az alkotmányban előirt határidőket nem tudták betartani. Ez részben a Davidovics-kormány mulasztása is, amely után a választási kormány következett, amelynek tulajdonképen nem feladata a költségvetés elkészítése. Megnyugtatja az interpellálót, hogy Twit már gyors tempóban folyik az 1925—26. évi költségvetés, összeállítása. Moszkovljevics viszonválaszában megállapítja, hogy a kormány szándékosan játsza ki. a parlament jogait azzal, hogy állandóan költségvetési tizenkettedekkel kormányoz. Megválasztják az államtanács tagjait Miletics Szlavko dr. közegészségügyi miniszter válaszol ezután néhány kisebbjelentőségü interpellációra, majd a parlament rátér a napirendre: az államtanács tagjainak megválasztására. Az elnök fölolvassa Pasics miniszterelnök átiratát, amelyben értesíti a parlamentet, hogy á király nyolc személyt jelölt ki, akik közül négyet választ meg a parlament és kéri, hogy a Ház vá:asszon hat személyt, akik közül a király hármat kinevez az államtanács tagjának. Superina Benjamin Radics-párti képviselő pártja nevében nyilatkozatot olvas fel, amelyben a horvát hivatalos görög—bolgár bizottság állításokra, hogy Görögországban NJ» /
