Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-06 / 121. szám
BÁCSMEGYEI NAPLÓ Kisebbségi Élet) ® iű o Berlinben második éve. működik az Österreichisch-Deutscher Volksbund cimü szervezet, amely Ausztriának Németországgal való egyesülésén dolgozik. A szervezet elnöke Loebe, a német birodalmi gyűlés elnöke, a szociáldemokraták égjük legjelentékenyebb vezére. Az egyre íejlődő politikai szervezet, amelynek jobboldali tagjai is vannak, Österreich-Deutschland címen folyóiratot ad ki, amely egyik legutóbbi számában cikket közöl Lodgmen Rudolf dr. csehszlovákiai német képviselő' tollából, aki Csehszlovákia politikai és gazdasági céljait a következőkben fejti ki: — A prágai lapok újabban sokat foglalkoznak a Csehszlovákiában élő németek nemzeti vagyonával és megállapítják, hogy az összeomláskor az egész magángazdaság a németek kezében volt, a pénzügyi hatalmat a németek gyakorolták és a cseheknek alig volt valamijük. Az azóta lefolyt hat év alatt a helyzet azonban egészen megváltozott. A köztársaság vezetői, Rasin teóriája alapján dolgoznak, aki azt hirdette, hogy a csehszlovák államnak ama célja, hogy a németek gazdasági hatalmát fokozatosan megtörje és a vezetést a cseh burzsoázia kezébe átiátsza. Ennek a tervnek megvalósítására az egész állami apparátust igénybe vették, ezért hajtották végre a földreformot és ezért sikerült a nétaet ipart és kereskedelmet javarészben cseh kezekbe átvinni, a cseh burzsoáziának kiszolgáltatni, amelynek az állami szállítások által évenként legalább 1400 millió csehkoronát biztosítanak. A csehszlovák állam proletarizálja a nemzeti kisebbségeket, mert a nemzeti kisebbségek hátrányára emeli erőszakosan a cseh nép szociális és gazdasági helyzetét. Ezt a folyamatot csak akkor lehet majd feltartóztatni, ha a kisebbségek hozzájutnak teljes pobíiteu jogaikhoz, * A zetelakai magyar tüzkárosultak segélyezésére ;íz ’erdélyi magyar párt még a műit évben nagyszabású társadalmi akciót indított A humánus akcióba bekapcsolódtak az erdélyi románok isi, akik ai legutóbb tekintélyes pénzöszszeggei járultak a magj’ar község felsegélvezéséhez. A' román népnek és a testvéri szolidaritása igen jó hatást tett az erdélyi magyarság között * A szászvári Kun-kollégiumot, mint megírtuk, a nagyszebeni tanfelügyelő a közoktatásügyi miniszter utasítására bezáratta. A kollégium igazgatóságának felkérésére Nagy Károly református püspök a betiltás ügyében a napokban eljárt Anghelescu miniszternél, aki kijelentette neki, hogy a kollégium bezárását, melyet Bratu főinspektor rendelt ¥d, fel fogja függeszteni. Az iskola ellen megindított vizsgálat azonban ettől függetlenül tovább folyik. * Az inkviziciás iskolatörvényt, ahogyan Anghelescu legújabb középiskolai javaslatát az erdélyi magyar sajtó elnevezte, most tárgyalja le az az értekezlet, amelyet Anghelescu miniszter hívott össze Bukarestbe. A kolozsvári Keleti Újság ez alkalomból bő részletességgel ismerteti a törvényjavaslatot; amely újabb kísérlet a felekezeti magyar iskolák gúzsbakötésére. A javaslat kimondja, hogy minden magánfeíekezeti iskolának románul kel! levelezni a hatóságokkal, az összes regisztereket, naplókat, anyakönyveket államnyelven kell vezetni. A román gyermekek által látogatott magániskolák tannyelve az államnyelv. Kisebbségi gyermekek! magániskoláinak tannyelve vagy az államnyelv, vagy a növendékek anj-anyelve. Egyik kisebbség gyermekei nem járhatnak más kisebbségi tannyelvű iskolába. Zsidó növendékek számára az anyanyelv az állam, nyelve Zsidó magániskolákban az 1925 május 6. 3, oldal előadási nyelv román. Héber nyelven csak a héber nyelvet és vallást lehet előadni. Szerzetesi magániskolák és iskolai kongregációk iskolái csak román tannyelvüek lehetnek. Minden magániskolában román nyelven kell azonban előadni a román nyelvet, román történelmet, Románia földrajzát és közjogát. Az óvodákban az állami tanterv kötelező. Ha a gyermekkertbe román származású gyermekeket is felvesznek, akkor a tanításnak teljesen románul kell történnie. Mindenesetre kötelező naponként egy óra román társalgás a kisgyerekekkel. Az elemi iskolákban a ma■Práigából jelentik: A Narodni Politika vezércikkében megállapítja, hogy a kisantant külügyminisztereinek konferenciája politikailag rendkívül komoly időben ül össze. A helyzet komolyságát a német garanciajavaslat és az osztrák csatlakozási mozgalom szabja meg. Németország szomszédos államai, mindenekelőtt Csehszlovákia jogosult arra, hogy minden erővel és eszközzel állást foglaljon az osztrák csatlakozási terv ellen. A konferencia ezenkívül foglalkozni fog a bolgár helyzettel is és tiltakozni fog az ellen, hogy Bulgária hadseregének létszámát felemeljék. A prágai lapok a konferenciával kapcsolatban arról értesülnek, hogy a kisantant konferenciának egyikfőpontja az Ausztriához intézendő felszólitás lesz arra, hogy lépjen be Ígíániskolák növendékei minden év végén kötelesek az elemi iskolai felügyelőség által kinevezett bizottság előtt vizsgát tenni. Ez a vizsga az illető' közégben levő állami elemi iskolában, az állami tanítókból álló bizottság előtt történik. A növendékek ezért külön vizs- Jgadijat fizetnek. Minden vizsgára nem a jelentkezett növendékért buntetéspénzt 1 fizet az iskolaigazgatóság, a növendéj két pedig hivatalból átírják az állami iskolába. A javaslat leg$érelmesebb szakasza az, amely kimondja, hogy >a népesség kérésére« bármely iskolát államosíthat a miniszter. vagy 14- én csakás azért utazik Bécsbe, hogy ezt a felszólítást személyesen hozza az osztrák kormány tudomására. Igen fontos pontja lesz a tanácskozásoknál! Hindenburg megválasztása. Főként Benes lát nagy veszélyt Hindenßurg elnökségében és azt az indítvánvt fogja előterjeszteni, hogy a kisantant követelje a garanciaszerződés kiterjesztését Csehszlovákiára, Romániára és Jugoszláviára. Bukaresti jelentés szerint Nincsics külügyminiszter szombaton, május 9- én délután, Benes csehszlovák külügyminiszter pedig ugyanaznap este érkezik Bukarestbe. A kisantant képviselőinek megbeszélése szombaton és vasárnap lesz. Május 10- én a külföldi politikusok részt vesznek a román függetlenségi ünnepen. hétfőn pedig látogatást tesznek Bratianu miniszterelnök íloricai '■birtokán. 6 ismerte az illegálisokat. Caribrcában egy emigránstól revolvereket kaptak. Azonban mihelyt átlépték a határt, letartóztatták őket, Kolev Iván kommunista diák vallomása uián a bírák ismét kérdéseket intéznek a három emigránshoz Todorov Koszta és Obov Alexander volt miniszterekről, továbbá a jugoszláv7 hatóságok bánásmódjáról. Az emigránsok azt válaszolják, hogy a szerbek nagyon szépen bánnak a bolgár emigránsokkal, mert mindannyian földmivespártiaknak mondják magukat. A kommunistákat a szerbek rögtön letartóztatják. A tárgyalást ezután a bíróság másnapra halasztotta. Szófia volt polgármestere és rendőrfőnöke s vádlottak padján Szófiából jelentik: A szófiai törvényszék hétfőn reggel kezdte meg, az 19J1. év elején az Odeon-szinházban történt merénylet tárgyalását. A merénylet még a Sztambolijszki-konnány uralma alatt történt, az akkori ellenzéki politikusok elleni, akik az Odeon-szinházban gyűlést, tartottak. Huszonhét áldozata volt a merényletnek, de az ellenzéki pártok vezérei közül egy sem sérült meg. A fővádlottak a merénylet miatt: Prudkin Anton, Szófia akkori polgármestere és Maravjev Konstantin rendőrfőnök, aki egyidetg hadügyminiszter is volt a Sztanibólijszkikormányban. Azzal vádolják őket, hogy ■Atanaszki és Popeto merénylőket ők bujtatták lel és személyesen elkísérték a színházig a robbanóanyagokkal. Az állami? gyész mind a 1 négy vádlott ellen halálbüntetést kér. A perben mintegy kétszáz tanút fognak kihallgatni. Défamerikában telepítik le az orosz emigránsokat a kisantantba. Benes május- 13-án, Vallomások a jugoszláviai bolgár emigrációról a szófiai bombapőrben Á Sveta Nedeija-tempiomi merénylet statáriális tárgyalása-------" ■■» ....— - ■ —— A kisantant csatlakozásra szólítja fel Ausztriát Tiltakozni fognak Ausztriának Németországhoz való csatlakozása eilen Szófiából jelentik: A tanúkihallgatások a Sveta Nedelja-templom elleni merénylet tárgyalásának negyedik napján sem értek véget A tárgyalóteremmé átalakított katonai moziban a gyér közönség izgatott érdeklődéssel figyeli az ügy minden mozzanatát mert nemcsak a merénylet közvetlen előzményeiről esik szó, hanem a bíróság a földmivesek, kommunisták, anarchisták kapcsolatait és a Jugoszláviában, élő bolgár emigránsok működését is fürkészi. A vádlottak meggörnyedten. sápadtan ülnek padjukon, egyedül a kommunista Friedman Márkó kiséri élénk figyelemmel a bíróság működését miközben a közönség soraiban ülő előkelő hölgyek állandóan fodrozzák a meglehetősen csinos fiatal vádlottat. Elsőnek Leger Louis Etigént, az egyik szófiai bank francia tisztviselőjét hallgatják ki. Leger jóbarátságban van á íöldmivespárti Percsemlijev ‘banktisztviselővel, aki a megsebesült Friedman Márkot a francia asszony lakására vezette. Azt vallja, hogy Peresemüljévnél gyakran gyülekeztek emberek, akikről azt hiszi, hogv föjdmivespártiak voltak. Az elnök felmutatja Minkov kapitánynak, a meggyilkolt merénylőnek fényképét, amelyről a tanú felismeri* a társaság egyik tagját. A bolgár emigráció Jugoszláviában Három volt emigráns kerül bilincsekben ezután kihallgatásra. A bíróság tagjai főleg a jugoszláviai bolgár emigráció életére vonatkozólag intéznek kérdéseket Az egyik Petrov Koszta földműves, a Cankov-féje ellenforradalom: után az erdőbe menekült és egy portyázó szabadcsapat t^giá lett. A csapat a falvakban a kommunizmust hirdette. Az elmúlt télen sokan átszöktek Görögországba, majd Törökországba, végül Jugoszláviába mentek. Itt biisben telepedtek le, ahol iöldtnivespárti emigránsoknak mondták magukat és ingyenes lakást, ellátást kaptak. Nemsokára Jancsev Georgi kommunista vajda az emigránstáborból hazaküldte Petrovot és még két társát: Kirov és Sztefanov emigránsokat, hogy Bulgáriában lépjenek összeköttetésbe az illegális szervezetekkel. — Ki fizette Nisben az emigránsok lakását és élelmezését? — kérdi az elnök. — Nem tudom ~ feleli Petrov. — Kik szokták meglátogatni az emigránstábori? — kérdi az ügyész. i iiSbU.riPí'V&ojJUI ll llUUlSSltlVK Jancsev vajda pedig gyakran autó val Beogradba ment és ott találka zott Atanaszov volt miniszterrel. Hát még kivel? Még Radics Istvánnal. Ki az a Radics? Parasztvajda. Kinek a vajdája? Horvát parasztvajda. A másik emigránshoz. Kirovho: az elnök azt a kérdést intézi, hogj ki rendezte a Codecs ellent tárna dást. A tanú erre nem tud felvilágosítást adni. Arra a kérdésre, hogj ki fizette hazautazásakor a vasút költséget, Kirov ezt felelt: — A szerb állam. Elfogyott a bilincs... Sztefanov a harmadik emigránstanú, aki csak azért nincs vasban, rniert elfoglalásakor már nem volt több bilincs raktáron, elmondja, hogy a. nisi táborban G.anev kommunista őt bízta meg, hogy két társát ^'fizesse át Bulgáriába, minthogy1 Nyilatkozik a Népszövetség menekültügyi bizottságának elnöke Budapestről jelentik: Henry Úgymond, a Népszövetség menekültügyi bizottságának elnöke Becsből Budapestre érkezett, ahonnan legközelebb Beagradbá utazik. Raymond az orosz emigránsok '•gyében látogatott el Magyarországra és a menekültügyi bizottság munkájáról a következőket mondotta: — Bizottságaink közűt egy Varsóban, egy Berlinben, egy Beogradban, egy pedig Becsben székel. Magyarországon körülbelül négy és félezer orosz menekült van és bátran merem állitapi, hogy Csehszlovákián és Jugoszlávián kivüi a világnak egyetlenegy olyan országa sincs, ahol jobb dolguk lenne az oro szoknak, mint itt. Csehszlovákiában ugyanis még annyival kedvezőbb a helyzetük, mert a‘ csehszlovák kormány az orosz diákokat magas ösztöndíjakkal segíti és minden tekintetben a kezükre jár, hogy pályájukat elvégezzék. A jugoszláv kormány pedig nagyon ügyesen az oroszokat állami szolgálatba vonta és azoknak a Jugoszláviába mcínekült orosz diplomatáknak legnagyobb része, akik a cári udvar szolgálatában állottak, jelenleg a jugoszláv külügyminisztérium kötelékébe tartoznak. A menekülteken kívül Magyarországon még körülbelül hatszáz olyan orosz is van, akik a háború folyamán mint hadifoglyok kerültek ide és mindeddig nem tértek vissza. Mi érintkezésbe léptünk a szovjetkoraránnyal ezeknek a foglyoknak visszatérése tárgyában, de azt a választ kaptuk, hogy a hadifoglyoknak már bőséges idejük lett volna hazatérni, tehát a szovjetkormány most már nem hajlandó a hazatérők anyagi kiadásait fedezni. Ebben a percben a délamerikai kormányokkal folynak tárgyalásaink, mert szó van arról, hogy a menekült oroszok nagyrészét, akik Európában nem tudtak megfelelő módon elhelyezkedni, Délamer lkába fogtuk ássál!itapí:
